Új Néplap, 1991. december (2. évfolyam, 283-305. szám)
1991-12-16 / 295. szám
1991. DECEMBER 16. ERDEKESSEGEK 13 Robban a piac Határ a bűnnek is Szerencsére elmúlt már az az idő, amikor éveket kellett várni egy Trabant vagy Skoda gépkocsira. Ma éppen fordított a helyzet, elszaporodtak az autóértékesítéssel foglalkozó vállalatok, s különösen maguk az autók. Várható-e árcsökkenés a piacon? Milyen stratégiával próbálják a különböző cégek fellendíteni az eladásokat? Három nagy cég, a Renault, a Mercedes Benz és a General Motors budapesti képviselőinek, valamint az Autó-Motor főszerkesztő-helyettesének tettük fel ezeket a kérdéseket. A General Motors szakembere, Dános András meglepő módon a következőket mondta el:- A recesszió ellenére az év vége felé megnőtt az érdeklődés az Opel gépkocsik iránt. Elsősorban nem a magánemberek, hanem a vállalatok vásárolnak nagy számban. Elmondta azt is, hogy év eleje óta kismértékben csökkentették áraikat, de elsősorban új, olcsóbb modellek értékesítésével kívánják a vásárlásokat élénkíteni. Ebben az évben szép számban értékesítettek nagy, Omega és Senator gépkocsikat, de a legnépszerűbbnek még mindig a középkategóriájú Corsa, Kadett és Vectra márkák, ezeken belül viszont meglepő módon a legdrágább Vectra vezet. Az Opel-forgalmazók azt szeretnék, ha az Opel lenne a jövőben a magyar családi autó. A Renault Baumgarten Kft. egyik üzletkötőjétől megtudtuk, hogy a Renault gépkocsik népszerűek, ez részben annak köszönhető, hogy a Clio lett az év autója, részben annak, hogy egész Európában ennél a cégnél lehet legolcsóbban Renault autókat vásárolni. Az üzletember szerint azonban a magyar vásárlók elsősorban német autókban gondolkodnak, ami megnehezíti a versenyt a Renault számára. A forgalmazók az üzletfelek állandó tájékoztatásával és a szolgáltatások megszervezésével próbálnak kitűnni. Májusra tervezik egy új, nagy szerviz megnyitását, amely olyan javíttatási lehetőségeket kínál majd a Renault-tulajdonosok számára, amilyet más cégek nem tudnak biztosítani. A gépkocsik ára eddig változatlan volt, októberben 2,5 százalékos gyári emelés várható. Érsek-Csanádi László, a Mercedes Benz-autó Magyarország Kft. igazgatója is a gépkocsik eladásának növekedését tapasztalta. Az eladások élénkítését ők sem az ár csökkentésével, hanem egy itthon még szokatlan eszközzel, az igényes és fizetőképes vevők felkeresésével élénkítik. A recesszió ellenére a jövőben is a piaci részesedés növekedésével számolnak. Oszlay Zoltán, az Autó-Motor főszerkesztő-helyettese arra a kérdésre válaszolt, milyen következményei vannak az autópiac túltelítettségének.- Rosszabbra számítottam. Tavaly, amikor az egymillió körüli áron kínált nyugati kocsik nagy számban megjelentek a piacon, meglepő módon ezzel egyidejűleg megszűnt az olcsó kocsik, a Trabant, a Wartburg stb. iránti kereslet. A középkategóriájú kocsik viszont kelendőek, érdekes, hogy ezek közül is a jobbakat vásárolják szívesebben. Az Opel Kadett helyett az Opel Vectrát. Miért? A magyarok tradicionálisan adnak arra, hogy mit csinál a szomszéd., és persze erejükön felül vásárolnak. Ezért van az is, hogy már négy helyen árulnak nálunk amerikai kocsikat, pedig ezeknek a teljesítményére itthon nincs szükség. Hova vezet a piaci verseny? Először is oda, hogy megszűnik a gengszterkedés a behozatalban, mert igaz ugyan, hogy egy magánvállalkozó, aki behoz egy kocsit, negyven százalékkal olcsóbban tudja kínálni, de az emberek hamarosan rá fognak jönni, hogy az ilyen kocsik karbantartá-Csöpi, a százszoros véradó A győri áliatkórház Csöpi nevű kutyája jubilál. A napokban pdott ICO. alkalommal vért ebtársai számára. A képen Dr. Parcsami Sándor állatorvos vért vesz Csöpitől MTI Fotó: Matusz Károly Zsibárusok, csempészek végnapjai? sát a márkaszervizek nem vállalják, és