Új Néplap, 1991. december (2. évfolyam, 283-305. szám)
1991-12-07 / 288. szám
2 Hazai körkép 1991. DECEMBER 7. Nézem a Szolnok Városi Televízió csütörtök esti műsorát, nézem és hallgatom dr. Mizsei Béla és Vincze Kálmán országgyűlési képviselőket, akik a pártjukon belüli konfliktusaikról beszélnek. Nézem és hallgatom őket, közben gondolkodom a politikáról, a Kisgazdapártról, Torgyán doktorról, aki a beszélgetés középpontjában áll. Azon meditálok, vajon a két „magányos kisgazdafarkas” vagy a túlfűtött hangulatú nagygyűléseket produkáló Torgyán pártelnök oldalán van-e az a bizonyos kisgazdaigazság. Hiába töröm az agyam, egyszerű nézőként, külső emberként én ezt nem tudom eldönteni. Pedig érzem, hogy az „igazságtételhez” valahol én is kellenék. De csak a kérdésekig jutok el, melyre nem kapok igazi választ. Gyanítom, ezzel nem állok egyedül. Abban biztos vagyok, hogy a vasárnapi Torgyán-nagygyűlésen zsúfolásig megtelik majd a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ nagyterme. Tudom, a telt ház a jó beszédű kisgazdapártvezér fellépésekor szinte garantált. Az is valószínű, hogy nemcsak szolnokiak lesznek ott, minden bizonnyal jönnek a Jászságból és a Kunságból is. És akik otthon maradnak, miként gondolkodnak? Vagy azok, akik belefásultak a politikai csatározásokba, akiktől idegen az emelt hang és az indulat? Az elmenők vagy a távolmaradók az igazi kisgazdák? Ezekre a kérdésekre is jó lenne tudni a választ. Ketten - mármint dr. Mizsei Béla és Vincze Kálmán - biztosan otthon maradnak, ezt kijelentették a képernyő előtt is. Kettejük és a Torgyán doktort támogató megyei, városi vezetés viszonya odáig romlott, hogy dr. Mizsei Béla az „ilyenekkel kezet sem fog, menekül előlük”. Mondja ezt az az ember, aki alapítója, újjászervezője a pártnak, aki 1956 után majdnem akasztófán végezte, akit pártja nemrégiben lapátra akart tenni. Náluk lenne az igazság? Torgyán József ezt kapásból megkontrázná. Azt mondaná, hogy őt támogatja a tagság többsége, mindenkor meg tud tölteni egy sportcsarnokot vagy egy művelődési házat híveivel. De a „lassú víz partot mos” vagy a „huszáros roham” a célravezetőbb? Vajon a realitások talaján zajlanak ezek a nagygyűlések, vagy csupán illúzió-, hangulat- és indulatkeltések? A másik oldalon kik, hányán vannak dr. Mizsei Béla és Vincze Kálmán mögött? Kérdések, kérdések válasz nélkül... Nézem a műsort, aztán hirtelen rájövök arra, hogy a kisgazdaigazság nem is az egyik vagy másik oldalon van. Lehet, hogy nem is teljesen a Kisgazdapártban, hanem inkább a társadalom egészében, bennünk, akik a jelent éljük, és szebb jövőt remélünk. Ilyen szempontból majdnem mindegy, hogy melyik oldal képviseli az igazit, a mindenkinek tetszőt - és ami a leglényegesebb -, a mindenki érdekében cselekvőt. Majdnem. B. I. Orvosok eszmecseréje a Hetényi Kórházban Legújabb népbetegségünk (Folytatás az 1. oldalról)- Melyek az első benyomásai a hasnyálmirigy-betegségek kezelésének színvonaláról Szolnok megyében?- A kórház osztályait még nem volt alkalmam megnézni, de az előadások kapcsán tájékozódtam, és nekem az a véleményem, hogy kifejezetten magas szinten művelik azokat az alapkérdéseket, alapproblémákat, amelyekre ezzel a betegséggel kapcsolatban szükség lehet. Az intenzív terápia tűnik nagyon jónak, a terápiás elveikkel maximálisan egyetértek. Az operációs lehetőségekre minden adott, de hát itt egy speciális szakterületről van szó, itt is elképzelhető, hogy bizonyos változtatásokat és fejlesztéseket fog indukálni pont ez a tudományos ülés.