Új Néplap, 1991. november (2. évfolyam, 256-282. szám)
1991-11-20 / 273. szám
1991. NOVEMBER 20. Hazai körkép 3 \ polgármestereké a szó Világbanki támogatással Várkonyban vállalkozik az önkormányzat Hatosztályos gimnázium Tiszaföldváron A tehetséges gyermekek érdekében A vége felé közeledik a Tiszaárkonyi Polgármesteri Hivatal elújítása. A renovált épület al:almazkodik új használóihoz, ászén egyéves működése alatt a :épviselő-testület és a polgárnester, Bognár Ferenc új módzereket hoztak a település igazításába.- Hogyan tudja kiegészíteni az inkormányzat a költségvetését? fa jól tudom, vállalkozásokhoz aló kapcsolódáson gondolkodik.- A nagyon kevés kis pénzün:et szeretnénk mobilizálni úgy, logy a megengedett keretek kö:ött maradjunk. Vannak olyan iróbálkozásaink, hogy „faluszötotkezeti” mintára részvénytársasági formában üzemeletnénk a téeszt. Nyilvánvalóan negkeresve és felkutatva azokat, akik még hisznek a magyar nezőgazdaságban. Az, hogy ezt övei közösen vagy talán egyelül csináljuk, majd kiderül. Ternészetesen ez nagy lépést jelenene a munkaerőgondok, a munkanélküliség kezelésében. Jeleneg 1750 fő él a faluban, ebből '90 fő inaktív és több mint száz i munkanélküli, tehát úgy tíz-ti:enöt százalék. Szeretnénk a kérés pénzt, ami az önkormányzatiéi tőkeként jelentkezhet, úgy lefektetni, hogy közben erre a iroblémára is gondolunk. Talán tz évi 20-30 fős elvándorlást is neg tudjuk akadályozni. Másik ehetőség, hogy talán a Magnezit pari Művek felszámolását megíllították, legfrissebb informá;ióim szerint 1992 elején az újaindításról is lehetne tárgyalni. 3z úgy 300 embert fel tud szívni izonnal. Akkor már azt mondhatjuk, hogy nem hiába dolgozunk. A testület is átérzi ezeknek a döntéseknek a felelősségét, hiszen látják, hogy havonta ötven szociálissegély-kérelemmel kell foglalkoznunk, a költségvetés csaknem tíz százalékát erre a célra fordítjuk.- Az infrastruktúrában milyen fejlesztéseket terveznek?- Olyan konkrét elképzeléseink vannak, amelyek között az első helyen ajelefon szerepel. Úgy néz ki, hogy a megyei önkormányzat is komolyan gondolja a telefonos részvénytársaságot, ez azt jelentené, hogy a szindikátusi szerződéstől számított 18-24 hónapon belül lenne telefonhálózatunk, amely a falu egész területét lefedné. A másik kérdés, hogy a település belső úthálózata nagyon gyenge, pályázatokkal próbáljuk elérni, hogy a másfél kilométeres belső összekötő utat fel tudjuk újítani. Csak az aszfalt 6 millió forint. Ha a falu csak ennyit profitál, ez már óriási eredmény. De akkor még mindig ott van Tiszavárkony-Szőlő, amelyet az utóbbi időben mostohagyerekként kezeltek. Szeretnénk elérni, hogy megálljon a területen az elöregedés, hiszen a 360 lélekből úgy 200 ember idős korú. A föld minősége pedig azon a részen kiváló. Szerencsére településünkön nem élnek olyan családok, akik a közbiztonságot fokozottan veszélyeztetnék. Azzal a néhány tizenöt-húsz éves fiatallal kell „megküzdenünk”, akik az első sör után már nagyon erősnek érzik magukat. Kitépkedik a virágokat, kukákat borítgatnak. A helye már megvan a körzeti megbízottnak, aki talán már ebben az évben a faluba költözik. Állandó jelenléte várhatóan elveszi romboló kedvüket a vagányoknak.- Hány éves ön?- Papír szerint a 31.-ben vagyok.- Nincsenek életkora miatt problémái a korosabb képviselőtestülettel?