nehéz hozzájuk alkatrészeket szerezni. Szintén javítja a kilátásokat a Hyundai nevű dél-koreai autó és a Suzuki megjelenése a piacon. A keleti autók olcsóbbak, de jó minőségűek, és a gyártóiknak érdeke, hogy jelen legyenek a kelet-európai piacon, ahol szabadabban mozoghatnak, mint a kvótákkal terhelt amerikai és nyugat-európai piacokon. Rékássy Zoltán A főváros az ország legromlottabb városa. Ez a szomorú megállapítás derül ki a városok, illetve a megyék statisztikai összehasonlításából. Míg a KSH legfrissebb adatai szerint Vas, Békés vagy Zala megyében tízezer lakosra „csak” 190 bűncselekmény jut, addig a fővárosban ez a szám megközelíti a négyszázötvenet. Ezt a szintet csak Fejér és Hajdú-Bihar megye közelíti meg, az előbbiben 364, az utóbbiban 298 esetet jegyeznek fel. A most nyilvánosságra hozott adatok az első háromnegyed év bűncselekményei alapján rangsorolják az ország különböző te- Folyamatosan növekszik a határainkról visszafordított külföldiek száma - mondta el kérdésünkre Zubek János alezredes, a BM Határőrség szóvivője. - Az október 4-én bevezetett szigorítások nem a határaink közelében élő magyar nemzetiségek ellen irányulnak, hanem a sok esetben már nagykereskedelmi mennyiségű portékával üzletelni érkező „turisták” visszaszorítására születtek. A határőrség, az Országos Rendőr-főkapitányság és a Vámlepüléseit, s azt mutatják, hogy a tavalyi év hasonló időszakához képest 35,4 százalékkal emelkedett hazánkban a bűncselekmények száma. Összesen 304 ezer törvénybe ütköző cselekmény vált ismertté, ezen belül 209 emberölés történt. Tavaly „mindössze” 143 ember veszítette életét valamilyen erőszakos cselekmény folytán. A vagyon elleni bűncselekmények száma 43 százalékkal (!) nőtt, s elérte a 247 ezret. Érdekes tendencia, hogy amíg a betöréses lopások száma 63 százalékkal, a rablásoké 56 százalékkal nőtt, addig a csaláso-és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága most közösen próbálja elejét venni a bűnözés melegágyaként ismert KGST-piacok további virágzásának. A határvidék feketepiacai felett máris megjelentek az első viharfellegek: Csongrád, Békés, Nógrád, Borsod és Szabolcs- Szatmár-Bereg megyék határ menti településeiről máris eltűntek a külföldi árusok, helyüket jobbára a hazai nepperek, a viszonteladók foglalták el. ké hétszeresére (!) emelkedett. Az így okozott összes kár több mint 14 milliárd forint, csaknem hatszorosa a tavalyinak. A bűncselekmények számának növekedésével párhuzamosan emelkedett a felderítetlen esetek száma is. Míg tavaly a nyomozások 47 százaléka eredményesen zárult, addig az idén már csak 37,5 százalékról mondható el ugyanez. A negatív statisztikában e téren is Budapest áll az élen: a tavalyi 33,7 százalékról az idén 24,4 százalékra esett vissza a felderített esetek száma. (demi) Ferenczy-Europress Növekedett a határsértők száma is, akikkel szemben intézkedniük kellett a hatóságoknak. A tavalyinál csaknem két és félszer többen - mintegy 26 ezren - akadtak fenn a szűrőn. A határsértők között 91 ország polgárai fordultak elő, voltak közöttük japánok, togóiak, ausztrálok, bangladesiek egyaránt. Az egyik legnagyobb gondot a határőrség munkatársainak továbbra is a korszerű járművekkel és híreszközökkel felszerelt nemzetközi embercsempészszervezetek megfékezése okozza. Csak ebben az évben már 400 embercsempész ellen indult eljárás. A jugoszláviai események miatt megnőtt a fegyver- és lőszercsempész-kísérletek száma. Az idén 76 esetben összesen 165 fegyvert és csaknem 22 ezer lőszert fedeztek fel és koboztak el a csempészektől. A déli határszakaszon nemcsak a bőnözők kiszűrése a hatóságok feladata, hanem ajugoszláviai menekülők oltalmazása és elhelyezése is. (deák) Ferenczy-Europress Világkiállítás A parlamenti „igen” a számok tükrében Az Országgyűlés hosszas vita után nagy többséggel megszavazta azt a törvényt, amely elvileg zöld utat adhat az 1996-os budapesti expónak. A szavazásra 385 képviselőnek van joga, közülük ez alkalommal 99-en voltak távol az ülésteremből. Hiányzott a Kisgazdapárt 31 tagú csoportja is, akik a szavazás idején egy különteremben belső ügyeikről tárgyaltak. Később kijelentették: valamennyien az expóra adták volna a voksukat. Természetesen ez is bekerült a jegyzőkönyvbe. A jelen lévő 286 képviselő közül 190-en igennel, 89-en nemmel szavaztak, és csak heten tartózkodtak. A legtöbb megyében az expo helyeslői győztek. Csongrád és Nógrád valamennyi képviselője igennel voksolt, de jó volt az arány a Hajdú megyeiek között is (10 igen, két nem, 1 tartózkodás), Tolnában (5 igen, 1 nem) és Pest megyében (18 igen, 5 nem). A két nyugati megye az ellentáborhoz tartozott: Vasban az egy igennel szemben 4 nem szavazat volt, a győriek között 6:4 volt az arány tíz ellenzők javára. A fővárosi képviselők közül 32-en igennel, 13-an nemmel szavaztak, mindössze egy honatya tartózkodott. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei képviselők a következőképpen szavaztak az expóról: Halász István, MDF: igen, dr. Kiss Zoltán, SZDSZ: nem, dr. Mizsei Béla, FKGP: hiányzott, Molnár István, MDF: igen, Petronyák László, MDF: igen, dr. Szabó János, MDF: hiányzott, dr. Szabó Lajos, MDF: igen, dr. Tóth Albert József, MDF: igen, Fodor Tamás, SZDSZ: nem, Hámori Csaba, MSZP: igen, dr. Körösi Imre, MDF: igen, Vincze Kálmán, FKGP: hiányzott. Az oldalt összellitotta: Laczi Zoltán Fotó: Korányi Éva Fogyóban a magyar Kevesebben kötnek házasságot Míg a magyar állampolgárok többségére ráférne a fogyókúra, addig népességünk egészét hízókúrára kellene fogni! A KSH az év első 8 hónapjáról készített kimutatás alapján megállapította: nemzetünk létszáma az előző évekhez hasonlóan tovább csökkent. Becsült népességünk 10 millió 344 ezer fő, vagyis 11 ezerrel kevesebb, mint tavaly ilyenkor volt. Megfogyatkozásunk egyik oka, hogy csökkent a házasságkötések száma. Míg tavaly januártól szeptemberig 44.880 pár mondta ki a boldogító igent, addig idén ugyanebben az időszakban csak 41.070. Érdekesség: az újraházasulók száma még drasztikusabb mértékben csökkent. Ez a tendencia egész Európára jellemző. Persze azért nem kell arra gondolni, hogy többen élnek egyedül, akik előnyben részesítik a könnyű, futó kapcsolatokat! Bár adatok sehol sem állnak rendelkezésre erről, a hivatalos papírok nélküli együttélés rohamosan terjed a világon. Hogy az élettársi kapcsolat Magyarországon még nem olyan általános, mint a jóléti társadalmakban - például Skandinávia államaiban -, annak egyetlen magyarázata lehet: lakáshoz jutni házasságlevél nélkül még reménytelenebb, mint azzal. A házaspárok fogyásával fordítottan arányosan, kis növekedés tapasztalható a születések számában! Tavaly az első nyolc hónapban 83.960 gyerek született, idén pedig 84.604! Jó lenne hinni, hogy ez nem véletlenszerűen alakult így. A tudatosságra enged következtetni az a tény, hogy - a későbbi, érett kori házasságkötések elterjedésével párhuzamosan - a szülő nők életkora is későbbre tolódott. Sajnos, ez az apró növekedés még nem elég az egyszerű társadalmi reprodukcióhoz. Az összesítő adatok azt mutatják, hogy évek óta 15 százalékkal kevesebb gyerek születik, mint ahány szükséges lenne a felnőtt generáció utánpótlására. Ezen az arányon csak ront, hogy míg a halálozások száma idén csökkent - a tavalyi időszakhoz viszonyítva 2.400-zal -, a csecsemőhalálozásoké nőtt. Ezer élveszületett közül - a tavalyi tizenöttel szemben - idén tizenhatan vesztették életüket. Domi Ferenczy-Europress 14 milliárd a tolvajok zsebében A napokban újabb üzlet nyílt Martfűn. Éden Market néven vasárnap is nyitva tartó élelmiszerbolttal gyarapodott a város.
