Új Néplap, 1991. december (2. évfolyam, 283-305. szám)
1991-12-05 / 286. szám
1991. DECEMBER 5. 5 Az Uj Néplap Kisújszálláson A 101. esztendejébe lépett ide illik még egy statisztika. Valami olyasmi, hogy még az állami gondozottaknak általában tíztizenöt százaléka végül börtönben köt ki, náluk mások az arányok. Hétórás tanácskozás egy másik hölgyhöz. Ebből a levélváltásból azután ismeretség, szerelem, később pedig házasság lett. Ámbár akkor, a nyolcvanas évek dereka körül nem volt egyszerű átköltözni Székelyországból a Nagykunságba. Tengernyi kérelem, utánjárás révén sikerült, és azóta Sándor kisúji fele-Sándor egyébként nem hiába székely, de afféle ezermester is, akár az édesapja. Tervbe vette, hogy mostani lakásuk elé, a Kígyó utcába díszes székely kaput farag. Nem másért, hogy idézze szülőföldje hangulatát. Azt a világot, ahol olyan magyar emberek teremnek, akik kevés szóból is megértik egymást... 1991/ A Kossuth Úti Általános Iskolában az intézményvezetés és a diákok gondoltak egy merészet, és Kis Pétemé tanárnő vezetésével megjelentettek egy érdekes kiadványt, Suliújság címmel. A leendő újságíró-palánták a Kincskereső Klub tagjaiból verbuválódtak. Mintegy tizenöten szerkesztik a lapot, és mivel a suliban hatszáz diák koptatja a padokat, egyelőre háromszáz darabot nyomtattak a tizenhat oldalas kiadványból. Az első számban többek között az igazgatónő nyilatkozik arról, hogy milyen iskolát szeretnének megvalósítani. Ezenkívül portré található az egyik új nevelőről, van humorzsák, Kincskereső-oldal, olvastadhallottad fejezet, a lap ismerteti a diákönkormányzat éves programját és a tanév eseményeit. Az újságot példányonként tizenhat forintért árulják, és a szerkesztők elképzelése szerint a második szám va-Idestova hét éve, hogy a Mikes úton megnyílt az úgynevezett túlkoros fiatalok nevelőotthona. Ebbe az intézetbe olyan apátlan-anyátlan tizenévesek kerülnek, akik nem tehetnek arról, hogy általában egyik vér szerinti szülőnek sem kellenek. így azután az sem véletlen, hogy kisebb-nagyobb mértékben összeütközésbe kerültek a törvénnyel. Az intézet nevelői igyekeznek az elveszett otthon helyett otthont biztosítani: sőt, a gyerekek dolgoznak meg tanulnak is. A munkaalkalom teremtésében sokat segít nekik a két mezőgazdasági és az ipari szövetkezet, illetve az egyház. Talán az is mond valamit, hogy az egykoron itt élők - vesse a sors bármerre őket -, ha csak tehetik, visszajárnak, és látogatóként sokszor felkeresik istápolóikat. Tudom, a nevelőmunka hatékonyságát végtelenül nehéz mérni, de talán Késik a kalendárium Bő esztendő telt el azóta, hogy a tanácsrendszert követően megalakult a tizenkilenc tagú képviselő-testület. Ebben a városban van a helyi honatyák között például: gazdasági és agrárszakember, tanár, gyógyszerész, állatorvos, nyugdíjas, mérnök, közgazdász. Vajon milyen az összhang közöttük, érdeklődtünk dr. Ducza Lajos polgármestertől.- Az a jó, hogy több pártból található delegált, és mivel sok a gazdasági szakember, a döntések szakmailag megalapozottak. Úgy jellemezném, hogy ez az egy híján húsz személy színes kis csapat.- Mi az eltelt időszak fő erénye?- Talán az, hogy a város intézményei zavartalanul tevékenykedhettek. Aki ismeri a mostani pénzügyi viszonyokat, tisztában van azzal, hogy ez nem kis dolog. Az is jó, hogy az ügyek intézésére nem kell annyit utazni, hiszen például a személyi igazolványokkal, útlevelekkel kapcsolatos teendőket nem Karcagon, hanem helyben intézik. A pozitív oldal számlálóját erősíti az is, hogy több utcát aszfaltoztunk, a tervezett ütemben kezésekkel az itteni cégek embereit bíztuk meg, elsősorban azért, hogy ne kelljen további dolgozókat elbocsátani.- Melyek 1992 legfontosabb feladatai?- Több is van. Az élre kívánkozik az, hogy munkahelyeket kell létesíteni, mert már hatszáz az állásnélküli. Ezért minden úton-módon segítjük a vállalkozásokat, vállalkozókat, akik létszáma egy év alatt megduplázódott, és már meghaladja a hatszázat. Befejeződik a szeméttelep építése, és a képviselő-testület úgy döntött, hogy a helyi adókból új műutak épülnek. Hadd említsem meg azt is, hogy jövőre ünnepeljük a város újratelepülésének a 275. évfordulóját. Erre a jeles eseményre megemlékezéssorozattal készülünk, amelyek forgatókönyvét egy bizottság dolgozza ki. A jugoszláviai magyarokon kívül a romániaiakkal is ápoljuk a barátság szálait, így például Brassó külvárosának, Négyfalunak karácsonyra az egyházak és az iskolák szaloncukrot gyűjtenek. Azért, mert ez ott még napjainkban is hiánycikknek számít. és módon épül a 19 millióba kerülő szeméttelep. Azután az egészségügyi létesítményeink műszerezettségét korszerűsítettük, bővítettük, sőt létrejött az első itteni amerikai-magyar kft.- Mi az, ami nem sikerült?- Minden szándékunk ellenére képtelenek voltunk olyan vállalkozásokat teremteni, amelyekkel a munkanélküliséget lehetett volna csökkenteni. A helyi épít-Özvegy Mile Károlyné, Juliska néni november derekán átlépte a bűvös kort, és azóta már a százegyedik esztendejét tapossa. Noha a látása, hallása kissé már picit hűtlen lett hozzá, de a szellemi frissessége változatlan, és bizony sokszor jobban ismeri, tudja a családi vonatkozású eseményeket, mint az őt gondozó 66 éves lánya. Az, hogy gondozás, erős túlzás, hiszen Juliska néni 101 esztendősen is a maga Ura. Azon kevesek közé tartozik, aki elmondhatja: az én édesapám még látta a 48-as forradalmat, hiszen 1840-ben született. Hat elemit járt, 1910. december 1-jén tartották a lakodalmukat az urával. 43 esztendeig éltek együtt, hat gyerekük született, de az egyik korán meghalt. Napjainkban még hárman élnek közülük: egy fiú és két lány. Beteg nem volt, orvosságot eddig még nem szedett. Világéletében dolgozott, és még ma is sepreget, takarít, kukoricát darál a tyúkoknak. Századik születésnapja alkalmából köszöntötte a polgármester, a tiszteletes úr, az országgyűlési képviselő, a vöröskeresztes titkár. Szerinte a hosszú élet titka a sok munka és a korai kelés. Hébe-korba az orvos is megnézi: a minap is benyitott hozzájuk, és majdnení rosszul lett. Ugyanis Juliska néni kétrét görnyedve a répát mosta a folyosón. Meg is jegyezte: én lamikor februárban jelenik majd meg. írta: D. Szabó Miklós Fotók: Korányi Éva Kacsó Sándor bő másfél évtizede Székelyföldön, Felső-Sófalván bizony vajmi keveset tudott Kisújszállásról. A most huszonkilenc éves, ipari szövetkezetben dolgozó esztergályos úgy jutott el ide, hogy kapott egy címet. Levelet írt, de ez elkerült ségével együtt a nagykun városban él, sőt a család azóta egy Hunor és egy Nándor nevű aprósággal is gyarapodott. (Egyelőre, mert a téma még koránt sincs lezárva, noha mindez már nem tartozik bemutató írásunk további sorai közé.) Sajnálattal vegyes szomorúsággal adjuk közre, hogy a december végére ígért helyi Nagykun Kalendárium nyomdai és egyéb szervezési okok miatt csak januárban kerülhet tisztelt olvasóink asztalára. A párhetes késésért, csúszásért szíves megértésüket kérik mindazok, akik az 1992-es helyi kalendárium megteremtésén, létrehozásán fáradoztak. Csak mellesleg jegyzem meg, hogy az írók, szerkesztők kivétel nélkül ingyen vállalták és végezték tevékenységüket, hiszen ezért a munkáért köszönömön kívül mással nem bírtak, bírnak fizetni az ötlet kitalálói. Eddig az alapítás óta százötvennégyen laktak itt, és közülük mindössze négyen jutottak börtönbe. Ez ugye, akárhogy nézzük, még a három százalékot sem éri el... j 147 e-r mérlege Sulisok Suliujsagja Otthon helyett otthon Székelyföldről a Nagyalföldre A legutóbbi képviselő-testületi ülésen a helybeli honatyák tizenhárom napirendi pontot tárgyaltak meg délután egytől este nyolcig. Az egyik közülük a helyi iparűzési adó volt, amelyről korábban már említés történt a lapunkban. Ennek értelmében a vállalkozóknak a nettó árbevétel két ezrelékét kell befizetniük az önkormányzatnak: mégpedig oly módon, hogy az első három év adómentes, és csak azután lép életbe ez a határozat. Kivéve azokat a vállalkozókat, akik alkohol árusításával foglalkoznak. Ezenkívül költségvetési tájékoztató hangzott el arról, hogy a város a maradék pénzekből bizonyos összeget a kábeltelevízió fejállomásának a vásárlására fordított, illetve számítógépet vett. Eddig egyébként a kábeltelevízió bekötését mintegy kétszáz személy akarja, noha ez lakásonként 13 ezerbe kerül. Most alakul meg az a kft., amely a témával kapcsolatos eljárások, tennivalók bonyolítója lesz. Rendeletet alkottak a környezetvédelemről is, és az önkormányzati tulajdonú lakások eladásával szintén foglalkoztak. Ugyanis közel háromszáz efféle otthont, házat tartanak nyilván, és a bennük lakók közül sokan meg szeretnék vásárolni jelenlegi otthonaikat. A képviselők úgy foglaltak állást, hogy legyen bármilyen beosztású, szakmájú, helyileg fontos személy az illető, a legjobb ilyen lakások nem eladók. Egyébként mintegy hatvan lakást szerenének eladni, finoman fogalmazva: nem a legjobbakat. Ugyanitt szó esett a közvilágítás korszerűsítéséről, meg arról, hogy egy utca új nevet kapott. Egyébként december 5-én délután egy órakor a városháza dísztermében a túrkevei honatyákkal együttes ülést tart a testület. Ugyanis a két város önkormányzata megvásárolta az ottani Autójavító Vállalat egy részét, mégpedig a tanszervizt, ahol mintegy százhúsz gyerek szakképzését végzik. A kisúji képviselőknek az esztendő legutolsó tanácskozása december 17-én délután egy órakor kezdődik. Ezen az összejövetelen többek között szó lesz: az építési tilalmak felülvizsgálatáról, a közterület-foglalási díjak megállapításáról, és döntés várható a korábbi egyházi ingatlanok sorsáról, esetleges visszaadásáról. A nyilvános ülésre - mint eddig is - tisztelettel várják az érdeklődőket. ilyen karikába tekeredve nem bírnék dolgozni. Juliska néni még bír ...
