Új Néplap, 1991. november (2. évfolyam, 256-282. szám)

1991-11-27 / 279. szám

1991. NOVEMBER 27. Gazdasági tájoló 3 Számlavezetés vállalkozóknak A bank megnevezése Forgalmi jutalék éves kamat a számla átlagál­­lománva után (%) Számlát nyi­tók köre Minimális éves forgalom (ezer Ft) (ezrelék) (Minimális összeg évente Ft) BUDAPEST BANK RT. 1,15 — 10 magánszemély kivételével nincs kikötve AGROBANK RT. 2,­— 7 magánszemély kivételével nincs kikötve KERESKEDELMI BANK RT. — kisvállalkozóknak — jogi szem. gazdasági társasá­goknak 2,-1,15 — 8 5 magánszemély kivételével magánszemély kivételével nincs kikötve nincs kikötve KONZUMBANK RT. 1,15 — 10 nincs meghatá­rozva nincs kikötve MAGYAR KÜLKERESKE­DELMI BANK RT. 1,15 — 10 nincs meghatá­rozva 1000 MEZŐBANK RT. 1,5 — 10 magánszemély kivételével nincs kikötve OTP ÉS KERESKEDELMI BANK RT. 2,­— 15 nincs meghatá­rozva nincs kikötve POSTABANK RT. 1,25 16000,-10 nincs meghatá­rozva nincs kikötve TAKARÉKBANK RT. 2,­— 16 magánszemély kivételével nincs kikötve Barter reményében... ... rendeznek termékbemu­tatót Nagybányán a romániai Máramaros és Jász-Nagykun- Szolnok megyék önkormány­zatai 1992. január 19-én és 20- án. Az erdélyi üzleti kapcsola­tok kiépítése iránt érdeklődő, termékeiket Máramarosban kiállítani szándékozó magyar partnerkereső cégek Szolno­kon, a Ma-Fox ügynökség me­gyeházán lévő irodájában kap­hatnak bővebb információkat. Üzleti lehetőségek Máramarosról Várják a jelentkezőket A közelmúltban megyénkben járt a romániai Máramaros megye küldöttsége, ammelynek tagja, Mi­­hai Nistor, a Megyei Gazdasági és Kereskedeli Kamara alelnöke konkrét ajánlatokkal érkezett az it­teni vállalatokhoz, vállalkozók­hoz. Erről kérdeztük:- Milyen árukat tudnak kínálni a magyar érdeklődőknek?- Máramaros megyében jelentős az ipar fejlettsége, így a bányászat, a „nem vas” fémek feldolgozása, a faipar, bútoripar, a textil- és kon­fekcióipar, az üveg- és kerámia­­gyártás. Jelenleg 2400 egység sze­repel kamaránk listáján. Önökhöz konkrét barter- és egyéb üzleti ajánlattal érkeztünk, melynek alapján nagy mennyiségben kíná­lunk lenkócot, gépkocsi alkatré­szeket, lábbeliket, női, férfi- és gyermekkonfekciót, szőrmetermé­keket igény szerint, de jelentős a cserge-, a népművészetitermék-kí­­nálatunk, valamint a szer­számgépipari szabad kapacitá­sunk. Kínálunk homokot, cemen­tet, dolomitot, andezitet, ólomkris­tályt, márványt. Meg lehet rendel­ni kisbútorokat, fonott termékeket.- És mi az, amit keresnek?- Nagy a kereslet cukorra, burgo­nyára, hagymára. A gyógyszeripar mákgubót vár. Keresünk hűtő­szekrény-alkatrészeket, csokolá­dét, sört és gyümölcsöt. Persze ez a két listából való kiemelés, a teljes jegyzéket Szolnokon, a megyehá­zán, a regionális Kereskedelmi Ka­maránál találják meg az érdeklő­dők. És kérjük, az is jelentkezzen ott vagy a Ma-fox reklámügynök­ségnél, aki a január közepén Nagy­bányán rendezendő kiállításon és vásáron részt kíván venni. Remé­lem, ez az esemény a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok ki­alakításának egyik állomása lesz.-b-A Gazdasági tájoló a Ma­gyar Közgazdasági Társa­ság megyei szervezetének közreműködésével készül. Szerkeszti: V. Szász József Tartós átmenet Titok, hogyan élnek meg Csaknem három éve, 1989 év elején igen félve jelent meg egyes munkaügyi elemzésekben, hogy bizony lesznek, akik átme­neti időre kénytelenek lesznek igénybe venni az akkor újként bevezetett munkanélküli-támo­gatási formát, a segélyt. A rend­szertől idegen, „megbélyegző” jelzőt a kezdeti hónapokban még csak néhány száz, többkötetes munkakönyvvel rendelkező sze­mélyre lehetett alkalmazni, s ja­vában tartotta magát a rendíthe­tetlennek tűnő hit, hogy csak az marad munka nélkül, aki nem akar dolgozni. A közvélemény ma már másként viszonyul a munkanélküli-helyzethez, igaz, más nagyságrendben is beszé­lünk erről a kérdésről. Az országosan több mint 300 ezer állástalan közül 20 ezren él­nek Jász-Nagykun-Szolnok me­gyében, ami igen „előkelő’ ’ (ötö­dik-hatodik) helyet jelent a me­gyék rangsorában. A 20 ezer fő­ből mintegy 17 ezren jogosultak járadék vagy segély igénybevé­telére. A munka nélkül maradók körében bizonyos mértékű (ha­vonként 5-6 százalékos) mozgás, cserélődés megfigyelhető, mind többen vannak azonban, akik hosszabb idő után sem találnak új munkahelyet maguknak. Egyre gyakrabban használatos foga­lommá válik a tartósan munka­­nélküli kategória, amely napja­inkban 1200-1300 olyan sze­mélyt jelent a megyében, akik egy évnél hosszabb ideje (ezen belül 170-190-en 600 napnál hosszabb ideje) csak segély vagy járadék szerényke összegére ala­pozhatják megélhetésüket. Ha fi­gyelembe vesszük, hogy a havi átlagos összeg az egy évnél hosszabb ideje segélyezettek kö­rében 6065 forint, elgondolkod­tató, hogy hogyan csinálják? És még ez a szerény támogatás is véges, hiszen munkanélküli-ellá­tást legfeljebb két évig lehet igénybe venni. A tartósan munka nélkül lévők elhelyezkedésére sajnos ma még kevés remény látszik, hiszen az egy vagy több szakmával rendel­kezőknek is csökken az esélye. Az egy éven túl segélyezettek körében viszont majdnem 60 százalékot képviselnek a koráb­ban segéd- vagy betanított mun­kakört ellátók, s az 50 százalékuk csak 8 általános vagy annál keve­sebb iskolai végzettséggel ren­delkezik. Az új munkahelyekre pedig köztudottan elsősorban nem ilyen munkavállalókat vár­nak. Az elmúlt év hasonló idősza­kában a megyében 3300-an ré­szesültek munkanélküli-segély­ben, közülük 1300-an (39 száza­lék) még jelenleg is szerepelnek a Munkaügyi Központ nyilván­tartásában. A munkanélküli-ellá­tásban részesülők létszáma egy év alatt több mint ötszörösére emelkedett. Óvatos prognózisok 1992 év végére 32.000-34.000 munkanélkülivel számolnak a megyében. Vajon ezen belül a tartósan munka nélkül lévők milyen nagyságrendjével kell megbarát­koznunk egy év múlva? A legtőkeerősebb magyar pénzintézet Az OTP ma már üzleti bank Minden újságolvasó számára ismerős az OTP, pénzügyeit in­tézve az elmúlt évek folyamán már feltehetően több alkalommal is igénybe vette szolgáltatásait. E bemutatkozás alkalmával azon­ban tevékenységének új, kevéssé ismert területeire, jellemző vo­násaira szeretnénk irányítani a figyelmet. Milyen bank az OTP? A Banker című tekintélyes an­gol pénzügyi szaklap a közel­múltban közzétette 61 ország 1000 legnagyobb bankjának 1990. évi rangsorát. Ezen a listán az OTP Rt. a magyar bankok mindegyikét megelőzve, az 515. helyet foglalta el. Mindez azt mutatja, hogy az OTP a magyar bankrendszer legtőkeerősebb tagja, az OTP rendelkezik a ma­gyar bankrendszeri források, il­letve eszközök mintegy egyhar­­madával. E pénzintézetnek van egyben a legnagyobb fiókháló­zata, jelenleg közel 400 települé­sen 430 fiók működik az ország­ban, ezekből