Új Néplap, 1991. november (2. évfolyam, 256-282. szám)

1991-11-16 / 269. szám

2 Hazai körkép 1991. NOVEMBER 16. Aláírásra vár az új magyar-szovjet alapszerződés Emelkedik a családi pótlék (Folytatás az 1. oldalról) Az Érdekegyeztető Tanács ajánlásaival összhangban ha­zánkban is létrejöhet a munka­­vállalók résztulajdonlását meg­testesítő új jogintézmény, amely alapszabállyal rendelkező hitel­képes jogi személyként fogná össze a munkástulajdonlást. A tervezet kulcselemei: a dol­gozók elvileg minden gazdasági társasági formában - rész­vénytársaságban, korlátolt fele­lősségű társaságban egyaránt - megalakíthatják munkavállalói résztulajdonosi szervezet névre keresztelt, önálló jogi személyi­séggel rendelkező tömörülésü­ket. Ehhez azonban egyfelől a tulajdonos beleegyezése, másfe­lől a dolgozók többségének aka­rata szükséges. Schamschula György munka­ügyi államtitkár arról tájékoz­tatta a sajtó képviselőit, hogy a Philips világcég jelentősen bőví­teni kívánja magyarországi gyár­tókapacitását. Székesfehérvárott videorekorder-összeszerelő üze­met kívánnak létesíteni, ami je­lentősen enyhítheti a Videoton csődje miatt keletkezett foglal­koztatási gondokat, amellett csúcstechnológiát megtestesítő jelentős exportárualappal gazda­gítja a magyar ipart. Ezen elő­nyöket számba véve a kormány döntött arról, hogy a Philips ár­engedménnyel vásárolhatja meg leendő gyárának telephelyéül a volt szovjet helikopter-leszálló­pályát. A kormány arra ösztönzi a céget, hogy az összeszerelés során minél nagyobb részarány­ban hasznosítsanak Magyaror­szágon előállított alkatrészeket. A kormány tárgyalt az agrár­ágazat importvédelmének terve­zetéről is. Ennek lényege: legké­sőbb a jövő év közepéig - a GATT-, EK-, illetve EFTA-tár­­gyalásokkal összhangban - új alapokra kell helyezni a magyar agrárgazdaság kereskedelmi rendszabályait. A cél a szélsősé­ges ingadozásoktól mentes, sza­bályozott piac biztosítása a honi agrárgazdálkodók számára. Az importszabályozás viszonylag szűk eszköztárában az engedé­lyezési eljárásokra, a vámszabá­lyokra és a minőségi előírásokra támaszkodhat a hazai gazdaság­­politika. Juhász Judit kormányszóvivő végezetül a családipótlék-eme­­lés irányelveinek tervezetét is­mertette. A két ütemben végre­hajtandó emelés első lépcsőjé­ben - várhatóan már januárban - 8,5 milliárdot osztanának szét, átlagosan 10,7 százalékos csalá­­dipótlék-emelés forrásaként. A tervezet szerint ebből az összeg­ből 200 forint jutna az egygyer­mekes családoknak. A gyerme­két egyedül nevelő szülő 250 fo­rintot kapna. A kétgyermekes családok plusz 250 forintot kap­nának gyermekenként. A két gyermekét egyedül nevelő szülő gyermekenként 350 forintos pót­­lékemelésben részesülne. Ugyanekkora összeget kapnának a háromgyermekes családok. A három vagy annál több gyerme­ket egyedül nevelő szülő 400 fo­rintos többlettámogatásban ré­szesülne gyermekenként. A családi pótlék emelésnek tervezete sürgősséggel kerül a parlament elé. Magyarország számokban A KSH sajtótájékoztatója Amerikai telefonrendszerek Budapest. Megjelent „Partner” és „Partner Plus” elnevezésű telefonrendszerei­vel Magyarországon az ame­rikai AT and T telekommuni­kációs cég. Az Egyesült Álla­mok harmadik legnagyobb vállalata, a Wallitrade Keres­kedelmi és Szolgáltató Kft.-t választotta magyarországi el­osztójának. A terv szerint kis- és nagyvállalatok számára al­kalmas telefonközpontokat forgalmaz. A Jászok Egyesületének összejövetele______ A Jászok Egyesülete no­vember 19-ei összejövetelén vetítettképes előadás hangzik el „A jászok régészeti kutatá­sa Magyarországon” címmel. A Magyar Urbanisztikai Tár­saság székházában (Buda­pest, VIII., Rákóczi út 7.) tar­tandó találkozó este fél hatkor kezdődik. Utolsó kenet - erőszakkal?