Új Néplap, 1991. november (2. évfolyam, 256-282. szám)

1991-11-13 / 266. szám

2 Hazai tükör 1991. NOVEMBER 13. Antall József véleménye Horthy Miklós temetésével kapcsolatban ... Horthy Istvánné, az egykori kormányzóhelyettes özvegye, je­lenleg Ilona Bowden, Horthy Mik­lós kormányzó családja nevében 1990-ben írott levelében azzal a kéréssel fordult a lisszaboni nagy­­követségünkön keresztül Göncz Árpád köztársasági elnök úrhoz, hogy Portugáliában eltemetett apósa hamvait Kenderesen, a csa­ládi kriptában elhelyezhessék. Ez­zel szemben semmiféle akadályt nem kíván gördíteni a kormány: nem akadályozhatja meg senki azt, hogy törvényesen bejegyzett ma­gyar egyesület vagy a kenderesi önkormányzat képviseltesse ma­gát egy családi jellegű kegyeleti szertartáson. A kormány részéről, egyezően a család kérésével, fel sem merült Horthy Miklós hamvainak állami szertartás keretében történő elte­metése. Horthy Miklós jogi értelemben vett rehabilitációjának kérdése sem merülhet fel, miután sem ma­gyar bíróság, sem a nürnbergi nemzetközi bíróság nem ítélte el és nem tekintette bűnösnek. Horthy Miklós történeti meg­ítélése, annak igazságos, a törté­nelmi tényeknek megfelelő, ám nyilvánvalóan különböző politikai szemszögből való vizsgálata nem kormányzati kérdés. Nem is bíró­sági kérdés, hanem a magyar tör­ténettudomány még elvégzendő feladata, amelyet a Magyar Tudo­mányos Akadémián vagy más tör­ténészfórumon célszerű megvitat­ni, és magas színvonalú munkák­ban értékelni. Aligha állítható, hogy a Horthy Miklósról eddig megjelent tanulmányok, kiadvá­nyok az elmúlt évtizedekben érvé­nyesülő politikai szempontok sze­rint már egy objektív történészi ér­tékelésnek felelnének meg. Ismételten hangsúlyozom, hogy a történeti megítélés is több­féle lehet, de nem állhat ellentét­ben a tényekkel... Szeretném azt is megjegyezni, hogy Horthy Mik­lóssal kapcsolatban nem most, ha­nem 1979-ben, a Kossuth Klub­ban a második világháború kitöré­sének évfordulója alkalmából, ugyanígy most a Várban megnyílt második világháborús menekült­­ügyi kiállítás megnyitása alkalmá­ból is hangsúlyoztam például egy olyan tényt, hogy Horthy Miklós személye és politikája nélkül nem kerülhetett volna sor arra, hogy Magyarországon a második világ­háború alatt olyan bánásmódban részesüljenek a menekültek, mint amilyenben részesültek. Ez csak egy szelete ennek a kérdésnek. Természetesen egy történeti kor­szak és egy személyiség megítélé­se többféle módon és többféle szempontból közelíthető meg, de a tényekkel nem állhat ellentétben. Azt hiszem, ezzel képviselőtársam is egyetért, és valamennyien, hogy a magyar történeti tudatnak szük­sége van arra, hogy egy reális Horthy-kép alakuljon ki Magyar­­országon ... (OS) „Komolyan vesszük a kapcsolatot” (Folytatás az l. oldalról) zett: a két felügyelőség együtt­működési megállapodást írt alá arról, hogy a továbbiakban is egymást segítő kapcsolatot léte­sítenek, nem politikai, hanem szakmai, kulturális, jóléti céllal. A szakmai információcserét ki­terjesztik környezetvédelmi, műszaki, jogi, gazdasági feladat­­rendszerekre is, valamint az ok­tató és tudatformáló tevékeny­ség területeire is. Az együttműködési megálla­podás aláírásának ünnepi pilla­natain jelen volt dr. Skultéty Sán­dor ilhimútkár, Tóta Arönné dr., a köztársasági megbízott szolno­ki hivatalának vezetője, vala­mint Nadabán János, a Körös- Vidéki Környezetvédelmi Fel­ügyelőség igazgatója is, mint meghívott vendég. A rövid, bensőséges ünnepé­lyen Kovács Gyuláné dr. baráti szavakkal köszöntötte a Csíksze­redái vendégeket. Hangot adott annak a reményének, miszerint a továbbiakban szeretné, ha bő­vülne a két környezetvédelmi felügyelőség kapcsolata, hogy e két szakma együttműködése is híd lehessen a két ország között. Nagy tetszést váltottak ki a Csíkszeredái igazgató, Somay Péter köszönő szavai:- Mi itt is kisebbségben érez­zük magunkat, hiszen csak hatan jöttünk, de azért így is nagyon jó itt lenni. Nem voltunk hozzá­szokva a protokollhoz, itt, nyu­gatabbra, úgy látszik, már job­ban értenek ehhez is. Egy a lé­nyeg azonban, hogy fő célunk­nak minél jobban eleget te­gyünk. Vagyis annak, hogy ba­ráti módon, játszva, kellemesen cserélhessük ki szakmai tapasz­talatainkat. Ezt a kapcsolatot mi komolyan vesszük, s reméljük, minél több szolnoki barátunk lá­togat el Csíkszeredára, Gyergyó­­szentmiklós gyönyörű vidékére - mondotta. A rövid köszöntők után a két felügyelőség a Várkonyi térre ment, ahol az október 6-i emlék­művet koszorúzták meg. A Csíkszeredái küldöttség ma távozik városunkból. Szombati lapszámunkban közöljük Somay Péterrel készült interjúnkat. K. Sz. Fotó: Mészáros János Székely kapu a világ közepén Ha úgy tetszik, a Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság megelőzte korát. A két megyében tevékenykedő erdészet úgy vélte, tőkét kovácsolhat abból, ha a terü­letén lévő speciális földrajzi pon­tot, az ország közepét, mely Pusz­­tavacs határában található, az ide­genforgalmi vonzerő céljára hasz­nosítja. Az ám, csakhogy az ötlet­hez idegenforgalom is kellene. Eh­hez pedig igen jól jött volna a horizon­ton lebegő lehető­ség, az 1996-ban rendezendő világki­állítás. Mindenesetre a NEFAG lépett: Pusztavacs határá­ban Zarándokpark létesítéséhez fogott, ahol jelenleg egy kopjafa körül az ara­di vértanúk szobra áll félkörben. A kapu, melyen beléphet a halandó, míves, erdélyi ihle­tésű, és most már csak a vendég érke­zésére vár. Annak a vendégnek az érke­zésére, akit egy von- ^ zó ötlettel kívánnak idecsalogatni. Tervezték ugyanis, hogy a parkba emlékfát ültethet bárki, de leg­­elébb is a külhonban élő magyar, aki egy tölgy vagy juhar oldalán hirdetheti idetartozását. Termé­szetesen itt hazánk fiai is bebocsá­tást nyerhetnének a viszonylagos halhatatlanságba. Adva van tehát az ötlet, és most már csak támogatók kellenének. Tácsik Mihály, a NEFAG vezér­­igazgatója éppen a mecénások ke­resésének szándékával hívta meg Pusztavacsra a Pest megyei és a Jász-Nagykun-Szolnok megyei önkormányzat vezetőit. Boros La­jos, megyénk közgyűlésének elnö­ke támogatásra méltónak ítélte a Zarándokpark gondolatát, és ígé­retet tett arra, hogy az alföldi me­gyék önkormányzati vezetőinek szövetségében jó szándékú lobby­zásba kezd az ötlet megvalósításá­ért, hiszen a tájék elbírna némi komfortosítást. Üt kellene, ráférne a tereprendezés, és jó üzleti vállal­kozói szellem is szükségeltetne ahhoz, hogy az ország szíve vonzó legyen a vendégek számára. az árakat. Ezzel együtt a NEFAG talán valamivel a nullszaldó felett zárja az évet, ami akár siker is le­het.