Új Néplap, 1991. november (2. évfolyam, 256-282. szám)

1991-11-28 / 280. szám

1991. NOVEMBER 28. Hazai körkép Az intézmények ebben az évben (talán) még bírják Mennyibe kerülnek a didergős hónapok? Régi anekdota - bizonyára még sokan emlékeznek is rá amikor Hofi Géza egyszer azt mondta, a szocializmusnak két ellensége van: a négy évszak és a kapitalizmus. Azóta kapitalizálódó min­dennapjainkra maradt ellenségnek a négy évszak. Azok közül is a legszigorúbb: a tél. Vajon intézményeink miképpen vágnak neki ennek a pár hónapnak, erre keressük a válaszokat. Nem tudom, gondolkoztak-e már olyan prózai dolgon, hogy egy kórház fűtése január elsejé­től szilveszterig a jelenlegi árak mellett mennyibe kerül? Például a karcagié. Én saccol­­tam, miután Fütő Miklós gazda­sági igazgató elmondta: a költ­ségvetésük 400 millió. Szigorú telek, öles hótorlaszok képe vil­lant fel előttem, amikor kimond­­tam a választ:- Szerintem tíz-tizenkét millió­ba. Harmincmillió lesz- Ennyibe is került - vette át a szót interjúalanyom -, de hát mi már a gázfűtésünkkel is 27 milli­ót terveztünk. Még ez sem lett elég.- Sokallom is az összeget.- Én is, de nincs mit tenni, mi­vel ez a kívülről tiszteletet sugal­ló épületkolosszus temérdek hi­ba gyűjtőháza. Először is a tájo­lása borzalmas, mivel nem a vé­gét ostromolja a szél, hanem ke­resztben fúj át rajta. Ráadásul az ablakok óriásiak, az alumínium falfelületek rosszul zárnak, így mindig utat talál magának az eső meg a hideg. Főleg ha viharral érkezik.- Meddig volt elég a korábban tervezett 27 millió?- Szeptember elsejéig. Kap­tunk tíz százalék pótelőirányza­tot, hiszen a betegekre fűteni kell. Hogy ezt miből teremtettük elő? Ennyivel kevesebb marad felújításra.- Mit hoz a jövö?- Ezt én, mint gazdasági igaz­gató is szeretném tudni. Alapve­tően meghatározza mindennap­jainkat, így a fűtést is az Orszá­gos Társadalombiztosítási Fői­gazgatóság pénzügyi helyzete. Velük kell majd szerződést köt­nünk.- Fejlesztés?- Ez a vonzáskörzet önkor­mányzatainak a feladata is. Tisz­telettel várjuk a segítségüket, no­ha köztudomású, náluk is ezer helye lenne a pénznek. Utunk következő állomása a mutatós kinézetű abádszalóki ál­talános iskola, amelynek hu­szonkilenc helyiségében hat­­száznegyvenhét diák tanul. Pó­lyák Csabáné igazgatónő fejből sorolja a számokat.- Erre a naptári évre 1,7 millió jut fűtésre. Két fűtő és egy segéd­fűtő eteti a kazánt, és nekik haj­nali négykor kezdődik a műszak. Ilyen saras, latyakos napokra nyolc-tíz mázsa jó minőségű szén szükséges, a hidegebb na­pokra tizenöt-tizenhat mázsa. A csúcs napi huszonhét mázsa.- Mikor kezdték a tüzelést?- November elsején, és ez most még úgynevezett olcsó szén. Van belőle több mint ezer mázsa, így az idén elég lesz. Hogy a jövő mit hoz, nem tudom, de eddig a költségekhez a pénzt az önkor­mányzat biztosította. Remélem, ez jövőre is hasonlóképpen lesz.- Rendkívüli szénszünet?- Nincs a láthatáron. Év végéig elég Innen Fegyvernekre robo­gunk: abba a nagyközségbe, ahol hét és fél ezer lélek él. Az önkor­mányzat 123 millióból gazdál­kodott, amely összeg a módosí­tások után 138 millió lett. Barta Mihályné pénzügyi csoportveze­tő ezzel fogad a községházán:- Nálunk a meleget főleg gáz biztosítja, de brikettel és tűzifá­val is fűtünk. Erre a célra az itteni intézményeknek ez évre 2,84 millió forintjuk volt. Hozzánk tartozik a területi gondozási köz­pont, az öregek klubja, az óvoda, az iskolák, a konyha, a művelő­dési ház, az orvosi rendelő, a pol­gármesteri hivatal, sőt a vágóhíd meg a tűzoltószertár is.- Elég az összeg?- Sajnos kevés, mert a draszti­kus energiaár-emelések átírták a számlákat. így pótolnunk kellett a korábbi összeget az idősek klubjának, az óvodának, a műve­lődési háznak. Az iskolánál pél­dául ez a változás 335 ezer plusz forintot jelent.