Új Néplap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-11 / 9. szám

2 Hazai tükör 1992. JANUÁR 11. Az ország ereje: a falu egysége és a város békéje (Folytatás az 1. oldalról) döntsenek sorsukról, és ne a pesti aszfaltról vagy a megyétől kap­janak utasításokat arra, kik le­gyenek a vezetőik. Ehhez azon­ban keresni kell az egyezséget egymással, a mezőgazdasági üzemek arra érdemes vezetőivel. Oláh Sándor szólt egy másik fontos tényezőről, a városok bé­kéjéről is, hiszen, mint mondot­ta, egy vesztes ország romjain egyetlen párt sem lehet győztes. Sajnos a hat parlamenti párt ígé­rete: a politikai stabilitás, a gaz­dasági fellendülés, az életszínvo­nal javulása és a nemzeti egyet­értés még nem teljesült. Ezek megvalósításához a szűk pártpo­litikai érdekeken túl kell emel­kednie minden politizáló közös­ségnek, személynek. Végezetül azt boncolgatta, hogy az ország erejét a falu, a vidék egysége és a város békéje biztosítja csak. Dr. Szabó Lajos Csongrád megyei képviselő az úgyneve­zett harminchármak nevében a koalíció jelentőségét méltatta. Egyúttal kritkával is élt, mivel a tárgyalások egykoron olyan szűk mederben folytak, hogy vala­mennyi tézisük ma sem ismert. Egy azonban bizonyos, ez a ko­alíció olyan kompromisszumot jelent, amelyben a résztvevők, így a kisgazdák, nem mondtak le saját céljaik megvalósításáról. Sikerként értékelhető, hogy az újrakezdő gazdaságok három évig nem fizetnek földadót, a kistermelők 750 ezer forintig adókedvezményt élveznek, és a föld kimérésének a költségét az állam magára vállalta. Sajnos az idő előrehaladott volta, és a lapzárta miatt dr. Mi- zsei Béla, Vincze Kálmán és dr. Szabó Lajos (MDF) ország- gyűlési képviselők hozzászólá­sát már nem tudtuk megvárni. Ugyanígy az esetleges kérdése­ket, vitát sem, amelyek ismerte­tésére a későbbiekben még visszatérünk. ,Árrendezés” várható A villamos energia „árren­dezésére” valamikor szükség lesz, de nem a bányászok és a kormány legutóbbi megálla­podása miatt - fogalmazott meglehetősen talányosán Ba- kay Árpád ipari és kereske­delmi minisztériumi államtit­kár-helyettes az Érdekegyez­tető Tanács tegnapi plenáris ülésén. A Magyar Villamos Mű­vek Trösztnek 4,5 milliárd fo­rint többletköltséget jelent, hogy több és drágább szenet vesz át a hazai bányáktól. A tröszt 160 milliárd forintos bevételéből 80 milliárd forin­tot fordít a tüzelőanyag-be­szerzésre. Bizonyos tüzelőanyagok­nál azonban árcsökkenés is várható. Jelentős kiadást je­lent majd a béremelés is. Mindezen tényezők összeve­tésével kerülhet majd sor az árrendezés mértékének meg­határozására. A villamos energia ára nem változhat sza­badon, ez jelenleg kötött ár. A, jégember” volt az apja? Bern. A berni külügymi­nisztérium csütörtöki közlése szerint egy svájci nő azt állítja, hogy a tavaly szeptemberben az olasz-osztrák határ közelé­ben egy gleccserbe fagyva megtalált, az előzetes vizsgá­latok alapján négyezer éves­nek nyilvánított „jégember” - az ő édesapjának mumifikált holtteste. A meg nem nevezett svájci nő azt írja levelében, hogy újságokban látta a mumi­fikált holttestről készült fény­képeket, és azok alapján azo­nosította édesapját, aki 1970- ben tűnt el azon a vidéken. Nukleáris csempészet Róma. Milánóban atom­fegyverek előállításához szük­séges anyagok csempészete miatt letartóztattak három ma­gyar és egy osztrák állampol­gárt. Az őrizetbe vettek úgyne­vezett „vörös higanyt” akar­tak továbbadni. Mivel az olasz törvények nem tartalmaznak nukleáris anyagok csempésze­tére vonatkozó bűncselek­ményt, „tiltott anyagokkal va­ló csempészkedés” vádját emelték ellenük. A letartózta­tottak nevét nem hozták nyil­vánosságra. Horn Gyula előadása Berlin. Szemléletváltást sürgetett csütörtök esti berlini előadásában Hóm Gyula, az Országgyűlés külügyi bizott­ságának elnöke az Európai Közösségen belül, Magyaror­szág és más kelet-közép-euró- pai országok felvételének ügyében. Véleménye szerint az EK-tagoknak nem kellene kötniük magukat a 2000. év­hez mint dátumhoz, hanem ar­ra kellene beállniuk, hogy a nevezett országok teljes jogú taggá válnak abban a pillanat­ban, amikor - a nyugatiak se­gítségével - teljesítik a csatla­kozás feltételeit, azaz a belé­pés 2000-nél akár sokkal ha­marabb is bekövetkezhet. Jégkorong OB I. Lehel HC - Miskolc HC 7-0 (2-0,4-0,1-0) Részletes beszámolónkat a hétfői Sportextrában közöljük. Magánház állami telken (Folytatás az 1. oldalról) zetközi egyezmény kihirdetésé­ről, illetve honi adaptációjáról is. így például Magyarország csat­lakozik az európai régészeti örökség védelmét szolgáló gra­nadal egyezményhez, amelyet az Európa Tanács is normarendsze­rébe emelt. A kabinet emellett törvényjavaslatot terjeszt az Or­szággyűlés elé a kettős adózta­tást kizáró magyar-brazil, illetve a magyar—dél-koreai egyez­mény kihirdetéséről. Végül a szóvivő egy olyan kormányhatározatot ismertetett, amely feltehetően számos állam­polgárt érint. A kabinet ugyanis felhatalmazta a pénzügy- minisztert, hogy döntsön azok­ban az ügyekben, amelyekben állami tulajdonú telekre épült magánlakások tulajdonosai sze­retnék megszerezni a telek tulaj­donjogát is. A pénzügyi tárca il­letékese emlékeztetett arra, hogy például az ’50-es évek közepén lebonyolított családiház-akció során sok esetben alkalmazták ezt a vegyes tulajdonú megol­dást. Az utóbbi időben számos ké­relem érkezett a Pénzügy­minisztériumhoz az állam javára biztosított elővásárlási jogról va­ló lemondásra, illetve a telektu­lajdon átruházására. A kormány döntése értelmében ezen ügyek­ben a jövőben a pénzügy- miniszter dönthet. A pénzügyi tárcának a sajtókonferencián részt vevő illetékese azonban a sajtó ismételt érdeklődése elle­nére sem tudott válaszolni azok­ra a kérdésekre: hány embert érint az intézkedés, miként álla­pítják meg az állami tulajdonú telek átruházásának ellenértékét, s ily módon várhatóan mekkora bevételre tesz szert az állam­kassza. HOVÁ UTAZTATNAK AZ IDÉN? (Folytatás az 1. oldalról) szállodákban, nem étkeznek ét­teremben, nem rendelnek prog­ramot. Az Öböl-háború az Egyip­tomba, Izraelbe, Szíriába szóló programokat hiúsította meg. A jugoszláviai események pedig a jugoszláv tengerpartot tették megközelíthetetlenné, illetve be­folyásolták a Görögországba, Törökországba indulók vállalko­zó kedvét is. Az IBUSZ szolnoki irodája ennek ellenére megnyugatóan zárta az évet. A kedvezőtlen ha­tásokat sikerült közömbösíteni, illetve a lemondott programok helyett másokat szervezni; új út­vonalakat, lehetőségeket „dob­tak piacra’ ’. Sikerült jól eladniuk a kedvező árú francia utakat, a görög, az olasz apartmanokat. Nőttek az iroda valutaváltásból származó bevételei, és új üzlet­ágként jelentkezett az Ausztria Lottó. Tavaly érezhetően nőtt a bel­földi üdülések iránti igény. Ti­zenöt százalékkal több bevételre tettek szert ebből az üzletágból 1991-ben, mint az azt megelőző évben. Júliusban beindult az IBUSZ Bank Rt. is, amely letéti jegy értékesítéssel és határidős betételhelyezési lehetőséggel je­lentkezett. Az idei terveket szintén a gaz­dasági élet, az életszínvonal és a külpolitikai helyzet határozza meg. A jugoszláv területékre csak 1-2 programot ajánlottak. Az eddiginél több lehetőséget kí­nálnak Olaszországba, nemcsak apartmanokat, hanem körutakat is. Bővítik az olcsó külföldi utak körét. Többségük részvételi díja még mindig 20 ezer forint alatt van. Ennek az a titka, hogy olyan külföldi partnerekkel léptek üz­leti kapcsolatba, akik olcsóbban tudják például a szállást biztosí­tani. Ugyanakkor kínálnak ex­kluzív programokat is. Új prog­ramként jelentkeztek egy londo­ni autóbuszos úttal. A belföldi ajánlatoknál is leg­inkább az üdülést favorizálják - önellátó, félpanziós és teljes el­látással bíró formában. Mivel a tavalyi árakhoz képest csak 8 százalékkal nőtt a belföldi üdülé­sek ára, és a családias üdülés iránti igény nagy, várhatóan az idén is sokan indulnak felfedezni Magyarországot. Az IBUSZ Bank Rt. pedig az idén elindítja a számlavezetést jogi személyek, kft.-k stb. részé­re. Ebben az évben 90 éves az IBUSZ. Az idén is fő célja, hogy nagy tömegek igényeinek tudjon megfelelni. Polgármesterekkel találkozott Boross Péter (Folytatás az 1. oldalról) zessük le a feleletet. Országunk sajátságos helyzete, hogy a hatá­raink három oldalán tartós konf­liktusokat prognosztizálhatunk. Miként kell ilyen körülmények között élni? A 'közbiztonság ügye is terí­tékre került. Az itteni teendők közül a belügyminiszter az ide­genrendészeti problémák megol­dását sorolta az első helyre. Egész Európában kiszorítósdi folyik. Magyarország nem lehet egy olyan zsák, amelyik felfogja azokat, akiket máshonnan már kiutasítottak. Viszont akit ma­gyar anya szült, annak elemi joga itt élni, ők soha nem tekinthetők külföldieknek. Dr. Skultéty Sándor a megye 74 önkormányzati vezetőjének megköszönte az elmúlt esztendő problémamentes munkáját. Mint mondta, a köztársasági megbí­zotti intézményt meglehetősen gyanakodva fogadták a polgár- mesterek, végül a zökkenőmen­tes együttdolgozás már sikernek számít. Dr. Szabó Lajos, a Bel­ügyminisztérium Önkormányza­ti Főosztályának vezetője az ön- kormányzatok működésének ta­pasztalatait összegezte. A jegy­zők szerepét hangsúlyozta külö­nösképpen előadásában, arra int­ve őket, hogy ne kötelezzék el magukat minden áron a polgár- mestereknek, hiszen az ő kineve­zésük korlátlan, tehát nem csak egy választásra szól, mint a pol­gármestereké. Dr. Fazekas Attila rendőr alezredes, megyei főkapitány a közbiztonsági helyzetről, vala­mint az önkormányzatok és a rendőrség együttműködéséről szólt. Tapasztalataik szerint a bűnözőknél az elkövetési for­mák eldurvultak; sok rablás vég­ződött gyilkossággal, jóllehet nem mindig azzal a szándékkal hatoltak be idgen házakban az elkövetők. Ugyancsak jelentő­sen megnőtt a rendőrökkel szem­ben tanúsított erőszakos cselek­mények száma, a polgári fegye­lem lazulását a jövőben határo­zottabb rendőri fellépés fogja kö­vetni. Ezután a polgármestereké volt a szó. A sok-sok vélemény a közeljövőben egy másik cikk té­mája lesz. Mindenesetre az csen­gett ki a felszólalásokból, hogy ha vannak is a közigazgatás napi munkájában bosszantó mellék- körülmények, a községek, váro­sok irányítása nem bénul meg a jövőben sem. A társközségek polgármeste­rei gyakorta elpanaszolták hátrá­nyos helyzetüket, ellehetetlenü­lésüket, és bizony az egykori körzetesítés „papjai” marestell- kedhetnek, milyen programot sóztak az apró települések nya­kába. Szászberek elől Zagyvaré­kas vette el az életteret, Tiszakürt pedig Nagyrév urbanizációs pénzét költötte magára az elmúlt évek során. Ugyancsak volt pa­naszra oka dr. Herédy Dezsőnek, Tiszaderzs polgármesterének, aki egyenesen azt indítványozta, hogy az elmúlt évek hátrányaiért kapjon némi kárpótlást az a sok szerepkör nélkülivé minősített apró falu, amely reménytelenül leszakadt az ügyesebb települé­sek versengésében. Ugyancsak égető probléma az is, hogy a megyei önkormány­zatban ki képvisel Szolnok me­gyében úgy százezer „elkalló­dott” embert. Jutott a kérdések­ből Petronyák László ország- gyűlési képviselőnek is. A miniszteri válaszadásban inkább az együttérzés érződött, mintsem a felvetések azonnali megoldásának szándéka. Dr. Bo­ross Péter viszont megígérte, munkatársaival azon dolgozik majd, hogy a „polgármesteri ko­sár’ ’ tartalmát alaposan szétválo­gatva a problémákra megnyugta­tó választ adjanak a közeljövő­ben. A közös ebéd után a belügy­miniszter az országos rendőrfő­kapitánnyal együtt a megyei rendőr-főkapitányságon tett lá­togatást, ahol a főkapitányság vezetőivel és a városi rendőrka­pitányokkal találkozott.-pb­Für Lajos Kisújszállás vendége volt (Folytatás az 1. oldalról) megteremtése azonban nem ment egykönnyen.- Borotvaélen táncolt a kor­mány egy éven keresztül - húzta alá miniszter -, hiszen még nem vonultak ki a szovjet csapatok, amikor hazánk már végleg hátat fordított az idejétmúlt Varsói Szerződésnek. Ezzel megszűnt viszont egy lidérces álom, a Moszkvából dirigált politikai és katonai rendszer. A jelenlegi helyzetet elemez­ve dr. Für Lajos rendkívül fon­tosnak nevezte, hogy a szomszé­dos országok egy részével már sikerült kétoldalú államközi és katonai kapcsolatokat kiépíteni, melyet további országokkal kö­tendő egyezmények követnek majd. L. Z. Befejezte közgyűlését az NDSZ „Munkánk nagyigényű, cél­jaink magasztosak. E célok megközelítése azonban önmér­sékletet, a birtokunkban lévő tudással való okos gazdálko­dást és ebben a szakaszban még kellő visszafogottságot igé­nyel.” - E szavakkal nyitotta meg tegnap Pozsgay Imre, a Nemzeti Demokrata Szövetség elnöke a szövetség december­ben kezdődött közgyűlésének második, egyben záró szaka­szát Budapesten, az ÉDOSZ székházában. Az NDSZ tagságát 179 kül­dött képviselte, akik ezúttal a szervezet feladattervét vitatták meg. A Nemzeti Demokrata Szö­vetség tavaly május 17-én bon­tott zászlót. Mostani tanácsko­zásán Pozsgay Imre hangsú­lyozta: az NDSZ az ország helyzetéből kiindulva, arra vá­laszolva kívánja meghatározni önmagát. Elsősorban az ország legsúlyosabb problémáira: a növekvő munkanélküliség, a gazdasági visszaesés megállí­tására, illetve visszaszorításá­ra, a közrend és a közbiztonság megszilárdítására, a szociális helyzet javítására keresi a meg­oldásokat. A közgyűlés szünetében tar­tott sajtótájékoztatón Pozsgay Imre elmondta: olyan centrum jellegű szervezet kívánnak len­ni, amely nem tolódik el jobb­ra, de befogadja a balról érkező kezdeményezéseket. Újságírói kérdésre válaszolva kifejtette: ugyan nem tervezi frakció lét­rehozását a parlamentben, de nem is akadályozzák meg an­nak létrejöttét, ha erre „igény merülne fel”.

Next

/
Oldalképek
Tartalom