Új Néplap, 1991. november (2. évfolyam, 256-282. szám)
1991-11-26 / 278. szám
4 Külhonra figyelő 1991. NOVEMBER 26. Kérdések a tehetetlenségben Alig ért véget az Öböl-háború, jött a moszkvai (emberáldozatokat is követelő) puccskísérlet, a bukaresti bányász-bunkós verekedés, és most már hónapok óta tart déli szomszédainknál a szörnyűségeiben a libanonit is túlhaladó polgárháború. Hónapok óta nézzük a tévében ennek az esztelen és kegyetlen öldöklésnek, pusztításnak az „epizódjait”, és hónapok óta nézi - tulajdonképpen tehetetlenül - a világ ugyanezt.. Ngm tudom, mi győzné meg a békéért, a belháború'eszkalálódásának megakadályozásáért felelős nemzetközi szervezeteket, a nagyhatalmak vezető politikusait, az európai közösséget, a világot arról, hogy a „diplomáciai lépések”, a gazdasági szankciók hatástalanok. Nem volt elég a több ezer áldozat, a tizennégy azonnal megszegett „tűzszünet”? Minket, magyarokat különösen mélyen bánthat mindez, nem csupán a közelség és a sorozatos határsértések (légtérsértések), majd Barcs „véletlen” bombázása miatt, hanem azért is, mert Kelet-Szlavóniában, melynek a birtoklásáért folyik tulajdonképpen sokak (köztük polgári személyek) vére, testvéreink laknak. Illetve bizonyos településein már csak laktak, mert Szentlászlón, Kórógyon, Szarvason, Erdődön házaikat lerombolták, őket menekülésre kényszerítették vagy a halálba küldték. Akárcsak azokat a vajdasági magyarokat, akiket előszeretettel soroznak be és mozgósítanak a jugoszláv hadseregbe, és küldik őket az első vonalba. A tizenharmadik „tűzszünet” után lőtték rommá, csúfolták meg a valamikor Valkóvárának nevezett Vukovárt, melyből immár csak a romhalmazt és az elesettek (nagyrészt civilek) tetemeit láthattuk a múlt hét végi Panorámában. Eső verte a holttesteket, melyeknek már mindegy, hogy áznak ... A hódítók (katonák és tisztjeik) mondták: „azért jöttünk, hogy felszabadítsuk a város népét” - jól felszabadították; „a hadsereg célja, hogy megvédje a lakosságot’ ’ - jól megvédte; „mi azért harcoltunk, hogy ezek az emberek békében élhessenek” - jól megkapták a végső békét! ... Most, a tizennegyedik „tűzszünet” után tovább lövik Dubrovnikot, és végső támadásra összpontosítanak a szerb erők Eszék ellen, a már omladozó városba is éppen tankokkal, rakétákkal, bombákkal, gépfegyverekkel viszik a „vukovári békét ’ ’. Hozzánk meg most már naponta több ezer menekült érkezik, horvátok, magyarok, szerbek vegyesen. A legkevesebb, amit tehetünk: segítünk a bajbajutott embereken. De a határon túli válságot megoldani nem tudjuk, abba nekünk tevőlegesen beavatkozni nem is lehet. Csak ismételgetjük a kérdést: mire vár az ENSZ? Mire vár a NATO? Mire vár Európa és a világ? Horvát gárdisták és jugoszláv zászló Terhes felelősségtudat A honvédség megteszi, amit kell Katonai, katonapolitikai szakértőink előrejelzései szerint Jugoszlávia és Magyarország között olyan jellegű konfliktus, ami a két ország közötti háborúhoz vezethet, rövid távon semmiképp sem várható - tudtuk meg dr. Raffay Ernőtől, a HM politikai államtitkárától. - Pillanatnyilag szerbek, horvátok, szlovénok elsősorban egymással vannak elfoglalva. Inkább kisebb, mint nagyobb határ menti provokációk mindkét - szerb és horvát - részről azonban várható. A barcsi bombázás óta több intézkedést tett a HM. A légtérben az ország megvédhetése, a megvédés lehetősége és körülménye szempontjából nehezebb a helyzet, mint a szárazföldi erőknél. A Jugoszláv Néphadsereg kétségtelenül meggyengült az eltelt időszakban . . ., a jugoszláv légierő nem olyan már, mint mondjuk ezelőtt egy évvel volt. De az a négyszáz repülőgépük megvan, a mi nyolcvan repülőgépünkkel szemben. Ez az arány a HM vezetését rendkívüli óvatosságra inti. Éppen ezért a légtér megerősítését tartják prioritásnak. A haderőnk technikai eszközei meglehetősen öregek, elavultak, az egyik dunántúli katonai alakulatnál a lokátor öregebb, mint a lokátort kezelő katona. A rádiótechnikai szolgálatot a jugoszláv határ mentén megduplázták, ami azt jelenti, hogy most már nem csak a 2-3000 méter magasságban röpködő gépeket látják, hanem helyenként az egészen alacsonyan szállókat is. A jugoszláviai határhoz légvédelmi értelemben közeli katonai repülőtereken megnövelték a harci repülőgépek, illetve a készenlétben álló harci helikopterek számát. Barcs óta a magyar légierő őrjáratozása a 610 kilométeres határszakasz hat különböző, erre kijelölt térségében rendszeres és állandó. A HM kapott olyan jelzést, hogy ezek a gépek túl alacsonyan repülnek és hangosak, de nagyon sok olyan jelzést is, hogy hála Istennek, hogy itt vannak. A szárazföldi egységeknél ügyeletes alegységeket jelöltek ki, és ezeket a megfelelő modern fegyverzettel megerősítették annak érdekében, hogy ha bizonyos fegyveres csoportok átkelnének a határon, akkor egységeiket rendkívül rövid idő alatt riasztani lehet és bevetni ott, ahol kell. A felderítést a szárazföldi csapatok esetében is megerősítették. Született egy megállapodás a jugoszláv és a magyar légierő vezetése között, mely szerint a határ mindkét oldalán tiszteletben tartanak egy-egy tíz kilométeres sávot, amit sem ők, sem mi nem közelítünk meg. Nagyon pozitív, hogy azóta (másfél hete) határsértés egyáltalán nem volt jugoszláv részről és természetesen részünkről sem. A másik, és ez új hír, tegnap (csütörtök) délután lépett életbe az intézkedés: a jugoszláv és a magyar légierő központja között forródrót van, tehát közvetlen telefonvonal működik; ha bármi válsághelyzet adódik, akkor azonnal tudják egymásnak jelezni. Ez rendkívül nagy jelentőségű, tudniillik ha olyan a helyzet, nem kell egyből gépet emelni, és a katonák egyből nem a repülőgép-elhárító rakétákra gondolnak, hanem veszik a telefont. A honvédség számára a jugoszláv válság rendkívül nagy összegeket jelent, sok száz millió forintot (készenléti szolgálatok, a repülőgépek emelése stb.), és a jugoszláv válság elhúzódásával ez a kiadás csillagászati összegre rúghat. Erre a pénzeszközök nincsenek meg a honvédségnél, ezt majd az országgyűlés képviselői a költségvetési vita során megfelelő bölcsességgel mérlegelve figyelembe kell hogy vegyék. Meg tudja-e védeni a magyar honvédség Magyarországot? - tette fel végül a kérdést önmagának a HM politikai államtitkára. Bár úgy néz ki, hogy háború Jugoszláviával nem várható. De a vezérkarnál is azt mondják, a katona mindig a legrosszabbra gondol, ebben az értelemben mondta dr. Raffay Ernő is: ha ne adja Isten, bekövetkezik, akkor - felelősséggel kijelenthetem - az ország veszélyben nincs. A honvédség, ha rendkívüli erőfeszítések árán is, de megteszi, amit kell. Pénteken (november 22-én) a Belügyminisztérium Sajtó-, Propaganda- és Tájékoztatási Főosztálya egy beszélgetésre invitálta a sajtó képviselőt, melynek témája és címe: „Viharos ősz déli határaink mentén”. Morvay István, a BM politikai államtitkára tartott bevezetőt, melyet csaknem teljes terjedelmében közlünk:- Hónapok óta nagyon nehéz gondokkal kell hogy megküzdjünk. Lehet, hogy egy kicsit más világban is élünk, mert kevés dolog jut el a közvéleményhez azokból a borzalmakból, ami Jugoszláviában, a mi déli területeinkhez közel történik. A mi nyugalmunkat és az ottani válságos helyzetet mindenképp egymás viszonylatában kell megítélni. Rendkívül nehéz arról beszélni, hogy mi milyen kísértéseknek vagyunk kitéve. Nekünk nagyon mérlegelni kell minden egyes lépésünket, amit mind politikailag, mind az egyes intézkénytelen lesz ebben részt venni. Mi mindent megteszünk, amit józan belátásunk, energiánk .enged, sőt, azon túl is. El kell mondani, hogy az intézmények az augusztus óta eltelt időszakban rengeteg feladatot vállaltak azért, hogy az aktuálisan fellépő gondokkal megbirkózzanak. Elég, ha itt a határőrségnek, a menekültügyi hivatalnak, a rendőrségnek vagy a polgári védelemnek bármelyik területét említem. Külön meg kell említeni azt az áldozatkész munkát, azt az önfeláldozó tevékenységet, amit a terület lakosságának a közreműködésével, a területen élő embereknek a válság rendezésében megnyilvánuló humanitárius cselekedeteivel jellemezhetünk. Mind az önkormányzatok, mind a köztársasági megbízottak komoly, szervezett munka keretében gondoskodnak arról, hogy a határ menti területeinken a nyugodt körülmények meglegyenek, a menekültek ellátásával kapcsolatos feladatok megoldódjanak. Ugyanakkor a határőrizet nem könnyű feladatát is úgy oldják meg, hogy az ott élő lakosság életében komolyabb fennakadást ne okozzon. Meg kell Önöket nyugtatnom aziránt, hogy minden eszközünkkel azon vagyunk, hogy ez a stabilitás fennmaradjon, hogy országunk a válságot el tudja kerülni. Nemzetközi fórumokon minden eszközzel hangot adunk annak, hogy a válság megoldásának csak békés lehetősége van. és úgy érezzük, hogy ez irányban folytatott tevékenységünk is eredményes lesz, mint volt eddig is. ményeken keresztül megteszünk, mert a stabilitás léte nagyon ingatag, nagyon bizonytalan. Több esetben - mint ahogy arról Önök is értesültek - mindenféle válságos pillanat előadódott határaink mentén, a legkülönbözőbb provokációk véletlennek feltüntetve, és azt kell mondani, hogy kevés kormány lehet olyan józan és nyugodt, mint amilyenben mi tudhatjuk a magunkét, hogy minden körülmények között meg tudta őrizni a józanságát. Azt hiszem, ezt a józanságot kell elsősorban hangsúlyoznunk ma. Ez ugyanakkor egy nagyon terhes felelősségtudattal jár együtt. A déli határaink mentén rengeteg rémhír, találgatás közvetlenül éri az embereket. Nekünk elsősorban az a feladatunk, hogy ezeknek az embereknek a biztonságtudatát visszaadjuk, akik attól tartanak, hogy ez a válság eszkalálódik, és netán Magyarország is közvetlenül Biztos fedezékben Az oldalt írta: Molnár H. Lajos Fotók: Mónos Gábor (MTI) ■ J [■ 1 1 Víz-gáz és központifűtés-anyagok és berendezések teljes ÁRUSKÁLÁJÁVAL várjuk szaküzletünkben.