- A heveny hasnyálmirigygyulladás valóban népbetegség-e Magyarországon? Küldöttközgyűlést tartottak a megye téeszei Harc a földeken és a színfalak mögött (Folytatás az 1. oldalról) haladó veszteséget kénytelenek elkönyvelni, nyolc gazdaságot pedig a közeli csőd fenyegeti. Valószínűnek tűnik azonban, hogy a jövő év folyamán ennél jóval több nagyüzem kerülhet végveszélybe. A mezőgazdasági szövetkezetek tömeges csődje pedig politikai és gazdasági szempontból egyaránt kritikus helyzetet teremthet térségünkben, melynek következményei ma még beláthatatlanok. A bizonytalanságot és a válságot nemcsak a mezőgazdaságra a kormányzat által rákényszerített pénzszűkítő politika, a torz ár- és jövedelemviszonyokból következő jövedelemcsökkenés és ä felvásárló vállalatok késedelmes fizetései, illetve árcsökkentő fellépései idézték elő, hanem egy sor más jellegű tényező is motiválta. így például a kárpótlási törvény miatti, a termelésre kiható bizonytalanság, a korlátozó törvények szabta keretek, ami az elidegenítési moratóriummal és a szövetkezeti tagok tulajdonossá válásával nyilvánul meg, mind hozzájárult ahhoz, hogy jelen pillanatban egy korábban virágzó, de még ez évben is 1,7 milliárd dollár nettó bevételt kitermelő ágazat összeomlásának lehetünk tanúi. Nem csoda tehát, hogy a termelőszövetkezetekben - szinte kivétel nélkül - kilátástalannak ítélik meg a jövőt. (Valljuk meg őszintén: mire is alapozhatnák derűlátásukat?) Ennek ellenére a megyei küldöttközgyűlés felhívta a termelők figyelmét, hogy még számottevő veszteségek árán is mentsék meg a betakarítatlan termést, és tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a jövőben is természetes legyen a mindennapi kenyér az asztalunkon. L. Z. „Csak a sajtó röptét rémes kacsákat” A Monopoly nem „lőtt” az igazgatókra (Folytatás az l. oldalról) Ilyenből azonban kevés hangzott el péntek délután. A néhány hozzászóló szavaiból inkább az derült ki, amíg nem lesz egységes privatizációs törvény, addig azt is nehéz kideríteni, mit is tehetnek? Hogy megnyugtató: a Monopoly csak a privatizációt megelőző társasággá alakulás időszakára helyezné (újra) minisztériumi felügyelet alá az állami vállalatokat. A munkavállalók mostani anyagi helyzete nem teszi lehetővé jelentős mennyiségű állami tulajdon megvásárlását, mi több, a részvényvásárlási lehetőségeikről szóló törvénytervezet egyáltalán nem ösztönzi őket befektetésre. Itthon nincs állami vagyon vételére elég pénz, a külföldi érdeklődés is gyér - akkor pedig mi értelme a gyorsított átalakulásnak? Halász István a gazdasági törvények késlekedését elismerve elmondta, csoportjuknak ezen a területen a törvénykezés és a kormányzati munka gyorsítása is célja. Az átalakulás után pedig vagyonkezelő szervezetek, holdingok megalakítását tartják célszerűnek. Ezek majd - vélekedett - már majdnem tulajdonosként működtetnék az önkormányzati vagy munkavállalói tulajdonba nem kerülő állami vagyont. De hogy ki osztaná el, melyik cég milyen elvek szerint kerül egyik vagy másik holdinghoz, és egyáltalán, hány vagyonkezelő szervezetet is alakítanának? - erről még csoportjuknak sincs meg a kiforrott koncepciója-Megnyugodhattak tehát a vállalatvezetők, csupán rémes sajtókacsákkal riogatják őket - hallhatták, de hogy mit is várnának el tőlük, milyen jövendő szabályoknak kellene megfelelniük? - az tegnap még nem derült ki. Talán, a biztosan jól jövő megnyugtatás ellenére, ez is éltet bennük egy jó adag bizonytalanságot. V. Sz. J. Szellemi tulajdonunk védelme (Folytatás az 1. oldalról) Például a kutatóintézetek eszközeit kell fejleszteni, bővíteni. A készülő innovációs törvény biztosítja majd az alapfeltételek kialakításának jogi hátterét, szabályozását. Ettől függetlenül vannak olyan témakörök, amelyek elsőbbséget élveznek. így például a környezetvédelem, az energiatermelés, az életminőség javítása, a hazai adottságokat figyelembe véve pedig a biotechnológia, a gyógyszeripar, az informatika, az infrastruktúra. Dr. Kajdi József, a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára rendszeres résztvevője a kormányüléseknek - jegyzőkönyvvezetőként. Hozzá fordultunk válaszért.- Mi is a nemzetközi gyakorlatot követjük - felelte az államtitkár. - Eszerint ötven esztendőnek kell eltelnie ahhoz, hogy akár kutatók számára hozzáférhetőek legyenek ezek a dokumentumok. Hy módon védeni lehet a jelen lévő politikusokat, nehogy az esetleges tévedésük vagy negatív véleményük miatt zaklassák, elítéljék őket. Ugyanakkor elkerülhetővé válik az is, hogy valaki politikai tőkét kovácsolhasson magának később sikernek bizonyuló megnyilatkozásaiból, (vennes) Agrárfórum a megyeházán Még az idén lesz szövetkezeti törvény (Folytatás az 1. oldalról) A Pénzügyminisztérium agrárpolitikai osztályvezetője, dr. Pintér János a jövő évi költségvetés agrárágazatot érintő támogatási és adózási vonatkozásait tárta a fórum résztvevői elé. Külön kitért az általa legérzékenyebb területnek nevezett kistermelők adózására. Az elképzelések szerint a jövő évtől a gazdák az összevont jövedelmükből levonhatják majd a 150 ezer forintot meg nem haladó, háztájiból származó jövedelmüket. Rövid szünet után Nagy Húszéin Tibor, az Agrárszövetség főtitkára fejtette ki véleményét. Rámutatott a földtörvény fontosságára, hisz - mint mondta - szükség van alapvető szabályokra, mielőtt 3,5 millió hektár ténylegesen magántulajdonba kerül. Emellett felhívta a figyelmet azokra a veszélyes folyamatokra, melyek a földtulajdon és a földhasználat elkülönülésével kapcsolatban alakulhatnak ki. Az adózási rendszerről úgy vélekedett, hogy hiba lenne másfél millió embert adóbevallásra, tehát külön adminisztrációra kényszeríteni, amiből a költségvetésnek igazán nem származna számottevő bevétele. A fórum vendégeinek előadásait követően kérdésekre és hozzászólásokra nyílt lehetőség, amellyel sokan éltek. Dr. Mizsei Béla kisgazda honatya például a földek tanyák melletti kiadását szorgalmazta, majd a Szolnoki Cukorgyár példáján igazolta, ho gyan növelheti a külföldi tőke a hazai termelők egyébként is elvi selhetetlen kiszolgáltatottságát. De volt olyan hozzászóló is, aki egyenesen a parasztság meggyalázásának nevezte a kárpótlási törvényt. (Munkatársunk interjút készí tett dr. Sepsey Tamás államot kárral, amelyet lapunk későbbi számában közlünk.) Íz DR. TORGYÁN JÓZSEF pártelnök tart beszédet a FÜGGETLEN KISGAZDAPÁRT nagygyűlésén, a szolnoki MŰVELŐDÉSI ÉS IFJÚSÁGI KÖZPONTBAN (Hild János tér 1.) 1991. december 8-án (vasárnap) 16 ÓRAI KEZDETTEL. A nagygyűlés előtt zenés, szórakoztató műsor várja az érdeklődőket! *70847/ 1* Gia!.;T.A.- Ha nem is számát tekintve, de mégis népbetegségnek tekinthető. Olyan fiatalkorban lévő, munkaképes fiatalok csoportját érinti ez a betegség, akiknek az elvesztése nemcsak a családnak, de a társadalomnak is rendkívüli veszteséget jelent. Ezeknek az okai leggyakrabban sajnos táplálkozási és ivási szokásokban keresendők, akár a szüreti mulatságokra, akár a disznóvágásokra, a zsíros ételek tömény fogyasztására gondolok, ami a sok alkohollal együttesen válthat ki ilyen jellegű betegségeket. A kezelésben a leghatározottabb előrelépést a beteg teheti meg. Hiába operáljuk meg és gyógyítjuk meg azokat a szövődményeket, amelyek kialakulnak, ha a beteg nem képes az alkoholról lemondani. Az esetek 80-90 százalékában a tartós alkoholfogyasztás az oka a krónikus hasnyálmirigygyulladásnak. Vannak országok, például Franciaország, ahol ha előtte egy évvel nem szokik le a beteg az ivásról, nem is operálják meg. Ezek a betegek gyakran allergiásak lesznek az alkoholra, és egyetlen pohár sör is olyan hatást vált ki, mint a nagyobb mennyiségű tömény ital. Itt abszolút alkoholtilalomra van szükség.- Melyek a hasnyálmirigyrák kialakulásának legfőbb okai, és melyek a kezelés kilátásai?- Az okait illetően sok ellentmondás van, időnként fel-felröppen egy-egy új hír, tavaly például a túlzott kávéfogyasztást okolták. Ugyanúgy nem tudjuk pontosan az okát, mint általában a rákoknak. Az biztos, hogy a környezeti ártalmak, a környezeti szennyeződés, a permetezőszerek, az ólom, ami a levegőben szálldos, ezeknek az általános hatásáról van szó. A világon már a halál leggyakoribb okai közül a negyediknek lépett elé a hasnyálmirigyrák. Ha idejében kiderül, ez sajnos a betegek kisebb százalékában sikerül, akkor jelenleg a betegek húsz százalékát tudjuk úgy megoperálni, hogy el tudjuk távolítani a daganatot. Ezzel jelenleg megütjük a világszínvonalat.- Ez a mostani látogatásuk egy „gesztust” jelentene, vagy tekinthetjük az országos intézet és a vidék kapcsolatainak javítására irányuló szándéknak?- Én azt hiszem, hogy ennek a szándéknak a megnyilvánulásáról van szó, és ez a szándék nem is ebben a pillanatban keletkezett. Évek óta folyik ez, hogy egy-egy kórházat meglátogatunk, a felkért témákban egy olyan eszmecsere-lehetőséget biztosítunk, amelynek a konkrét eredményei a kórház munkájában is meg fognak látszani.- há -MOM Mi kiszámítottuk, MOM TE5ZALKA teszalkA PRIMOM VÍZMÉRŐ hideg- és melegvíz-fogyasztása pontos mérése mellett gyorsan megtéríti ráfordított költségeit- 70 éves gyártási tapasztalat,- 2 év jótállás,- kiépített szervizhálózat,- világszabványt kielégítő minőség,- esztétikus megjelenés,- országos értékesítési hálózat. A m »frí Ma 2,1 millió háztartásban a mi mérőnket használják. Ára: vízmérő - hideg vízre, hitelesítve 1.500 Ft + áfa vízmérő - meleg vízre, hitelesítve 1.700 Ft + áfa Krómozott csatlakozógarnitúra 286 Ft + áfa telephelyi kiszolgálással. Beszerezhető: MOM Mechanikai és Optikai Rt. 4700 Mátészalka, Ipari út 16. Tel.: 44/12-455 Tx: 73-222 Fax: 44/10-348 Utánvéttel is szállítjuk. Szakembereink a mérők beépítését is vállalják. CSAK AZÉRT FIZESSEN, AMIT EL IS FOGYASZT! A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vállalkozásfejlesztési Iroda megbízásából a MÉSZÖV - a PHARE ALAPÍTVÁNY által támogatott -kedvezményes oktatást szervez vállalkozók (kft.-k, bt.-k, gmk-k és a VÁNYA törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók) részére. Témája: Az új számviteli törvény alkalmazása a vállalkozásokban Ideje: 1991. december 16-17-18. Helye: Szolnok, Verseghy park 8. Jelentkezés: a fenti címen december 11-ig Kedvezményes részvételi díj: 4.000 Ft/fö A tanfolyamot minimum 20 fő jelentkezése esetén indítjuk. *71137/1* Dr. Flautner Lajos egyetemi tanár (Kis)gazdátlan dilemmák
