Új Néplap, 1991. november (2. évfolyam, 256-282. szám)

1991-11-06 / 261. szám

1991. NOVEMBER 6. Hazai körkép 3 Egy kis (naptár)történelem Mostanában azon töröm a fe­jem, hogyan lehetne „csúnyácska hazánkat”, jelesen Szolnokot, vagy akár Jász-Nagykun-Szolnok megyét szebbé tenni. Számunkra is, akik itt élünk, és azok számára is, akiket ide szeretnénk csábítani. Jártam-keltem a városban, s azt kellett látnom: alig tud elegáns szolnoki emléket vinni tölünk az idelátogató idegen, hogy legalább ennyire emlékezetes legyen számá­ra a mi Szolnokunk. Megjelent ugyan nemrég egy szép fotóskönyv városunkról, de ez csak egy dolog. Év végéhez közeledve legnagyobb városainkról sorra jelennek meg a Képzőművészeti Kiadó gondozá­sában reprezentatív falinaptárak. Lesz ilyen vajon szlikebb hazánk­ról? Addig is, amíg elkészül, így a naptári év végén - álljon itt egy kis naptártörténelem. Az első magyar nyelvű kalendá­riumot 1538-ban, Krakkóban adta ki Benczédi Székely István. A má­sodik 23 évvel később jelent meg Bécsben, a lengyel származású Hoffhalter Rafael kiadásában. Ez, majd a rákövetkező is P.Tamás krakkói csillagász naptára volt, amely Bornemissza Péter fordítá­sában látott napvilágot. A Batt­hyány Boldizsár támogatását élve­ző német Manlius János a Vas me­gyei Németújváron kiadta az első, Magyarországon nyomtatott ma­gyar nyelvű naptárt. Mivel Rudolf király elrendelte a protestánsok til­takozását kiváltó Gergely-naptár bevezetését, a protestánsok lakta vidékeken működő, naptárakat is előállító nyomdák kényes helyzet­be kerültek. Ekkor született az az újítás, melynek lényege, hogy egy kalendáriumon belül párhuzamos hasábokon hozta a Gergely-nap­­tárt, az ún. ónaptárral együtt. Hosszú időn át népszerűek és ke­resettek voltak a lőcsei kalendáriu­mok. Debrecenben Csáktornyái János jelentette meg az 1592-es ka­lendáriumot. Majd a babonás hie­delmekre épülő jóslatokat, a csilla­gok állásának tudománytalan ér­telmezéseit lassan háttérbe szorí­tották a hasznos tudnivalók, a szó­rakoztató írások, sőt az irodalmi művek is. Ezután az új nyomdai eljárások és a növekvő kapacitás jelentősen bővítették a naptárkészítés lehető­ségeit. A II. világháború után a naptárkiadás elszürkült Magyaror­szágon. A több mint 30 éve életre hívott Képzőművészeti Kiadónál 1956-ban készült az első, melyet Csontváry-képek reprodukciói dí­szítettek. Ezután folyamatosan bő­vült a választék. 1992-ben a Képzőművészeti Ki­adónál kereken egymillió naptár jelenik meg, csak falinaptárból hu­szonháromféle. Ebből egyik a XVIII. század végén készült met­szetsorozatot mutatja be, amely Európa akkori jelentős városainak térképeit és látképeit ábrázolja. A ritkaságnak számító lapok Stras­bourg, London, Berlin, Stock­holm, Hamburg, Lisszabon, Ut­recht, Ostende, Torino, Koppenhá­ga, Luxemburg, Bécs és Pest-Buda térképét tartalmazzák. A klasszi­kus magyar festészeti naptár a bie­dermeier kiemelkedő alakjának, Borsos Józsefnek teljes munkássá­gát próbálja bemutatni. Szász End­re naptárra került nőifej-sorozatá­­ból többet most először láthatunk sokszorosítva. Szép városaink cí­met viseli az a falinaptár, amely hazánk idegenforgalmi jelentősé­gű városainak egy-egy ismerős vagy felfedezésre váró részletét je­leníti meg. A Szentendrei Szabad­téri Falumúzeum részleteit újsze­rűén ábrázolják Molnár Miklós fo­tói. A hagyományosan készülő népviseleti naptár ezúttal Matyó­föld népviseletét mutatja be. A római katolikus - egyházi ün­nepeket is feltüntető - naptár a Győri Egyházmegyei Kincstár kegytárgyainak színes fotóiból vá­logatott, egy másik naptár