Új Néplap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-15 / 12. szám

2 Hazai körkép 1992. JANUÁR 15. Jó ütemben halad a városi televízió átépítése Szolnoki papíripar A privatizáció folytatódik Akik valaha is jártak a Szolnoki Városi Televízió Molnár Anna úti stúdiójában, láthatták, hogy az 54 négyzetméteres lakás nem sokáig tudja kiszolgálni a technikai szín­vonallal szemben megnövekedett igényeket. Már akkor világos volt: szükség van egy új stúdióra. Ezen a héten a városi televízió életében megtörtént a nagy lépés, amely valószínűleg egy új fejezet kezdete a városi televíziózás törté­netében. A Szigligeti út 1. szám alatti ház júniusban kezdődött átalakítása mára olyan fázisához érkezett, amelyben a televízió teljes felsze­relésével átköltözhetett ide. A ház földszinti részének kiala­kítása képezte az átépítés első fázi­sát - ez az ami már a leghasználha­tóbb állapotban van műszaki át­adása januárban megtörtént. A földszinti helyiségekben több mint két méter mélyre ástak le ahhoz, hogy a belmagasság az optimális 5 métert elérje. Miután ez megtör­tént, elkezdődött a stúdió falainak átépítése, hangszigetelővel beborí- tása. Közben a műszertechnika szakszervizes vizsgálatait végez­ték Budapesten. Jelenleg a stúdió műszaki hátterének adásra történő előkészítése folyamatban van. Mindezt a tévé főállású munkatár­sai belső tervezéssel, saját kivitele­zéssel végzik - milliókat takarítva meg ezzel, s a mérések eredménye szerint megteremtve az ország egyik legjobb akusztikájú video­stúdióját. A második ütemben az udvar fel­őli rész irodáinak, valamint a pad­lástérnek a kialakítása kezdődik meg. Fekete László igazgató: „Feb­ruár végén indul az adás” (Folytatás az I. oldalról) Tegnap délelőtt a megyei ren­dőr-főkapitányság adott helyet a térségünkben már működő polgár­őr szervezetek vezetőinek, képvi­selőinek arra, hogy megvitassák: akamak-e csatlakozni az OPSZ- hez. Kálmán Jenő rendőr alezre­des, a megyei főkapitány bűnügyi helyettese bevezetőjében kiemel­te:- Az új szervezetek alakulásának örül a rendőrség, az egyuttműkö-. dés a jövőben kölcsönös alapon, egymás tiszteletben tartásával tör­ténhet, Nem szeretnénk, hogy ez a kezdeményezés egyfajta újjáéledt önkéntes rendőri szolgálattá válna. Az OPSZ és az Országos Rendőr­főkapitányság között megkötött együttműködési megállapodás is ennek elkerülését szolgálja. Berényi István, aki az OPSZ-t elnökségi tagként képviselte, hangsúlyozta:- Nem akarunk fegyveres szer­vezetet. Nem a bűnözők elfogását, hanem a bűnmegelőzés segítését, a figyelést, a rendőrséggel való szoros együttműködést, informá­ciók gyűjtését kell felvállalnunk. Ez a szolgálat önkéntes társadalmi tevékenység, az intézkedő polgár­A harmadik ütemre még nincs érvényes szerződés, akkor a tetőtér végleges beépítése, szerkesztőségi szobákká alakítása történne meg. Sokan teszik szóvá az épület kül­sejének leromlott állapotát. Ennek felújítására a második ütemterv vé­gén kerül sor. Ez februárra várható. A külső festés, a tetőzet, a tetőab­lakok színben és stílusban a szín­ház épületével lesznek harmóniá­ban. A beépített, zárt vakablakokra kívülről barna zsalugáter kerül. Ami a jövőbeni műsorpolitikát, adásstrukturát illeti, arról Fekete László igazgató még keveset tu­dott, mert, mint mondotta, éz az 1992. évi városi költségvetés - amely februárra készül el - függvé­nye. Heti két adásnapot szeremé­nek, valamint a régebben előter­jesztett sugárzó adó telepítési ter­őmek mindenkor a polgárjog hatá­rain belül kell maradnia. Az egy­másrautaltság kölcsönös: ameny- nyire segíti a rendőrök munkáját ez a fajta lakossági öntevékeny­ség, úgy a rendőrség nélkül sem tud eredményes lenni a polgár­őrség. Nagy vitát váltott ki az országos szövetséghez való csatlakozás mi­kéntje, miután az OPSZ alakuló értekezletén - ahol csak hárman voltak térségünkből - már a me­gyei képviselőt is megválasztották véről sem mondtak le. Ez viszont attól függ, hogy a kormány mikor oldja fel a frekvenciamoratórium- mot. Jelenleg 10 munkatárssal dol­goznak, közülük három szerkesztő (Lányi Tamás, Lengyel Boldizsár, Zsemberi Borbála), három opera­tőr (Bogoly Péter, Szekeres Sán­dor, Tóth József), egy gyártásveze­tő (Csete Miklós), egy teletex- és képújságszerkesztő (Papp Béláné) valamint a gazdaságvezető (Török Antal) és az igazgató. Egyelőre nem tudni, új munkatársakkal bő- vül-e az új házba költözött városi tévé stábja. Mindenesetre a 10 mil­liós beruházás, a megújult, meg­szépült külső lehetőséget nyújt igényes műsorok készítéséhez, egy új korszak megnyitásához. Az adás február végén indul. a megyei szervezet megalakulása előtt. A most jelenlévők nem is­merték a képviselőt, de a képvise­lőnek sem voltak információi a megyei polgárőrszervezetekről. Végül úgy döntöttek, mégis alakí­tanak egy ideiglenes, hat fős bi­zottságot - a jelenlegi képviselő meghagyásával -, akiknek két hó­napon belül újra össze kell hívni a polgárőrszervezetek vezetőit, hogy döntsenek: kívánják-e meg­alapítani az OPSZ Szolnok Me­gyei Szervezetét? CsJ. A Szolnoki Papírgyár privati­zációjára hosszú vajúdás után került sor. A kiindulásnál három elképzelés merült fel. Az első szerint a termelést privatizálták volna, a második szerint az inf­rastruktúra és a régi gyár maradt volna egyben, az író-nyomósor pedig különvált volna. A harma­dik verzió szerint három divízió jött volna létre. így a papírgyár­tó, a papírfeldolgozó és szolgál­tatások. Végül egy negyedik va­lósult meg, ahol a papírgyártás és az infrastruktúra képezi a Szolnok Papír Rt. tulajdonát, míg a papírfeldolgozásra a Papíripari Vállalat tulajdonában maradó, önelszámoló egység ke­retei között kerül sor. Az, hogy végül is erre a variá­cióra került sor, dr.Kardos György, az Rt. vezérigazgatója szerint sok mindentől függött, így az európai piaci helyzettől, a magyar gazdaságpolitikától is. A privatizáció annál nehezebb, minél jobban húzódik - osztotta meg velünk tapasztalatait a ve­zérigazgató. A szolnoki papír­ipar privatizációja még értelem­szerűen nem fejeződött be. A Pa­(Folytatás az 1. oldalról) Korszerűtlen és alkalmanként megbízhatatlan technikajellemzi a honvédséget, miközben az öreg kontinens keleti felén bizton­ságpolitikai szempontból figyel­met érdemlő események zajlanak. Többek között erről is kérdeztük a minap Kisújszálláson dr.Für La­jos honvédelmi minisztert.- Miniszter úr, akármelyik irányba tekintünk Kelet-Közép Európában, szinte mindenütt az eddig elhallgattatott nemzeti tö­rekvések kibontakozását vélhetjük felfedezni. A közvetlen környeze­tünkben történd, talán kiszámítha­tatlannak tűnő események hogyan befolyásolják hazánk honvédelmi politikáját?