Új Néplap, 1991. december (2. évfolyam, 283-305. szám)

1991-12-17 / 296. szám

2 Hazai tükör 1991. DECEMBER 17. Konzultáció a megyeházán Kevesebb cigánygyerek jár iskolába Örvendetes, hogy az újonnan választott helyi önkormányza­tokba cigány képviselő is beke­rült a legtöbb településen, noha erre nincs kötelező előírás. Me­gyénkben az etnikai kisebbséget a 20-22 ezer fős cigányság - a népesség 5 százaléka - jelenti. Néhány településen 20-45 száza­lékos vagy még nagyobb az ará­nyuk. Magas a szakképzetlenek száma, romlottak iskoláztatási mutatóik, ami azért is gond, mert újratermelődik a hátrányos hely­zet. A fenti gondolatok is elhang­zottak tegnap délelőtt Ferenczi Györgynek, a megyei közgyűlés általános alelnökének bevezető­jében azon a tanácskozáson, ahol első alkalommal gyűltek össze a megye cigány képviselői és szó­szólói. A rendezvény célja volt a kisebbségi képviselők tájékoz­tatása az eltelt egy év eredmé­nyeiről, illetve eszmecsere a ci­gányság jelen és jövőbeni hely­zetéről. Rácz Béla, a művelődési és népjóléti bizottság tagja ismer­tette azokat a megvalósított programokat, amelyekhez a Köztársasági Megbízotti Hivatal és a megyei önkormányzat nyúj­tott anyagi segítséget. így: kül­földi és hazai nyári, téli táborok, cigány nyelvi programok, térségi cigányfolklór- és sporttalálkozó szolgálta a szegény, nagycsalá­dos gyerekek kulturálódását, pi­henését. Sok lelkes ember tiszte­letdíj nélkül, önzetlenül vett részt a fentiek megvalósításában. Szentiványi Zoltán, a műve­lődési és népjóléti iroda főelő­adója a megyei önkormányzat 1,2 millió forintot kitevő pénza­lapjainak felhasználásáról szá­molt be. A fenti összegből pályá­zati úton támogatták a cigány ki­sebbség társadalmi beilleszkedé­si zavarainak csökkentését előse­gítő programokat, illetve a tehet­séges fiatalok továbbtanulását. Szünet után Kozák Istvánná dr., a Belügyminisztérium mun­katársa hangsúlyozta, hogy a ké­szülő kisebbségi törvénytől sen­ki ne várjon csodát, met az a nemzetiségieket és nem a több­szörösen hátrányos helyzetet ve­szi figyelembe. Ez ügyben hely­ben kell sokkal többet tenni. A pályázatokkal kapcsolatos sajtó­­figyelésre biztatott, illetve a se­gélyek utalvány formájában tör­ténő kiadását - amire már van példa - javasolta. Külön kiemel­te, hogy az elbírálásnál az idős, beteg ember, a gyerek nem lehet önhibás. Termékeny vita következett. A cigány-cigány ellentét sok esetben nagyobb, mint a magyar­cigány. Szóba került a cigányte­lepek felhasználására központi­lag adott pénz elosztásának mód­ja, a kárpótlás, amelyből a ci­gányság - mivel nem lehetett tu­lajdona korábban - kimaradt, és a Roma Parlament működése. Többen megemlítették a munka­helyteremtések fontosságát, az önkormányzatok segítőkészsé­gét, és kérték, hogy munkajogi tanfolyamokat szervezzenek a cigányszószólóknak. Dr. Kollár Józef: „Múlt, jelen, jövő - cigányok a megyében” című előadásában hangoztatta: analfabéta analfabétát nem tanít­hat, sok helyen elűzték a cigány segítőket. A telepek felszámolá­sa országosan nem sikerült, de nemcsak cigánytelepekről - szo­ciálisan nem megfelelő lakások­ról van szó. Újabb hozzászólások után kö­zös ebéddel ért véget a tanácsko­zás. Cs. J. „A fagyot nem a cukorgyár hozza” (Folytatás az 1. oldalról) ókat vonhat maga után, ezért úgynevezett bírságot rótt ki tár­saságunkra.- Mi lesz ezután, fellebbez­nek?- A bírságot a rész­vénytársaság megfizeti, gyakor­latilag a magyar államnak. A fe­szült hangulat a termelő és a fel­dolgozó között azonban tovább­ra is megmarad.- A Magyar Hírlap tudósítása szerint a termelőszövetkezetek képviselői nemcsak a szerződés módosítása miatt állnak vitában társaságukkal. A leszerződött, ám még mindig a földben lévő (a fagy miatt ott is maradó) 4200 hektárnyi répáért kártérítést kö­vetelve polgári pert indítanak a cukorgyár ellen ...- Ez meglepett, nekem egé­szen másképpen nyilatkozott a kengyeli Dózsa Tsz elnöke, akit a Magyar Hírlap citál . . . Ezen túl azonban: polgári peres dol­goknál nem versenytörvényeket vizsgálnak, hanem konkrétumo­kat. Ezek pedig bizonyítják: vis major történt - esett az eső, és korán bejött a fagy. A cukorgyár ilyen esetben csupán akkor len­ne elmarasztalható, ha az időjá­rásra hatással lenne.- És ha Önök korábban fo­gadják a répát ?...- Ez gazdasági döntés. Én nem vagyok hajlandó azért cu­korrépát venni, hogy a nyakun­kon elrohadjon. Akkor veszek répát, amikor fel tudom dolgoz­ni, az átvétel ütemezésére ké­szült is egy menetrend, amit a termelő urak megkaptak és elfo­gadtak. Nem tudták teljesíteni - de nem saját döntésük vagy a mi gyárunk hibájából, hanem az időjárás miatt.- Ez a földben maradó répa a cukorgyárnak is veszteség - vagy inkább jól jön Önöknek?- Az elmúlt 88 idei kampány­nap alatt üzemünk 24-ben csök­kentett feldolgozási tempóban dolgozott, mert nem jött elég ré­pa a gyárba. Ez pedig termé­szetesen rendkívül nagy többlet­­kiadást jelentett már eddig is ... Az alapvető gondom azonban az, hogy régi hagyományból a termelőt és a feldolgozót egy­másnak uszítják - és ezen a sajtó csámcsog.- Azt hiszem, félreérti érdek­lődésünket ...- Nem erre gondoltam, ha­nem a különböző sajtóorgánu­mokban eddig megjelent publi­kációkra. A répatermelő és a fel­dolgozóüzem annyira egy cipő­ben jár, annyira egy az érdeke, hogy egymás ellen fordulni mindkét félnek ráfizetés. A cu­korgyár és a föld is még száz évig itt lesz egymás mellett, egy­másra utáltán. Én nem mondom azt, mint a szőlőtermelők gyak­ran hallhatják: nem veszem át a termést. A cukorgyár átveszi, de a cukor értékesítésének kocká­zatát közösen kívánja viselni -ezt jelentette szerződésmódosí­tásunk. És miért hibáztatnák ezért vállalatunkat most, amikor egyszerűen összeomlott a ma­gyar gazdaság, amikor élelmi­szerpiacunk 40 százaléka össze­rogyott, amikor minden kiszá­míthatatlan? ...- Úgy látom, Ön a versenyta­nács döntésében csak a termelő és a feldolgozó közötti feszültsé­gek szítását látja . . .- Nem a döntés, az eljárás szítja a feszültségeket. A mosta­ni helyzetben, amit persze átme­netinek tartunk, amikor minden változik - a tulajdon, a módszer, a piac megítélése -, nyugati nor­mák szerint működő versenytör­vényt alkalmazni értelmetlen­ség. Ez ugyanis csak normális piaci viszonyok között érhet el javító hatást. De Magyarorszá­gon nincs piac, nem is lehet ott, ahol egyik évről a másikra há­romszorosára nőnek a kamatlá­bak, ahol még az is nehezen jut hitelhez, akinek még drágán is megérné (vagy muszáj neki fel­venni). Márpedig ezek a megál­lapítások a - mint már mondot­tam - negyven százalékkal zsu­gorodó élelmiszerpiacon meg­élőkre, répatermelőkre és -fel­dolgozókra fokozottan érvénye­sek. V. Sz. J. ANTALL JÓZSEF ALAIRTA A TÁRSULÁSI SZERZŐDÉST (Folytatás az 1. oldalról) ség és Lengyelország, illetve Csehszlovákia közötti társulási szerződések aláírására,, ^z előbbit Leszek Balcerowicz felhatalma­zott miniszterelnök, az utóbbit Ma­rián Calfa, a Cseh és Szlovák Köz­társaság kormányfője látta el kéz­jegyével, míg a közösség részéről ugyanazok voltak az aláírók. A szerződések mellett - mivel az erre vonatkozó eljárás valószínű­leg a jövő év második feléig elhú­zódik - Frans Andriessen átmeneti megállapodást írt alá mindhárom , országgal. Ezek a megállapodások lehetővé teszik, hogy a szerződé­sek kereskedelmi részei már hama­rabb, várhatólag jövő március else­jétől hatályba léphessenek. A tár­sulási szerződés aláírása előtt mon­dott beszédében a magyar kor­mányfő megköszönte a közösség­nek, hogy lehetővé tették a megál­lapodás megkötését, ugyanakkor rögtön felhívta a figyelmet a Kelet- Közép-Európa és a Szovjetunió térségében mutatkozó súlyos de­­stabilizációs jelenségekre, a Jugo­szláviában dúló háborúra. Göncz ✓ Árpád hazaérkezett Latin-Amerikából Göncz Árpád köztársasági el­nök vasárnap késő este hivátalos latin-amerikai körútjáról hazaér­kezett Budapestre. Az államfő négy dél-amerikai országban - Chilében, Ecuadorban, Kolumbi­ában, Venezuelában - tett látoga­tást és folytatott tárgyalásokat. 351 ezer munkanélküli A még nem végleges adatok szerint 351 ezer munkanélkülit tartottak nyilván november vé­gén a munkaügyi szolgálatok - tájékoztatta Csuhaj V. Imre, a Munkaügyi Minisztérium szóvi­vője az MTI munkatársát. A segélyezettek és a járadé­kosok száma 273 ezer. A 100 munkanélkülire jutó üres állás­helyek száma novemberben már csak 4 volt. A munkaképesek és a munkanélküliek aránya, azaz a munkanélküliségi ráta értéke or­szágosan 7,3 százaléknak felel meg. Hosszú távú elképzelések Tervek a Tisza-tó térségének rendezéséről A Tisza-tó térségének tájrende­zésére, üdülési-idegenforgalmi hasznosítására kiírt pályázat ered­ményeit ismertették tegnap Tisza­füreden, a polgármesteri hivatal­ban. Dr. Doktor Zoltán polgármes­ter, a Tisza-tó körüli települések érdekszövetsége elnökének meg­nyitóját követően a pályázati mun­ka irányítója, Dalányi László érté­kelte a benyújtott terveket. Kiemel­te: a leglényegesebb eredmény az, hogy az elkészült munkákból össze lehet állítani egy olyan fejlesztési koncepciót és rendezési tervet, amely megnyugtatóan kijelöli a tó és a környező települések fejlesz­tésének fő irányát. Mint arra már korábban több ízben is utaltak, ez azért is fontos, mert olyan értékes tájról van szó, melynek adottságait hiba lenne ki nem használni. A ré­gió jövőjének, helyzetének alaku­lása azonban nem történhet vélet­lenszerűen - tette hozzá. A bírálóbizottság kilenc pálya­művet vizsgált meg, és másfél mil­lió forintot osztott szét a szakem­berek között. A zsűri a legjobb munkának egy fővárosi csoport terveit minősítette. Szolnoki terve­zők, Nagy István, Farkas Renáta és Vécsey Tamás nyerték el a harma­dik díjat. Eddig nem születettek olyan át­fogó elképzelések, melyek az inf­­rastukturális, vízgazdálkodási, te­lepülésszerkezeti és tájvédelmi szempontokat együttesen figyelem­be véve vázolták volna a régió helyzetét és jövőjét. A helyi önkor­mányzatok felelőssége - fogalmaz­ták meg -, hogy felismerjék a közös érdekeket. Figyelmeztető példaként emlí­tették meg a Balaton-kömyék álla­potát. Utaltak arra, hogy évtizedek­kel ezelőtt ott is született ugyan egy összefüggő, a különböző fejleszté­si irányokat egyeztető területren­dezési koncepció, ám azt nem vet­ték figyelembe. Ennek következté­ben olyan környezeti károkat okoztak, melyek helyreállítása ma nagy anyagi áldozatokat követel. Mindez a Tisza-tó környékén most még elkerülhető. A pályázatok három megye 14 településének helyzetét vizsgálták. Arra kérték az önkormányzatok je­len lévő vezetőit, hogy ismerjék meg az elképzeléseket, és ezek alapján történjenek a fejlesztések. Ne kössenek csak rövid időre elő­nyös kompromisszumokat, próbál­janak hosszabb távlatokban gon­dolkodni. Sz. Z. MSZDP-sajtótájékoztató... helyett Szombati lapszámunk utolsó oldalán közöltük, hogy az MSZDP megyei szervezete szombaton 10 órakor közgyűlést tart. Napirenden szerepelt a meg­hívó szerint a párt megosztottsá­gának elemzése, az országos el­nökség tagjainak beszámolója, a kongresszus összehívásának ki­nyilatkoztatása, valamint a sze­mélyi kérdések. A meghívottak között szerepelt egy igazi „nagy­ágyú”, akivel interjút szerettünk volna készíteni, abban a remény­ben, hogy szerkesztőségünk tag­jain kívül mást is érdekelnek Pet­rasovits elnök asszony gondola­tai a pártjával kapcsolatban fel­merült kérdésekről. Úgy fél 10 tájban elmondták az MSZDP képviselői, hogy a „nagyasszony” nem vesz részt a gyűlésen, de az ott lévő hét párt­tag biztosított, hogy ettől függet­lenül két és fél órával később tá­jékoztatást adnak a sajtónak a fent említett kérdésekben. A jelzett időpontban megje­lentem a Kossuth tér 1. szám alatt lévő pártirodában azzal a szán­dékkal, hogy olvasóink széles körű tájékozottságát elősegíten­dő, beszámolok a megyei szerve­zet állásfoglalásáról az adott té­mákban. Csakhogy zárt ajtókba ütköztem. Ismét onnan kell kezdenem, hogy lapunk szombati számának utolsó oldalán - és kiemelt he­lyen - megjelent egy figyelem­felhívó információ, mely kilátás­ba helyezte a vasárnapi ese­ményt. Sokat ígért volna a Petra­sovits név, sokan felkapták a fe­jüket rá. De ha nem jön, hát nem jön. Marad a tudósítás az ese­ményről, a sajtótájékoztatóról. Jobban mondva: maradt volna! És maradnak Önök is hírek híján, hiszen azóta sem sikerült kap­csolatot teremteni a párt megyei vezetőivel (szándékunk ellené­re). Vagy csak palira vettek min­ket? bakos Az Ausztria Lottó nyereményei A Lottó Unió Kft. közlése szerint az 50. heti Ausztria Lottó végleges eredménye a következő: 6 találatos szelvény 4 darab, egyenként 9,818.714 schilling, 5+1 találatos 18 darab, 325.148 schilling, 5 találatos 709 darab, 12.382 schilling, 4 találatos 33.316 darab, 351 schilling, 3 találatos 546.234 darab, 26 schilling. FÉNYMÁSOLÓK, TARTOZÉKOK ÉS KELLÉKEK, TELEFAXOK SHARP IRODATECHNIKAI VEVŐSZOLGÁLAT 166-70-32,166-74-49, 201-20-44 PÉNZTÁRGÉPEK, SZÁMOLÓGÉPEK, MENEDZSERKALKULÁTOROK A Szolnoki Építő-Javító és Szolgáltató Vállalat rendkívüli KARÁCSONYI VÁSÁRT es végkiárusítást rendez szolnoki telephelyén (Thököly út 85.), amíg a készlet tart. Nyitva tartás: minden nap 7.00-16.00-ig szombaton és vasárnap is!! Ennek keretében árusítunk:- szórakoztató elektronikai cikkeket,- háztartási gépeket és eszközöket,- csillárokat,- villany varrógépeket,- kismotort,- hidegburkoló elemeket,- fürdőszoba bútort,- márkás kozmetikai cikkeket rendkívüli árengedménnyel! Cserkeszőlő községi Önkormányzat pályázatot hirdet JEGYZŐI ÁLLÁS BETÖLTÉSÉRE Pályázati feltételek:- szakirányú felsőfokú végzettség - államigazgatási főiskolán vagy állam- és jogtudományi egyetemen szerzett diploma -,- államigazgatási szervnél végzett - legalább 2 évi - államigazgatási gyakorlat,- erkölcsi feddhetetlenség. Bérezés a hatályos jogszabályok alapján megegyezés szerint. A pályázat benyújtható írásban, a megjelenéstől számított 8 napon belül, a polgármesternél. 5465 Cserkeszölő, Köztársaság tér 1. Tel.: 2. *71478/1*

Next

/
Oldalképek
Tartalom