Jász-Nagykun- Szolnok megyében. Az OTP Bank az elmúlt két­­két és fél évben hatalmas válto­zásokat élt át. A szinte költség­­vetési szervként működő, az ál­lam gazdaság- és szociálpoliti­káját közvetítő bankból nyere­ségérdekeit pénzintézet lett. Megkapta a kereskedelmi banki „jogosítványokat”, azaz a többi kereskedelmi bankhoz hasonló­an vezetheti a gazdálkodószer­vek számláit, számukra hiteleket nyújthat, illetve egyéb pénzügyi megbízásokat teljesíthet. Meg­vált ugyanakkor a történelmi örökségként hordozott szociális funkcióktól, valamint az olyan banktól idegen tevékenységtől, mint például szerencsejáték, la­kásberuházás, ingat­lanforgalmazás, valamint az IK­­KA-tevékenység. Mindez lehetőség arra, hogy az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. univer­zális szolgáltatásokra képes, sokoldalú bankkapcsolatokra tö­rekvő pénzintézetként a nemzet­közi pénzvilág részese legyen. Jelenleg a mai magyar ban­kok közül az OTP Rt. az egyet­len, amely a lakossági és a ke­reskedelmi banki szolgáltatá­sok teljes skálájával ügyfelei rendelkezésére áll. Az OTP Rt. foglalkozik- kereskedelmi és lakossági ak­tív és passzív bankműveletek végzésével (betétek elfogadása, számlavezeés, hitelnyújtás, ér­tékpapír-kibocsátás, -forgalma­zás)- beruházások, fejlesztések fi­nanszírozásával (tőkebefektetés)- csekk- és hitelkártyákkal kapcsolatos bankműveletekkel- számlatulajdonosok közötti fizetések lebonyolításával- valuta- és devizaügyek inté­zésével (valutavétel, -eladás, de­vizaszámla-vezetés, devizahitel­nyújtás, devizaátutalások)- egyéb pénzügyi szolgáltatá­sokkal (faktoring, váltó stb.) Az egyéb tevékenység kereté­ben a központi szervezet foglal­kozik- pénzpiaci tevékenységgel,- bérleti, lízing- és haszonbér­leti ügyletek finanszírozásával,- áruk, műszaki, szellemi ter­mékek és szolgáltatások külke­reskedelmével,- szabadalmak, találmányok, védett jogok vásárlásával, érté­kesítésével, az ezzel kapcsolatos eljárások lebonyolításával, fi­nanszírozásával. A jogelőd OTP által kötött, de még nem teljesített szerződések alapján az rt. foglalkozik:- beruházások szervezésével és lebonyolításával- lakó- és nem lakóingatlanok kezelésével, forgalmazásával, közvetítésével. A biztosítási feladatok kereté­ben az OTP Rt. lebonyolítja a „nyugdíj-előtakarékossági betét és életbiztosítás” elnevezésű konstrukcióval összefüggő fel­adatok ellátását. Az rt. közvetlen tevékenységi körébe nem tartozik, azonban az OTP Bróker Rt. megbízásából a fiókhálózat mintegy 60 százalé­ka (ahol a gépesítés megoldott és az ügyintézők is megfelelően képzettek, rendelkeznek az Ér­tékpapír Felügyelet szakvizsgá­jával) bekapcsolódott az érték­papír-kereskedelembe is. A kije­lölt fiókok tehát elfogadnak rész­vény vásárlására vagy értékesíté­sére vonatkozó megbízásokat is. Nyitás a vállalkozóknak Az OTP Rt. a jövőre nézve a versenyképesség és a jövedelme­zőség érdekében a lakossági és a kereskedelmi banki szerepválla­lás kiegyensúlyozottabbá tételét tűzte ki. Szeretné, ha a lakosság részére végzett szolgáltatások színvonalának növelése mellett egyre nagyobb súllyal szerepel­ne'tevékenységében a gazdálko­dószervek (vállalatok, szövetke­zetek, gazdasági társaságok), va­lamint az egyéni vállalkozók számlavezetése, hitelszükségle­teinek kielégítése. Az OTP Rt. erőteljesen be kí­ván kapcsolódni a kis- és közép­­vállalatok privatizációs prog­ramjába is. Szeretné piaci része­sedését, amely a gazdálkodó­­szervek számlavezetésében az eltelt rövid idő miatt még ugyan alacsony, a kisvállalkozók eseté­ben pedig 58 százalék - a lakos­sági üzletágakban megszerzett pozíciókat megtartva - tovább növelni, és igazi univerzális ke­reskedelmi bankká válni. Mindezekhez egy merőben új, hosszú távon gondolkodó és a versenyhelyzetet figyelembe ve­vő üzletpolitikai és marketing­­koncepcióra van szükség. A bank egész eddigi üzleti filozó­fiáját újragondolta, a konstrukci­ók helyett az üzleti partnereket állítja a középpontba, az ügyfe­lek elvárásaihoz, kívánságaihoz alkalmazkodó banktevékeny­ségre törekszik. Egyedi arculat A kereskedelmi bankok által kínált szolgáltatások kamatfelté­teleiben ma alig van különség, ezért az ügyfelek megnyerésé­nek legfőbb módja az ügyintézés színvonalának, a kiszolgálás kulturáltságának javítása, az egységes arculat, a fiókok külső és belső megjelenésének össz­hangja. A megújulás érdekében az OTP Rt. a magyar pénzügyi rendszer modernizációját előse­gítő világbanki program kereté­ben külföldi tanácsadó cég bevo­násával megkezdte intézmény­­fejlesztési és automatizálási programját. Ezzel belátható időn belül lehetővé válik az OTP Rt. számítógépes informatikai rend­szerének továbbfejlesztése, egy átfogó, modern gépesítés megte­remtése, egyben az ügyfelek ré­szére nyújtott szolgáltatások eu­rópai szintre emelése. Addig is szeretnék a már most megvalósítható intézkedésekkel javítani ügyfélszolgálatukat. így minden fióknál - ahol még nincs - kialakítani egy olyan tárgyalót, ahol megoldható az üzleti part­nerekkel való egyedi foglalko­zás, tervezik információs pultok beállítását, amellyel segítenék az ügyfelek eligazodását, s egy­ben tehermentesítenék az érdemi munkát végző ügyintézőket. Munkaerőpiac 1991. november hó Körzet álláshelyek állást keresők munkanélküliek munkanélküliekből pályakezdők száma változás b száma változásb/ száma változásb/ száma változásb/; db +/­re +/­re +/­re +/­Szolnok 419-116 4565 +446 4543 +493 407 +74 Jászberény 22-26 2075 + 162 2059 + 158 144-4 KarcagL/ Kisújszállás 40 — 808 +33 806 +35 76 + 12 Mezőtúr 55 +34 1793 +65 1790 +64 92-12 Tiszafüred 35-16 2078 +3 2023 +96 133-63 Törökszentmiklós 44-35 1901 +77 1899 +78 137-16 Kunszentmárton 1-4 1105 +82 1104 +83 71-4 Jászapáti 19-2 1026 + 168 1014 + 164 57-3 Kunhegyes 8 +1 1528 +95 1526 +96 91 — Martfű 1024) — 1019 + 119 + 114 92-7 ÖSSZESEN ^ 643-164 17903 +1270 17783 + 1381 1300-23 a/ előzetes adat b/ változás az előző hónaphoz képest cl adata még nem ismert d/ Karcag nélkül A Debreceni Távközlési Igazgatóság és a TRITON Számítástechnikai és Távközlési Rt. közös kiállításon mutatja be legújabb távközlési berendezéseit: hatósági engedéllyel rendelkező, korszerű telefon-, telex- és tele­faxkészülékek, alközpontok és díjszámláló rendszerek a legol­csóbb áron. BEMUTATÓ és VÁSÁR: 1991. november 28-án és 29-én 9-től 17 óráig Szolnokon, a Megyei Művelődési és Ifjúségi Központ­ban. A kiállított berendezések megvásárolhatók a helyszínen és a Távközlési Vállalat ügyfélszolgálati irodáiban: Szolnok, Baross u. 16. szám alatt. A kiállításon vásárolt berendezéseket a már üzemelő távbeszélő vonalára egy héten belül felszereljük. Minden kedves érdeklődőt szeretettel várunk! jMl MAGYAR TÁVKÖZLÉSI VÁLLALAT DEBRECENI IGAZGATÓSÁGA t|*n ?TT| RjT *70227/3*

Next

/
Oldalképek
Tartalom