_______ Prága. Gustav Husak, a Csehszlovák Kommunista Párt egykori főtitkára, volt ál­lamelnök nem gyónt meg, és akarata ellenére adták fel neki a betegek kenetét - állítják Husák rokonai a Rudé Pravo című lap tegnapi számában. A súlyosan beteg 78 éves politi­kus két fia útján kérte a kórház vezetését, hogy ne engedjék betegágyához a papokat. E kérését azonban nem teljesí­tették. Cáfolják a kivégzéseket______ Moszkva. Magyarorszá­gon 1956 őszén több mint két­ezer szovjet katona vesztette életét, de nem végezték ki őket, hanem „terrornak vagy harci cselekményeknek estek áldozatul” - állítja a Komszo­­molszkaja Pravda tegnapi számának hasábjain Vitalij Fomin. A szovjet hadtörté­nész cáfolta azokat a budapes­ti jelentéseket, melyek szerint a felkelők oldalára átállt szov­jet katonákat tömegesen vé­gezték ki. Fomin szerint sem­miféle dokumentum vagy „megbízható szemtanúi val­lomás” nem támasztja alá a híreszteléseket. Valamennyi ipari szervezetet figyelembe véve az első három negyedévben az ipari termelés 16,6 százalékkal csökkent. A na­gyobb vállalatok termelése a har­madik negyedévben 23,8 száza­lékkal, ezen belül szeptemberben 26,3 százalékkal esett vissza. E tendencia folytatódására utalnak a negyedik negyedévi rendelésál­lomány-adatok is, amelyek a 300 főnél többet foglalkoztató válla­latok körében például 37,2 száza­lékkal maradnak el az egy évvel korábbitól - hangsúlyozta tegna­pi sajtótájékoztatója bevezetőjé­ben Vukovich György, a KSH elnöke. Megjegyezte: az 50 főnél kisebb létszámmal működő gaz­dálkodók termelésének emelke­dése - kis súlyánál fogva - csak mérsékelni tudja a nagyobb vál­lalatok termeléscsökkenését. Az év eddig eltelt időszakában legnagyobb mértékben az alap­­anyaggyártó ágazatok termelése csökkent, de a termelés 62 száza­lékát képviselő feldolgozóipar is 21,1 százalékkal termelt keve­sebbet, mint tavaly az év első ki­lenc hónapjában. Kisebb mérté­kű, 10 százalék alatti a csökkenés a textilruházati iparban és az élel­miszeriparban. Ez utóbbin belül a cukor-, a sör- és az üdítőital­gyártók termelése emelkedett, a húsiparé nem változott. Az ener­giatermelés 4,3 százalékkal, a fo­gyasztás egyidejűleg 4,7 száza­lékkal esett vissza. Az összes ipari gazdálkodó ér­tékesítése a termeléshez hasonló mértékben, 17,3 százalékkal csökkent a tavalyi I-III. negyed­évihez képest. A tájékoztatón szó volt a kül­földi érdekeltségű vállalkozások működéséről is. A statisztikai adatok szerint a külföldi tőke be­fektetési hajlandósága az év első felében nem csökkent. Megfi­gyelhető viszont, hogy az egy szervezetre jutó alaptőke, illetve ennek devizahányada évről évre kisebb. Ez a folyamat 1991 első felében folytatódott: az alapított 3077 szervezetre átlagosan társa­ságonként csak 23,1 millió forint, illetve 8,5 millió forintnak meg­felelő deviza alaptőke jutott. A csökkenés mértéke két év alatt körülbelül 70 százalék. A KSH elnöke végezetül szólt arról is, hogy még mindig sok a zavar a létminimum értelmezése körül. A KSH számításai szerint jelenleg egy kétgyermekes, négytagú család megélhetéséhez körülbelül 30 ezer forintra van szükség. Arról viszont, hogy az országban hányán élnek a létmi­nimum alatt, a KSH jelenleg nem tud pontos adatokat mondani. Er­re jövőre kerülhet sor, 1992 tava­szán ugyanis felmérést végeznek az idei jövedelmek alakulásáról. VÍZSZIGETELŐ anyagok DISZPERZIÓS belső és külső FALFESTÉKEK PENÉSZGÁTLÓ festékrendszer CSEMPERAGASZTÓK-FUGÁZÓK KITTEK - TAPASZOK FÁK COLOR - KEMIKÁL szaküzlet Szolnok, Szántó krt. 41. Tel.: 56/38-550 Nyitva: hétfőtől péntekig 9-16-ig szombaton 9-12-lg. Vége a bizonytalanságnak? Privatizáció előtt a Szolnoki Papírgyár (Folytatás az 1. oldalról)- A környéken valóban kering­tek különböző fals információk a gyárról - kezdte. - Ám merem re­mélni, hogy az itt dolgozók azért többet tudtak, mint a kívülállók, mert a munkásgyűléseken szinte havonta tájékoztattuk őket a leg­újabb dolgainkról.- Mégis mi volt az oka a sok bizonytalanságnak?- Az egyik talán az, hogy a Szol­­noki Papírgyár Leányvállalat 1990. július 1-től vált önállóvá, pontosan abban az időben, amikor a szovjet nyersanyag fokozatosan eltűnt a piacról, s ráadásul az egyre inkább összeomló magyar könyv­piac mellett kellett volna nekünk egy olyan mértékű gazdaságos te­vékenységet folytatni, hogy a nagyvállalat ránk eső adósságait is kigazdálkodhassuk.- A feltételes mód azt sejteti, hogy nem sikerült mindezt elérni­ük. S bizonyára azért lehetett hal­lani arról, hogy a gyár kulcsfon­tosságú üzemeit többször is leállí­tották, majd újraindították.- így van, s éppen a szakaszos működésből adódóan a termelést nem tudtuk kellően gazdaságossá tenni. Magas hulladékszázalékkal dolgoztunk, és hát mi tagadás, a minőséggel is akadtak gondjaink.- Ilyen helyzetben a gyár vezeté­se miként gondolkodott? Kérdez­hetném úgy is, hogy miben látták a megoldást?- Eleinte az egyetlen szempont az volt, hogy az exportunkat nö­velni kell. Áz idei első félévben meg is kíséreltük, hogy termelé­sünk mintegy 30 százalékát külföl­dön értékesítsük. De gyorsan rá kellett jönnünk, hogy ma Európá­ban ezen a területen kedvezőtlenek a piaci lehetőségek, s csak áron alul tudtuk eladni termékeinket.- Ez pedig egyértelműen tovább növelhette veszteségeiket...- így van, s itt jelentkezett az alapvető gond, ami a gyárral kap­csolatos bizonytalanságokat csak tovább növelte. A másik pedig, hogy az önállóvá válásunkkal egy időben hozzáláttunk a cég privati­zálásához is. Pontosan azért, mert jól tudtuk, hogy ebből a csapdából csak így tudunk kimászni. Tulaj­donképpen az átszervezésnek is az volt a legfőbb indítéka, hogy az önálló gyárak úgymond jobban el tudják magukat adni.- És bizonyára a gazdasági gon­­dok folyamatos jelenléte, az üze­--------------------------------------------\ Húsz kilométeres semleges légtérsáv Kedvező választ küldött tegnap a jugoszláv néphadse­reg légierő- és légvédelem­főparancsnoka azokra a ma­gyar javaslatokra, amelyeket kedden a Szabadkán megtar­tott magyar-jugoszláv kato­nai vezetők találkozóján a magyar fél fogalmazott meg. A jugoszláv fél visszaigazol­ta, hogy a két ország teljes határszakasza mentén a jugo­szláv oldalon 10 kilométeres sávon belül katonai repülése­ket nem hajtanak végre. A magyar katonai vezetés úgy döntött, hogy hasonló sávot létesít a magyar oldalon, így összességében a két ország határán egy 20 kilométer szé­lességű semleges légtérsáv jött létre. Keleti György, a Honvé­delmi Minisztérium szóvivő­je a Magyar Távirati Irodá­nak tegnap este elmondotta, hogy a jugoszláv légierő már szerda óta nem repült be az általuk kialakított sávba. V J mek időszakos leállítása, a veszte­séges termelés, a piacok beszűkü­lése, s ezzel egy időben a gyár te­rületén egyre többször megjelenő külföldi érdeklődők - mind-mind hozzájárultak ahhoz a bizonyta­lansághoz, ami az itt dolgozók kö­rében szép lassan kialakult.- Valóban, s ebből származtak azok a híresztelések, hogy eladtak minket a franciáknak, meg hogy több száz embert elbocsátanak és így tovább ...- Ezzel szemben jelenleg mi az igazság?- Annyi már bizonyos, hogy a Szolnoki Papírgyár Leányvállalat várhatóan minden tekintetben egy eredményekkel kecsegtető privati­záció előtt áll. Pillanatnyilag még az Állami Vagyonügynökségnél van az előterjesztésünk, de annyit azért már elmondhatok, hogy a jö­vőben két osztrák partnerrel dol­gozunk majd együtt. Az egyik a nyersanyagot biztosítja és a piacot hozza, a másik pedig a kulcsfon­tosságú termékünknek számító mázoltpapír-gyártás területén nyújt nemcsak technológiai, ha­nem piaci segítséget is. A két oszt­rák partner 51 százalékos többségi részvénnyel rendelkezik majd, a fennmaradó 49 százalék pedig to­vábbra is a magyar állam tulajdo­nában marad. A tervezett aláírási ceremónia várhatóan december elején lesz.- Most az egész gyárat privati­zálják?- Nem. Az osztrákok csak a 94- 95-ös papírgépeket, tehát a mázo­lóberendezéseket, a kiszolgáló lé­tesítményeket és az ehhez kapcso­lódó teljes infrastruktúrát szeret­nék megvenni.- Ez mit jelent?- Tulajdonképpen azt, hogy a gyár mintegy egyharmad része nem tartozik majd a megalakítan­dó részvénytársasághoz.-Hanem?- A hátralévő egy esztendőben önelszámoló egységként tevé­kenykedik, de ’92. december 31 -ig folyamatosan az is privatizálásra kerül. Tehát arról van szó, hogy négymilliárdos vagyonunk há­romnegyed része és az ezerfős lét­számunk kétharmad része átkerül a részvénytársasághoz, a többiek pedig egyelőre még a Papíripari Vállalat alkalmazásában marad­nak.- Ez utóbbi nem kétes jövőbe torkolló elképzelés?- Nem, mert már vannak vevők a megmaradó gyárra is.- Az embereknek mennyire biz­tos a munkahelyük?- Mi megegyeztünk az itt dolgo­zókkal, s a lényeg az, hogy ezután csak azoknak mondunk fel, akik úgy gondolták, hogy jobban jár­nak, ha itthagyják a céget. Magya­rán, senkit sem küldtünk el akarata ellenére, mert megtaláltuk a szá­mukra legjobb megoldást. Sőt, most úgy néz ki, még kevesen is leszünk, mivel az anyagmozgatás területén szükségünk lesz jól kép­zett targoncavezetőkre.- Szóval, Ón úgy gondolja, hogy - mint mondani szokás - jó lóra tettek?- Meg vagyok róla győződve, mert két olyan céghez csatlakoz­tunk, amelyeknek kiépített piaci hálózatuk, kereskedőházaik van­nak Torontótól Új Delhiig, Ná­­polytól Hamburgig, s ezeket a le­hetőségeket ezek után mi is ki tud­juk használni. De bizakodó va­gyok azért is, mert partnereink ga­rantálták, hogy az egyelőre éves szinten megtermelt 80 ezer tonna mázolt papír 60 százalékát export­ra elviszik. A fennmaradó részt vi­szont nekünk kell értékesíteni a hazai és a keleti piacokon. Úgy tűnik, lesz munkánk bőven, annál is inkább, mert az osztrákok ’92- 93-ban másfél milliárdos beruhá­zást terveznek annak érdekében, hogy 1995-96 táján évente már 130 ezer tonna mázolt papírt tud­junk itt előállítani.- És lesz ezeknek piacuk?- Biztosan, már csak azért is, mert Európában Szolnokon van az a legkeletibb gyár, amely ilyen ter­méket produkál. Reméljük, még hosszú ideig. Nagy Tibor Újra JM-Q—VÁSÁR Szolnokon, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban (Hild tér) 1991. november 14-én, 15-én, 16-án 10-18 óráig. Diszkontárak! Ajánlatunkból:- Uniden műholdvevő rendszer (8800 beltéri, 128 cm-es antenna)- Casio, Seiko, Orient, Citizen, Fevietron órák nagy választékban!- Panasonic, Technics, Sony, Pioneer termékek teljes skálája! Mindenkit szeretettel várunk! *69096/ 1* HÉTFŐTŐL ÚJ CÍMEN MŰKÖDIK AZ ÚJ NÉPLAP JÁSZBERÉNYI HIRDETÉSFELVEVŐ IRODÁJA: Bercsényi út 3. Telefon a régi: 57/12-564 VARJUK KEDVES MEGRENDELŐINKET! AS-M JNK-Szolnok Megyei Irodája

Next

/
Oldalképek
Tartalom