világhí­rű templomokra hívja fel a figyel­met, egy harmadik pedig szlováki­ai fatemplomok tornyainak sajátos látványát örökíti meg. Olasz Fe­renc fotóművész kamerája a rácke­vei görög katolikus templom bel­sejében rögzítette a liturgiához il­leszkedő fényeket, hangulatokat. A naptár a Fény dicsérete címet viseli. Gyönyörű vízparti képeket, ter­mészetfotókat tartalmaz a Sziget­közi látomások című naptár, és a Balaton évszakonként változó ké­peit dolgozza fel a Balatonfelvidék című naptár, míg a hagyományos mininaptárt Gink Károly színes fo­tósorozata díszíti. Ilyen módon válhat emlékeze­tessé - legalább egy naptári évre - az a város, amelyik olyan szép, hogy kalendáriumba illő. Valószí­nű, Szolnok is ilyen város. Nem? (ksz) Adjuk? Ne adjuk? Kár, kár, Dentocar! A szülők tanácstalanok. Annyi mindent hallottak már a Dento­car tablettáról; jót is, rosszat is. Amikor azonban dönteniük kell, adják-e gyermeküknek vagy ne a fluorpótló tablettát: nem tudják, mit tegyenek. Ezzel a kérdéssel fordultam a fogorvoshoz, dr.Csordás József szolnoki cso­portvezető főorvoshoz.- A fogszuvasodás Magyaror­szágon népbetegség. Már több olyan megoldással próbálkoz­tak, amely elősegíti, hogy egész­ségesebb legyen az emberek fo­gazata. Az első lépés az ivóvíz fluorozása volt. Egyszer azon­ban elromlott az adagológép, és több fluor került az ivóvízbe, mint kellett volna. Akkor ezt az akciót leállították. A szegedi kli­nikán a só fluorozását kísérletez­ték ki; de ezt a módszert végül is nem vezették be; nem is tudom, hogy miért. Akkor jött a Dento­car, amely tabletta formájában juttatja a szervezetbe a fluort, így elősegíti, hogy a gyerekeknek egészséges foga legyen. Ez a módszer a WHO által elfogadott, világszerte alkalmazzák. A ma­gyarországi bevezetésnél két szempont alapján határozták meg a gyerekek szükséges adag­ját: hogy az adott területen mi­lyen mennyiségben van a fluor az ivóvízben, és mennyi a gyerek testsúlya.- De a szülők egy része nem bízik a Dentocarban. Attól fél­nek, hogy káros mellékhatása le­het.- Ez azért van, mert a szakem­berek is két táborra szakadtak; a Dentocart ellenzők azt mondják, hogy a fluor hosszú évek után fejti majd ki a hatását a szerve­zetben. A program védői pedig a WHO- vizsgálatra hivatkozva kijelentették, hogy ártalmatlan a szervezetre.- Akkor most; adjuk vagy ne adjuk?- Az a baj, hogy a szakemberek végül is nyitva hagyták a kérdést; döntse el a szülő. Szerintem a fogászati szervezetek, klinikák, kutatóintézetek és a minisztéri­um közös feladata, hogy egyér­telműen állást foglaljon. Ugyan­is, ha valami nem 100 százaléko­san biztos, akkor nem lehet el­várni a szülőtől, hogy vállalja a döntés felelősségét. Ha személy szerint engem most megkérdez­nek erről, akkor tulajdonképpen el kell gondolkoznom azon, hogy felelősséggel bátorítsak-e valakit arra, hogy adja, mert a WHO jóváhagyta a programot, vagy fogadjam el az ellentábor véleményét, amelyik szintén külföldi tapasztalatokra hivatko­zik. Egy program ilyen módon való útrabocsátását én felelőt­lenségnek tartom. Felelőtlenség az orvossal szemben, aki tulaj­donképpen a program végrehaj­tója, de így nem tudja, hogy se­gít-e. Ugyanakkor ő nem minő­síthet egy országos akciót. Fele­lőtlenség a szülővel szemben is, de a legnagyobb felelőtlenség a gyerekkel szemben.- Okozott-e valamilyen pa­naszt a Dentocar Magyarorszá­gon?- Nem hallottunk olyan esetről, hogy mérgezéses tünetek jelent­keztek volna.- Ha mégis valamilyen módon egyértelmű állásfoglalásra szo­rítanák önt, akkor mit mondana ?- Azt, hogy itthon nincs gond a Dentocar alkalmazásával, a WHO engedélyezte, világszerte használják...akkor mégis pozití­van foglalnék állást. Paulina Éva T üzzománc-kiállítás Kátai Ildikó tűzzo­mánc-készítő művész ki­állítása látható a tiszafü­redi Kiss Pál Múzeum­ban. A fiatal alkotónő ta­valy végzett az Eszterházy Károly Tanárképző Főis­kola földrajz-rajz szakán és ez az első önálló killítá­­sa. Az érdeklődők decem­ber végéig tekinthetik meg a tárlatot. Fotó: Mé­száros Itt a polgármesterek beszélnek Tiszaörsön a munkanélküliség a legnagyobb gond- Miképpen állt össze a képvi­selő-testület? - kérdezzük Tisza­­örs polgármesterét, Bordás Im­rét.- Huszonkilenc indulóból ki­lenc jutott be; három nő és hat férfi. Nyugdíjas nincs közöttük.- A legnagyobb viták?- Minden olyan kérdés ide tar­tozik, amelyiknek anyagi vonat­kozása van. Például a fürdő bér­be adására három pályázó jelent­kezett. Egyikük visszalépett, és végül igyekeztünk úgy választa­ni, hogy a piaci értéket vegyük figyelembe. A téma több össze­jövetelen is napirendi vita volt, míg végül a testület határozott.- Van ebből haszna a község­nek?- Igen, de engedje meg, hogy pontos számot ne mondjak, mert ez üzleti titok. Egyébként a fizet­ség váltakozó összegű, az első évben kevesebb, később több.- Egyéb ütközések?- Abból adódnak, hogy az 1 ezer 700 léleknek a 28 százaléka nyugdíjaskorú, vagy ennél is idősebb. Szóval nem könnyű a segélyezés, mégsem ez a legna­gyobb bajunk, hanem a sok mun­kanélküli. Eddig százkilencet is­merünk, és sajnos az elbocsátá­sok legsúlyosabban a fiatalokat és a középkorúakat érintik.- Kinn a földszinti hirdetőtáb­lán harminchárom vállalkozó nevét is olvastam.- Ez önmagában jó dolog, de ők is tőkeszegények. Egy részük vegetál, mert se piac, se fizető­képes kereslet nincsen.- Ezek szerint szegény a köz­ség.- így nem mondanám, mert a falun nem ez látszik. Legfeljebb ahhoz képest szegény, amennyit dolgozik a sok ember. így az utóbbi tíz évben kétszázan épí­tettek új házat. Na már most, napjainkra az okoz bajt, hogy ezekbe a helyiségekbe egy év­ben kell vagy 80 mázsa szén. Ez pedig a mai tüzelőárak mellett kész katasztrófa.- Mit tehet ilyen esetben az önkormányzat?- Ahol bírunk, segítünk. így átvállaltuk a kamatadót, mert ez is egyféle támogatás. Az első fél­évben 59 embernek, a második­ban hetvenháromnak, és leg­újabban további tizennégynek. Azután minden általános isko­lásnak az önkormányzat vette meg a könyveit, füzeteit. Ezen­kívül tanszersegélyt adtunk a diákoknak, az első lakáshoz ju­tóknak pedig 100-100 ezer forint vissza nem térítendő össszeget.- Mennyiből gazdálkodnak?- Negyvenmillió a költségve­tés. Legnagyobb fejlesztés a crossbar rendszerű telefon, amelyből eddig már 130 akad. Őrsön 29 ezer forintba került személyenként, és már minden hetedik lakásban van.- Mi hiányzik?- Teljesen fel kell újítani az iskolát. Újabb utak kellenek, igaz, négy pályázaton egymilliót nyertünk erre a célra. Ahogyan tudjuk, igyekszünk javítani a foglalkoztatást. Van egy varro­da, ez 42 nőnek biztosít munkát. Azután tárgyalunk egy vasipari szövetkezettel. Ez az üzem - ha minden igaz - talán januártól hu­szonhat vasas szakembernek ad­na kenyeret, főleg olyanoknak, akiket a füredi üzemekből bo­csátottak el. Mindezeken kívül az ivóvizes gondokat is meg akarjuk szüntetni oly módon, hogy pályázatot adunk be a bő­vítésre. D. Sz. M. Zöld sarok - Természet- és környezetvédelem mindenkinek Védett békák és gyíkok, avagy az állatvédelem jelenlegi helyzete Szolnok városban, a 4-es főút mentén lévő bicikliút mellé az MDF környezetvédelmi cso­portja javaslatára helyezték ki a „Vigyázat! Kisállatok!” figyel­meztető táblát. Vajon milyen eredménye lett ennek a kezde­ményezésnek? Sok jóról nem számolhatunk be. A tavasszal kitett 4 db táblá­ból kettő darab pár hónapon be­lül eltűnt. Ehhez nem tudunk semmit se hozzáfűzni. Hetente arra járva, általában két-három megölt állatot találunk, gyíkokat és cickányokat. Biciklivel talán nem annyira sietős, hogy ne néz­zünk egy kicsit lefelé is, az előt­tünk lévő útra. De sokan nem is tudják, mit jelent ez a tábla. Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal 1/1982. (III. 15.) számú rendel­kezése sorolja fel a védett és a fokozottan védett növény- és ál­latfajokat, pénzben kifejezett névleges értékükkel együtt. A hazánkban élő békák, gyíkok és cickányok minden faja védett. Ez utóbbiak védelmében helyez­te fel a városi önkormányzat a kisméretű táblát a bicikliütjelző tábla alá. A kétéltűek életük első szaka­szában feltétlenül igénylik a vi­zet. Sajnos ezek a mocsarak, ár­terek és pocsolyák egymás után tűnnek el, és velük együtt egy egész életközösség is elpusztul. Az autóutak építésével nemcsak az élőhelyek szűnnek meg, ha­nem megnő a közúti balesetek száma is. Ezen okok miatt építik hazánkban a békaalagutakat Németország­ban és Franciaországban. Ezeket a kis állatokat Francia­­országban törvény védi az em­berrel szemben. Erre szükség is van, mert a franciák évente 100 millió pár békacombot fogyasz­tanak el. így tehát a franciaorszá­gi fajok védve vannak, de az egész probléma áthelyeződött Indiába, Indonéziába és Bangla­desire, a nagy exportőr országok­ba. A békák egyébként rendkívül érzékenyek mindenféle szeny­­nyeződésre. Az a tény, hogy bő­rük nem nyújt megfelelő védel­met, még nem ad magyarázatot arra, miért csökken a Földön a békák száma. Jelenleg háromfé­le feltevést tanulmányoznak a tudósok. Mindhárom a fokozott levegőszennyezettséggel kap­csolatos. Hazánkban a pártok közül egyedül a Magyarországi Zöld Párt foglalkozik állatvéde­lemmel. Ők készítették el a leg­átfogóbb törvénytervezetet, me­lyet a Környezet- és Területfej­lesztési Minisztériumnak átad­tak. A minisztérium már vitára is bocsátotta ezt a törvényterveze­tet. Nézzük, milyen lényeges elemeket tartalmaz ez a több, mint 30 oldalas írás; Az állatokat is jogok illetik meg. Az állatok természetes élőhe­lyét csak indokolt esetben sza­bad megszüntetni, az illetékes szervek beleegyezésével. A vadgazdálkodást és a halá­szatot csak azok folytassák, akik átérzik felelősségüket az élővi­lág iránt. Nem értenek egyet a fájdalmas és fölösleges állatkísérletekkel a kozmetikai iparban. Elítélik az állatokkal végzett génmanipulációkat. Kérik, hogy tiltsák meg a va­don élő és egzotikus állatok fel­vásárlását és házi tartását. Az állatkertek alakuljanak át rezervátumokká. Szorgalmazzák egy tárcákon kívül- és felülálló állatvédelmi kormánybizottság létrehozását, megfelelő szakértő testülettel és megfelelő ellenőrző hálózattal. A természet- és környezetvé­delem területén is egy hasonló intézet létrehozása lenne a meg­oldás. De ettől még messze va­gyunk. Hiszen még azt is nehéz elfogadnunk, hogy az ember csak egy része a természet egé­szének, nem pedig egyedüli ura. Pethő Mária MDF Környezetvédelmi Csoport *** ( Zöld sarok címmel jelent­kezik mától kezdve minden második héten környezet- és természetvédelemmel foglal­kozó rovatunk. A témához tar­tozó érdekes írásokkal, ötle­tekkel várjuk - nemcsak a szakemberek hanem az ügy iránt érdeklődő olvasóink hoz­zászólásait is. Javaslataikat a rovat szerkesz­tőjéhez, Kátai Szilviához juttas­sák el.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom