Új Néplap, 1991. december (2. évfolyam, 283-305. szám)

1991-12-31 / 305. szám

Jász-Kun Kakas A börtönből jelentem Az Olvasóhoz! • < Amint belépek a rácsos mód­szertani intézet jókora kapuján és körbenézek a vastag falak között, egyszerűen nem találok szavakat. Mit mondjak: le vagyok bilincsel­ve. Ami kissé zavar, hogy az em­berek itt eléggé zárkózottak. En­nek ellenére a délelőtti beszélők jól sikerültek, így aztán remélem, hogy velem sem fog meggyűlni a létszám. Amikor kinézek a rácsos abla^­­kon, éppen akkor gördül be az ud­varra az egyik közkerítő kocsi, és Elhi Zita, a bájait olcsón közprédád ra bocsátó utcalány lép ki belője?; Odasietek, bemutatkozunk, s rög­tön a tárgyra térek.- Kérlek, mondj még le valamit magadról, kedves Zita, mert ügy látom, hogy túlságosan sok a hacu­­ka rajtad.- Fogaf kéréf - válaszolja -, mifel úgy érfem, hogy falami nagyon bűflik körülöttem. Aft hifem, hogy farba léptem - emeli fel mázsás lábait, és valóban . . . Kerülget a lány inger. Menekülök tovább. S ahogy kísérőmmel belépünk az egyik zárkába, egy barna képű, fekete hajú süldő lány pattan fel a priccsről.- C. Ella fiatalkorú jelentkezem - harsogja felénk.- Hogy vagy, Ella?- Köszönöm jól, csak mégis van egy nagy bajom, mivel nem olvas­hatom az Új Néplapot.- Sajnos ebben én sem tudok se­gíteni, mert tudod, kelendő ám mostanában az újság. A nagy hi­• degben ugyanis azzal tüzelnek meg takaróznak a híd alatt lakók. Ebben maradunk, és megyünk tovább. A másik zárkában B. Ka­talin csúszópénztáros vert tanyát.- Miért került ide? - fordulok hozzá.- Tudja, ágyban találtak az igaz­gatóval, D. Bénivel meg a vállalat egyhavi bérivel. Beszélgetünk még erről-arról, s amikor magunkra maradunk, ő is egy kéréssel áll elő:- Segítsen nekem - súgja a fü­lembe -, hadd cseréljem cl haránt­: csíkos mikádómat kenyérbe sütött reszelőre.- Nem vagyok én se pék, se vas­munkás - gondolom magamban, és kifordulok az ajtón. Sétálunk a folyósokon, s bizony már kezdem kínosan érezni ma­gam, hogy senkinek sem tudok a kedvében járni. Pedig a másik cel­la lakója, Herédi Jenő igencsak szerény ember. Egyébként ő az, aki alias szándékból ámulatba, majd pedig teherbe ejtett egy szo­lid küllemű leánykollégiumot, s ezért került ide. Nos ő tőlem csak egy (lapszá­mot, illetve egy számmal kisebbet kért a bakancsból. Páratlan kérését - mivel féllábú szegény - tán még teljesíteni is tudtam volna, ha köz­ben a harmadik rendőrsípszó nem jelzi a beszélő végét. így aztán ezt a kérést is kénytelen vagyok két év próbaidőre fölfüggeszteni...-nt-Bizonyára sokan vannak még kedves olvasóink közül olyanok, akik emlékeznek az évekkel ezelőtt rendszeresen megjelent Jász- Kun Kakas rovatra. Ez a rovat annak idején csipkelődő írásokat, vicceket, karikatúrákat tartalmazott - majd ki tudja már milyen okból, de megszűnt. Most úgy döntöttünk, havonta egy alkalommal újra megjelentetjük a Jász-Kun Kakast. Álláspontunk szerint hu­mor nélkül lehet élni, de nem nagyon érdemes. Azt gondoljuk, hogy viccelődve még a gondok is jobban elviselhetők. Nem véletlen az sem, hogy éppen szilveszterre próbálkozunk meg a Kakas újraélesztésével. Az időzítéssel mintegy megelőle­gezzük 1992-nek - magunknak, mindenkinek - a derűt, remélve, hogy vidámabb, könnyebb év lesz, mint a most elköszönő. Egyúttal arra is kérjük Önöket, hogy viccelődjünk együtt - küldjenek hoz­zánk humoros írásokat, vicceket, karikatúrákat! A szerkesztőség V_______________________________________________J s Ami az Uj Néplapból kimaradt Riport a katonai repülésről:- Akit egyszer a légcsavar szele megcsap, az soha többé nem hagyja el a repülőt. * Riport a háziorvosi ellátásról:- Sajnos a magyar egészségügyet már csak a régi módszerekkel, síppal, dobbal, nádihegedűvel tudjuk meggyógyítani. * Riport a nehézipar jövőjéről:- Munkásfelvétel nincs, de sztrájktörőket alkalmazunk. * Riport az élelmiszer-gazdaságról:- A magyar mezőgazdaságnak két ellensége van: az egyik a krumplibogár, a másik pedig a pénzügyi politika. Az előbbi ellen már tudunk védekezni. * Riport az építőiparról:- Legjobb híd a partokkal párhuzamos. * Riport a Parlamentből:- Megmondtam százszor, hogy semmit sem mondok kétszer. Politikai eszmegaz Minden alagútnak vége van egyszer, csak az a kérdés, mi­kor fejezik be az építését. * Társadalmunknak sok osz­lopos tagja van. Nem elég a fizetése, ősz’ lop. * Néhány ember meghal az eszméért, a többi megél belő­le. * Bátorság a harchoz kell, győzni a gyáva is tud. * Aki Árt mond, mondjon Bért is! Fotóriporterünk, Mészáros János lassan átírja hazánk földrajzi atlaszát. Eddig ugyanis úgy tanultuk, hogy az Alföld sík vidék, bár az állítást most némileg módosítjuk, hiszen Abádszalókon bájos dombo­rulatokat, dombokat kapott lencsevégre. ■> Jász-Kun Kakas Mit vegyünk fel? Az óévbúcsúztató éjszakáját,még akkor sem tölthetjük megszokott hétköznapi háziköntösünkben, ha otthon maradunk. Tegyük ünnepélyes­sé, tiszteljük meg egymást azzal, hogy kiöltözünk. De előbb tekintse meg divatajánlatunkat! (MTI PRESS Képszerkesztöség) Párizs: Sárga-bordó pöttyös blúzt és minisortot visel a manöken a zsorzsett megkötős szoknya és krepdesin kabátka alatt. Társaság­ban bizonyára nagy sikert arat! Először ugyebár a fehérneműbe bújunk bele, csak aztán jöhet valami érdekes rongy ... Berlin: Szűzies fehérségű, de annál többet mutató menyasszonyi ruha a „Moda Berlin” címmel megrendezett divatbemutatón. A vékony tüllbe és csipkébe álmodott kompozíció tervezője a német Regina Georgiew - ha valaki netalán szilveszterkor óhajtja kimon­dani a boldogító igent. Ez is Párizs: Virágmintás fé­nyes kabátkából, blúzból és nad­rágból álló együttest mutat be Tatjana az Emanuel Ungaro 1992. évi tavaszi-nyári kollekció­jának bemutatóján. Az oldalpárt összeállította: Rónai Erzsébet Milánó: Ez alá az „izgalmas” estélyi ruha alá még a fentebb mutatott „alsóruházatra” sincs szükség. 15

Next

/
Oldalképek
Tartalom