- De azért az idő nekünk dolgo­zik - bizakodott a vezérigazgató, és arra utalt, hogy Európa fából nem önellátó, más kontinensek behoza­talára szorul, s talán egyszer ez válik javunkra. A székely kapu - belépőket várnak Az önkormányzati tisztségvise­lőkkel való találkozón a vezér­­igazgató nem hallgatta el azt sem, hogy az ágazatukat - miként ezt sok más szakma is elmondhatja magáról - még az ág is húzza. Ha­lódik a bányászat, így a támfák iránt csökkent az igény. A szőlő­­termesztés is élt már meg vígságo­­sabb korszakot, nem állnak hát sorba karóért. Az építőipari szak­ma szinte elveszett, nincs hát szük­ség parkettára, mestergerendára, szarufára. Ráadásul Németország­ban a vihar erdőket döntött ki, így a raklappiac beszűkült, mivel a né­metek gyártanak maguknak a ki­­döntött fákból. Miután a külfödiek látják, mennyire ínséges a hazai kereslet, persze hogy lenyomják A beszélgetés tárgyában kissé elkalandoztak a jelenlévők, hiszen a Zarándokparktól látszólag messze van a fagazdaság dekon­­juktúrája, ám valójában mégis összefüggnek a dolgok, mert hát; ha a NEFAG-nak jól menne a sora, nem keresne a „közjó’ ’ témájához segítőket. Pláne, ha expo lenne, úgy a tempó előnyük, amivel már a Zarándokpark létesítéséhez lát­tak, biztos, hogy hasznukra válna. És talán azt is elérnék, amiről ál­modoznak: Pusztavacs ne csak földrajzilag legyen az ország, sőt számunkra, magyarok számára a világ közepe!-pb-Fotó: Pándi István A hír így nem igaz, amúgy igaz (Folytatás az 1. oldalról) általában padlón van, és a cégnek sem megy az idén úgy, ahogy sze­rettük volna, pedig harmincéves fennállásunk alatt sohasem vol­tunk veszteségesek. Az idei év már sokkal bonyolultabbnak indüli!,' és már az év elején kénytelenek vóT- tunk csökkenteni a létszJárhot1. Most a vállalati tanács döntött ar­ról, hogy a belső szervezeti átala­kítás olyan formában történik, hogy a továbbiakban a vállalat a szerződéseinek alvállalkozók út­ján tesz eleget, és elsősorban olyan alvállalkozókkal, akik a vállalat dolgozói voltak, és valami társasá­gi gazdaságot alakítanak, vagy egyéni vállalkozókként kötődnek a céghez. Ezt a lépést, ha nem is teljesen ebben a kivitelben, a terve­zővállalatok nagy része korábban megtette, amikor a vállalat által is tulajdonos kft.-kre bomlottak föl. A mi megoldásunkban van egy kis eltérés. Tapasztalataink szerint ezeknél a kft.-knél a vállalat tulaj­donosi mivoltából származóan vi­szonylag elég nagy anyagi teher származik a vállalati tulajdonrész­re vonatkozó osztalék tekinteté­ben. Ezt mi el szeretnénk kerülni, és emiatt azt ajánljuk a dolgozók­nak, hogy olyan kft.-ket csinálja­nak, amely ilyen fizetéskötelezett­ségekkel nem terhelt. És mivel ezek a kft.-k nem jogutódok, emi­att a Szolnokterv jogutódlásából meglévő terheiből nem kell ezekre ráosztani, azaz tiszta lappal tudnak indulni. A dolgozó a felmondási javadalmazást és a végkielégítést is meg kell hogy kapja. Ma már az1 alkalmazotti munkaviszonyon, végzett tevékenység nem megy.,- És a dolgozók hogyan fogad­ták ezt a bejelentést? Mert a mun­kaviszony megszűnése előidézhet egyfajta bizonytalanságot. . .- Ezt a döntést a vállalati tanács egyhangúlag fogadta el.- Jó, ezt értem. De a dolgozók hogy fogadták?- Természetszerű, hogy a dolgo­zók ennek a megoldásnak..., van, aki örül, más úgy gondolja, úgy is megélt, így is megél, és van olyan, akiknek ez nem jelent megélhetési forrást a későbbiekben. Végül is a probléma az, hogy az eddigi for­mában, az eddigi létszámmal a vál­lalat tovább nem működhet. Ez a szervezési forma a piacgazdaság várható stílusába nem illik bele, tehát változtatni kell. Nem tudok mást mondani: ez a változtatás. Teljesen szabaddá tesszük a dolgo­zók kötődését, igaz, hogy ezzel a piac könyörtelen törvényeinek is kitesszük őket.- Ez a lépés vonatkozik mind a tervezési, mind a beruházási tevé­kenységben részt vevőkre? | - íf en.-És mikortól?- Az idén végrehajtjuk ezt a dol­got. Még ebben az évben megtör­ténik a munkakönyvek átnyújtása. A második döntése a vállalati ta­nácsnak, hogy a vállalat lényeges létszámmozgását jóváhagyta.- Mennyi ez a ,,lényeges” ?- A vállalat dolgozóinak több mint 90 százaléka elbocsátásra ke­rül. Ilyen tömeges elbocsátás ese­tén a jogszabály szerint írásban kell értesíteni a dolgozókat egy hó­nappal azelőtt. Ez az értesítés meg­történt, tehát december hetediké­vel kezdődnek a felmondások.- Vannak elképzeléseik arról, hogy a jövőben hány elbocsátott dolgozót tudnak majd az új formá­ban foglalkoztatni?- Nem kizárt, hogy az összesét. Sőt, az sem kizárt, hogy még ezen túlmenően is. A meglévő szerző­désállományt mindenképpen így futtatjuk ki.-De a jövő évre kilátásban len­nének olyan munkák ...?- A piac annyira bizonytalan, hogy ezt nem lehet előre látni. Hozzá kell tennem a harmadik lé­péskört: a vállalat az ilyen szerve­zési helyzethez viszonylag sok va­gyonnal és eszközzel rendelkezik, amit le kell csökkenteni, mert nincs rá szükség. A vagyon meg­felelő hasznosítása, értékesítése az, ami a még megmaradó vállalati szervezet feladata. Tehát a vezetők egy része is csak addig marad, amíg ezeket a feladatokat végre nem hajtotta. Hajói értem, az a bizonyos „há­romlépcsős” megoldás magyarán a következő: 1. elbocsátják a dol­gozókat; 2. ők, ha akarnak, a kapun kívül társulnak; 3. eladják a válla­lat vagyonát. Ennek bejelentését miként lehetne másképp értelmez­ni, mint a vállalat megszüntetését? Ez az a tipikus eset, ami ismerős a kabaréműsorokból (és nem csak onnan!), hogy az illetékes válasza így kezdődik: a hír így nem igaz. Amúgy igaz, ahogy elmagyarázza. De igaz! - molnár -/ Árubemutató nagy sikerrel A Kunság Füszért júliusban nyitotta meg Szolnokon, a Csaba utcában a Diszkont-2000 raktár­­áruházát. Azóta mintegy 100 millió forintos forgalmat bonyo­lított le itt, s a nagy érdeklődés miatt rövidesen meghosszabbítja nyitvatartási idejét is. Tegnap el­ső alkalommal rendeztek árube­mutatót a Henkel, a Hélia, a Flo­rin, a Sancella, a Johnson & Johnson, a Gillette, a Wolf, a Ka­ramell termékeiből. A magyaror­szági szállítóik képviselői felvi­lágosítással, szaktanácsadással és igényfelméréssel várták az ér­deklődőket. A hagyományos cikkeik mellett bemutatták a kö­zelmúltban forgalomba hozott újdonságokat is. Fotó: Korényi Éva Lakáscélú támogatás: 22 éves kortól (Folytatás az 1. oldalról) végzett kisebb felmérés, mely sze­rint a mintavételben részt vevők háromnegyede udvariasnak tartja az ügymtézőket, munkájukat gyorsnak. ÉiTögadhatatlannak tartja viszont tárgyi feltételeiket] különösen egy jó számítás technri kai rendszer hiányát. Jövőre sze­retnének lefaragni valamennyit le­maradásukból. Dr. Krizsa Sándor jegyző ennél kritikusabban fogal­mazott, amikor megjelölte azokat a területeket, melyeken a szakem­berek tevékenysége még sok kí­vánnivalót hagy maga után. Első­sorban a hatósági munkára célzott. A későbbiekben az önkormányzati bizottságok képviselői mondták el tapasztalataikat. Közülük többen elismerték, hogy alacsony az a bér, amellyel vonzóbbá tehetnék a jó szakembereknek e foglalkozást. Ezentúl már a 22. életévüket be­töltött fiatalok is részesedhetnek az első lakásuk megvásárlásához igényelhető pénzügyi támogatás­ból. Ez a mondat az egyik legfon­tosabb része a lakáscélú támogatá­sokról elhangzott vitának, a tegnap megalkotott önkormányzati ren­deletnek. Ily módon hatályát vesz­ti az a korábbi rendelet, mellyel szemben az állampolgárok,a kép­viselők részéről több kifogás me­rült fel. Abban ugyanis csak a 25 és 40 év közöttiek minősülték fia­talnak, és ezért fellebbezést kellett emiatt elutasítani. Az eddigi 40 év felső korhatár ezután is érvényben marad. Nemcsak a hivatkozott márciusi rendelettől, de - a Fidesz indítványára - az előterjesztésben rögzítettől is eltér a támogatás mértékét meghatározó bekezdés, mely alapján a tervezett építési költség áfa nélkül számított össze­gének 25 százalékát, legfeljebb azonban 200 ezer forintot utalhat­nak a jogosultaknak az önkor­mányzat Lakástámogatási Alapjá­ból - állapítja meg többek között a rendelet. Miután a kétharmados szava­zattöbbséget igénylő, a távhőszol­gáltatás díjának támogatásáról szóló közgyűlési rendelet megho­zatalánál - igaz, csak átmenetileg - nem voltak jelen kellő számban képviselők (a szabályozás lénye­gesebb elemeit a napokban ismer­tetjük) , új napirendre tértek át, és megszavazták az Alsófokú Okta­tási Intézmények Gazdálkodási Szervezetének átszervezéséről szóló előterjesztést. Az önkor­mányzat már korábban állást fog­lalt a szervezet-korszerűsítési munkák elindításáról, ugyanis ma már túlhaladott egy ilyen kiterjedt intézményi hálózat egy gazdasági szervezetben való tömörítése. A szakmai munka és a gazdálkodási felelősség összeghangolása pedig csak a keddi határozat által bizto­sított jogosítványokkal oldhatók meg. Mint azt az egyik képviselő­nő felvetette, a következő kérdés az, hogy van-e, pontosabban mi­lyen jogutódra lesz szükség. A testület nehezen birkózott meg a mai napra tervezett előter­­jesztés-özönnel. Többet közülük csak a helyszínen vehettek át a képviselők. Ez azonban - mint egyikőjük elmondta - nem az elő­készítő hibája, hanem annak tud­ható be, hogy a közgyűlés előké­szítő szakaszában események tör­téntek, melyekkel a testületnek foglalkoznia kellett. Határoztak a JNK-Szolnok Me­gyei Víz- és Csatornamű Vállalat átalakulásáról. Két lényeges kér­désben kellett a közgyűlésnek ál­lást foglalnia. Igényt tart-e a város a vállalatra vagy sem; a másikban a legkedvezőbb működtetési for­mát kellett megtalálnia. Az első témában úgy döntöttek - az állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba adásá­ról szóló törvény szerint -, a köz­gyűlés kéri a vagyonátadó bizott­ságot, hogy a vállalat a város terü­letén lévő közműveit adja a tulaj­donába. Ezt követően - három vál­tozat közül - úgy döntöttek a vál­lalat működtetésében lévő va­gyonra vonatkozóan, hogy egyet­értenek a JNK-Szolnok Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat rész­vénytársasággá történő átalakulá­sáról, hároméves határidőre. Sz. Z.

Next

/
Oldalképek
Tartalom