- Egy picit rosszul indítottunk az első nekifutásban. Van némi generációs ellentét közöttünk, pontosabban úgy tűnik, volt. Meg ha magamba nézek, talán kicsit nagyképűbb vagyok, mint az egészséges lenne. Ezt nem nagyon szeretik a falusi emberek. Most már azonban úgy tűnik, összerázódtunk. Egy év kellett, hogy igazából együtt legyen a „brigád”, mára együtt fújjuk a vitorlát. bcs Fotó: K. É. Japán pedagógusok Szolnokon Egy japán utazási iroda szervezésében hétfőn 22 japán pedagógus érkezett Szolnokra a magyarországi oktatási módszerek tanulmányozása céljából. A japán pedagógusok küldöttrégét a városházán König László polgármester köszöntötte, majd ismertetőt adott Szolnok város Azt hisszük, nem kis büszkeséggel vehetjük tudomásul a tényt, miszerint városunkat azért választották módszertani megfigyeléseik színhelyéül, mert - mint vezetőjük, Nakamura Minoru úr elmondta - Magyarországra érkezésük előtt egy, a magyar alapfokú oktatás helyzetétalin Gimnáziumban egy kéttannyelvű órán vettek részt. Ezt követte délután a Kassai Úti Általános Iskola angol tagozatának fakultációs foglalkozásán való részvétel. Öt órakor a Bartók Béla Zeneiskolában a Kodály Zoltán Gyermekkórus, valamint a Szolnoki jelenlegi közoktatási helyzetéről. Ezt követően Chiovini Ferenc festőművésznek a városházán látható állandó kiállítását tejkintették meg a japán vendégek. A városházi program végén rövid, kötetlen beszélgetés alakult (ki, ahol az angolul kiválóan be'szélő König László dr. Berki Ferencné társaságában válaszolt a japánok által feltett számtalan kérdésre. Ebben a beszélgetésben a vendégek nagy elismeréssel nyilatkoztak a magyar diákok világszerte közismert matematikai tudásáról. ről szóló japán nyelvű ismertetőben Szolnokot mint az általános és középfokú képzésben Magyarország egyik legélenjáróbb városát mutatták be. Ennek ismeretében a hétfői, a tegnapi, valamint a mai napon látogatást tesznek a város több iskolájában. Úgymint: Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola, ahol elsősorban a tanműhelyeket, a tankonyhát és az ott folyó oktatást tekintették meg. Tegnap délelőtt a Liget Úti Általános Iskolában egy logopédiai szakórán, majd a Varga Ka-Fúvósötös közös hangversenyét hallgatták meg. A gazdag program szerdán a Ruhaipari Szakközépiskolában, majd a Széchenyi körúti ún. piros iskolában folytatódik. Délután a Ságvári Körúti Általános Iskolában a Soroban-módszerrel oktatott matematikatanítást nézik meg, végül a szandaszőlősi iskolások néptáncbemutatójával zárul a japán pedagógusok számára összeállított dús, változatos, színes „pedagógiai” program. (ksz) Fotó: Tarpai Z. A hatosztályos gimnáziumi képzés beindításához jószerével már csak a Művelődési Minisztérium engedélyét várják Tiszaföldváron. A Hajnóczy József Gimnázium, Pedagógiai és Szociális Asszisztensképző Szakközépiskolában a következő tanévtől térnének át az új oktatási formára, melynek létjogosultságáról megoszlik ugyan a szakemberek véleménye, ám Ferenczi György igazgató szerint ez a jó képességű gyerekek érdekeit szolgálja. Egy ilyen közegben jobban fejlődhet a tanuló, mint egy vegyes összetételű általános iskolai osztályban. Nagyobb esélyük lehetne a továbbtanulásra is. Lényeges körülmény, hogy kiküszöbölik a párhuzamosságot, nem kell alapfokon és középfokon kétszer elsajátítaniuk