- A jelenlegi helyzet történeti vonatkozásai ismertek. Az elmúlt 40-45 évben a Szovjetunión kívüli területeken élő népeket „lefojtot­ták”. Ahogy az adott politikai, gazdasági közegben a diktatúrák összeomlottak, felszínre törtek a történelmi gyökerekkel rendelke­ző etnikai, nemzeti ellentétek. Ezeknek a problémáknak a megol­dására viszont katonai eszközöket alkalmazni súlyos hiba, sőt, bűn lenne, de sajnos déli szomszé­dunknál már használják a fegyve­reket. A gondok megoldására csak a politikai eszközök alkalmazha­tók, egyes államokon belül és álla­mok között egyaránt.- A déli határainknál folyó pol­gárháború sokakban felvetheti egy esetleges agresszió lehetőségét. Mi a véleménye erről, és egyálta­lán,fegyveres erőinknél milyen ké­szültséget igényel a jugoszláviai helyzet?- Olyan agresszió belátható időn belül nem fenyeget bennünket, amely nagyobb katonai akciót je­lent. A jugoszláviai konfliktus mint belső háború, legfeljebb azt a veszélyt hordozhatja magában, hogy ebből átsodródik valami ha-, zánkba. Ezen értem a határsértése­ket, a barcsi kazettás bombát, a berepüléseket, tehát ilyen jellegű, kisebb helyi sebeket okozhat a ju­goszláviai háború. Arról szó sincs, hogy szélesebb fronton meginduló támadás fenyegetné Magyarorszá­got. píripari Vállalat 1992 végéig kapta meg a feladatot a cég teljes privatizálására: így az említett, 300-320 főt foglalkoztató egy­ség számára a mostani helyzet csak átmeneti állapot. Az év vé­géig várhatóan ők is privatizá­lásra kerülnek. A mostani meg­állapodások szerint az rt.-hez ke­rült infrastruktára szolgáltatásait üzleti alapon bérlik. A kölcsönös érdekek alapján, más területeken is folytatódik az együttműködés. A megyében nem kerülhetjük meg azt a kérdést, hogy nem is­métlődik-e Szolnokon is a jász­berényi eset? A vezérigazgató szerint semmiképpen sem, hi­szen az osztrák cég nem konku­renst lát a szolnokiakban, hanem a kelet-európai piac megszerzé­sének lehetőségét. Ennek megfe­lelően megnőtt az érdeklődés a kelet-európai nyelveket tudó szakemberek iránt. S ha már a szakembereknél tartunk, meg kell említenünk, hogy a jelenlegi 700-as létszám nem sokáig lesz tartható az rt.-ben. Az érdekvé­delemmel van megállapodásuk az rt. vezetőinek a leépítéseket illetően. Néhány éven belül sze­- uonaotom, a Biztonságúnk azért azt kívánja, hogy egyes kato­nai egységeink fokozottabb ké­szültségben legyenek a határ köze­lében, különös tekintettel a híra­dásra és a honi légvédelemre.- Természetesen a rádiótechni­kai figyelőrendszert kiterjesztet­tük a térségben. Ez bizonyos tech­nikai berendezések, katonai esz­közök átcsoportosítását jelentette, jelentős létszámot azonban nem mozgattunk. Az biztos viszont, hogy fokozott figyelemmel kísér­jük a déli határainknál zajló ese­ményeket.- Ellenzéki és kormánypárti kép­viselők egyaránt több alkalommal is hangsúlyozták a Parlamentben, hogy a Magyar Honvédség számá­ra megszavazott összeg még a szinten tartáshoz sem elég, nem­hogy a hadra foghatóság javításá­hoz, a technikai színvonal emelé­séhez. Ón szerint mire lesz elég a hadsereg költségvetése?- Természetesen mint kormány­tagnak, el kellett fogadnom ezt az összeget, mert látnom kellett, mi az a pénz, ami szétosztható a kü­lönböző tárcák között. Nyilván azt is el kell mondanom, hogy ez a pénz nem elegendő ahhoz, hogy az elhasználódott, régi fegyverrend­szereket lecseréljük. A Magyar Honvédség leggyengébb pontja jelenleg a légierő, ennek moderni­zálása azonban óriási összegeket igényel, hisz például egyetlen re­pülőgép több mint 20 millió dol­lárba kerül.- A gazdaság nehéz helyzetének ismeretében van-e remény arra, hogy a kővetkező években techni­kai áttörést sikerül végrehajtani a hadseregnél, és belátható időn be­lül van-e realitása a ,„profi”, azaz a hivatásos hadseregnek? Az Új Néplap újdonsága: Kunsági Extra! Csütörtöki lapunkban három teljes, képekkel illusztrált oldalt jelentetünk meg kunsági váro­sokról. Karcag 5. oldal Túrkeve 7. oldal Kunhegyes 9. oldal retnék elérni ennek révén az üz­letileg elfogadható 500 fős lét­számot. Addig is mindent meg­tesznek a feszültségek elkerülé­se érdekében. A vezérigazgató szerint ezt eddig sikerült elkerül­ni, senkinek nem mondtak fel, illetve ahol igen, ott közös meg­egyezéssel kerestek megoldást. Az rt. egyébként garantálja a munkavállalók eddig elért szo­ciális vívmányainak reálértékét. Miként a megmaradóknak az inflációt meghaladó béremelést kívánnak végrehajtani. Utolsó kérdésünk Uszty- Ilimszkre vonatkozott. Mint közismert, ez a beruházás a szol­noki nyerscellulóz-igények fi­gyelembevételével épült meg annak idején. Nos, a szolnokiak továbbra is vevők, de megfelelő üzleti alapokon, kereskedőháza­kon keresztül. Ugyanez vonat­kozik a korábbijugoszláv terüle­tekről jövő cellulózra is. Az rt. egyébként a szakmának és a szélesebb sajtónak Magyar- országon a hónap végén mutat­kozik be. A külföldi bemutatko­zást az osztrák fél szervezi már­cius elejére.- Most készülnek a fejlesztési koncepciók. A Parlament már megszavazta azt az egymilliárd- százmillió forintot, amellyel hoz­zákezdhetünk a MIG-21-es va­dászgépek fedélzeti berendezései­nek cseréjéhez. Bízom abban, hogy a következő évtől kezdve na­gyobb lehetőségeink lesznek a korszerűsítés folytatásához. Gon­dolom és remélem, a ’90-es évek második felében már véglegesen modernizálni tudjuk a hadsereg fegyverrendszereit.- A hivatásos hadsereg kialakí­tása ezek szerint egyelőre még nem szerepel a tervek között?- A technikai fejlesztéssel pár­huzamosan építgetjük - lehetősé­geinkhez képest - a hivatásos had­sereget. Ebben az évben például kétezer szerződéses katonát kívá­nunk alkalmazni, akik ilyen érte­lemben „professzionális ’ ’ katonák lesznek. Ezt szeretnénk termé­szetesen tovább bővíteni, de hogy lesz-e az évezred végére hivatásos hadseregünk, ez attól függ, milyen lesz a körülöttünk lévő világ, és nem utolsó sorban az ország gaz­dasági helyzete. Laczi Zoltán A 6-os lottó nyereményj egy zéke A Szerencsejáték Rt. tájé­koztatása szerint a január 13-án tartott 6-os lottósorso­lás nyereményei a követke­zők: 6 találatos szelvény 1 da­rab, nyereménye 7,585.283 forint, 5 plusz 1 találatos szel­vény 2 darab, egyenkénti nyereményük 1,264.214 fo­rint, 5 találatos szelvény 103 darab, egyenkénti nyere­ményük 36.822 forint, 4-esekből 5993 darabot találtak, nyereményük egyenként 844 forint, 3 találatos szelvény 87.856 darab, nyereményük egyenként 72 forint. A közölt adatok még nem véglegesek. K.Sz. Alakulófélben a megyei szervezet A polgárőr szervezet vezetői az értekezleten F. I. A légierő a leggyengébb láncszem

Next

/
Oldalképek
Tartalom