Új Néplap, 1991. december (2. évfolyam, 283-305. szám)
1991-12-21 / 300. szám
991. DECEMBER 21. Az Uj Néplap Jászberényben 5 Uj törvényt sürgetnek A testnevelés óra anyaga: néptánc Karácsonyi népszokások a Jászságból Karácsony a kereszténység gyik legnagyobb ünnepe, Jézus zületésének napja, s egyben ninden ember számára a béke és | szeretet ünnepe. A karácsonyi innepkörhöz a Jászságban is ;azdag hagyomány- és szokásviág kapcsolódott. December 24-e, karácsony )öjtje még áltajában munkanap 'olt. Az asszonyok ezen a napon őzték meg az ebédet az ünnep ovábbi napjaira, a férfiak pedig lz állatok körüli teendőket látták J. A nap ünnepélyes voltát emele a karácsonyi asztal szertarásszerű megtérítése, valamint a lagyományos böjti étrend, ímely a Jászságban a következő 'olt: pálinka, egy girizd fokhagyna, korpából készült cibereleves 'agy habart bableves, majd a mé:es-mákos csík. Az éjféli mise itánra megmaradt tésztát angyali :síknak nevezték. Vacsora után iszalt szilvát, almát, szőlőt, diót is sült tököt ettek, de mindenből :sak keveset, hogy az új évben is tőven legyen belőle.- Az éjféli niséről hazajövet néhSny helyen :sak a vacsora maradékát ették neg, máshol viszont ilyenkor nár megrakták az asztalt minden inomsággal: hurkával, koltásszal, szalonnával, oldalassal. \ karácsonyböjti vacsora maralékát, az úgynevezett karácsonyi norzsát szinte mindenhol össze>yűjtötték, s a későbbiekben ez:el gyógyították a beteg állatodat. A karácsonyi asztal alá heyezett szénát és szalmát ugyaniak a beteg, főként a felfúvódott ószágokkal etették meg. A karácsonyi népi játékok közül az egyik legelterjedtebb és legnépszerűbb volt a többszereplős, dramatikus betlehemes játék, amelyet a karácsonyt megelőző napokban főként gyermekek játszottak, házról-házra járva. Karácsony böjtjét az éjféli mise oldotta fel, amelyen a falu apraja-nagyja részt vett. Általánosan ismert szokás volt vidékünkön, miszerint az éjféli misén Luca-székre ülve meg lehet ismemi a boszorkányokat. A szék készítőjét a boszorkányok természetesen üldözőbe vették, aki mákot vagy kölest szórva maga után akadályoztatta őket. Hazaérve a Luca-széket azonnal el kellett égetnie. Karácsony másnapján már ünnepi ételek kerültek az asztalra: húsleves, töltött káposzta, sült pulyka, este kocsonya, kolbász, hurka, bélés, kalács. H. Hathó Edit Hamar népszerű lett a bébitorna Sütőné Újszigeti Katalin neve jól cseng a tornászok, a sport világában. A volt sokszoros magyar válogatott tornásznő jelenleg a Jászberényi SE edzője. Evek óta remek munkát végez, tanítványai már számos alkalommal bizonyították tehetségüket. Három évvel ezelőtt a lelkes edzőnő gondolt egyet, s beindította a bébitornát Jászberényben. Nem titkolja, döntésében nagy szerepe volt annak is, hogy Évi nevű kislánya ebbe a korosztályba tartozik. Az első évben még csak 10-15 között mozgott a résztvevők száma. Idén már két csoportban - hétfőn és szerdán 17-18 óra között - összesen 20-25 kisleány látogatja a foglalkozásokat. Hetente két alkalommal a gyermekek birodalmává válik a JSE tornacsarnoka. A kicsik mellett a szülők is nagyon lelkesek, együtt élik át a legkisebb sikert és a sikertelen mozdulatokat is gyermekeikkel. Lelkesedésük csodálni való, hiszen a teremben - különösen hétfőnként - bizony meglehetősen hideg van. Nem ritka az olyan eset sem, hogy a hőmérő higanyszála alig éri el a 15 C-fokot. Sajnos nem tökéletes a fűtési rendszer - két helyen is elfagyott -, s a szombat-vasárnapi fűtési szünet után csak nehezen melegszik be a terem. A szülők és a gyerekek azonban még ezt is vállalják. A kicsik nagyon gyorsan megszerették a foglalkozásokat, melyeken játékos formában fejlesztik mozgáskészségüket, mozgáskultúrájukat. Két-három