Új Néplap, 1991. november (2. évfolyam, 256-282. szám)
1991-11-29 / 281. szám
1991. NOVEMBER 29. Hazai körkép 3 t Egy úton, közös akarattal „Egy úton - közös akarattal”, így lehet summázni annak a találkozónak a mondanivalóját, amelyet a Megbékélés Házában, Berekfürdőn tartott a Nagykunsági Református Egyházmegye elnöksége. Részt vettek a tanácskozáson az egyházmegye református lelkészei, az érintett települések polgármesterei, valamint a régió országgyűlési képviselői. Jelen volt dr.Kocsis Elemér, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, valamint dr.Skultéty Sándor államtitkár. Az erkölcsi válság tényeit világosan kell látni - hangzott el mintegy első gondolatként. - A múlttal kapcsolatban le kell szögezni, hogy nagy együttműködési készségre van szükség a sebek gyógyításához. A református egyház és annak ebbe az egyházmegyébe tartozó gyülekezetei felajánlották készségüket, hogy a maguk sajátos módján, a lelki gondozás speciális eszközeivel is segítséget adjanak. Az egyházi iskolák kérdését illetően leszögezték: nem kell félni a református iskoláktól, hanem segíteni kell kibontakozásukat. Ha másként nem, egyes osztályok indításával. Az iskolai hitoktatás eddigi tapasztalatait összegezve megállapították, hogy azokat nem minden településen azonosan értékelik. El kell telnie bizonyos időnek - mondották - míg képes lesz mindenki elfogadni, hogy az egyház részéről ez értéket jelentő szolgálat a társadalom számára. Külön hangsúlyozottan szóltak az egyházi egészségügyi szakképzésről, amelynek kimunkálásában összefogásra van szükség. Nagy feladat, és csak közös akarattal oldható meg az államosított ingatlanok újra egyházi birtokba adásának dolga - hangzott el. Megnövekedtek az igények a hitélet elevenebbé tétele, az ifjúság nevelése és a karitatív tevékenység területén, de ezzel arányosan nincsenek meg a megfelelő tárgyi feltételek, alkalmas helyiségek, épületek. Kulturális téren nagy az igény a templomi hangversenyek iránt. Ehhez viszont megfelelő állapotú orgonákra van szükség. Ezért kéréssel fordultak az önkormányzatokhoz, hogy ennek a gondnak a megoldásához adjanak segítséget. A tanácskozás résztvevői elmondották, hogy támogatni kell az ökumenikus rendezvényeket, amelyekben láthatóvá válik a keresztény felekezetek egységre törekvése. Végül állásfoglalás született a temetések kérdését illetően. Ezek szerint: elengedhetetlen és halaszthatatlan feladat a társadalmi, polgári szertartású temetések műfajának tisztázása. Több helyütt ugyanis megtévesztő, az egyházat mélyen sértő műfaji keveredés tapasztalható. A református lelkészek nem vonják kétségbe a társadalmi temetések jogosultságát, de határozottan tiltakoznak a szolgálatukat mármár meggyalázó műfaji tisztátalanságok ellen (egyházi énekek használata, egyházi frazeológia, megtévesztő gesztusok). A megjelentek egyetértettek abban, hogy ilyen, és ehhez hasonló közös gondolkodásra nagy szükség van napjainkban, amikor - mint mondották - a változó világ új és új közös gondot vet fel, megoldandó problémákat hoz felszínre. K.SZ. Óriás busák a hálóban A Mohosz Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Intézőbizottságának megrendelésére a gyomai Viharsarok HTSZ halászbrigádja megkezdte a szelektáló halászatot a szolnoki Holt-Tiszán. A kifogott busaállomány helyett (szép, nagy testű 10-40 kg-os példányok kerültek a hálóba) pontyot telepítenek be. A „zsákmány” a gyomai halfeldolgozóba kerül, majd onnan sze-Balaton Airport Elénk forgalom Az elmúlt négy hónap alatt - polgári repülőtérré avatása óta - 167 gépet fogadott a sármelléki Balaton Airport, s ez megfelel az előzetes várakozásnak. Á mintegy kétezer utas egyharmada közvetlen külföldi turistajáratokkal és 2-4 személyes magángépekkel érkezett - elsősorban gyógyüdülő, városnéző programokra és üzleti tárgyalásokra. Többnyire külföldi turistákat és üzletembereket hoztak azok a belföldi gépek is, amelyek Ferihegyről szálltak fel. Az őszi hónapokban megjelentek az első állandó jellegű, kétheti rendszerességgel landoló járatok is, kirándulókkal a fedélzetükön. Több képzett rendőr Sok a jelentkező Pest megyében a rendőri státusokra, ami részben a növekvő munkanélküliséget jelzi, részben a rendőri foglalkozás presztízsének emelkedésére utal. Több városban, mint például Nagykőrösön, Dunakeszin, Szentendrén szó szerint sorban állnak az új jelentkezők, hogy a testület kötelékébe léphessenek, ám erre csak szigorú szakmai, személyiségi vizsgán sikeresen túljutva lehet esélyük. Alapkövetelmény az érettségi, és az elmúlt fél évben az állományba újonnan belépő 50- 60 rendőr közül néhánynak már főiskolai, egyetemi képesítése is van. A jelenlegi hatalmi tagolódás is egyre nyilvánvalóbban mutatja meg azokat az uralmi szereplőket, akik vagy a politikából, vagy a politikáért élnek. S ezen igazából aligha csodálkozhatunk. Még csak nem is azért, mert naponta felbukkannak a hol az egyik, hol a másik típust megtestesítő politikusok, hanem inkább az késztet tűnődésre, miért hatalmasodhatott el ennyire a középszerűség. Miközben feltartóztathatatlanul szaporodik a magukat hiteles személyiségként feltüntetni igyekvők száma, csaknem reménytelen a politikusi „önbemutatás” útvesztőiben eligazodni. Egyik napról a másikra kiderülhet bárkiről, hogy csupán a félrevezetés megtévesztő fortélyait használta, s míg be nem bizonyítja valaki, hogy az államszocializmus legfeljebb álmodott az ellenzékiségről, az önelfogadtatásnak kétségkívül keservesek az útjai. Ha pedig hiányoznak a megfellebbezhetetlen érvényű erkölcsi tények, illetve a személyes világszemlélet töretlenségét hitelesítő értékek, legfeljebb ideig-óráig lehet tömeges rokonszenvet ébreszteni. Vagy éppen a politikai toplisták viszonylag előkelő helyeit elfoglalni. Es ebben nem csupán a közmegítélés változékonysága játszik szerepet. A közvélemény-kutatások eredményei pusztán azt érzékeltetik, hogy a közízlés a lehetséges politikusi szerepek közül emel ki egyet, s teszi a hitelesség mintaképévé, hogy a többi is ehhez próbáljon hasonulni. S miután a közízlésben a válaszadók rejtett vágyai is megjelennek, különösebb tehetség sem kell ahhoz, hogy egy politikus időleges vonzalmat keltsen maga iránt. Feltéve, ha képes a középszerűséget legalább látszólag meghaladni. Merészebb illetlenségnek számíthat például, ha országgyűlési képviselő követeli a letűnt rendszer egyik nagyhangú reprezentánsának felakasztását, még borzongatóbb azonban, ha hatalmi csoportok szerveződnek morális vagy más irányú „tisztogatásra”. Akár törvényes vagy akként feltüntetett keretek között is, illetve abban a rendíthetetlen hitben, hogy ők majd gondoskodnak az érvényes igazságszolgáltatásról. De éppen ebben a magatartásban rejlik a középszerűség kényszere és korlátoltsága. A mind újabb és rafináltabb „múltátírás” főként a politikából élőket készteti arra, hogy - önmaguk helyzetének megszilárdítása érdekében - lankadatlan hévvel keressék a bűnbakokat. Valójában azonban politikai érdekességek után kutatnak, melyek csakhamar az állampolgárok politikai manipulációjának eszközeiként önállósulnak. Mert a tegnapi érdekességgel szemben mindig meg kell teremteni a ma furcsaságát, ám ez hosszabb távon csupán a féligazságok továbbélését erősíti. S áttételesen a középszerűség fennmaradását, melyben azok érzik igazán jól magukat, akiknek a politikai-erkölcsi felelőssége legfeljebb egyetlen választási ciklusra korlátozódik. Kerékgyártó T. István LÁTLELET letelve szállítják az üzletekbe. Felvételeink az első bekerítés után készültek. Fotó: K. É.
