Új Néplap, 1991. december (2. évfolyam, 283-305. szám)

1991-12-02 / 283. szám

1991. DECEMBER 2. Sportextra 9 Kié az egyesület? Több mint tíz éve, hogy az akkori pártpolitikai irányelveknek megfelelő­en kényszerházasságot kötött Szolnok két nagy sportegyesülete, a MÁV és az MTE. Az „egy kalapba a pénzt” elkép­zelésekből kiindulva úgy gondolták, hogy a megyeszékhely minden számot­tevő munkahelye támogatja majd az új mamutegyesületet, a város sportkedve­lőinek a kedvence lesz, és hatalmas tö­meg áll majd mögötte. De gyorsan jött a kiábrándulás. Amikor például Géléi Józsefet szerződtették a labdarúgócsa­pat edzőjének, a szakember hitte, az ígéret földjére, egy tejjel-mézzel folyó egyesületbe csöppent. Összeállított egy több mint húsz, NB I-es képességű já­tékosokból álló névsort, akik közül né­­hánnyal a csapatot erősítve elindulhat­nak az álom, az NB I. felé. Mekkorát tévedett! Elkeseredetten panaszolta, hogy az egyesület 32 (!) bázisa közül egyik sem volt hajlandó lakást adni, még a sportstátusz kiharcolása is ne­hézségekbe ütközött. Akkor egyedül Rózsavölgyi László került Szolnokra. Már kezdetben ilyen volt a beígért összefogás! Éppen ezért hatottak érthetetlenül a Szolnoki Rádió egyik vasárnap esti adásában elhangzottak, miszerint a MÁV Járműjavító Üzem nem támogat­ja kellőképpen a labdarúgócsapatot. Furcsa egy nézet. Mintha a közvéle­mény nem tudná, hogy még mindig az egykori pártpolitikai irányelveknek megfelelő felállásban, csaknem ugyan­azzal a vezetőgarnitúrával, az akkori alapszabállyal és szervezettséggel dol­gozik az egyesület. Feltételezhetően még mindig a harminckét bázisszervre és a mögötte elképzelt tömegekre épül. Mintha nem lámák a szomorú valósá­got. A Véső utcai sporttelepről például lassan kiszorul a sport. Az országban egyik legjobbnak tartott salakos labda­rúgó-játékterén teniszpálya, tűzoltási gyakorlathoz emelvény és gépkocsi­parkoló létesült. A nézők számára sem lesz lassan hely, hiszen elbontották az országban kevés helyen található fedett állóhelyet, a tribünök elől a páholyokat. Szauna épült ugyan, de abban, elmon­dások szerint, sportolók még nem vol­tak. Újabban a birkózócsamokban diszkontárusítás folyik. Legközelebb ki tudja, mi következik? A labdarúgó­csapat pedig kiábrándító teljesítményt nyújtott az ősszel, ami nemcsak az egyesület, hanem a város sportjának is szégyene. Gyakorlatilag ezt eredmé­nyezték a pártpolitikai irányelvek, így zsugorodik össze az egyesület sportja. Mindezért egyedül a Járműjavítót hi­báztatni? Nem más, mint a közvéle­mény félretájékoztatása. Nincs szándékunkban felmenteni a Járműjavítót a felelősség alól, a rá eső részt az üzemnek is vállalni kell. De észre kellene már venni a társadalmi életünkben végbemenő változásokat. El kellene végre dönteni, hogy kié az egyesület! Ki a gazdája? Talán egy köz­gyűlés segítene. De csak olyan szemé­lyek részvételével, akik érdemben tud­nak dönteni nemcsak az egyesület (vagy kettő) gyors megsegítéséről, ha­nem megnyugtató jövőjéről is. Alapve­tő, gyors változások szükségesek! (taki) Súlyemelés-e az erőemelés? Az elmúlt öt-hat évben új sportág kezdte el bontogatni szárnyait hazánk­ban. A súlyemeléshez hasonlító, és mégis teljesen más, az erőemelés. (Az előbbiben a dinamikus, az utóbbiban a statikus erőnek jut a főszerep.) Míg kül­földön már több évtizedes hagyományai vannak e mázsákat mozgató testgyakor­lásnak, addig Magyarországon épphogy csak kinőtte kezdeti szűk kereteit. A tavalyi junior és felnőtt országos baj­nokságra - az előző évhez képest - meg­kétszereződött az indulók száma. Ez azt jelenti, közel háromszázan álltak rajt­hoz, és már nemcsak az egy-két ismer­tebb fővárosi egyesület, hanem kisebb vidéki klubok is megjelentek a „poron­don”. Ők képviselik a versenysportot, de rajtuk kívül több ezerre tehető a kedvtelésből emelgetők száma. Szolnokon egyetlen szakosztály van - az Iron Man Egyesület -, amelyik erő­emelők és testépítők felkészítésével, versenyeztetésével foglalkozik. A váro­si súlyemelők nagy része szimpatizál a „kistestvérrel”, közülük többen is pá­lyafutásuk befejezése után átnyergelnek a „bodysokhoz”. A tavalyi országos bajnokságon az egyesület két sportolója ért el tiszteletet parancsoló eredményt. Kapás István a 67,5 kg-osok mezőnyé­ben ötödik, míg Csinger Anikó a junior lányok 48 kg-osai között ezüstérmes lett. A már senior I. korú, de az erejét még a nála fiatalabbakkal összemérő 43 éves üzemmérnök Kapás, hajdanán az eve­zők világában gyűjtögette izomkötege­­it, ám egy idő után felhagyott az aktív sportolással. Hosszabb kihagyást köve­tően pár éve kezdett el járogatni az eme­lők termébe. Kezdetben csak a mozgás öröméért kínozta magát, rohamosan fej­lődő eredményei azonban meggyőzték, lépjen fel a versenydobogóra is. Ma már guggolásban a legjobbak közé tartozik az országban, testsúlyához viszonyítva a 190 kg csodálatos teljesítmény. Sajnos - mint a legtöbbeknek - neki is van egy gyenge száma, fekvenyomásban - 110 kg - nem tudja felvenni a versenyt az élen állókkal, így hiába nem rossz az elemelésben - 215 kg-ot képes felhúzni -, nem szólhatott bele az érmek elosztá­sába. (A súlyemeléssel ellentétben itt csak összetett értékelés van.) Csinger Anikóról, erről a 48 kg-os „vézna” lányról senki nem hinné, ha az utcán látná, mennyire erős, milyen súlyok fel­emelésére képes. Testépítőmúlttal a há­ta mögött indult az idei juniorbajnoksá­nek találnia a gyakorlatot ahhoz, hogy teljesítettnek vegyék a súlyt. Sok vitára ad lehetőséget a guggolások elfogadása, a szabályok szerint a combnak a víz­szintes alá kell süllyednie. Fekvenyo­­másnál nem lehet 81 cm-nél szélesebb a kezek távolsága, a hátnak, csípőnek mindvégig érinteni kell a padot, és a talpak sem emelkedhetnek fel a talajról. Az elemelésnél fontos, hogy a mozgás folyamatos legyen, egészen nyújtott tes­tig kell felállni a rúddal, valamint a gya­korlat után le kell kísérni a súlyt. Hogy a más-más súlycsoportban indulók eredményeit össze lehessen hasonlítani. A szabályos guggolás gon, ahol nagy meglepetésre a második helyet szerezte meg. A három „fogás­nemben” 210 kg-os összteljesítményre képes - 75 kg-mal guggol, 40 kg-ot nyom fekve és 95 kg-ot húz fel -, és még csak 23 éves. Mivel közeleg a december 14-én ren­dezendő 4. Apolló Vénusz Kupa ideje - színhelye: Szolnok, Mátyás király út -, essék néhány szó a szabályokról is. Há­rom bíró közül kettőnek kell érvényes­megalkották a Schwatz-táblázatot. Eszerint az összteljesítményt megszo­rozzák a testsúly viszonyszámával, az így kapott mérőszámok adják a végső helyezéseket. Akik ezek után kedvet kaptak e látvá­nyosnak ígérkező verseny megtekinté­sére, avagy szívesen felmérnék erejü­ket, azokat szeretettel várják december 14-én a versenyen. (géléi) „Én az olimpiára koncentrálok9 A 126 kg-os Klauz László, a magyar birkózósport kitűnősége (vb-ezüstér­­mes, olimpiai negyedik helyezett) már visszatérő vendég Jászberényben. Bir­kózott a Jászság fővárosában megren­dezett Csepel SC-DVTK csapatbajnoki bronzrangadón a fővárosi színekben, legutóbb a város általános iskolái részé­re kiírt grundbirkózó-csapatbajnokság nyitómérkőzésén volt jelen. Nagy él­ményt jelentett a gyerekeknek, hogy egy világklasszist láthattak közelről. Ä népszerű sportember nagy Figyelemmel kísérte a mérkőzéseket, és közben még arra is maradt ideje, hogy néhány kér­désre válaszoljon.- Laci, a közelmúltban egy kisebb bal­eset ért, mikor kezdtél újra edzeni?- Másfél hónappal ezelőtt a barátnőm véletlenül rácsukta a kocsiajtót azujjamra, ezért két hetet ki kellett hagynom. Ezt követően kezdtem el az edzéseket, de sző­nyegen csak november közepe óta gyako­rolok. Most már rendben van az ujjam, a csapatbajnokság mérkőzésein szerepelni fogok.- Az idén valahogy nincs szerencséd.- Igen. Sajnos a több éves kemény igénybevétel jelei előbb vagy utóbb a mi sportágunkban is jelentkeznek. Nekem a térdemmel volt sok gondom, ezért nem sikerült igazán felkészülnöm a legutóbbi vb-re sem. Nem tudtam megfelelő szak­mai munkát végezni, de az edzőkkel és az orvossal végül úgy döntöttünk, hogy indu­lok. Erre különösen azért volt szükség, mert már itt meg lehetett szerezni az olim­piai részvétel jogát. Szerencsére ez nekem még ilyen felkészülés után is sikerült (4. helyen végzett). A térdsérülésem az oka, hogy le kellett mondanom a szabadfogású küzdelmekről. Vannak ugyanis olyan spe­ciális akciók, amelyek nagyon igénybe ve­szik a térdet, tehát nem érdemes kockáz­tatnom.- Az olimpiát említetted. Gondolom, sokat foglal­koztat már a gondolat: mi lesz Barcelonában?- Valóban sokszor meg­fordul a fejemben, hogy ha­marosan itt a nagy verseny. A csapatbajnokság befeje­zését követően minden erőmmel az olimpiára ké­szülök. Ez egy különlege­sen nagy találkozó, fantasz­tikus hangulatú verseny. Legutóbb Szöulban az akk­limatizálódás miatt már na­gyon korán ki kellett utaz­nunk. Szerencsére most szinte az utolsó pillanatig itthon készülhetünk. Igaz, köz­ben lesz még egy Európa-bajnokság is, de azon az olimpiai indulást kivívottaknak nem kötelező részt venni. Én az olilmpiára koncentrálok. Úgy érzem, ha újabb sérülés nem gátolja felkészülésemet, akkor érmes reményeim lehetnek. Mindenképpen sze­retnék dobogón végezni. Az első helyet nehéz lesz elvenni a szovjet versenyzőtől, de mögötte bármi lehet. Vicini is kapott egy szavazatot... Rendhagyó sajtóértekezletet hívott össze a Magyar Labda­rúgó Szövetség az Új Sípos étterembe. Dr. Laczkó Mihály, az MLSZ elnöke rövid bevezetőjében azt hangoztatta, hogy a decemberi végső döntés előtt kíván­csiak a sportújságírók véleményére. Azután ki is osztották a szavazólapokat. Mindenki ráírhatta, kit látna szívesen a kis­­padon. Dr. Laczkó Mihály megemlítette, hogy a már hetek óta folyó tárgyalások során több szakemberrel is elbeszélgettek, de dr. Mezey György, a Kispest - Honvéd FC vezető edzője (ő már két ízben is dolgozott szövetségi kapitányként) visz­­szakozott. Jelezte, vele ne számoljon az MLSZ. Ennek ellenére egyvalaki az ő nevét is felírta a cédulára... Mi több! Azeglio Vicinit is javasolta az egyik újságíró magyar kapitánynak. O nemrégiben távozott az olasz válogatott élé­ről. Összesen 32 voksot lehetett feljegyezni, és Csank János végzett az élen. A váciak vezető edzője 7 strigulával vezeti ezt a különleges listát, mögötte Jenei Imre, a román válogatott egykori szövetségi kapitánya következik a sorban 6 vokssal. A harmadik helyezett Garami József, a Pécsi MSC vezető­edzője 4 szavazattal. A kétstrigulások között a Mészöly előtt kapitányoskodó Bicskei Bertalan és Nyilasi Tibor neve sze­repel. Összesen 16 szakember osztozott meg a 32 szavazaton. Ez is jelzi, a sportújságírók véleménye erőteljesen megoszlik. A pár perc haszna: az elnökség decemberi döntése előtt Csank János egy „jó ponttal” gazdagodott, mert végül is benne látják az újságírók a jövő szövetségi kapitányát.- Melyik fogás az igazi „fegyvered”?- A mi súlycsoportunkban - főleg azo­nos képességű ellenfelek ellen - már na­gyon nehéz dobást végrehajtani. Ennek megfelelően elsősorban a mögébújás és a billentés az, amit előszeretettel alkalma­zok. Persze végső esetben, ha kockáztatni kell. akkor nincs mese, meg kell próbálni eldobni az ellenfelet.- A birkózás jórészt kitöl­ti életedet, mire marad még időd?- Bizony ezen a szinten az edzések mellett nagyon ke­vés szabadideje marad a versenyzőknek. Három éve van egy barátnőm, ha tehe­tem, velejárok szórakozni. Egyszer-egyszer az edzőtá­borok mellett még néha egy színházi előadást is meg tu­dunk nézni. Egyébként szí­vesen hallgatok zenét és szeretek olvasni.- Ha rád nézek, el sem hiszem, hogy már harmincéves vagy. Meddig akarsz még birkózni, mit szeret­nél még elérni?- Sajnos az idő könyörtelen, az évek nem múlnak el nyom nélkül. Egyre nehe­zebb az edzések, versenyek utáni regene­rálódás. Az olimpiáig mindenképpen bir­kózni fogok, aztán majd meglátjuk. Ho­gyan tovább? Egy nagyon szép színes érem még hiányzik a gyűjteményemből. Világversenyen a dobogó tetején állni, ez az én nagy álmom. Persze akkor sem le­szek nagyon elkeseredve, ha csak máso­dik vagy harmadik leszek, de tudom, ér­zem, hogy mindent mepróbáltam, és be­csületes küzdelemben kaptam ki. Klauz Lászlót - eredményeit, hitét - is­merve biztosak vagyunk, mindent meg­tesz a jó szereplés érdekében. Erejét meg­sokszorozza majd az a tudat, hogy az or­szágban - Jászberényben egész biztosan - nagyon sokan fognak érte szurkolni. A Bajcsy Általános Iskola tornatermében nagy sikert aratott - alig tudott szabadulni az aláírásgyűjtőktől -, ezt kívánjuk neki az olimpián is. Utána pedig természetesen várjuk Jászberénybe, ahol egyre több kis­srác olyan akar lenni, mint ő. Szántai Fotó: Hajducsek A Szolnoki MÁV MTE öregfiúk lab­darúgócsapata teremlabdarúgó-tornán vett részt a tiszaligeti sportcsarnokban. Mindhárom mérkőzését fölényesen nyerte az együttes, helyenként látványos játék­kal. A győzelemért ajándékba kapott fut­­ballabdát felajánlották a decemberi sport­szerbörze részére, ahol használt és új sporteszközöket fognak kiosztani az arra rászorulóknak, s akik jelenlegi körülmé­nyeik mellett nem tudnak erre áldozni, ám a sportolást szívesen folytatnák. Röplabda NB II. Férfi: Borsodi Építők-Szolnoki Titász 2-3 (-5, -6, 13,12, -3). Szolnoki Titász-Ny. Spor- ' tula 0-3 (-10, -7, -5). Titász: Tompa, Fekete, Csordás, Balázs, Peágity, Nagy. Csere: Szudi, Király, Kovács, Cifra. Edző: Pénzes György. A mis­kolci fiatalok ellen elszórakozta a harmadik és negyedik szettet a Titász. Az elmúlt évi bajnok ellen viszont nem volt esélye a hazaiaknak, telje­sen megérdemelt vereséget szenved­tek. Ózd-Kunhegyes 1-3 (-1, 10, -8, -9). Ózd, 50 n. Kunhegyes: Dancsik, Tóth, Kasza, Szikszai, Tamasi, Bodó. Csere: Dubovszki, Bemát. Edző: Fel­ső Tibor. A sima első játszma meg­nyerése után a lefékezett vendégek ellen az ózdiak megszerezték becsü­letbeli szettüket. A harmadik játszmá­tól kezdve már az történt a pályán, amit a KESE akart. Ifi: Ózd-KESE 3-0. Ökölvívás. Véget ért a serdülők orszá­gos ökölvívó-bajnoksága. A Szolnoki MÁV MTE három versenyzővel képvisel­tette magát, Kocsis Róbert 55 kg-ban, Bata Szilárd 70 kg-ban országos bajnok lett. Repszegán Sándor 5. helyezést ért el, így a serdülők tizenhat olimpiai pontot gyűj­töttek. Kiemelkedő teljesítményt Kocsis Róbert ért el, mivel ez évben minden mér­kőzését megnyerte, így joggal pályázhatott a legfényesebb éremre. A versenyzők edzője: Balogh András. Kosárlabda NB II. Férfi: Szolnoki Olajbányász SE II.-Mezöberény SE 87-67 (42-21). V: Petjési P„ Kertész Gy. Olajbányász H: Gyenes 6, Mé­­rész 22/6, Balogh 12/6, Bódi 8, Ta­kács 18/12. Csere: Pálszabó 9/3, Csú­cséi 2, Csősz 8/3, Újvári 2, Tóth II. Edző: Tapodi László. Öt perc tapoga­­tódzó játékot követően a szolnoki fia­talok nagyobb sebességre kapcsoltak, és sorra eredményesen fejezték be tá­madásaikat. A második félidőre ren­dezte sorait a vendégcsapat, igaz, ek­kor már főleg a cserék kapták a fősze­repet a hazaiaknál. Nyíregyházi MGFSC-Karcag ÉPKAR SE 76-86 (38-41) Nyíregyháza, v.: Demjén, Jobbágy. Karcag: Tóth 6, Molnár 19, Poór 22/6, Földvári 12/3, Kiss 8/3. Csere: Bajári 13/3, Lantos 6, Nagy K. Edző: Palkovits Tamás. Karcagi szempontból jól kezdődött a mérkő­zés. Gyors akciókat vezetve három perc alatti tízpontos előnyt szereztek a vendégek. A hazaiak Pál hárompon­tos találataival tartották a lépést az épkarosokkal. A második játékrész­ben egyre jobban kidomborodott a karcagiak magassági fölénye, mely az eredményben is megmutatkozott. Volt olyan időszaka a mérkőzésnek, ami­kor már 21 pontos előnyt mutatott az eredményjelző. A mérkőzés végére aztán tíz pontra csökkentette hátrá­nyát a végig sportszerűen küzdő főis­kolás csapat. NB II. Nők: Nyíregyházi MGFSC­­Kisújszállási MÁV Egyetértés SE 58- 53 (26-24). Nyíregyháza, v.: Demjén- Jobbágy. Kisújszállás: Szőke 16, Szabó 1. T. 8, Szabó J. 10, Kása 11, Lisznyai 2. Csere: Szabó II. T. 6. Edző: K. Szabó János. Végig kétesélyes mérkőzésen balszerencsés vereséget szenvedett a még mindig tartalékos kisújszállási csa­pat. Az utolsó percekben igen szoros mérkőzésállásnál a vendégek négy bün­tetőt is elhibáztak, míg a hazaiaknak ek­kor sikerült a mérkőzés egyetlen három­pontos kosarával bebiztosítani szeren­csés győzelmüket.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom