Új Néplap, 1991. december (2. évfolyam, 283-305. szám)
1991-12-30 / 304. szám
1991. DECEMBER 30. Sportextra 9 Mit hozott az Ön számára Szőke Péter a Lehel SC NB l-es női röplabdacsapatának edzője:- Sok jó és kevés rossz. Talán így tudnám összefoglalni az idei évet. Családi életünk kiegyensúlyozott, boldog családapa és férj vagyok. Lányaim - egy- és háromévesek - nagyon sok örömet szereznek nekem. Ez a remek családi háttér az, amely lehetővé teszi, hogy a munkahelyemen - Tanítóképző Főiskola - és edzőként is helyt tudok állni. Jelenleg éppen azon „munkálkodom”, hogy sikerüljön egy nagyobb lakást megvásárolnunk. A kilátások több mint biztatóak. Nagy örömet okozott számomra ebben az évben, hogy tízéves tevékenységem elismeréseként megkaptam a Főiskoláért kitüntetést. Igazán jó érzés tudni azt, hogy értékelik az ember munkáját. Edzőként is nyugodtan mondhatom, sikeres évet zártam. Újoncként bekerültünk az A-csoportba, s ott is nagyon jól állunk. Jövőre egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy a Szuper Ligában folytatjuk. Szépen alakultak a csapat eredményei, s utánpótlásunk is remek. Összességében tehát azt mondhatom: igazán jó évet zártam. $£ Hollóy Tamás a Szolnoki MÁV MTE ügyvezető elnöke:- Az egyesület anyagi nehézségei ellenére kellemes évet zárok. Már azt óriási eredménynek könyvelem el, sikerült megtartani valamennyi szakosztályunkat, tehát talpon maradt a klub. Egy évvel ezelőtt bizony nem 1991? sok reményt fűztem a „túléléshez”. Az egyéni olimpiai sportágakban - ökölvívás, birkózás, súlyemelés, atlétika - túlszárnyaltuk a tavalyi sikeres esztendőt is, s ez nem kis teljesítmény. Üröm az örömben labdarúgóink vesszőfutása. Sajnos a sportbarátok többsége rajtuk keresztül méri le az egyesületben végzett munkát, és ez alaposan beárnyékolja a többiek teljesítményét. Mint sportvezető ettől függetlenül úgy érzem, elégedett lehetek az 1991-ben történtekkel. Ip Túróczy Sándor a Szolnoki Szabadidős és Testedző Egyesület ügyvezető elnöke:- Olyan volt, mint amilyenre számítottam, nehéz és küzdelmes. Mivel a sport - és azon belül a szabadidősport - és a kultúra a perifériára szorult, kevés támogatónk akadt, holott a tömegek nagy részének ránk lenne szüksége. Lehetőségeinkhez mérten igyekeztünk a nálunk mozgási lehetőséget keresőknek bizosítani az egészséges testkultúrához szükséges feltételeket. Rendezvényeink jól sikerültek - Májusfa-futás, Lábtenisz Eb, Aranysárkány gyermeknap, Ovistorna -, kedvező fogadtatásra találtak. Az anyagi nehézségeinkről beszélni túlszajkózott dolog lenne, ami biztatást adhat 1992-re, hogy a sportért való aggódás az önkormányzat felelős vezetőiben is meghallgatásra talált. Minden sportvezető társamnak kívánok könnyebb és eredményekben gazdag, boldog új esztendőt. Ugrin György a JTKF-Lehel SC NB l-es női kézilabdacsapatának edzője:- Ez az év már eleve úgy indult, hogy nem lesz szokványos. A munkahelyemen - Tanítóképző Főiskola - növekedtek, és szinte napról napra tovább nőnek a követelmények. Mindenkitől új dolgokat várnak az oktatásban. Egyre igényesebbnek kell lennie az embernek, ha meg akar felelni az elvárásoknak. Ez érvényes az edzői munkámra is, hiszen a tavasz végén bajnokságot kellett nyernünk, s az NB I-es szint még többet követel. Úgy érzem, sikerült az elvárásoknak megfelelően dolgoznom mindkét helyen. Ehhez óriási segítséget kaptam a családtól. Bár nagyon keveset tudtam velük lenni, nélkülük nem lettem volna képes ilyen eredményeket produkálni. Kemény hétköznapok egy kellemes színfoltja volt életünkben, hogy szereztünk egy négylábú barátot. Régóta titkos szerelmem a lovaglás, s minimális szabadidőmben most ismét lehetőségem nyílt a gyakorlásra. Az idei év a nehézségek ellenére mind a családi életben, mind a munkahelyemen, edzői munkámban is sikeres volt. Persze, ehhez rengeteg energiára és az otthoniak támogatására is szükségem volt. v+v ncJv sdv Balogh László a Szolnoki Olajbányász ügyvezető elnöke: Wi- Az egyesület történetének legsikeresebb évét zártuk, hiszen az 1958- as megalakulásunk óta nem volt bajnokcsapatunk. Ez idén kosárlabdásaink révén sikerült, ráadásul ifjúsági csapatunk is dobogón végzett. Nincs még egy egyesület, mely mindössze 227 első osztályú mérkőzéssel a háta mögött aranyérmet nyert. Szolnoknak huszonhét év óta nem sikerült csapatsportban az élen végeznie, utoljára a legendás vízilabdacsapat mondhatta el ezt magáról. Kézilabdásaink tavaszi vesszőfutásuk után ha nehezen is, de kiharcolták a bentmaradást, és az őszi szezonra teljesen átalakult gárda már kellemes perceket szerzett szimpatizánsainak. Minden nehézségünk mellett felejthetetlen évet zárunk, soha ne legyen rosszabb az ideinél. síbe -jbe síbe Kereső Csaba a Lehel HC OB l-es felnőtt jégkorongcsapatának edzője:- Nem túlzás, ha azt állítom, hogy 1991 számomra a végletek, a szélsőségek éve volt. Az esztendő legnagyobb örömét természetesen az jelentette, hogy feleségem egy gyönyörű, egészséges kislánnyal ajándékozott meg. A gyermek érkezése minden mást felülmúlt. Sajnos ehhez az évhez fűződik egy nagy bánat is, legjobb barátom és főnököm, Koha Csaba váratlanul itthagyott bennünket. Ez nagy csapás volt számomra s a jászberényi hoki számára is. Rendkívüli nehézségek ellenére azért a sport terén is sikerült ismét jó eredményeket elérnünk, pedig ilyen nehéz körülmények között még nem dolgoztam. Ismét van egy jó csapata Jászberénynek, s az már külön öröm, hogy a legnehezebb órákban a város önkormányzata is mellénk állt. Segítségük az anyagiak mellett óriási lelki pluszt is ad munkánkhoz. Mindez persze közel sem lett volna elég. A legtöbbet a családnak köszönhetemm, mert nélkülük bizony nehéz lett volna eredményesen dolgoznom. Óriási öröm, nagy bánat és további remények - ez volt 1991 számomra. jgjg 3tj£ Balasi Péter a Városi Sportcentrum igazgatója:- Legelőször az indulásnál egészséget hozott, hiszen egy koponyaalapi törésből épültem fel, ezt egy személyes siker követte, mégpedig hogy elnyertem a Sportcentrum igazgatói posztját. Magánéletemmel folytatom, ugyanis nagy öröm volt, hogy a kisebbik lányomat felvették a főiskolára. Sportsikerek következtek, hiszen előbb a MÁV MTE női atlétikai együttese a Bajnokcsapatok Európa Kupájában a hetedik helyen végzett, majd tanítványaim közül Szekeres Judit a felnőtt OB-n bajnokságot nyert, Molnár Móni pedig először lett felnőttválogatott, annak ellenére, hogy még csak serdülőkorú. Velük együtt hármasban részt vettünk az Európa Kupa A-döntőjében, Frankfurtban. Utána jó sok munkát hozott, szerencsére a jó kollégák segítségével sikerült az elvárásokat teljesíteni. Örülök, hogy nem kellett csődöt jelenteni, és minden tervezett eseményt meg tudtunk rendezni. Az év egy szomorú eseménnyel fejeződött be, hiszen egyik legkedvesebb tanítványom, Ecsekiné Juhász Erzsi befejezte a versenyzést. stfaf sCfar vtv Néder István lapunk munkatársa:- Elöljáróban le kell szögeznem: szélsebesen rohant el velem az utóbbi tizenkét hónap. Talán azért, mert úgy istenigazából semmire sem értem rá, a környezetemben kavargó események sodrában soha nem maradt idő meditációra. Hogy mi jót és rosszat hozott számomra kilencvenegy? Hirtelenjében az egykori kitűnő színész, a felejthetetlen Kabos Gyula szavai jutnak eszembe: „ebből is egy kicsikét, meg abból is egy kicsikét”. Szemtanúja és krónikása lehettem fényes győzelmeknek, szánalmas vergődéseknek, láthattam edzői bravúrokat és dilettáns megnyilvánulásokat, hallhattam sportszerű buzdítást és otromba személyeskedést, megtapasztalhattam egyesek ötletdús igyekezetét, mások önsajnálkozását, valamint azt, hogy a rendszerváltás a sportéletben még gyerekcipőben totyog. És ami nagyon fontos! Viszonylagos békében éltem. Jövőre is valami hasonlót szeretnék, ezért megfogadom a „jó öreg” Machiavelli tanácsát „- Ha békét akarsz - készülj a háborúra”!