- Minőségi gáz-, horganyzott és fekete acélcsövek,- fitting áruk,- PVC-csövek és -idomok,- MADDALENA típusú hideg- és melegvíz-órák,- félporcelán berendezési tárgyak,- KONVEKTOROK F 8 50-es faláttöréses és kéményes GF 35.2-es faláttöréses, kéményes GF-30, és GF-40-es faláttöréses GF 25-ös faláttöréses F 25 falifűtő V 4-es, és ZV 4-es gázbojler C 18 gázkazán- öntöttvas vegyes-tüzelésű kazán KZ-3 ÚJ ÚJ ÚJ UJ ÚJ VPE műanyag víz- és'fűtéscsőrendszer tartozékaival. A szereléshez szaktanácsadással állunk vevőink rpn flplk P7P<«prp Szolnok, Zrínyi u. 3. Telefon: 56/35-757. *69996/1* 1 1 s Mit tehetünk a jugoszláviai magyarokért? Az Új Néplap kérdésére dr. Raffay Ernő államtitkár válaszol- A kormány deklarálta felelősségét a határainkon túl élő magyarok sorsáért. Nem a HM államtitkárától, hanem mint vezető politikustól kérdem: mit tehetünk a jugoszláviai magyarokért?- Rendkívül kényesnek tartom a kérdést. A kormány valóban deklarálta, sőt, az MDF is meg a másik két kormányzó koalíciós párt álláspontja is az, hogy a határokon kívüli magyarok megvédése, a kapcsolatok ápolása kiemelt feladat. Pillanatnyilag Jugoszláviában egy rendkívül embertelen háború zajlik, amelyben a felek a genfi jogot bizony felrúgják. Tehát rendkívül kegyetlen a gyilkosság, a polgári lakosság, a gyerekek, a szülők mészárlása, az otthonaik lerombolása. Ha arra gondolunk, hogy - ne adja Isten - ez nagyobb mértékben megtörténhet a vajdasági magyarokkal, ahol ötszázezer magyar jöhet számításba mint „potenciális ellenfél”, akkor ez rendkívül óvatossá kell tegye a magyar kormányt, és ez a gyakorlati pragmatikus politizálást kell hogy jelentse. Vannak az elvek, amiket meghirdettünk, és van az a lehetőség vagy inkább lehetetlen állapot, a lehetőségek beszűkülése, ami most Jugoszlávia kapcsán létezik. Amit csinálni tudunk, az, hogy a nemzetközi közvéleményt megpróbáljuk arra rábírni, hogy garanciákat vállaljon a jugoszláviai helyzet mielőbbi rendezése kapcsán a jugoszláviai magyarság jogainak a biztosítása érdekében egyrészt, másrészt pedig ha nemzetközi beavatkozás lesz a NATO vagy az ENSZ részéről - ezt a két szervezetet tartom potensnek -, ha ez megtörténne, akkor minél előbb történjen meg, hogy ezzel megelőzzük a jugoszláviai magyarok, a vajdasági magyarok fizikai megsemmisítését. Tehát ez a válaszom a kérésére: legfőbb tevékenységnek semmiféle katonai lépést ebben az ügyben nem tudok elképzelni, hanem egyedül és kizárólag a nemzetközi diplomáciai tevékenység lehet az, ami a vajdasági magyarságot első menetben megmentheti, a második menetben pedig garantálja a jogi helyzetét és a nemzetiségi létét, az anyanyelvi oktatást, a demokratikus jogokat stb.- Önöknek van-e értesülésük arról, hogy a jugoszláv hadseregbe való sorozás masszívabban folyik a magyarság köréből, mint a más nemzetiségiekéből?- Nehéz erre pontos adatokat monndani, mert háború között, harci cselekmények közepette nemcsak a múzsák hallgatnak, hanem a statisztikai hivatalok is. Ezt nem humornak, hanem ténynek szántam. Úgyhogy becsült adatok vannak arra nézve, hogy a magyarok aránya milyen a behívónak között, illetve a harcoló csapatokhoz kerülésben, az első vonalba kerülésben, és becsült adataink vannak arra nézve is, hogy az elesett katonák között milyen a magyar katonák aránya.- Milyen?- Engedje meg, hogy erről ne nyilatkozzak.- Tehát nem erősíti meg azokat az információkat, miszerint jóval több a magyar mozgósított, behívott?- De. Ezt meg tudom erősíteni, csak az információ forrását nem szeretném megnevezni.
