Új Néplap, 1991. december (2. évfolyam, 283-305. szám)
1991-12-30 / 304. szám
14 Megyei körkép 1991. DECEMBER 30. Lesznek-e munka nélküli orvosok? Januártól körzeti orvosaink háziorvosként végzik tevékenységüket. Azt hiszem, mindenki számára nyilvánvaló, hogy a tábla kicserélésével egy időben nem alakul át a tevékenység is - mintegy vezényszóra. A várható változásokról és előkészületekről kérdeztem dr. Kicsi Jenő megyei tiszti főorvost.- Föl vannak-e készítve a körzeti orvosok a házi orvoslásra? Részt vettek-e például valamilyen tanfolyamon, továbbképzésen?- Még nem, de lesznek majd továbbképzések. Ennek egyelőre nincs konkrét időpontja, mert a háziorvosi szolgálat, a teljesítményfinanszírozás és az egészségügy reformjának bevezetése folyamat, amelynek keretében lesznek majd a továbbképzések.- Sokan azt mondják, hogy a körzeti orvosok egy része már eddig is családorvosként dolgozott.- Azt mondják, főleg a községekben, hogy a körzeti orvoshoz mindennel lehet fordulni. Ilyen értelemben ők eddig is házi orvoslást végeztek. De úgy gondolom, hogy ez a régi szakmai igénynek felel meg. Az új követelmények azonban a nem fertőző, a lakosság egészségi állapotát alapvetően meghatározó betegségek gyógyításában, megelőzésében - szív-, érrendszeri betegségek, daganatok - várnak tőlük többet. Manapság sokan meghalnak fiatalon. Magas a rokkanttá nyilvánítás és a táppénzes napok száma is. Fölvetődik a kérdés, hogy meddig romolhat egy nép egészségi állapota?- Meddig?- Biztosan van egy határ, amelynél többet már nem tud elviselni a társadalom, a gazdaság. Az egészségügyi ellátás ezután nem állampolgári, hanem biztosítási jogon jár, és érdekeltté teszi az embereket abban, hogy megóvják az egészségüket.- Jövőre szabadon választhatunk háziorvost. Mi lesz azzal, akit nem választanak? Munkanélkülivé válik?- Nyilván lesznek olyanok, akiknél nem jelentkezik annyi beteg, hogy meg tudjanak élni - mivel a fizetés a teljesítmény után jár majd. Az orvosi munkanélküliség biztosan jelentkezni fog, de levezetésének megvannak a módjai. Most például sok orvos a nyugdíjkorhatáron túl is dolgozik, mert alacsony a nyugdíja. Jó volna, ha ők nyugdíj-kiegészítést kapnának, így nem kényszerülnének munkavállalásra. Szigorították a honosítást is, mert jelenleg sok az áttelepült orvos Magyarországon. Tavaly például kétezer orvost képeztek az egyetemeken, és ezerhétszáz áttelepülő állt munkába - a megyében pedig huszonegy pályakezdő és ötven áttelepülő. További lehetőség a magyar orvosok külföldi munkavállalása, ami államközi szerződésekkel biztosítható. Több háziorvosra lesz szükség, mint amennyi körzeti orvos dolgozott - ez is segítséget nyújt a munkanélküliség csökkentésében. Fontos a preventív tevékenységek - iskola-egészségügy, foglalkozásegészségügy - fejlesztése is. Az egyetemeken pedig az eddiginél kevesebb orvost képeznek majd.- Az új rendszerben azt ígérik, hogy előbb-utóbb rendezik az orvosok fizetését is.- A teljesítmény szerinti finanszírozás ezt is célozza. Szerintem egy orvos átlagjövedelmének a magyar átlagjövedelem 4-5-szörösének kell majd lenni. Ez Nyugat-Európában is így van. Enélkül megítélésem szerint nem lehet előrelépni.- paulina -Szakácskönyv és környezetvédelem Ha dr. Pethő Mária nevét halljuk Szolnokon, legtöbbször a környezetvédelem jut eszünkbe. Főként az utóbbi időben, amióta nemrég indult új rovatunk, a Zöld sarok szinte állandó szerzőjeként olvashatjuk nevét lapunkban is. Az elsők között volt a még pártokra nem szakadt ellenzék Bős- Nagymaros elleni tüntetőinek soraiban, és azok között is, akik felemelték szavukat a kétpói veszélyeshulladék-tároló ellen. A szolnoki artézi kutaknál kicsiny tábla hirdeti az ivóvíz összetételét. A táblák elhelyezése Pethő Mária vívmánya. Emlékezünk az utóbbi évek két nagy szolnoki faültetési akciójára, melynek kezdeményezője szintén ő volt. Az általános iskolás korú gyerekek vérképének vizsgálata, különös tekintettel az ólomtartalomra - ez is az ő nevéhez fűződik. Sorolhatnánk még, de ezúttal nem mint környezetvédővel beszélgettünk vele, hanem elkészült könyve, a „Népi táplálkozás” kapcsán. Interjúnk több beszélgetésből állott össze, melyekre minden alkalommal óramű pontossággal érkezett. Legutóbb azonban késett, több mint 20 percet.- Néhány napja észrevettem egy idős embert, aki reggeltől estig a buszmegállóban ül - mondta mentegetőzve. - Tegnap megkérdeztem tőle, talán nincs hol laknia? Elmondta, hogy nincs. Nagyon bizalmatlan volt. Ma elkísértem az átmeneti szállásra, de nem tudom, mi lesz a sorsa. Bonyolult egy ilyen segítség, nem is végleges megoldás, de szeretném, ha végleges helyre jutna, így, öregen, betegen nem maradhat az utcán. Azt hittem, gyorsabban végzünk, de elhúzódott az idő, ezért késtem. Sajnálom. Ez is része az életének. Meg az is, hogy biológia-kémia szakon végzett a Kossuth Lajos Tudományegyetemen, három gyermek édesanyja, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán tanít, járja a megyét, az országot, szóba elegyedik idős emberekkel - gyűjti, majd tudományos munkával rendszerezi, elemzi a régi népi ételek elkészítési módjait.- Hogy jut eszébe egy vérbeli környezetvédőnek a népi ételek kutatásávalfoglalkozni? Vagy ez is egyfajta környezetvédelem?- Azt nem szabad hagyni, hogy az a gazdagság, amit az öregek tudnak, elvesszen. A doktori disszertációmat a népi táplálkozásról és élettani vonzásaiból írtam. Vannak régi ételek, amelyek sok vitamint tartalmaznak. Ezek tudományos kutatását mellőzni - ma, amikor a tehéntej ólomtartalma is megközelíti az elfogadható érték felső szintjét -felelőtlenség. Az emberi táplálkozásban is változásnak kell bekövetkeznie, de az az érzésem, ez már csak egy új nemzedékkel fog megtörténni.- A vizsgálatok egyértelműen azt igazolják, hogy a régi táplálkozás egészségesebb, mint a mai?- Nem feltétlenül. Éppen ezért kell kutatni, hogy ezek közül melyek ideálisak a mai kor emberének. A régi étkezés elég közel állt a vegetáriánus étrendhez a maga heti egyszeri vagy még ritkább húsfogyasztásával. Kukorica, búza, köles, csíráztatott magvak képezték a régi étrend gerincét.- És a rengeteg tészta.- Nem egészséges, de valóban sok tésztát ettek nagyanyáink. Otthon állandóan kipróbálom a begyűjtött recepteket, a gyerekeim már mondták is, ők nem kísérleti nyulak, ne rajtuk próbálgassam. Ennek ellenére sokféle ételt szeretnek. Például a túrós tésztát, vagy szeretik a kelt tésztákat. Legutóbb azonban a sütőtökleves egyértelműen sikertelen volt körükben.- Tudom, hogy nemcsak környezetvédő, nemcsak főiskolai tanár, hogy tovább ne is soroljam, hanem gyönyörűen fest is. Főleg akvarelleket, melyeknek a növények a témái. Tudom, hogy a növényeket szereti a legjobban, éppen ezért nem fér a fejembe, hogy jön mindez össze nagyanyáink kürtös kalácsával?- Pedig egyszerű. A festészet kikapcsolódás, a kutatómunka majdhogynem hobbi, érdeklődés, kíváncsiság, elkötelezettség. Az meg, hogy az egybegyűjtött ételeket otthon kipróbálom, úgy gondolom, természetes.- Elkészült könyvének leszfolytatása?- Szeretném megírni Jász- Nagykun-Szolnok megye kalácsait. A könyvnek több mint fele kész van. Ilyen alaposan még senki nem vizsgálta meg ezt a kérdést.- Az emberek elhiszik vajon, hogy tényleg azok voltak az egészséges ételek?- Nehéz dolog ez, és nem is csak az ételekre igaz. Azt például elhiszik, elhitték nekem, hogy Szolnok levegője mennyire egészségtelen? Miért hinnék el? Adatok kellenek. A BME űrfotóival adat- és tényszerűen bizonyítható, hogy Szolnok súlyosan, Pesttel egyenlő értékben szennyezett. Mondani sok mindent lehet, de ha adatokkal is alá lehet támasztani, akkor el kell hinni. Ugyanígy lesz az új könyvemben is: tényekkel bizonyítok minden állításomat.- Nos, akkor egy ezerszer, ezer helyen feltett kérdés: hogyan táplálkozzunk helyesen? Hátha lesz, akire hat majd az Ön válasza, és megváltoztatja étkezési szokásait.- Lehetőleg vegetáriánusán kellenni. Még jobb lenne a nyers koszt. Nehéz átállni rá, de ha nem esszük túl magunkat, működik az embernek egy belső megérzése, hogy mire van szüksége. Én a hallgatóknak is ezt szoktam mondani. Kátai Szilvia Fotó: Korényi É. Egyedül a tanyán Hetvenöt esztendő az arcon Valahol Bánhalma és Fegyvernek között a végtelen pusztán ütött-kopott házikó dacol az idő múlásával. A hetvenöt esztendős Pivovics Mihályé, aki negyvenkét éve alakik benne. A feleségét már régen eltemette, így egyedül morzsolgatja a napjait. Jobban mondva a fogadott fia jár ki hozzá, noha korábban ez nem is volt egyszerű. Elvégre amikor ősszel megeredtek az egek csatornái, a széles sóút járhatatlanná vált, és a feneketlen sár mindentől, mindenkitől elvágta az itt lakót. Annyira, hogy a tejet is csak lovaskocsival lehetett beszállítani Bánhalmára. Néhány hete viszont a nyúliramodásnyira húzódó sóút aszfaltruhát öltött: így közelebb került a világ, a fegyvemeki bolt, a bánhalmi kocsma meg a tejgyűjtő. Napjainkban már csak két tanya jelzi a letűnt korok emlékét, noha emberöltővel korábban még iskola is várta a „külterületi” nebulókat. Azóta nagyot fordult a történelem kereke, és az egykori vályogházak abba a földbe tértek vissza, amelyből vétettek. Mihály bácsi ezen a tanyán öt tehenet, két bikát, két üszőt, két kisborjút meg egy lovat is tart. A népes állatseregre népes kutyafalka: öt, barátságosnak még véletlenül sem nevezhető eb vigyáz. Kell is ez a jószágállomány, hiszen a koros gazda nyugdíja még a hatezret sem éri el. A külvilág híreit a rádiója jelenti; korán kel, napközben ellátja a kérődzőket, tesz-vesz, valamit főz, és a sötétedéssel fekszik. Inni az udvari kávás kútból iszik, annak nincs se vas-, se klóríze. A tejet, naponta ötvenöt litert, a nevelt fia fuvarozza a faluba, de azért hébe-korba ő is felkeresi a boltot. A kályha melegít, a kemence már nem Amikor váratlanul betoppantunk, nagy szemeket meresztett ránk, hiszen ebbe a tanyába tízegynéhány éve ismeretlen nem tette a lábát. Sőt, ide még a postás se jár, csak a szelek süvítenek át az udvaron. Szerencsére nem betegeskedik, de hát a hozzá hasonló nem is szokott, ahol ennyi a kétkezi munka, nem ér rá a nyavalyájaival nyűglődni. Szép élet ez, szabadon kószálhat a tekintet, és ha már a sors ide vetette, addig el nem megy, amíg nem viszik. Ennyit szerettem volna elmesélni szóban egy Kunság környéki alföldi tanyáról és annak koros gazdájáról 1991 decemberének a legvégén. A többiről szóljanak a képek... D. Szabó Miklós Fotó: Nagy Zs. Szobai csendélet Az emberi méltóság kötelez...
