Új Néplap, 1991. december (2. évfolyam, 283-305. szám)

1991-12-23 / 301. szám

1991. DECEMBER 23. Sportextra 7 KARATEKARACSONY 91 . .dolgozz tovább a sikerért” Karmazin György (jobbra) a mestertől veszi át jutalmát Immár tizennegyedik alkalommal gyűltek össze a város kyokushinkarate­­versenyzői és a sport barátai, hogy így, az év vége táján értékeljék, mi is történt ebben az esztendőben. A társaság tavaly november elseje óta új formációként működik, társadalmi szervezetként, Banzai Kyokushin Kara­te Kai néven. A mintegy kétszáz tagnak a fele tizenkét évesnél fiatalabb gyer­mek, akik most ismerkednek az alapok­kal, de közülük jó néhányan már ügye­sen is mozognak. Mivel a hivatalos sportszervezetektől nem nagyon csurran-cseppen a kasszá­ba, néhány támogató segítségével - mint például a JNK-Szolnok Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat és a Postabank -, önfenntartó az egyesület. Nagy segítég ma már a saját „műhely”, az úgyneve­zett dodzsó, a Széchenyi-lakótelep bejá­ratánál lévő faház, amelyet saját erőből hoztak rendbe a klub tagjai. Sajnos, az­óta többen is kerülgetik a házat, hogy maguknak szerezzék meg, de a karaté­­sok némi városi segítséggel még tartják a frontot. Az idei eredmények sorában első helyre kívánkozik az országos csapat­bajnoki aranyérem, amely közös munka gyümölcse, nem véletlenül erre a leg­büszkébb Furkó Kálmán ötdanos mes­ter. Kiemelkedő volt még Karmazin György ez évi szereplése, hiszen a Za­­ragozában megrendezett Európa-baj­­nokságon, a 80 kg-os súlycsoportban második lett. Az ezüstérmes nemrégen érkezett ha­za Japánból, ahol kétszázötven verseny­zőből a legjobb hatvannégy közé jutott, de ott kemény ellenfele elütötte a továb­bi szerepléstől. Ezeken az eredménye­ken túl a legkedvesebb „gyermek” az idén már 14. alkalommal megrendezett Szolnok Kupa, amelyen idén is népes nemzetközi mezőny gyűlt össze, és szép hazai siker született. A klub minden tagja saját nevelésű, és ez nemcsak a versenyzőkre, hanem az edzőkre is vonatkozik. Nehéz elsajátíta­ni a kyokushin alapjait, de a sok meg­próbáltatás végül meghozza gyü­mölcsét. Megtanítja az embert nemcsak a sportban, de az élet minden területén a fegyelemre, az összpontosításra, a kitar­tásra, fejleszti a kombinációs készséget. Ez nem csupán egy sport, ezzel együtt kell élni, ez maga egy életforma. Most az azonban elérkezett az ünnep­lés ideje. A karácsony nagyon jó alka­lom a jutalmak kiosztásához, és Jézuska nem volt szűkmarkú. A kicsitől a nagyig majd mindenki kapott valamilyen aján­dékot, aki eredményt ért el az elmúlt időszakban. Baráti összejövetelen, ked­ves ünnepség keretén belül találtak gaz­dára ezek az ajándékok. A „bulit’ ’ ter­mészetesen saját „tanyájukon” tartot­ták meg a sportág hívei. Ám a munka nem áll meg, hiszen újabb és újabb megmérettetések várnak mindenkire. Furkó Kálmán szavait idéz­ve: ,,Ha ma megjutalmaztak, holnap se pihenj, hanem dolgozz tovább az újabb sikerekért!’ ’- Albert -Kosárlabda NB I. B-csoport A két pont a lényeg Szolnokon először, de nem utoljára Sportszercserebere, -vásár és -börze Remélhetőleg nem azon kell lemérni Szol­nok város lakóiról, mennyire sportszere­­tőek (nemcsak a passzív nézelődéssel, hanem aktív résztve­vőként), hogy hányán népesítették be vasár­nap délelőtt a Tiszali­­geti Sportcsarnokot. A városban idén először meghirdetett sport­szercserebere, -vásár és -börze ugyanis a vá­rakozástól és az előké­születektől eltérően csekélyebb érdeklő­dést mutatott, bár a korai órákat követő ér­dektelenség után egyre többen népesítették be a csarnokot. A Sportcentrum, a VTV, az Új Néplap, a Magyar Rádió Szolnoki Stú­diója és a Szoltisz Nyomda támogatásával meghirdetett rendezvényen a Bőrtex, a Tisza Cipő, a Marathon Sport kerékpárbolt, a Dumm horgászcikkeit ársuítók, az Agrobix Kft., valamint a Váci Kötöttárugyár jászapá­ti szövetkezete Reusch termékeit a boltinál olcsóbban kínálta a vásárlóknak. Igaz, a Ti­­szaliget nem ékelődött a karácsonyi falu for­gatagába, az ünnepek előtti spórolást azon­ban talán többeknek megérte volna a hóesés­ben eltöltött séta (természetesen az azt köve­tő olcsóbb vásárlással). A cserebere-akcióra specializálódottak részére fenntartott helyen is maradtak üres helyek bőségesen. Az alkalmi árusok főleg a téli sportok kedvelőit részesítették előny­ben lesikló-, illetve sífutóléceikkel, bakan­csaikkal, hokiütőikkel, de az egyre dagadó jégre gondolva korcsolyacipők is intettek búcsút korábbi gazdákinak. A nagycsaládosok részére szervezett ada­kozás szerencsére jóval népszerűbbnak bi­zonyult. Már az akció előtt rengeteg felaján­lás érkezett a Sportcentrum címére, ami va­sárnap csak tovább gyarapodott. Aki későn kapott észbe, netán még ezután szeretné a nagycsaládosok karácsonyfája alatti ajándé­kokat gyarapítani, megteheti a mai napon, hiszen a Művelődési és Népjóléti Iroda köz­reműködésével az ünnepségre kedden dél­előtt 10 órakor kerül sor. (ko-) Fotó: N. K. Nők: Szolnoki MÁV MTE-Ika­­rus SE 67-58 (37-31) Szolnok, 100 n., v.: Ritter, Matlári Szolnok: Szalai 10, Czeglédi 9, Kremer 7/3, Krasznai 21, Pintér 10. Csere: Szőcs 10, Petróczy, Harmath. Edző: Hegedűs Mária Ikarus: Bakonyiné 16/6, Kruppai 10, Budai 5, Tóth 2, Maracskó 16/6. Csere: Kurdi 4/3, Varga 2, Pálinkás 3, Bekő, Tésits. Edző: Varga Iván Kipontozódott: Budai a 31., Pintér a 40. percben Négy egymás után elszenvedett (papírforma) vereséget követően végre esélyesként léphetett pályára a piros­kék együttes, hiszen vasárnap esti el­lenfelüket Székesfehérváron is hu­szonkét ponttal páholták el. Egyperces gyászszünettel kezdő­dött a találkozó, az Ikarus közelmúlt­ban elhunyt vezetőjére, Mainz László­ra emlékeztek a jelenlévők. Kruppai kihagyott ziccerét Szalai büntette, mi­után a Czegléditől kapott labdát a há­lóba varázsolta. Nem sokáig tartott a hazaiak öröme, Budai, majd Maracskó jóvoltából fordított az ellenfél. A fe­gyelmezetlen védekezés, az eladott labdák miatt már a negyedik percben időkérésre kényszerült Hegedűs Má­ria.- Jó tanácsait leghamarabb Kremer szívlelte meg, szemtelenül ellopott egy oldalbedobást, s meg sem állt a gyűrű­ig. Fej-fej mellett haladt a két együttes, ami az előzetes várakozásnak alaposan ellentmond. Sorozatosan tévesztettek célt a hazaiak dobásai, s hogy valamit javuljon a támadójáték, Szőcs is pályá­ra lépett. Meglepően könnyedén sike­rült ezt követően jelentősebb előnyre szert tennie a szolnoki gárdának, és ha még az indítások pontosabbak lettek volna, már az első félidőben eldönthet­­te volna a két pont sorsát. Pintér (fehérben) hozta szokásos formáját. Fotó: N. K. Nagy iramban, de kapkodva kezd­ték a folytatást a csapatok, három perc alatt mindössze egy árva pontot sike­rült elérniük. Lassan-lassan összeszed­te magát a MÁV MTE, elkezdte végre saját játékát játszani, és a szárnyakat kapott Krasznai eredményessége ré­vén pillanatok alatt eldöntötte a talál­kozót. A vendégeken látszott, az első felvonásban tarthatatlannak bizonyult Maracskó elfáradt, Bakonyiné pedig egyedül képtelen volt tartania a lépést a lendületbe jött hazaiakkal. Termé­szetesen most sem maradt el a szoká­sos megtorpanás, de Kremer legjobb­kor dobott triplája megnyugtatta a ke­délyeket. Az Ikarus erőlködött, küz­dött ugyan, ám csak a szépítésre futotta erejéből. Nem játszott jól a MÁV MTE, de győzelme tulajdonképpen egy percig sem forgott veszélyben. (gj) Jenei Imre az új szövetségi kapitány A Magyar Labdarúgó Szövetség Kecskeméten tartott elnökségi ülésén megválasztották a válogatott új szövet­ségi kapitányát. Jenei Imre, a Steaua Bu­­curesti technikai igazgatója kapott meg­bízást arra, hogy a magyar labdarúgó-vá­­logatottat felkészítse a világbajnoki se­lejtezőkre. Jenei 1992. február 1-jétől foglalja el új hivatalát. A tanácskozáson, amelyen részt vett Gallov Rezső helyettes államtitkár, az OTSH elnöke is, dr. Laczkó Mihály el­nök négy jelölt nevét terjesztette a testü­let elé. A Garami József, Csank János, Jenei Imre és Török Péter alkotta kvar­tettből a többfordulós szavazás utolsó menetére Garami és Jenei neve maradt a kalapban. Ebből a párharcból 14:10-re Jenei Imre került ki győztesen, akit Csank János segít majd a válogatott fel­készítésében. Jenei - ő a 43. magyar szö­vetségi kapitány a sorban - megbízatása a világbajnoki ciklusra, tehát 1994 nya­ráig szól. A csaknem ötórás ülésen két beszá­molót is meghallgattak az elnökség tag­jai. Glázer Róbert megbízott szövetségi kapitány az A-válogatott, míg Novák Dezső szövetségi edző az olimpiai csa­pat sikeresnek nem mondható szereplé­séről tájékoztatta a jelenlévőket, akik tu­domásul vették az elhangzottakat. Az elnökség azonban úgy ítélte meg, hogy az olimpiai együttes mellé menedzser típusú vezetőre van szükség, s erre a feladatra Fogarasi Lajost, az elnökség tagját jelölték ki. A Magyar Kupa döntőjével kapcso­latban az a határozat született, hogy a trófea sorsát eldöntő mérkőzést minden­képpen semleges pályán kell lejátszani, így a helyszínválasztás attól függ, hogy az eddigi pályázók - Békéscsaba, Győr és Szeged - csapata miként szerepel. Az viszont eldőlt, hogy a kupafinálét június 3-án rendezik meg. Szepesi György arról tájékoztatta az elnökség tagjait, hogy az 1992 novembe­rében, Hongkongban tartandó teremlab­darúgó-világbajnokságra a magyar csa­pat előtt is nyitva áll a kapu. Az európai résztvevők két selejtező csoportban kez­dik meg a küzdelmeket. A magyarok a spanyolokkal, a szovjetekkel és a cseh­szlovákokkal mérkőznek, míg a másik csoportban az olaszok, a belgák, a hol­landok és a jugoszlávok játszanak. A két csoportból az első és a második helyezet­tek, valamint a legjobb harmadik jut to­vább. A magyar teremlabdarúgó-váloga­tott felkészítésével Both Józsefet bízták meg. AZ MLSZ elnöksége foglalkozott a válogatott balul sikerült közép-amerikai túrájával is, s Emsberger Tamás techni­kai vezetőt elmarasztalta a tapasztalt hi­ányosságokért. Ugyancsak a válogatot­tal kapcsolatos hír: Szilágyi György az UEFA keddi ülésén tárgyalt szovjet kol­légájával, aki arról tájékoztatta, hogy szövetsége megállapodott a tagköztársa­ságokkal az egységes válogatott szere­peltetéséről. Ennek egyetlen szépséghi­bája, hogy Ukrajna nem írta alá a doku­mentumot . . . Végül azt is bejelentették, hogy január 24-én, Budapesten tartják a világbajnoki selejtezők naptáregyeztető megbeszélé­sét. Az 1996. évi nyári olimpia szervező­­bizottsága kijelölte azt a közreműködő gárdát, amely a barcelonai játékok záró­ünnepélyén mutatkozik be mint leendő házigazda. A jövő évi versenyek záró­ceremóniáján - a hagyományoknak megfelelően - rövid műsor keretében „adják át a képzeletbeli váltóbotot” a következő rendezőnek. Az amerikai vá­ros „Atlanta lelke ’ ’ címmel egy 6 perces jelmezes jelenettel mutatkozik be a ka­talán fővárosban. Sajtótájékoztató keretében je­lentették be, hogy az Eurosport műholdas kábeltévés társaság összesen 1020 órás élő adást ter­vez az 1992. évi olimpiákról. Az albertville-i téli játékokról 380, a barcelonai nyáriról pedig 640 órás közvetítést ad a népszerű sportadó. Az egyesített profi nehézsúlyú ököl­vívó-világbajnok, az amerikai Evander Holyfield - cáfolandó az esetleges visszavonulásáról elterjedt pletykákat - bejelentette, hogy jövőre három össze­csapást szeretne vívni. Dán Duva, Holy­field mérkőzésszervezője a márciusi, a júniusi és a novemberi időpontokat látja ideálisnak. A lehetséges ellenfelek kö­zött megnevezték a volt világelső Mike Tysont, a 42 éves George Foremant, az olimpiai bajnok Ray Mercert és a brit Lennox Lewist. Noha a világcsúcs az övé, még­sem tartja magát a világ legjobb távolugrójának. Erre derült fény csütörtökön, amikor Mike Po­well, a hírneves amerikai atléta sajtótájékoztató keretében is­mertette 1992-es versenytervét- Ha csak arra gondolok, hogy honfitársam, Carl Lewis elleni tá­­volugró-erőpróbáim győzelmi aránya 15:1 Carl javára, akkor valóban azt kell mondanom: nem én vagyok a legjobb - húzta alá Powell. Powell úgy tippel, hogy a bar­celonai aranyérem megszerzésé­hez 8,99 méteres ugrás szükséges. Miért éppen ennyi - ezt csak ő tudja..- Hogy kié lesz a világcsúcs (mert a 8,99 méter új rekord len­ne, erre, ugye, emlékeztetnem sem kell), ezt nem tudom. Nagyon szeretnék olimpiai bajnok lenni, de Lewis mindent elkövet majd, hogy ebben megakadályozzon. Magyar asztaliteniszezők már évek óta jelentős szerepet játszanak az oszt­rák csapatbajnokságban. Klampár Ti­bor és Kriston Zsolt, illetve Urbán Edit bajnoki címmel is büszkélkedhet, s az idei pontvadászatban ugyancsak sikere­sen szerepelnek a szomszédos ország­ban. Néhány nap óta pedig magyar edzője van az egyik legtekintélyesebb osztrák klubnak, a bajnoki címvédő Kuchl együttesének. Komjátszeghy Gyula (36) szerződött a Salzburg kör­nyéki kisváros együtteséhez. A kétszeres Eb-bronzérmes Fer­­jáncz Attilát (43) köszöntötték csü­törtökön délután a Hotel Volgában abból az alkalomból, hogy idén ün­nepli raliversenyzői pályafutásá­nak 25 éves jubileumát. Az „óévzá­ró baráti beszélgetésen” megjelen­tek a legkedvesebb versenyzőtár­sak, barátok, élükön Ferjáncz je­lenlegi navigátorával, dr. Tandari Jánossal, a szponzorok képviselői és a sportággal foglalkozó újság­írók is. Az alkalmat megragadva Fer­jáncz Attila, az idei magyar baj­nokság második helyezettje el­mondta: 1992-ben is folytatni akar­ja a versenyzést, de a jövővel kap­csolatban most még csak annyi a bizonyos, hogy marad a Váci Autó­javító Sportegyesületnél. Hogy kik lesznek a legjelentősebb támogatói, s milyen kocsival versenyez, az egyelőre rejtély. így aztán nem meglepő, hogy még nem alakult ki a jövő évi program sem. Bár az a nyilatkozata sejtet valamit, hogy ezentúl nem a mindenáron való eredményesség áll a középpontban, hanem a maga választotta viadalo­kon, saját örömére szeretne ralizni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom