Új Néplap, 1991. december (2. évfolyam, 283-305. szám)
1991-12-21 / 300. szám
1991. DECEMBER 21. Szabadidőben - családikörben 11 Az ajándékozásról Adni is, kapni is tudni kell . . . Talán csodálkozik az olvasó: miféle tudomány az, ajándékot adni vagy különösképpen - kapni. Hát, ha nem is „tudomány”, de vannak olyan, az emberi együttéléshez tartozó szabályai, amiről talán nem árt néha elgondolkodni. Mikor adunk ajándékot? Születésnapra, névnapra, házassági évfordulókra, húsvétra, karácsonyra, lakásavatóra, vagy egyszerűen vendégségbe megyünk. Az első szabály talán az, hogy ne feledkezzünk meg szeretteink „egyéni” évfordulóiról. Nem árt az esztendő elején a naptárba vésni valamennyit. Ha pedig nem feledkeztünk meg róla, akkor időben gondolkodjunk azon, mi az, aminek az illető a legjobban örülne, és a pénztárcánk is megengedi. Soha ne akarjunk senkit „túllicitálni’ ’. Egy-egy, az alkalomhoz túlzó ajándék nem biztos, hogy örömet szerez, esetleg azt a gondot szüli, hogy „ugyan, mivel tudom viszonozni?” Lehetőleg soha ne adjunk pénzt ajándékba, legfeljebb ifjú házasoknak nászajándékul, de azt is csak akkor, ha nem sikerült megtudni, mire lenne szükségük, és mi az, amit mástól várhatólag nem kapnak. Ha pedig mégis pénzt adunk, adjuk takarékkönyvbe téve, vagy szépen, ha nem is túl drága, de valami maradandó emléket jelentő dobozba csomagolva. És ha már a csomagolásnál tartunk: sokszor nem annyira az ajándék értéke okozza az örömet, hanem a gondos, szép, ízléses csomagolás. Ebből látja a megajándékozott, hogy nemcsak pénzt, hanem munkát, szeretetet is kap az ajándék tartalmaként. Ma már egész évben lehet ízléses, szép, színes csomagolópapírt kapni, valóban szépen be lehet - és kell is - csomagolni a legszerényebb ajándékot is. Legyen mindig otthon csomagolópapír, cellux vagy színes szalag, hogy ne akkor kelljen keresgélni valamelyik boltban, amikor már indulnánk a vendégségbe ajándékunkkal. . Vendégségbe nem való üres kézzel menni! Legyen az ajándék egy lemez, néhány szál virág a háziasszonynak, egy üveg bor a házigazdának vagy néhány szelet csokoládé a gyerekeknek, de ne menjünk üres kézzel, ha vendégségbe hívnak. A címben is jeleztük, hogy az ajándék elfogadásáról is lesz mondanivalónk. Van is. Mindenekelőtt: illik az ajándékot megnézni! Sok helye - főleg falun - az a szokás, hogy a szépen becsomagolt ajándékot félreteszik, mintha az nem is volna fontos, elő sem veszik, míg a vendég, aki hozta, ott tartózkodik. Rossz szokás, nem való, illetlenség az ajándékozóval szemben, hiszen ő azért hozta, amit hozott, mert örömet akart vele szerezni, és látni is szeretné ezt az örömet. Tessék hát kicsomagolni az ajándékot, és úgy megköszönni, amikor már látjuk, hogy mi van a csomagban. És ne szégyelljük kimutatni az örömünket, akkor sem, ha kicsit és különösen akkor nem, ha nagyon örülünk az ajándéknak. De még ha olyasmit kaptunk, amire - úgy érezzük - nincs éppen szükségünk - akkor se mutassunk csalódottságot, hiszen az ajándékozó örömét nem szabad elrontani. Ha olyan lemezt vagy könyvet kaptunk, ami már megvan, ezt nem okvetlen szükséges elárulni, be is lehet cserélni, esetleg tovább is lehet ajándékozni, de ilyenkor se rontsuk az ajándékozó örömét. Egyszóval: tanuljunk meg ajándékot adni - és kapni is. Sárdi Mária Elő a tűt, ollót! Megunt holmik - riadó! Mielőtt teljes letargiába esnénk, hogy csupa megunt, tavalyi holmi tölti meg szekrényünket, érdemes előbb leltárt csinálni. Rakjuk ki valamennyi szezonholminkat egy asztalra, ágyra. És kezdjük kritikus szemmel nézegetni. No nem úgy, hogy még ez is hordható, az is megteszi. Vegyük fel egyenként előbb, mondjuk, a ruháinkat. Ez a kiskockás például az idén nagyon divatos. Csak a hosszából kellene valamennyit felvarmi, és egy nagy fehér csipkegallért rávarrni. Ha nincs a háznál csipke, megteszi a düssez, a taft, a piké, felhasználható nagymama szekrénycsíkja, rongyos zsákjának tartalma. A másik ruha, mondjuk az az egyszínű - piros, kék, szürke, fekete Felújított pulóver csipkebetéttel Otthonunk Kolóniáihoz a torontáli illik Az űj szőnyeg Szőnyegvásárlás előtt vegyük szemügyre bútorainkat. A •sötétbarna stílbútor az egyetlen, ameíy elviseli a ma kapható - és sajnos mindent elárasztó menynyiségben gyártott - úgynevezett gépi perzsaszőnyeget. Ha ebből kell válogatnunk, mindenesetre az apróbb, finomabb minták és az egymáshoz közelálló, nem harsány színek közül válasszunk. A kolóniáihoz a torontáli szőnyeg' és a székely „festékes” szőnyeg illik. A matt felületű bútort a szövött gyapjúszőnyeg emeli ki a legjobban. A torontálinak és a székely „festékes” szőnyegnek alapvető tulajdonsága, hogy nem alkalmaz erős színellentéteket, a fekete, bordó, barna, okker, vörös, zöld árnyalataiból válogat, többnyire azonos árnyalatú színek kerülnek egymás mellé. Világos bútorhoz most a drappos, szürkés árnyalatok a divatosak. Ezekből a színekből csak úgy tudunk szőnyeget választani, ha padlószőnyegből veszünk egy-egy beszegett szép darabot. Ritkán kapható egy-egy békéscsabai csíkos gyapjúszőnyeg, kékes, szürkés, rózsaszínes, lilás árnyalatokban; megjegyzem, ezt barna bútorainkhoz is nyugodtan használhatjuk, nemes, finom összhangot ad a szobának. Mi a helyzet a padlószőnyeggel? Egyáltalán: hova kerüljön padlószőnyeg? Oda, ahova mindenképpen szükséges, tehát az eleve így készülő - többnyire házgyári - lakásokba. A padlószőnyeg soha ne legyen mintás! Alig lehet hozzáidomítani akkor a berendezést, úgy, hogy a tárgyak nagy részét ki ne cserélnénk. (Kizárólag akkor lehet mintás a padlószőnyeg, ha már a berendezés tompasága, összehangolt szín és motívumvilága megkívánja. Akkor viszont a padlószőnyeg legyen az egyetlen „hangos” felület a szobában.) Ha lakásunk hajópadlós, parkettás, fontos végiggondolnunk a padlószőnyeg használatát. Soha ne kerüljön borítás az erősen használt felületekre, ahová sáros cipővel is beléphet valaki, ahol a virágokat öntözzük, ahol vízzel, tűzzel - például kályhával, kávéfőzővel - foglalatoskodunk. Ha tehát valamilyen szép padló van a szobában, vegyünk méretre szabott padlószőnyegdarabot. Az egyszínű plüss kissé érzékeny felület, minden sérülés meglátszik rajta, viszont gyönyörű háttér mohazöld, füstszín, bársonyos drapp vagy szürkés rózsaszínben! Ahol nagyobb megterhelésnek van kitéve a környezet. például nagy a gyerekforgalom, válasszunk több színből álló, melírozott, noppos felületű padlószőnyeget. A drapp-bama-fehér színekből szövött szőnyeg vidám hangulatú, egységes alapszín a szobában, éppúgy, mint a vörössel, sárgával kevert. Az étkezőszőnyeg alá is ilyen szőnyeg a legalkalmasabb, azért is jó, mert az étkezés helyét elválasztja a szoba többi részétől. Ügyeljünk arra, hogy elég nagy legyen ez a „tálcaszőnyeg”, a széket is hátra lehessen tolni kényelmesen rajta. A suba típusú szőnyegek divatja lejárt. A hálószobába azonban igen szépen mutat egy fehér, nagy szőrös suba, akár a padlón, akár az ágyon, alkalmasint mindkét helyen használhatjuk. A gyerekek szobájába viszont feltétlenül rongyszőnyeget tegyünk! A tarka, csíkos felület bírja a hancúrozást. Ugyancsak rongyszőnyeget terítsünk a sok járás-kelésnek kitett helyiségekbe. A pasztellszínű, csíkos, mintás, finoman árnyalt rongyszőnyeget nyugodtan használhatjuk a lakószobában vagy a vendégfogadó garnitúra mellett - alatt, mert divatos, és remek hangulatot ad. Bár az idei divatszínek jól tűrik a piszkolódást, mégsem hiszem, hogy hosszú életűek lesznek; haza* ugyanis nem komor színekkel lehangolódni megy az ember, hanem megnyugodni, feltöltődni. És csak kellemes hangulatú, üdítő színű lakásban lehet igazán otthon lenni. Torday Aliz- picit szűk már. Ha nem bízunk a gyors fogyókúrákban, elő az ollót, a tűt. Szabjunk belőle divatos op-art modellt. Úgy, hogy a mellrész jobb felét, a szoknyának pedig a bal elejét más színű anyaggal pótoljuk. A megnövelt bőséget néhány centis paszpóllal, szegődísszel érhetjük el. Az új gallér is lehet felemás, vagy maradhat az eredeti egyszínű, de akkor díszítsük az új kiegészítő színnel, tűzéssel, applikációval, hímzéssel. Következhetnek a szoknyák, a nadrágok. Az előbbieket érdemes némileg megkurtítani. Ha meg eleve is rövidek voltak, akkor meghoszabbítani. Ez legegyszerűbben úgy történhet, hogy készítünk egy olyan alsószoknyát, amelyik egyáltalán nem alsószoknya. Csak a derekától a meglévő rövid alj hosszáig készül bélésanyagból, innen lefelé, bokáig már szövetből, bársonyból vagy más, tetszés szerinti kelméből. Ezt az eredeti szoknya alá vesszük, és máris kész a rendkívül elegáns alkalmi, színházi szoknya. Ha bírja a pénztárcánk, érdemes a kiegészítő alj anyagából egy mellényt, bolerót, netán kiskabátot is készíteni. A nadrág szárából is vágjunk le néhány centit, és szűkítsük be úgy, hogy divatos halásznadrágot kapjunk. Ha elég bő a csípőrészen, levághatjuk térd fölött is. De ekkor hosszú kardigánnal, vastag harisnyával célszerű viselni. A blúzok megfiatalításának legegyszerűbb módja az új gallér. Feldobja a régi selyemblúzt egy csipkezsabó, vagy ha a nyakát, gomboláspántját aranyezüst csíkkal szegőzzük. Mindez alkalmazható régi pulóveren is. Csakúgy, mint a gyöngyözés, flitterezés. Mivel mostanság nagyon divatos az applikáció, szerencsés megoldás valamilyen fényes anyagból virágot, egyszerű levélmintát rávarrni a tavalyi pulóverre. Nehezebb a dolgunk, ha a kabátot akarjuk felfrissíteni. Ám itt is segíthet egy új gallér, kézelő, egy sálszerűen hozzáillesztett rövid pelerin, esetleg derékig érő mellény. Ha viseltes a szövet, kaphat új gombpántot, vállapot, ujja szegőzést eltérő színű szö■ vetből, fekete bársonyból. Kicserélhetjük a kabát egyik elejét más színű szövettel, de ezt a lépést fontoljuk meg, mert hamar meg lehet unni az op-art kabátot. (Kádár) Autósoknak Észfék... Az esti vezetés veszélyei Az európai balesetmegelőzési szervezetek továbbképzési tanfolyamain nagy hangsúlyt kap az esti, éjszakai vezetés biztonsága. A közelmúltban személyesen is részt vehettem Finnországban egy gyakorlati foglalkozáson, amelyen a fényszórók helyes használatát mutatták be. Nálunk is tapasztalat, hogy sok gépjárművezető már igen nagy távolságból kéri az országúti (hosszú) fény lekapcsolását tompítottra. Ha ez megtörténik, előfordulhat, hogy több száz méteren keresztül megfosztjuk magunkat attól, hogy időben észleljük az út szélén haladó gyalogost, netán kivilágítás nélkül közlekedő kerékpárost. A tompított fényszóró mindössze 40-50 méternyire világít, amelyet egy 70 kilométeres sebességgel haladó autó körülbelül 2 másodperc alatt tesz meg. Ennyi idő az észleléshez és cselekvéshez rendkívül rövid, de gondoljunk arra, hogy sok jármű ennél jóval nagyobb sebességgel halad. Mit oktatnak a finn szakemberek? Az egyik elem, hogy ne tompítsuk a fényt, amíg valóban nem zavaró. Ezt méterben meghatározni nem lehet, hiszen egyénenként változhat. Az is fontos, hogy a visszaváltásnál nem szabad megvárni a két jármű egymás melletti elhaladását, hanem az előtt pár méterrel megtörténhet. Ez a pár méter szintén nehezen meghatározható, de a gyakorlás során úgy 10-15 méterre alakul. Ilyen távolság1 ról ugyanis már nem zavaró a távolsági fény, viszont időben 'észre lehet venni a sötét ruhában közlekedő gyalogost vagy kerékpárost. A fényvisszaverő már 100-150 méterről láttatja viselőjét tompított fényszórónál is, így nem csoda, hogy Finnországban abszolút mértékben és arányaiban is kevesebb a gyalogosbaleset, mint nálunk. (MTI-Press) Kalanovics László r. ezredes Ferrari Legóból. A Hongkongban tartott Lego Világkiállítás egyik látogatója egy Legóból készült Ferrariban gyönyörködik. Az autócsoda 17200 db Legó-alkatrészböl készült 92 óra alatt, csakúgy, mint a mögötte látható római Colosseum mása. (MTI Press)