- Honnan vették a pénzt?- A tartalékalapból. Azt nyu­godtan leírhatja: erre az évre mindenhol lesz megfelelő fűtés a hozzánk tartozó intézmények­nél. Mindehhez hozzáteszem: re­mélhetőleg jövőre is, noha az árak az idén alaposan megugrot­tak. Riportunk befejező része a me­gyeszékhelyre vezetett. Itt szak­nyelven fogalmazva legelőször a tízes számú óvodaintézménybe, ahová tizenkét csoport tartozik. Közülük öt a Kolozsvári úton, négy a Hold utcában és három az Ady úton található. A három­száznegyven gyerekre huszon­hat óvónő és negyvenkilenc technikai dolgozó jut. Dr. Varga Pálné intézményvezető szerint nagyon kell fogni a forintot.- Szigorú takarékosság jellem­ző ránk, legyen szó akár villany­ról, akár fűtésről, akár vízről. így a három óvoda fűtésére januártól szeptember végéig 340 ezret irá­nyoztak elő, ami már szeptember végére elfogyott. Az új keret 410 ezer.- Miképpen biztosítják a külön­bözeiét?- Onnan veszünk, ahonnan bí­runk. A berendezés bővítése, a felújítás, a játékgyarapítás, vá­sárlás tolódik vagy teljesen el­marad. Azután spórolunk. Ha délután kevesebb a gyerek, összevonjuk a csoportokat. A felmérések után a fűtést is módo­sítjuk, így reggel hattól nem este hatig, hanem fél hatig tartunk nyitva. Ez is valami . .. Meglehet, noha a megtett lépé­seket hallva az a véleményem, hogy az intézmények zöme óriá­si erőfeszítéseket tesz néhány száz, ezer forint spórolásáért. El­marad a tatarozás, a felújítás, az eszközbővítés, így valószínű nem ez a legjobb megoldás. Igaz, jelenleg más út aligha járható, hiszen a költségvetés mindenfelé szűkös. Például a rendőrségen is. Vajon a megye egyenruhás állo­mánya: Tiszafüredtől Jászberé­nyig, Szolnoktól Kunszentmár­­tonig a hivatalaiban mennyit költ fűtésre? Ezzel a kérdéssel Csató Ferenc rendőr őrnagyot, gazda­sági kirendeltségvezetőt keres­tem fel.- Ez évre a főkapitányság, a nyolc városi kapitányság, a köz­ségi, falusi, városi rendőrőrsök, körzeti megbízottak irodáinak, helyiségeinek a fűtésére kilenc­milliót terveztünk. Ebbe az összegbe a világítás is beleérten­dő.- Elég lesz?- Sajnos nem, már októberben túlléptük ezt a keretet. A külön­bözet kiegyenlítésére saját elő­irányzatunkból kellett átcsopor­tosítani. Ebből az következik, hogy kevesebb jut fejlesztésre: pontosan két rendőrautót a meg­emelt fűtési árak miatt most nem bírunk megvenni.- Odafenn, a cellákban milyen a hőmérséklet?- Elmondható, nem hűvös a hű­vös, 20 fok körüli. Nagyobb baj az, hogy a jövő évi költségveté­sünk előreláthatólag öt-tíz száza­lékkal haladja meg az ideit, mi­közben az infláció 40 százalék körüli. Ez bizony még a szinten tartáshoz sem elég. A jövő bizonytalan Szomorú mondat. Bár megyei kőrútunk során azt tapasztaltuk, hogy az intézményekben ma még biztosított a megfelelő hőmér­séklet, de olyan áron, hogy a plusz energiaköltségeket a felújí­tás, a korszerűsítés számlájáról emelik le. Vajon mi lesz jövőre, ha már az idén is ennyit „köve­tel” átél aközületektől? Mi min­dent zárunk be a takarékosság ér­dekében? Könyvtárakat, bölcső­déket, művelődési házakat, eset­leg óvodákat vagy majd kisebb iskolákat? Nem szeretném falra festeni az ördögöt, hiszen már napjainkban is a kultúra vidéki házainak többsége hidegen ásít. Úgy tűnik, nekik valóban a leg­nagyobb ellenségük a négy év­szak, közöttük a tél. Főleg a tá­gasra méretezett nagytermeknek. Hogy ez mennyire szükségszerű, vagy nem, erre a cikksorozat be­fejező részében próbáljuk megta­lálni a válaszokat. D. Szabó Miklós Pénz, money, das Geld Adózó állampolgár többszörös hátrányban Az állam ma is a jövedelmek tekintélyes részét koncentrálja. Egyes számítások szerint az össz­jövedelmek 64 százalékát gyűjti be különböző címeken. Ezt a tekinté­lyes összeget a kiadási oldal indo­kolja, mert hiszen az állam így is rendszeresen többet költ, mint a bevétel. Ahhoz tehát, hogy csök­kenteni tudja az adót, a kiadásokat kellene jelentős mértékben meg­nyirbálni. Ez azonban, részben a társadalom tiltakozása miatt, nem megy. Marad tehát a kiadásokhoz igazított adó behajtása. Az adózást persze szintén nem szeretik az em­berek, s főleg azt nem, ha ezen a területen nem valósul meg a közte­herviselés. Márpedig ettől ma igen távol vagyunk, még akkor is, ha látható a törekvés a kormány részé­ről ezen elv megvalósítására. Gond, hogy erőfeszítéseit a könnyebb ellenállás irányába, s költségvetési szempontok alapján fejti ki. A személyi jövedelemadó eseté­ben is így van, még akkor is, ha az adókulcsok felső határa az egyik variáció esetében 45 százalékra, a másik szerint 40 százalékra csök­ken a következő évben a mostani 50 százalékról. Eközben viszont jelentősen szűkül a korábban men­tesített, adózatlan vagy csak kis mértékben adózott jövedelmek kö­re. Sajátos csiki-csuki zajlik itt az állampolgárok, vállalatok részéről egyfelől, másrészt az állam, mint a másik oldal képviselője között. Ki hogyan tudja kijátszani az adósza­bályokat. így értelemszerűen min­den évben változnak, mert az ál­lampolgár az érvényes adórend­szert tudja kijátszani vállalata se­gítségével (már hogyha bérből élő az illető), s az állam erre csak a következő évi szabályoknál rea­gálhat. Persze nem csak emiatt vál­tozik az adószabály, hanem a bevé­teli igények miatt is. Nézzük meg ezek után a szemé­lyi jövedelemadót érintően, mi­lyen főbb szűkítések várhatók. Előrebocsátjuk, hogy mind meg­annyi vitatéma is lesz. így például a nem állami és önkormányzati szociális és nevelési segély is a tervek szerint adózandó jövedelem lesz, csakúgy, mint a nappali tago­zatos tanulók pénzbeli jövedelmei. Adót kell majd fizetni várhatóan az étkezési és albérleti hozzájárulás után, ha ezt pénzben kapja meg a dolgozó. Az szja hatálya alá tartozó, vagyis kétmillió forint alatti éves jövedelemmel rendelkező mező­­gazdasági kistermelők 1992-től már nem kapnak adómentességet 500 ezer forintig. Az új elképzelé­sek szerint ez a jövedelem csak 100 ezer forintig nem adózna. Várható­­an a jövedelem megszerzésének egyes jogcímei is változnak. így megszűnhet a találmányból, az egyes tudományos és művészeti alkotótevékenységből, mezőgaz­dasági kistermelésből, társas vál­lalkozásból, egyes ingatlanok hasznosításából, külföldi munka­­vállalásból származó s egyéb jöve­delmek mint címszavak. A terve­zet önálló tevékenységként értel­mezi őket, s az adóalap meghatáro­zásánál kétféle módszer közül le­het választani. Az egyik módszer szerint, ha valaki nem akar vagy nem tud számlákat gyűjtögetni, az így szerzett jövedelem 90 százalé­kát lehet adóalapnak tekinteni. A másik módszer szerint a számlák­kal igazolt költségeket le kell von­ni a jövedelemből, s a maradék az adóalap. A kis összegű kifizetések várhatóan nem fognak segíteni a jövőben az adó alól kibújni aka­róknak. Ugyan továbbra is meg­marad a lehetőség, sőt az eddigi 2000-ről 3000-re nő a felső határ, de ha valaki ezt a formát vállalja, s nem az összesítést az egyéb jöve­delmekkel, akkor a maximális kul­csot vonják le. Ez, mint jeleztük, 40 vagy 45 százalék. Rosszabbul jár az is, aki eddig a a cég autóját magáncélra használ­ta. Az új rendszerben már ezután is kell adót fizetni. Az új szabályok szigorítanák tovább az ingatlanok értékesítésével, a biztosítással kapcsolatos jövede­lemelvonásokat is. Vélhetően tehát az állam nem jár rosszabbul. Amit elveszít a réven (az adókulcs felső határának csök­kentése), megszerzi a vámon (ked­vezmények körének szűkítése). Mindezt a közteherviselés felé mutató lépésként s pozitívan is ér­tékelhetnénk, ha látnánk lépéseket más irányba is. Nevezetesen az il­legálisjövedelmek megadóztatása irányába. Ilyen előterjesztés vi­szont nincsen. Csak találgatni le­het, hogy miért. Rossz hatása vi­szont egyértelmű. Az állam jelen­tős bevételektől esik el. Azokat kell megadóztatni, akik becsü­letesek, akik jövedelme ellenőriz­hető, s így leginkább kiszolgálta­tottak. Ez a rendszer éppen a legszegé­nyebb rétegeket sújtja, illetve az ebből a helyzetből kikapaszkodni vágyókat. Legálisan nem fog men­ni. S itt van a további, s talán a legsúlyosabb veszély. Ha egy or­szágban az adózó állampolgár lát­hatóan rosszabb helyzetbe kerül, mint a nem adózó, s ez utóbbit nem is óhajtja az állam megadóztatni, akkor senki ne várja, hogy javul az adózási morál, sőt a helyzet csak rosszabbodik. Arról most ne is beszéljünk, hogy az adó alóli kibújásra éppen a legfelsőbb szinteken mutatnak példát. Ez utóbbit egyfajta ciniz­musként is értékelhetnénk, hiszen a dolgozó étkezési, albérleti költ­séghozzájárulása semmivel sem rosszabb jogcím az adózás elkerü­lésére a miniszterek jelentős költ­ségátalányánál. Sőt, az a gyanúm, a minisztereket a rezsiköltség emelkedése sem sújtja úgy, mint a paneldzsungel egyszerű lakóit. Füle István A Kőolajkutató rendelőjében Amerikai fogsort hozott az új laboratórium Fogtechnikai laboratóriumot nyitott a Cedent Kft. Szolnokon, a Kőolajkutató Vállalat üzemorvosi rendelőjében. A ceglédi székhelyű kft. három éve alakult. Három megyében (Pest, Szolnok, Bács) kizárólagos jogot szereztek egy amerikai tech­nika alkalmazására. A Walplast ki­vehető fogsor - amelyet alkalmaz­nak - könnyebb, rugalmasabb, esz­­tétikusabb, mint a hagyományos, és nem törik el. A részleges foghi­ányokat is jól lehet pótolni vele. Igaz, hogy drágább is, mint a ha­gyományos fogsor. Nemcsak azért, mert más anyagból készül, hanem azért is, mert elkészítését a beteg önköltséggel vállalja. A tár­sadalombiztosítás ugyanis elisme­ri ezt a módszert, de nem finanszí­rozza. A Cedent laboratórium az üzem­orvosi rendelőben közvetlenül a fogászati szakrendelések szom­szédságába települt. Az az elve ugyanis, hogy a technikusnak lát­nia kell a pácienst ahhoz, hogy el­készítse a fogpótlást. Ebből a szempontból fontos például, hogy milyen az illető arckaraktere. A minőség mellett a határidő is kedvező. A megszokottnál keve­sebbet kell várni, hogy elkészüljön a pótlás. A laborban egyelőre ketten dol­goznak. Később szeretnének még két főállású technikust foglalkoz­tatni, hiszen nemcsak az üzemor­vosi rendelőben működő fogásza­toknak dolgoznak; másoknak is vállalnak munkát. Tevékenységi körüket is bővíteni akarják. Gyer­mek-fogszabályozót terveznek, és ha lesz rá igény, fémlemez, fémke­rámia készítését is. 7 tt — CBftPüh-EKEN* OSSZMTEK FRANCHISE RENDSZERŰ ORSZÁGOS BILIÁRD RENDSZER KIÉPÍTÉSÉHEZ KERESÜNK PARTNEREKET:- megyei exkluzív biliárdszalon üzemeltetéséhez tőkeerős vállalkozót aki a megyében megalakuló biliárdszalonok és klubok felügyeletét is ellátná, illetve szervezésében résztvenne.- biliárdszalon és klub üzemeltetőket, akik üzleti gyakorlattal, tőkével vagy helyiséggel j rendelkeznek. j Central Europe Management __________BUDAPEST__________ Tel.:175-0893 HUNGARY Telex: 202601 SPORTJÁTÉK, = ÜZLET Q © h XII. Deres u. 19.11/1. FORDÁN BILIÁRD |S YST EM A TISZA CIPŐ Részvénytársaság üzlethálózati egységébe felvesz kereskedelmi főiskolai végzettséggel rendelkező, jó felké­szültségű, agilis fiatalt áruforgalmi vezető munkakörbe. Feladata: az rt. üzlethálózati belkereskedelmi tevékenység áruforgalmának szervezése, irányítása. Bérezés: a képesítéstől és szakmai gyakorlattól függően, megegyezés szerint. A jelentkezést szakmai önéletrajzzal, a hirdetés megjelené­­sét követő 15 napon belül kérjük a _ következő címre elküldeni: TISZA CIPŐ Részvénytársaság 'if ji1 V JKV személyzeti és oktatási osztály I 5435 Martfű, Pf. 1 H I pj Telefon: (56) 50-155/315-ös III " *70196/1*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom