Új Néplap, 1991. december (2. évfolyam, 283-305. szám)

1991-12-10 / 290. szám

Érdekességek 1991. DECEMBER 10. Első számú közellenség: az infláció Gazdasági helyzetünket az év elején a pénzügyi szakemberek jóval optimistábban látták, mint a más területen dolgozók, a köz­vélemény pedig kifejezetten sú­lyosnak érezte. Pedig a szerep­­osztás általában fordított szokott lenni. Meglepő azonban, hogy mind a két vélekedésnek meg­vannak a reális alapjai, mert sok tekintetben eltérő képet mutat­nak a reál- és a pénzügyi folya­matok. Egyfelől tény, hogy a re­cesszió tovább mélyül, a gazda­ság várható visszaesése elérheti a 8 százalékot, amire a közelmúlt töténetében Magyarországon alig akadt példa. (Sovány vigasz, hogy a hozzánk hasonló problé­mákkal küzdő kelet-európai or­szágokban sem rózsásabb a hely­zet: Bulgária, Lengyelország és Románia már tavaly is 10 száza­lékot meghaladó visszaesést produkált.) Rövid idő alatt meg­duplázódott a munkanélküliség, a vállalati csődhelyzetek szapo­rodására kell számítani. A keleti piacok drámai beszűkülése, va­lamint a befektetési kedv csök­kenése miatt nincs is ok közeli fordulatot remélni. Mindezek a jelenségek igazolják a közvéle­mény rossz közérzetét. Másfelől valóban kimutatha­tók azok a pozitív folyamatok, amelyek a gazdaság egyre jobb alkalmazkodóképességét jelzik. Az exportteljesítményeket nem kellett mesterkélt eszközökkel serkenteni, folytatódik a kisvál­lalkozások fellendülése, gyara­podása, és elégedettek lehetünk a külföldi tőke beáramlásával is. Egyelőre sikerül tartani magun­kat az IMF-fel egyeztetett stabi­lizációs politikához, ami önma­gában is komoly sikernek szá­mít. Gyarapodnak a lakosság megtakarításai is, hónapról-hó­­napra csökken az inflációs ráta - mindez a pénzügyi szakértők op­timizmusát igazolja. Kinek van végül is igaza? Ta­gadhatatlan, hogy súlyos válság­ban vagyunk, amelynek még nem jutottunk túl a mélypontján. Aligha teljesül a kormányprog­ramnak az a feltételezése, hogy jövőre már megindul egy sze­rény mértékű fellendülés. A ke­let-európai gazdasági kapcsola­tok váratlan szétesése olyan sú­lyos sokkhatást okozott az el­adósodás szorításával küzdő ma­gyar gazdaságnak, amelyből egyszerűen képtelenség gyorsan és aránylag kis megrázkódtatás­sal kikecmeregni. Máról holnap­ra elveszítette piacát a gépipar, amely szinte egyidőben szorult ki a szovjet piacról és a hazairól, de hasonló gondjai támadtak a vegyiparnak, a konzerviparnak, az építőiparnak, és újabban a mezőgazdaságnak is. Ezt a helyzetet igen nehéz át­vészelni. Nincsenek csoda-meg­oldások. Új piacokat kell keres­ni, ahol mások persze az igé­nyek, új partnereket kell találni, akik részt vállalnak majd a ter­melés modernizálásából, eköz­ben naponta meg kell küzdeni a nyomasztó pénzügyi nehézsé­gekkel, amelyeket tetéznek a ha­sonló zavarokkal küzdő partne­rek gondjai is. Mindezek még egy piaci viszonyokhoz hozzá­edződött gazdaságot is megráz­kódtatnának! Mint minden válság, ez is nö­vekvő szociális feszültségekkel jár együtt, nemcsak munkanél­küliséggel, hanem elszegénye­déssel és leszakadással is, mi­közben a szintén takarékosko­dásra kényszerülő költségvetés­nek is a kelleténél kevesebb esz­köze marad a feszültségek eny­hítésére. És a pénzügyi szakemberek mégis örülnek. Örülnek, mert az ország megőrizte fizetőképessé­gét, a növekvő megtakarítások finanszírozhatóvá teszik a költ­ségvetést (ha ez nem így lenne, akkor pusztán emiatt is fenye­getne a külföldi eladósodás nö­vekedése). Örülnek, mert a nagyvállalati szektor súlyos, 15 százalék körüli visszaesése nem fékezte le a kisvállalkozások fel­lendülését, s végül, de nem utol­sósorban: a forint feketepiaci ár­folyama ma már igen közel áll a hivataloshoz. Mi várható ezek után? - kér­dezik sokan. Ami a közeljövőt illeti, sajnos tartani kell a kedve­ző folyamatok lelassulásától, sőt kifulladásától és a munkanélkü­liség további növekedésétől. Számítani kell a csökkenő be­fektetési kedvre, a kárpótlási igények kielégítése lassíthatja a privatizációt és némileg vissza­vetheti a mezőgazdasági terme­lést is. A feltorlódó gazdasági és szociális feszültségek ellenére most mégis lenne némi esély a negatív tendenciák megfékezé­sére, ha a kormányzat és a mone­táris politika felismerné az első számú közellenséget: az infláci­ót, s nemcsak szóban, hanem tet­tekben is fellépne ellene. És persze lehetőségeket, mód­szereket kellene találni a társada­lmi feszültségek kezelésére is, olyanokat, amelyek nem kíván­nak többletforrásokat. Nem szé­les körben szétterülő, hanem a rászorulókra koncentráló szoci­álpolitikai eszközökre volna szükség. Véleményem szerint igazi fordulatra, érzékelhető gazdasá­gi fellendülésre azonban még ekkor sincs reális lehetőség. Ar­ra mindaddig vámunk kell, amíg annyira meg nem erősödik a gaz­daság, hogy a fizetési mérleg ja­vításának kényszere miatt nem kell minden fillért kivonni a fej­lesztésből, a fejlődést serkentő, egészséget adó gazdasági vérke­ringésből. Erre 1993-94 előtt aligha gondolhatunk. Antal László (Ferenczy-Europress) NÖVEKSZIK A BŰNÖZÉS A közelmúltban több fóru­mon is kijelentette a belügymi­niszter: a legnagyobb erőfeszíté­sek ellenére is növekszik a bűnö­zés, több ezer új rendőrre volna szükség a betörők, a tolvajok, a gyilkosok fülöncsípéséhez. Még 1985-ben tanulmányt készített a Belügyminisztérium a következő évtized bűnözési hul­lámának várható alakulásáról. Már akkor megjósolták, hogy a 90-es évek elejére „dagály” vár­ható, amely akár az évezred vé­géig is eltarthat. Akkor nem vet­ték komolyan az előrejelzéseket, megpróbálták padló alá söpörni a problémát, és nem készült fel a rendőrség a bűnözők elleni harc-Kevés a rendőr ra.- A rendőrség jelenlegi létszá­mát is akkor állapították meg, amikor az ismertté vált bűncse­lekmények száma még alig érte el évente a százezret - állítja Sza­bó Győző országos rendőrfőka­pitány. - Tavaly azonban már több mint 340.000 bűnesetet re­gisztráltunk, s idén egyetlen ne­gyedév alatt már meghaladta számuk a 90 ezret. A mai felté­telek mellett az állomány képte­len eredményesen szembeszállni a bűnözéssel. Az országos rendőrfőkapi­tány hatáskörébe - egyenruháso­kat és civileket is beszámítva - mindössze 24.000 rendőr tarto­zik. Egyes számítások szerint minimum újabb tízezer rendőrre volna szükség, mások szerint már háromezer fő elegendő vol­na az állapotok javításához. De amíg a rendőrség szakmai tekin­télye nem növekszik, nem javít­ják az állomány jövedelmi vi­szonyait, addig nem állnak sorba az újabb jelentkezők a kapuk előtt.Tavaly a ki nem derített bűncselekmények aránya orszá­gosan 27,5 százalék volt. A legtöbb tettes kiléte a fővá­rosban maradt felderítetlenül, vi­déken a bűnözőknek mindössze 10-11 százaléka nem kerül kéz­re. Hajdú és Szabolcs-Szatmár, valamint Borsod és Komárom megye helyzete a legrosszabb ebből a szempontból. Rendkívül sok gondot okoz a Belügyminisztérium és az Or­szágos Rendőrfőkapitányság ve­zetőinek, hogy jelenleg mintegy 4000 kiképzetlen rendőr szere­pel az állományban, és nem kel­lően kvalifikált a nyomozói gár­da sem. Vannak olyan rendőrök, akik már két éve szolgálnak a testület­ben, de mind a mai napig nem részesültek kiképzésben. Talán ennek a számlájára is írható, hogy ha szerencsére csökkenő mértékben is, de még mindig nö­vekszik a bűnözés Magyarorszá­gon. A helyzet javítására most ha­tékony intézkedéseket tervez a Belügyminisztérium, amelyek várhatóan már a jövő év elején érzékeltetik majd hatásukat. Sz.B. Ferenczy-Europress TraktorkészítőkisiparosokHorválbGáborfeTrombltísBé. la noszlopi esztergályos vállalkozókat régóta foglalkoztatta olyan traktorok elkészítésének gondolata, amelyeket a szűkösebb anyagi körülmények között dolgozó gazdálkodók is meg tudnak vásárolni, ugyanakkor megfelelnek azoknak a speciális igényeknek, amelyeket a különböző földművelési módszerek támasztanak a munkagéppel szemben. A közelmúltban elkészült az első, saját készítésű traktor: a három tonnáig terhelhető és a hidraulikával három oldalra billenthető pótkocsi. A meghajtásról egy Trabant-motor gondoskodik. A hasonló „tudású”, futószalagról érkezett traktorokért 1-1,2 millió forintot kellene fizetni. Tábornoki uniformisok - kiállítás Katonai tisztelgéssel fo­gadták szombat délelőtt Bu­dapesten a pesterzsébeti Na­póleon Galéria bejáratánál azokat a vendégeket, akik hi­vatalosak voltak „a tábornoki egyenruhák Magyarországon 1867-1945” című kiállítás megnyitójára. K. Horváth András alapító tulajdonos kezdeményezésére két kato­nai szakértő rendezte be a ga­lériát 17 tábornoki öltözettel, a hozzá tartozó fegyverekkel és kitüntetésekkel. Az említett időszak szinte teljes tábornoki ruházatát felvonultatták, mindössze a K.u.K huszártá­­bomoki díszatilla hiányzik. (A rendezők örömmel fogad­nák, ha valaki - akárcsak köl­csönbe is - ilyen öltözéket fel­ajánlana bemutatásra). Scharrer János vezérőr­nagy megnyitója után egykori tábornokok, valamint tábor­noközvegyek és -leszárma­zottak tekintették meg a gyűj­teményt. Jelen volt Stomm Marcell altábornagy 90. évé­ben járó özvegye is. A tábor­noki ruhabemutató egy hóna­pig tart nyitva, és kedden, szerdán, csütörtökön délutá­nonként tekinthető meg a Na­póleon Galéria Pesterzsébet, Ady Endre utcai bemutatóhe­lyiségében. Kassai Lajos a íovas íjasz A Somogy megyei Ka­­| posmc 'őri élő Kassai Lajos I egy új sportág, a lovas íjá­szat meghonosításán fára­dozik. A honfoglaláskori időket idéző leendő sport­ág lényege: vágtató ló há­táról három ^testhelyzet­ben - szembe, oldalról és hátrafelé - kell íjjal egy adott távon a céltáblákat eltalálni. Kassai Lajos több száz órai munkával korhű ruházatot és fegy­verzetet is készített, így tart bemutatókat a sport­ág népszerűsítésére. MTI Fotó: Kálmándy Ferenc v_ , Áú* ' '25 / Semmi hatalmat senkinek! Anarchisták Magyarországon Egy közepes sztárnak jobb sajtója van, mint a magyar anarchistáknak. De azért létez­nek, és hébe-hóba írnak is ró­luk. Legutóbb februárban, ami­kor a Honvédelmi Minisztéri­um előtt tüntettek a katonai szolgálat ellen. Ugyanis, ellen­tétben a közhiedelemmel, nem utaznak a balhéra. Sőt, erősza­kellenesek, ahogy - egy terro­rista kisebbségtől eltekintve - elődeik is azok voltak. Az anarchia politikai filozó­fia és életforma, mint egyik bu­dapesti aktivistájuk, Seres László megfogalmazta. Ennél csak egyik jelszavuk kifeje­zőbb: Semmi hatalmat senki­nek! Az anarchisták - a múlt századra visszanyúló történel­mi gyökerekkel - ugyanis azt vallják, hogy az államra és a benne megtestesülő hatalomra, tradicionális szervezetiségre, hatalmi hierarchiára semmi szükség nincsen. A legutóbbi idők magyar anarchista mozgalma 1988-ban kezdődött, amikor a budapesti Eötvös-klubban az egyetemis­ták, főleg a bölcsészek, kedvelt találkozóhelyén megalakult az Autonómia nevű anarchista csoport, főleg diákokból, né­hány munkásból és baloldali értelmiségiből. Tevékenysé­gük központjában az önszerve­ződés és az önművelés állt. Ol­vastak, saját múltjukat kutat­ták, vitatkoztak, és próbáltak mintákat venni a hasonló nyu­gat-európai mozgalmaktól. Mi­után elveikkel ellentétes, hogy pártszervezetszerűen működje­nek, nem volt vezetőjük, elnök­ségük, szóvivőjük sem. Gondo­lataikról, véleményükről sten­­cilezett újságokból lehetett ér­tesülni, vagy az érdeklődő ud­varias meghívást kapott össze­jövetelükre, ahol mindenki egyenrangúan fejtette ki állás­pontját. Egy év múltán fordulat következett be; amikor létszá­muk hatvan fölé nőtt - tevé­kenységük összeegyeztethetet­­lenné és követhetetlenné vált, kisebb sejtekre, csoportokra oszlottak. Azóta is működik a Buda­pest és a Nap nevű anarcho­­punk csoport. Alakult szak­­szervezeti jellegű és feminista csoportjuk is. Akcióik - a részt­­vevőkhöz hasonlóan - szelídek némi föltűnést mégis keltenek tüntetéseiket, demonstrációika ugyanis nem jelentik be előre Ez elveikkel és a törvénnyé egyaránt ellenkezik, ezért ve­lük szemben mindig fellép < rendőrség. E számukra logikus, a kör nyezet számára azonban le küzdhetetlen ellentmondás fel oldódik következő és mindéi eddiginél nagyobb szabású ak ciójuk során: december 13-ái ugyanis bejelentett tüntetés tartanak. A nacionalizmusol ellen rendezendő demonstrácií címe: Gyertyagyújtás az áldó zatokért. Az akció érdekessége, hog; az anarchisták a jelek szerin kitörnek az elszigeteltségből Fellépnek a nacionalista dikta túrák, a polgárháború, különö sen az Európa biztonságát ve szélyeztető szerb-horvát konf liktus ellen. Védeni kívánják kisebbségi nemzetek és a nem zeti kisebbségek autonómiáját szót emelnek a magyarország cigányságért. Javaslataik: bé kés tárgyalások, demilitarizá lás, az előítéletek leküzdése. Jugoszláviában még csal gyűltek a fegyverek és az indu latok, amikor egy ifjú anarchis ta ezt mondta: „Az anarchiz mus az egyedüli társadalmi fői ma, amelyben minden egyér minden közösség, minden val lás, minden etnikai csopoi vagy nép meg tudja valósítar saját szabadságát.” Most ezét mennek 13-án a Kossuth térri ahonnan nem viszik el őket rendőrök. Bejelentett tünteté lesz. Kaszás Jen Atlantic Sajtószolgák

Next

/
Oldalképek
Tartalom