a tananyagot. Elsősorban a tiszaföldvári és a környező települések hatodik osztályt végző 12 éves tanulóira számítanak. Egyelőre csak egy, nem is nagy létszámú osztály indítását tervezik, ahová anyanyelvből és matematikából lehet majd felvételizni. Olyan középiskola formálódik - jegyezte meg az igazgató -, amely jobban megfelel a fő célnak, melyet a gimnáziumnak kell megvalósítania - utalt a felsőoktatás számára történő képzésre. Már megvásároltak egy bevált tantervet és óratervet, melynek egyik előnye a hagyományossal szemben, hogy kötelező tananyaggal kevésbé terheli a tanulókat, viszont ötödik és hatodik osztályban magas óraszámban ír elő specializációt a legfontosabb műveltségi elemeket magába foglaló tantárgyakból. A hangsúly tehát a diák érdeklődésén és választási szabadságán van. Kedvez az új oktatási forma bevezetésének, hogy az intézmény pedagógusai közül többen általános iskolában kezdtek. Kollégiumot biztosítanak, igaz, a fiúknak csak korlátozott számban. A jelentkezés időpontjáról az iskola értesíti az érdekelteket. Ezzel párhuzamosan indul a hagyományos gimnáziumi osztály is, ahol a fakultáció során operátor végzettséget adnak az érettségi mellé. Az egyik csoportban matematikát, a másikban angolt tanítanak magasabb óraszámban. Szakközépiskolában szociális asszisztenseket Tiszaföldváron kívül csak Egerben képeznek. A pedagógiai szak kettő, a szociálisasszisztens-képzés három éve indult. A 4 + 1 éves képzési rendszerben a továbbtanulók a negyedik év végén érettségi képesítő vizsgát tesznek, a többiek egy év után - többnyire oktatási intézményekben - pedagógiai szakalkalmazottként, illetve szociálpolitikai munkakörökben helyezkedhetnek el. 1993-tól jelentős világbanki támogatást nyertek a szakképzés támogatására, melyre, mint a szolgáltatás egy sajátos formájára, a későbbiekben is szükség lesz. Sz. Z. Az atomerőművektől nem kell félni, de__ Tárgyilagosan kell megítélni az atomerőmüveket. Ezúttal Teller Edének az Új Néplapban megjelent (okt. 26-án) kijelentésével kapcsolatban is szeretnék néhány észrevételt tenni. (Csernobillal most nem foglalkozunk.) Ezenkívül, azt hiszem, mindannyiónknak döbbenetes volt látni az ,,Összeomlás’ ’ című filmet a televízióban, november 4-én. A hazai energialobby gondoskodik arról, hogy újabb gigantomániás terv kerüljön megvalósításra: a paksi atomerőművet 2 db 1000 megawattos reaktorral akarják bővíteni. Tervük hasonlatos a bősnagymarosi vízi erőműhöz: ez vonatkozik a megalapozatlanságra és a lakosság helyes informálása helyetti ködösítésekre. Mivel demokráciában élünk, meg fogják hirdetni a népszavazást az atomerőmű kérdésében. De a lakosság nem fog elegendő ismeretekhez jutni. Csak a kimondottan szakmai lapokban folyik a vita erről a rendkívül fontos kérdésről. Próbáljunk mi is belekukkantani ebbe a bonyolultnak tűnő témába. Földünkön 30 ország használ nukleáris energiát, amely a teljes energiatermelésnek kb. 5 százaléka. Hazánkban 4 db atomreaktor működik, ezek a villamosenergia-termelésnek 43 százalékát adják. Mivel a világ energiafogyasztása ötszörösére nőtt az elmúlt 50 év alátt, valóban égetően fontos eldönteni minden országnak azt, hogy hogyan tud a jövőben megfelelni ezeknek a növekvő igényeknek. Számos lehetőség van. A legtöbbet hangoztatott ezek közül a nagyobb takarékosság bevezetése elsősorban az ipar területén, de otthon, a háztartásokban is. Itt nemcsak arról van szó, hogy kapcsoljuk le a villanyt, ha nincs szükségünk rá, hanem vannak új, energiatakarékos gépek és eszközök is. A növekvő szükségleteket ki lehetne elégíteni a gáz- és gőzturbinás erőművekkel, valamint az úgynevezett alternatív energiaforrásokkal (Nap, szél, geotermikus energia stb.). Ezekről a későbbiek során fogunk még beszélni. Az atomerőművek építési költsége az összes erőművek között a legmagasabb. Kétségkívül legnagyobb előnye az, hogy nem szennyezi a levegőt. A jelenleg használatos szén- és egyéb fosszilis energiával működő erőművek rendkívül károsak ebből a szempontból. A tisztának nevezett atomerőmű azonban hatalmas mennyiségű radioaktív hulladékot termel. Ami nem is lenne probléma, ha elhelyezésük meg lenne oldva. Tudni kell azonban, hogy sehol a világon nem sikerült még ezt a problémát megnyugtatóan megoldani. Vannak megoldási lehetőségek, pl. kristályos kőzetekbe helyezik, fémötvözetekbe zárják ezeket. A kérdés rendkívül bonyolult: ugyanis többféle radioaktív anyag keletkezik, melyek más és más elhelyezést igényelnének eltérő lebomlási idejük és tulajdonságaik miatt. Ráadásul a francia fél - akikkel folynak a tárgyalások - nem szállítja a hulladékok tárolásának technológiáját. Szakemberek között ez a tény ismerős: a fejletlenebb országoknak ez is megfelel, mert ott nem olyan szigorúak az előírások. Ezt környezetvédelmi gyarmatosításnak hívjuk. A külföldön élő magyarok már felemelték szavukat a tervezett atomerőmű ellen. Kérték, terjesszék tiltakozásukat, de az csak az Élet és Irodalom egyik augusztusi számában, valamint a Kapu októberi kiadványában jelent meg. A haditechnikában kisebb mennyiségű, de nagyobb aktivitású radioaktív hulladékok keletkeznek. Sajnos, egyre nagyobb problémát jelent ezek nem megfelelő vagy egyenesen hanyag kezelése. Az Uraitól délre megnyitották az eddig tiltott várost, ahol az első szovjet atombombához gyártották a plutóniumot. Hivatalosan Cseljabinszk-40-nek hívják, de lakosai (!) számára csak Szorokovka (Negyvenes). 1957-ben történt az emberiség egyik legsúlyosabb nukleáris balesete: elszennyeződött a talaj, a tavak, a folyók egészen a Jeges-tengerig. Hozzánk nemigen jutnak el azok a hírek, hogy az amerikaiak hasonló problémákkal küszködnek pl. Hanfordban. Bulgáriában a belenei atomerőmű működése következtében a Dunán megsemmisültek az apró vízi élőlények, melyek oxigént termeltek és a halak táplálékaként szolgáltak. A radioaktív izotópok felhalmozódnak a vízi élőlények, elsősorban a halak testében. Mások azért tiltakoznak, mert az atomerőmű építését törésvonal mellé tervezik. Jó lenne, ha a magyar lakosság választ kapna arra, vajon folytattak-e hasonló vizsgálatokat nálunk is, ha igen, milyen eredménnyel. Teller Ede, világhírű magyar tudós szerint nem kell félni az atomerőművektől, de tisztelni és ismerni kell. Ezeket fűzhetjük hozzá. Nem fontos Franciaországba és Kanadába utazni, hogy képet kapjunk a biztonságot szolgáló intézkedésekről. Helyesebb lenne Svédország felé tekinteni, ahol lemondtak az atomerőművek építéséről. Pethő Mária MDF Környezetvédelmi Csoport mti <&bSk Vannak gondjaink, de én bí/.om — mondja a polgármester Egyre nagyobb problémát jelent a radioaktív hulladékok megfelelő kezelése