hónap alatt - éz a szülők véleménye is - sokat fejlődnek a lányok. Egy-egy ilyen korú - 3-6 éves kis emberkékről van szó - gyermek mozgásigénye óriási. Sütőné Újszigeti Katalin irányításával energiájukat hasznosan „pazarolhatják”, s észre sem veszik, hogy közben milyen sokat tanulnak. Az edzőnő a fiútomával is megpróbálkozott, de erre nem volt igazán igény a Jászság fővárosában. Annál nagyobb a sikere a leány bébitomának. Az pedig már külön öröm, hogy ezek a kisleányok ilyen fiatal korban a mozgáson, a tornán keresztül megszeretik a sportot is, s a későbbiek során egészséges felnőttekké válhatnak. Szántai Eduscho-bemutatót és -kóstolót rendeztek pénteken az áfész Skála Áruház szupermarket boltjában. Mint Heltai Gábor területi igazgató elmondta, a kávék mellett nagyon közkedvelt az instant kakaó, az instant capuccino, valamint az általuk forgalmazott csokoládék, melyeket a vásárlók most megismerhettek. Képünk a bemutató egy pillanatát örökítette meg. A néptáncok kedvelőinek, azt hiszem, nem szükséges bemutatni Hortiné Bathó Editet. A muzeológusnő a híres Jászság Népi Együttes alapító tagjaként hosszú éveken keresztül hozzájárult annak sikereihez. Az aktív a közművelődés dolgozói Megváltoztak a piaci viszonyok A jászberényi Déryné Művelőesi Központ a Megyei Művelőési "s Ifjúsági Szolgálat közreműö' ével november közepén négy í jől álló előadássorozatot indí>tt a városban és a Jászságban dolozó közművelődési szakemerek, az önkormányzatok műveléssel foglalkozó munkatársai, izottsági tagjai részére. A szakmai találkozók témája: a tűvelődési házak, könyvtárak, rúzeumok, levéltárak jelene és jöője, lehetőségei a mai átalakulóan lévő magyar társadalomban. A ecember 16-án sorra került záró lőadást a Közgyűjteményi és lözművelődési Dolgozók Szakzervezetének országos titkára, 'adász János tartotta meg. A „Mit akarunk, mit nem akajnk?” címként szereplő kérdésre dott válasz ismertetőjében megsztotta a hallgatósággal a ÍKDSZ-nek a kultúraközvetítés ivőbeni továbbélésére, működőére vonatkozó terveit, gondolata-Az előadáson keresztül képet aphattak a jelenlévők a mostani elyzetről is. Megtudhatták, hogy rszágunkban ma mindössze 9600 özművelődési és közgyűjteményi ítézmény működik, amely azt jebnti, hogy a magyar települések gyharmadában már nincsen semíiféle közösségi tér a kultúra- és rtékközvetítés, a helyi társadalom ivil szervezetei számára. A könyvtárakban, a művelődési tthonókban, múzeumokban és leéltárakban már alig több mint 18 zer szakember és segítő munkaírs dolgozik, vagyis országos átlaot tekintve egy intézményben két 5 a létszám. Az e helyeken dolgoók bruttó bérének átlaga nem éri I a 13 ezer forintot. A KKDSZ úgy látja, hogy mind jz ágazat, mind az ott tevékenykeők fennmaradásának, boldogulátáncot 1986-ban ugyan abbahagyta, de jelenleg is ezernyi szállal kötődik az együtteshez. A Barkóca együttes vezetőjeként - Sinka Gyulával együtt - most elsősorban az utánpótlás neveléséről gondoskodnak. Emellett a Székely Mihály Általános Iskola zene tagozatos tanulóinak, valamint a Lehel Vezér Gimnázium diákjainak is ad néptáncórákat. A minap egy ilyen órán látogattuk meg.- A nyolcosztályos gimnázium testnevelés tantervének részét képezi a néptáncismeretek - fogadott a tanárnő. Nemcsak a dunántúli, jászsági, dél-alföldi vagy szatmári táncokat igyekszem megtanítani a gyerekeknek, hanem egyúttal szeretném megismertetni velük ezeket a a tájegységeket is. Természetesen testmozgásnak sem utolsó a tánc. A gyerekek először azt hitték, hogy ez egy „tingli-tangli” óra lesz. Persze hamar kiderült, hogy már az alapos bemelegítés is komoly fizikai igénybevételt jelent. Nos, kétségtelenül kellemesen elfáradtak a gyerekek a táncóra végére. Ha nem is lesz mindegyikből profi táncos - hisz ez nem is cél -, biztos, hogy valamennyien megismerik és megkedvelik a tánclépéseket. A diákok két évig tanulnak néptáncot, az ezt követő két esztendő testnevelés óráinak egy része pedig a társastánc jegyében telik majd el. Elsősorban a kispénzű emberek, de a középrétegek is szívesen vásárolnak karácsonyi ajándékokat az állandóan forgalmas piacon Néhány éve még Jászberényben is sokan jártak az úgynevezett KGST- vagy lengyel piacra vásárolni. A piac maradt, csak éppen az árusok cserélődtek ki. Ma már csak elvétve lehet találni lengyel, kínai vagy vietnami árusokat. Az eladók többsége kereskedő, vállalkozó, s többségüknek importbehozatali engedélye is van. S hogyan tudják ilyen olcsón árulni portékájukat? Nos, mivel vándorárusok, nem terhelik árucikkeiket olyan költségek, mint a butikosokét, no meg úgy tűnik, hogy nem akarnak olyan gyorsan meggazdagodni, hanem inkább az olcsóbb árukat, illetve annak értékét forgatják meg többször. Az új piaci viszony egyaránt jó a kereskedőnek s vásárlónak. Az egyik kereskedő, akivel beszélgettem, például garanciát ad a külföldi termékekre. Hát igen, kereskedni is tudni kell... sának érdekében jelentős és halaszthatatlan változtatások bevezetése szükséges. Jelenlegi viszonyaink, a lakosság nagy részének fizetőképtelensége miatt1 ä'kultúra finanszírozása csupán önfenntartó módon, az állami költségvetés hozzájárulása nélkül nem lehetséges. A tervezett központi támogatás azonban nem tűnik elégségesnek az alapfeladatok, az intézményrendszer fenntartásának, lakossági igényekhez igazodó fejlesztésének biztosítására. A KKDSZ ezért szükségesnek tartotta, hogy a kormány által beterjesztett 1992. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslathoz módosító javaslatot nyújtson be az alábbiakra vonatkozóan: Indokoltnak tartanák a tavaly decemberben elfogadott lakosonként 100 forint kulturális normatíva 500 forintra történő megemelését. 1991 -ben ugyanis a törvénnyel alátámasztott határozat tette kötelezővé a települési önkormányzatok számára a közművelődési tevékenység színterének biztosítását és a könyvtár működtetését. Ez azonban a jelenlegi feltételekkel szinte teljesen lehetetlen. A módosításban indítványozzák továbbá a művelődési intézmények számára egyre nagyobb gondot jelentő évindítás biztonságos finanszírozását. A kulturális és művészeti tevékenység - az együttesek, énekkarok, kisközösségek - működésének finanszírozásában egyre nagyobb jelentőségűek a pályázatok, melyeknek pénzalapját ugyancsak fontos lenne megemelni. A módosító javaslat a forrásként szóba jöhető anyagi bázisokat is megemlíti, amelyek felhasználása nem veszélyeztetné ajövőévi állami költségvetés főbb célkitűzéseit. (Különböző összegek belső átcsoportosításával és az SZJA 4 milliárdos többletbevételének egy részéből látszik biztosítottnak a kért összeg fedezete.) Tájékoztatójában Vadász János ismertette a KKBSZ egyéb lényeges törekvéseit is. A szakszervezet sürgeti az állam által minden körülmények között támogatott területeket meghatározó államháztartási törvény, valamint a közművelődési és közgyűjteményi tevékenységet rögzítő új szaktörvények megalkotását. Hangsúlyozta viszont azt is, hogy a tervek megvalósítása azonban csak közös összefogással, szemléleti és szervezeti átalakulással lehetséges, amelyben komoly szerep jut a Magyarországon kibontakozó „új típusú” szakszervezeteknek is. A KKDSZ vezetője szerint ezen tömegbázisok megerősödése jelenthetné ugyanis az egyetlen, valódi törvénnyel szabályozott lehetőséget és garanciát az egyre nagyobb mértékben veszélyeztetett dolgozói érdekek védelmére. Katona Mónika
