Új Néplap, 1991. november (2. évfolyam, 256-282. szám)

1991-11-22 / 275. szám

1991. NOVEMBER 22.

Hazai körkép

3

Változások a felvételi vizsgákon I.

A pedagógusképző intézményeknél

Hazánkban az egyetemeken kívül 6 tanár-, 13 tanító- és 3 óvóképző főiskola képez pedagógusokat. Ezek az intézmények is jelentős változásokat vezetnek be felvételi eljárásukban. A felvételi irányszámok harmadukkal növekednek a tanár-, 10 százalékkal a tanító- és némileg csökkennek az óvodapedagógus képzésben. Lényegesen több elsőéves tanárszakos felvételét tervezik az egri (EKTF), a nyíregyházi (BGYTF), a szombathelyi (BDTF) és a szegedi (JGYTF) főiskolán. Az emelkedés főleg a nyelvszakokon várható, összességében 45 százalékos arányban. A tanítóképzés irányszámai a BDTF-en, a fővárosban (BPTIF) és Jászberényben (JTIF) emelkednek leginkább, míg csökkenést terveznek a BGYTF-en és a Pető Intézetben (MPANI).

A tanárképzésben 91, a tanítóképzésben 23, az óvodapedagógus-képzésben 2 új szak(pár) indul: az ELTE-TFK-n 8, az EKTF-en 16, a BGYTF-en 16, a JGYTF-en 21, a BDTF-en 12. Ezek közül 11 hittanári szakkal kombinált, 16 nyelvtanári szak. A következő évtől már minden tanítóképző főiskolán indul idegennyelv-oktató tanítói szak (12-12 városban angol és német, 3-ban francia, 2-ben olasz). Általános iskolai tanítói-hitoktatói szak kezdi meg működését Győrben (ATIF), Kaposvárott (CSTIF), Szekszárdon (IPF), Nagykőrösön (JTIF-NT), Kecskeméten (KETIF), Debrecenben (KTIF) és a BGYTF-en, óvodapedagógus-hitoktatói a KETIF- en és Hajdúböszörményben (HOF). A VTIF-en (Esztergom) bármely szak mellé felvehető a hitoktatói szak. Nemzetiségi tanítói, illetve óvodapedagógusi szakokat indít a BPTIF, az EJTIF (Baja), az IPF és a VTIF. Ezek az intézmények is a pályázók jelentős csoportjait mentesítik a felvételi vizsga vagy annak egy része alól: az ELTE-TFK-n 50, a Gyógypedagógiai Főiskolán (GYTF) 57 középiskolából hozott ponttól engedik el a vizsgát. Az ELTE-TFK, a TF és a JGYTF egyes szakai a tanulmányi verseny bizonyos helyezettjeit mentesítik. Az EKTF, a BGYTF és a JGYTF-en - az idegen nyelvi szakokon - a felsőfokú állami nyelvvizsgával rendelkezőktől nem igényelnek az idegen nyelvből felvételi vizsgát.

A BGYTF néhány szakán nem kell szóbeli vizsgát tenni a középiskolából legalább 50 pontot hozóknak, ha két írásbelijük együttes pontszáma legalább 18.

A TK és az EKTF testnevelés szakán az olimpiai, vb- és Eb-helyezétteknek adnak vizsgamentességet. A JGYTF ének-zene, illetve rajz szakain mentesítik az azonos típusú szakközépiskolát végzőket.

A tanító-óvóképző intézmények egy része a középiskolából hozott pontszámok alapján: ATIF (53), BTIF-Békéscsaba

(54) , IPF (55), KTIF (51), HOF

(55) , más része meghatározott tárgyak középiskolai osztályzatai (átlagai) alapján: BDTF (4,0) BTIF (4,0) CSTIF (4,0), JTIFJászberény és a JTIF-NT-Nagykőrös mentesít a teljes tantárgyi vizsga alól. A szóbeli vizsga alól ad mentességet a BGYTF 51 hozott ponttól, az IPF bizonyos versenyhelyezés esetén is, a VTIF meghatározott tárgyak jó (4) középiskolai osztályzatai esetén.

A pedagógusképző intézmények általában nem kötik feltételekhez a jelentkezést, kivétel az EKTF gazdaságismeret szaka, ahol középfokú nyelvvizsgát; a JGYTF testnevelés-sportszervezés és a TF edzői szaka, ahol meghatározott sporteredményeket; a hitoktatói-hittanári szakok, ahol gyülekezeti vagy lelkészi ajánlást és az idegennyelv-oktató—tanítói szakok, ahol általában középfokú nyelvvizsgát vagy az adott nyelv érettségijét kívánják meg a pályázóktól.

Az átjelentkezést több intézmény köti feltételekhez.

Nem fogad más intézményből átjelentkezőket: a Miskolci Egyetem Nyelvi Intézete, a GYTF tanári szaka, a BDTF rajz, a JGYTF testnevelés, az ELTETFK testnevelés és ének-zene szakai, a CSTIF óvodapedagógus szaka és a ZSTIF.

A tanárképző főiskolák általában a tudományegyetemek és más tanárképő főiskolák azonos szakpárjairól fogadnak átjelentkezőket, kivéve az EKTF-et, amelyre a programozó matematikus szakokról, az orvostudományi egyetemekről és a Külkereskedelmi Főiskola egyik szakáról is át lehet jelentkezni. Felhívjuk a figyelmét a tudományegyetemekre jelentkezőknek, hogy 2 szak választása esetén nagyobbak az átjelentkezési lehetőségeik, mintha csak 1 szakon vizsgáznak.

A tanító- és óvóképző főiskolák többségükben a tudományegyetemekről és a tanárképző főiskolákról két vizsgatárgy azonossága esetén, de az IPF, a JTIF, a BEOF (Sopron) és a HOF egy vizsgatárgy esetén is fogad átjelentkezőket. Az átjelentkezés feltétele azonban minden esetben alkalmassági vizsga letétele. E főiskolákon jelentősen különböznek a vizsgák, ezért az egymás közti átjelentkezési lehetőségeket a Felvételi tájékoztatóból kell megállapítani.

Minden főiskola ad többletpontokat meghatározott teljesítményekért.

AZ ÁLLAMI NYELVVIZSGÁÉRT KAPHATÓ TÖBBLETPONTOK:

Intézmény

Nyelvvizsgafok:

alap

közép

felső

típus

A

B

C

A

B

C

A

B

C

ELTE-TFK*-■-3

3

3

5

GYTF tanári szak(csak 2 vizsgáért)-3

3

3

5

5

5

BDTF (Szombathely) Átjelentkezők nem kapják*-2

2

4

3

3

6

BGYTF (Nyíregy.) csak 1 közép- és 1 felsőfokúért*

5

7

7

10

EKTF (Eger) csak 1 közép- és 1 felsőfokúért*-5

5

5

10

JGYTG (Szeged) Átjelentkezők nem kapják*

3

4

4

5

TF tanári szak-2

2

4

3

3

5

ATIF (Győr)

3

3

3

6

BPTIF (Budapest) csak 1 vizsgáért-3

3

3

6

6

6

12

CTIF (Sárospatak) és MPANI-2

2

2

4

3

3

6

CSTIF (Kaposvár)-2

2

4

4

4

6

EJTIF (Baja)-3

3

3

5

5

5

7

IPF (Szekszárd)-2

2

2

4

3

3

6

JTIF (Jászberény és Nagykőrös)

2

2

3

5

5

8

10

10

10

KETIF (Kecskemét)

2

2

4

3

3

6

5

5

10

KTIF (Debrecen)-3

3

6

5

5

10

ZSTIF (Zsámbék)-3

4

5

6

7

8

HOF (Hajdúböszörmény)-3

3

5

5

5

7

* = Ha a nyelv nem azonos a választott szakkal A nyelvvizsgapontokon kívül többletpontokat kapnak:- szakirányú munkavégzésért az ELTE-TFK-n, a GYTF-n, A KETIF-en (pedagógusi gyakorlat)- jó latin érettségiért a JGYTF-en a történelemből felvételizők- zenei tanulmányokért az ATIF-on, a KETIF-en és a ZSTIF-en- képzőművészeti tanulmányokért az ATIF-on és a ZSTIF-en- sportteljesítményekért a TF-en, az ATIF-on és a ZSTIF-en- különböző tanulmányi versenyhelyezésekért az ATIF-on, az IPF- en és a JGYTF-en a matematikából felvételizők- kiemelkedő tudományos, kulturális, művészeti teljesítményekért az EJTIF-en és a JTIF-en.

Lehetőség a működéshez

Egyre nehezebb a művelődési házak helyzete is. így minden lehetőséget megragadnak, hogy fenntartsák az intézményeket. Jászszentandráson például keddenként kisiparosok cipőt, ruhát s ami a falunak kell, azt árulnak. A ház kiadásának költségeihez így 10-15 százalékkal tudnak hozzájárulni.

Fotó: T. Z.

Mérleg az állatállományról

A Központi Statisztikai Hivatal közzétette az országos állatállomány adatait, amelyek a szeptember 30-ai állapotot tükrözik. (A jelentés készítői a kistermelők adatait az idén tavasszal végzett általános mezőgazdasági összeírás alapján számolták ki. A gazdálkodószervezetek adatai teljes körűek.)

A szeptember végi állapot szerint az országban mintegy másfél millió volt a szarvasmarha, az előző év azonos időszakához képest ez a mennyiség hozzávetőlegesen 100 ezerrel - 6,2 százalékkal - kevesebb. Az elmúlt 10 évben az állatállomány ezen része mintegy félmillióval - 25 százalékkal - fogyott. A csökkenés főként a nagy gazdálkodóknál következett be, mindenekelőtt a termelőszövetkezetekben. A kistermelőknél 1 százalékos volt a növekedés. A szarvasmarha-állomány Békés megye kivételével az összes megyében fogyott.

A sertések száma a harmadik negyedév végén 7 millió 490 ezer volt, a tavaly szeptemberi állapothoz viszonyítva 2 millió 12 ezerrel kevesebb, a félmilliós anyakoca-állomány pedig több mint 160 ezerrel volt alacsonyabb, mint 1 évvel korábban. 1970 óta ez a legalacsonyabb szeptember végi sertés- és anyakoca-állomány. A vállalatoknál és gazdasági társaságoknál a sertésállomány csökkenése meghaladta a 400 ezer darabot, ám az anyakoca-állományuk csupán 9 ezerrel csökkent. A téeszeknél volt legerőteljesebb a mérséklődés üteme, meghaladta a félmilliót. Ott az anyakoca-állomány 31 ezer darabbal csökkent.

Látlelet

A másság

tényleg elviselhetetlen?

A rendszerváltás utáni társadalmi helyzetről szőtt utópisztikus álmok állandó kísérője az az elképzelés, mely szerint az állampolgári türelem és a másság elfogadása egyre meghatározóbbá válik. Mintha az életformák különbözősége nem is létezne, s a társadalom különböző csoportjai csak a harmonikus együttélés eszméiért és gyakorlatáért lelkesednének. Ám a valóság - ha mégoly kényszeredetten vesszük is tudomásul - merőben mást mutat. A szegények gyűlölik a gazdagokat, tanultak a tanulatlanokat, a munkanélküliek az egzisztenciájukat úgy-ahogy fenntartani képes polgárokat. Már-már össznépi foglalatosság az, hogy ki tud több rosszat mondani a másikról. Nem teljesen előzmények nélkül, hiszen az államszocializmus időszakában ez a magatartás lappangva jelen volt. Legfeljebb csak azon csodálkozhatunk, hogy a politikai demokrácia körülményei között még inkább felerősödött a bizalmatlanság, az emberi méltóságot figyelmen kívül hagyó ideológiai vagy morális megbélyegzés. A szabadelvű szemben áll a demokratával, a kisgazda a szocialistával. S mindezt akár magától értetődő jelenségnek is tarthatnánk, ha a nagyvonalúságnak és a felülemelkedettségnek legalább az elhitető látszata megjelenne.

Ha nem kellene nap mint nap szembesülnünk a gyűlölet veszedelmes, ésszerűtlen lépésekre csábító hatásaival. Mert az a magatartás - jelenjék meg bármilyen politikai köntösben-, amelyik képtelen az emberi megértés és elfogadás minimális szabályait tiszteletben tartani, semmilyen szempontból nem tekinthető demokratikusnak. Legtöbbször persze utólag bizonyosodik be, hogy „nyomorító hatalmakat” nem csupán valamely párt tagjaként lehet szolgálni, hanem különböző állampolgári szerepekben. Akár az erőszakhoz való vonzódás értelmében, akár úgy, hogy a kirekesztés különböző eszközeit alkalmazza az egyén.

Puszta ellenszenvből, vagy nagyon is tudatos megfontolások alapján. Csakhogy ez a szerepszerű viselkedés megkerülhetetlen gátja mindenfajta emberi együttműködésnek. És éppen ezt érzékelhetjük napjainkban. Amilyen reménytelenül kerülnek szembe egymással az alapjában véve eltérő életformák és felfogások, olyannyira reménytelen, hogy valamiféle társadalmi kohézió közös életteret hozzon létre azok számára, akiket az ellentét köt össze.

Az a bizonyos társadalmi szakadék, amely már eddig is elválasztotta a nyomorgókat a még konszolidálóktól, rohamos gyorsasággal mélyül. S ahogyan a munkanélküliség terjed, ahogyan a társadalom egyre nagyobb létszámú csoportjai kerülnek kiszolgáltatott helyzetbe, úgy növekszik a mássággal szembeni elutasítás is. Ha bevalljuk, ha nem, a mind népesebb rétegek elviselhetetlen helyzetéből nem is következhet más.

Kerékgyártó T. István

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

GITR Agrárfejlesztő és Kereskedelmi

Részvénytársaság

(Szolnok, Városmajor út 8.)

PÁLYÁZATOT HIRDET

igazgatási osztályvezetői munkakör betöltéséhez.

A feladat rövid leírása:- a funkcionális jellegű tevékenység (személyügy, munkavédelem, tűzvédelem, iparjogvédelem, képzés-, továbbképzés) megszervezése ill. végzése,- kapcsolt jelleggel beosztott jogtanácsosi vagy propaganda-kommunikációs feladatok ellátása.

A munkakör betöltésének feltételei:- egyetemi - lehetőleg állam- és jogtudományi vagy felsőfokú szakmai - végzettség,- tárgyaló- és szervezőkészség,- hároméves gyakorlat.

A pályázatnak tartalmaznia kell a jelentkező: 1- szakmai önéletrajzát,- a végzettséget igazoló okirat-másolatát,- a feladatok teljesítésére vonatkozó alapvető elgondolásokat,- három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt.

Díjazás, egyéb juttatások megegyezés szerint. Sikeres pályázat esetén a munkakör 1992. január 1-jétől tölthető be.

A pályázatot az rt. címére 1991. december 10-ig kell eljuttatni.

A borítékra „Pályázat” jelzés feltüntetését kérjük, és azt titkosan kezeljük.

Elbírálás határideje: 1991. december 25. Az eredmény- 1 ről írásban történik értesftés.

Részletes felvilágosítást ad:

dr. Jancsó János általános ügyvezető igazgató

Telefon: (56) 41-633

*69907/1*

Döntés az expóról: december 5-éig

Felgyorsulni látszanak az expovita eseményei. Ezen a héten intenzív tárgyalásokat folytatnak a kormányzat, illetve a budapesti önkormányzat illetékesei. Előreláthatólag a hét végén, illetve a jövő hét elején ül a tárgyalóasztalhoz a kormányzat képviseletében Kádár Béla külgazdasági miniszter és Demszky Gábor főpolgármester.

A határidők mindenképpen sürgetik a döntés mielőbbi meghozatalát. December 5-éig kell a kormánynak eljuttatni a BIE-hez, a Világkiállítások Nemzetközi Irodájához a világkiállítás megrendezésének viszonylag részletes tervezetét, beleértve a megrendezés helyszíne, de legalábbis a már valószínű néhány alternatív helyszín részletes térképeit. Ennek alapján a BIE december közepén összeülő közgyűlése dönt a megrendezés kérdésében. Amennyiben az e heti tárgyalásokon a budapesti önkormányzatnak és a kormánynak is elfogadható megállapodásra sikerül jutni, akkor azt egy módosító indítványként benyújtják a parlamenthez. Az országgyűlési tárgyalások rendje szerint így előreláthatólag december 3-án már meghozhatják végső döntésüket a világkiállításról a honatyák.

SJ--------------: H

r KARÁCSONYRA ‘“l VÁSÁROLJON A „SULI BUTIK”-ban!

Játékok, ajándékok, gyermekruhák, írószerek nagy választékban! Szandaszölős, Honvéd u. 11. sz.

/Szászékkal szemben./ Nyitva:

hétköznap 10-17 óráig szombaton: 8-12 óráig.

m________________________1