Új Néplap, 1991. november (2. évfolyam, 256-282. szám)

1991-11-18 / 270. szám

SPORT EXTRA lói röplabda NB I. A-csoport_______________________________________________________ Ötszettes mérkőzések minden fronton BSE Taverna-Lehel SC 2-3 (-10,12, -8, -13) BSE: Kőrös, Téglási, Hornung, eng, Bordás, Bernáth. Csere: Varga, örincz, Czakó, Molnár. Edző: Tor­­la Ágnes Lehel: Király, Petliak, Doncsenkó, ápi, László, Tóth. Csere: Nagy M., esti. Hallgat. Edző: Szőke Péter Az idei szezon legnehezebb és egyben ghosszabb mérkőzését hozta a Lehel C számára a hét végi összecsapás. Az Iső szettben sokáig egyik csapat sem tu­­ott pontot elérni 2-2 után, az ellépés ernáth vezérletével a hazaiaknak sike­­ilt jobban, 5-3-ra, majd 7-4-re vezettek, rősített a jászberényi csapat, és 10-10- él utolérte ellenfelét, sőt ezt követően tár csak ők szereztek újabb pontokat, égig vezetve egyenlítette ki a vendé­­ek játszmaelőnyét a BSE Taverna. Tor­ta Ágnes tanítványai lendületbe jöttek, s a következő játékrészben is jobbnak izonyultak a Lehelnél. Pedig Sápi nyi­­ísait követően először a vendégek sze­ezteíc négypontos előnyt. A BSE azon­­>an fordított, és 9-8 után már egyetlen jontot sem engedélyezett vendégeinek, éj-fej mellett haladtak a csapatok a ne­gyedik játszma elején. 3-3 után a Lehel >C ragadta magához a játék irányítását, is 12-6-ra elhúzott. A játszmagyőzelmet égül 14-8 után egy hosszan tartó, látvá­­tyos labdamenetben szerezte meg Szőke ’éter csapata. Még izgalmasabban ala­­cult a mindent eldöntő ötödik szett. Fel­­/áltva szerezték a pontokat, jelentős előnyre egyik csapat sem tudott szert tenni. 8-6-os jászberényi vezetésnél cse­réltek térfelet az együttesek, s 10-9 után már 14-10 is volt az eredmény a vendé­gek javára. A fantasztikusan küzdő BSE játékosai azonban még ekkor sem adták meg magukat. Edzőnőjük valósággal fa­natizálta őket, és 14-13-ra felzárkóztak. Ekkor úgy tűnt, hogy a hazaiakat nem lehet megállítani, de szerencsére hibáz­tak, és ez a 15. jászberényi pontot jelen­tette. A helyenként színvonalas, 115 per­ces drámai csatát végül - ha nehezen is -, de megérdemelten nyerte meg a Lehel SC, megerősítetve helyüket a legjobb hat között. Jók: Homung, Bordás, Bernáth, ill. Király, Petliak, Tóth M. Szántai Szolnoki Vegyi müvek-Eger SE 2-3 (-6,8,12,-8,-11) Szolnok, 200 n., v.: Ferenczy, dr. Ta­kács Szolnok: Kmézic, Kovácsné, Kara­­vajeva, Göblyös, Illésné, Pajkos. Cse­re: Sülyösné, Gergelyfy, Hajdúné. Edző: Vasicsek János Eger: Kurucz, Brecher, Szendrői, Cserkaszova, Vojth, Urvancova. Cse­re: Kalotai, Tímár. Edző: Kasziba Ist­ván A Katarban is edzősködött Kasziba István vezérletével egy megfitalított baj­nokcsapat érkezett a tiszaligeti körcsar­nokba. Ráadásul nem is magukra hagyatva, hiszen az egri lányokat leghűségesebb szurkolóik is elkísérték, rigmusaikkal szokatlan hangzavart teremtve. Talán ennek köszönhetően eleinte a vendégek érezhették otthonosabban ma­gukat, ezt az eredmény is reprezentálta. Vasicsek mester 0-4-nél élt először az időkérés jogával, ám a különbség nőttön nőtt. Az első szolnoki pont Göblyös ne­véhez fűződött, aki 1-8-nál fakasztott né­mi mosolyfélét társai arcára. Rövid hazai fellángolás után ismét az Eger percei kö­vetkeztek: a bődületes leütésekkel nem bírtak a tomis lányok, majd a sáncról rendszeresen visszapattanó labdákkal gyűlt meg a bajuk, ráadásul nyitásban is sokat hibáztak (ez benne volt a pakliban, hiszen ahhoz, hogy ne „öljék” meg rög­tön a labdákat, kockáztatni kellett). Az első játszma alapján röpke 45 percesnek ígérkezett a találkozó. Aztán a második­ban gyorsan szereztünk két pontot Dlés­­né nyitásaiból, de 5-5-nél még egált mu­tatott az eredményjelző. Utána azonban - különösen Kovácsné felugrásos és Hlés­­né ász nyitásaival - a tekintélynek fittyet hányva játszani kezdtek a hazaiak. Ka­sziba edző 11-5-nél szánta el magát idő­kérésre, de a vegyisek sem cserélték edzőcipőjüket bálira, így a második szettlabdát kihasználva egyenlítettek, 1- 1. A harmadik menet kiélezett küzdel­mében eleinte feladási hibák miatt az el­lenfél húzott el 1 -4-re, később három tá­madást kivédekezve felzárkóztak a ven­déglátók. Ismét az ász nyitások kerültek porondra, ám továbbra sem tudtak bú­csút inteni egymásnak a csapatok (Il­ii). Hiába ütött a 17 éves, 193 centis Kurucz sokadjára magasan a blokk fö­lött, a mieink ki tudja hányadik ász vagy fogadhatalan nyitásával 2-1-es vezetésre tettek szert. A negyedik szettben 4-4-t követően 4-10! A „Szépasszonyok völgyéből” érke­zett lányoknak a lehetetlenek is bejöttek, a nehéz támadásokat bravúrosan kivéde­­kezték, ami az ötödik szett „érését”, sőt valóra válását jelentette. A tie-breakben 8-8-nál még egyenlő volt, onnantól azonban elég volt egy-egy rosszul irá­nyított sánc, egy elrontott nyitás vagy fo­gadás, így a javításra lehetőséget nem adó szettben pillanatok alatt dűlőre jutott a két pont sorsa. Jók: Kmézic, Kovácsné, Göblyös, ill. Brecher, Vojth, Kurucz. (kocsis) NB l/B. Férfiak Veszprémi SE-Szolnoki Vegyimű­vek 2-3 (11,15, -12, -5, -10) Veszprém, 100 n. V.: Szalay, Ortner VSE: Katona, Nagy, Németh, Gyür­ke, Urbauer, Veisz. Csere: Horváth, Herczmanszky. Edző: Magi Gábor Vegyiművek: Sármán, Illés, Hajdú, Gulyás, Krivec, Tóth. Csere: Szűcs. Edző: Liszi Ferenc Győztes labdarúgó-mérkőzésről mele­gedni átrándult szurkolók biztatása köze­pette lépett pályára a feljövőben lévő ha­zai csapat a formájában visszaesett Ve­gyiművek ellen. Sármán nyitássorozatá­val pillanatok alatt 5-0-ra vezetett a Szolnok, de itt abba is maradt a pont­gyártás. Több szervacsere után beindul­tak a veszprémi ütők, és meg sem álltak a 12. pontig (12-5). A lendületbe jövő veszprémieket időkérésekkel és cserével csak lassítani lehetett, megállítani nem, így övék lett a játszma. Kiegyenlített küzdelemben felváltva gyűjtögették a pontokat a csapatok a következő szett elején. 6-3-as veszprémi vezetés után hét (!) pontot hozott a Krivec-Tóth sáncket­tős (6-10), de ez sem ingatta meg a lel­kesen mezőnyöző hazaiakat. Szívós munkával ledolgozták hátrányukat, sőt lendületükkel a játszmagyőzelem küszö­béig jutottak (14-10), azonban a fordula­tokban bővelkedő játékrésznek ezzel ko­rántsem volt vége. Pontról pontra köze­lebb került ellenfeléhez a Szolnok, sőt a vezetést is átvette (14-15), de néhány vi­tatható játékvezetői ítélet megoldotta a játszma sorsát. A harmadik szett elején még mindig a veszprémiek irányítottak 8-5-ig, de Szűcs beállításával nagyot for­dult a játék. A sorozatban szerzett hét pont önbizalmában megingatta a hazaia­kat, és el is döntötte a játszma sorsát (2- 1). A negyedik játékrészben egy csapat volt a pályán, és tizenkét perc alatt sike­rült az egyenlítés. Az ötödik, rövidített játékban csak nyitásváltásokkal szereztek pontot 6-6- ig, de a folytatásban a magabiztossá vált vegyisek lendülete érvényesült jobban. Sármán szervájával sorozatban hét pon­tot gyűjtött a Vegyi, majd a mezőny leg­jobbja, az először játszó szovjet idegen­­légiós nagy ütésével a 15. pontot, és ez­zel a győzelmet is sikerült megszerez­­ni.Jók: Veisz, Németh, illetve Krivec, Szűcs. Junior: Veszprém-Szolnok 1-3 (-5, -2, 14, -6)_________________Csomós Kmézic (sötétben) ejti át a sáncot MAGYAR OLIMPIAI CSAPAT HIVATALOS BIZTOSÍTÓJA Ökölvívás A kicsik hozták magukat Sydney-ben megkezdődött a 6. ökölví­vó-világbajnokság, melyre hat magyar bok­szoló nevezését küldte el a szövetség. A foghíjas csapat magyarázata, hogy ezúttal csak olyan versenyzők indulását javasolta Papp László, akik nem eleve esélytelenül léphetnek a ringbe. Jobb eredmény elérésé­re az alacsonyabb súlycsoportokban szerep­lő Lakatosnak - 48 kg -, és Kovácsnak - 51 kg - van a legnagyobb sansza, de a nehéz­súlyú Harttól is tisztes helytállást vártak a szakvezetők. A két „kicsi” hozta magát az első fordu­lóban. Lakatos a két évvel ezelőtti junior vb-bronzérmes dominikai Del Rosario ellen lépett a kötelek közé, és szorosabb első me­net után magabiztos győzelmet aratott. A 22-9-es pontozási eredmény egyértelműen bizonyítja, hogy testre, fejre szórt horgai rendszeresen érvényes felületet találtak. Nem akart elmaradni csapattársától Eb­győztesünk, Kovács István sem. Thaiföldi „partnere” nem késztette különösebb erő­feszítésre aranyvárományosunkat, szinte megütni sem sikerült őt az ázsiai verseny­zőnek. Ezzel azonban sajnos befejeződték a sikeresen megvívott mérkőzéseink, hiszen mind Kalocsai - nagyon simán -, mind Hart - vitatható ítélettel -, mind Szűcs - sérülés miatt leléptetve - vereséget szenvedett, s ez­zel kiesett a további küzdelmekből. Az igazsághoz tartozik, hogy a bolgár vb­­ezüstérmes Kirkorov és a kubai Duvergel sokkal jobb öklöző, mint Kalocsai, illetve Szűcs, de a spanyol Ortega csak a jövő évi olimpiának köszönheti, hogy állva marad­hatott. Mivel ez a világbajnokság egyben kvalifikációs verseny is egyben, és előtte már hét ibériai sportoló kiesett, tovább kel­lett jutnia! Reméljük, „kisembereink" beváltják a hozzájuk fűzött reményeket, folytatják me­netelésüket, meg sem állnak a döntőig. Kosárlabda Vízilabda OB I. Nem szálltak el reményeink Románia-Magyarország 88-77 (48-43) Bukarest, 5000 n., v.: Zych (lengyel), Bubola (jugoszláv) Románia: Muresan 12, Popa 15, Ale­­<e 18, Rosnafschi 19, Tzachis 12. Csere: Sinevici 9/6, Branyisteanu 3/3, Ardelean, Rotaru. Szövetségi kapitány: Gheorghe Roman Magyarország: Bodrogi, Berkics 25, Zsebe 2, Walke 17, Karagits 9. Csere: Radovics 11/9, Tóth A. 5/3, Dávid 8. Szö­vetségi kapitány: Ránky Mátyás Kipontozódott: Alexa a 37. percben Folytatta szerdán megkezdett mérkőzés­sorozatát az Európa-bajnoki középdöntő­ben a magyar férfi kosárlabda-válogatott, a görögök után ezúttal Bukarestben, Romá­nia legjobbjai ellen kellett pályára lépniük Berkicséknek. A hosszú vonatozás okozta fáradalmakat nehezen pihenték ki játékosa­ink. Az utolsó tréningen már a testre sza­bott feladatokkal ismerkedhettek a kezdő­ötös tagjai, főleg Karagitsnak és Berkics­­nek jutott ki igazán a jóból. Két centerünk­nek nem kisebb feladatot adott Ránky Má­tyás, mint a 232 cm magas Muresan, illetve a 217 cm-re nőtt Popa őrzését. Mivel mind­két gárda alulmaradt az első fordulóban, ja­vításra készültek, bár a magyaroknak egy kisarányú vereség is megfelelő eredmény­nek tűnt. Az első félidőben a nehezebbnek gon­dolt feladatot - a két hórihorgas középjáté­kos kikapcsolását - remekül oldották meg a mieink, de sajnos a román ,Jdsemberekre” nem fordítottak elég figyelmet, így Alexe és Rosnafschi alaposan bedobhatta magát. A szolnoki .kosárkirály”, Berkics révén szerencsére sikerült lépést tartani a jól kom­bináló hazaiakkal, így az ötpontos félidei különbség nem adott okot az aggodalomra. A második játékrészre nem sokat változott a mérkőzés képe, de néhány rossz magyar kísérlet elég volt a románoknak ahhoz, hogy növelni tudják előnyüket. Ahogy fo­gyott az idő, úgy vált egyre inkább egyér­telművé, csak a szoros vereség elérése lehet válogatottunk célja. Ezt lelkes, helyenként jó játékkal kiharcolta együttesünk, ezzel to­vábbra is megőrizte esélyét a csoport máso­dik helyének megszerzésére. Ha szerdán Nyíregyházán tíz pontnál na­gyobb különbséggel legyőzzük a svédeket, s a románok a papírformának megfelelően kikapnak Görögországban, a keresztbeve­­résekből mi kerülünk ki nyertesen. Felszabadultan, tele önbizalommal Szolnoki Vízügy SE-Szeged SC 13-8 (2-1,5-1,2-3,4-3) Damjanich uszoda, 300 n. V.: Császár, dr. Konrád F. Szolnok: Bodrogi - Mohi 4, Dudás, Tóth Cs., Lihótzky, Eschwig 4, Nagy 2. Csere: Molnár, Krasznai G., Magyar 3, Monostori, Kiss A. Edző: Cseh Sándor Szeged: Scsegyerkin - Csapó 2, Dongó 1, dr. Dömsödi, dr. Török B. 1, Török T., Szabó. Csere: Bichihin 1, Lengyel 2, Me­gyeri, Kárász, Rigó 1. Edző: Kásás Zol­tán Gól emberelőnyből 11/6, ill. 7/2, négy­méteresből 0, ill. 1/1. Ennek a mérkőzésnek is volt támogatója, ezúttal a GITR volt a „gavallér”. A közön­ség érdeklődéssel várta, hogy a sorozatban három vereséget szenvedett Vízügy SE mi­ként áll helyt a két szovjet játékossal meg­erősödött Szeged ellen? Aztán gyorsan ki­derült, hogy felesleges volt minden aggó­dás. A szolnoki játékosok visszanyerték a bajnokság elején mutatott nagyszerű for­májukat. Felszabadultan, önbizalommal, minden addigi gátlást félredobva eredmé­nyesen és időnként látványosan játszottak. Remekül védekeztek, pontosan lőttek, na­gyot javult a helyzetek kihasználása, szinte állva hagyták ellenfelüket. Akcióból Esch­wig nyitotta meg a gólok sorozatát. Dongó hasonló helyzetből gyorsan egyenlített, de Mohi szép íveléssel 2-1-re, majd a második negyed elején Krasznai ügyes átadásából ugyanő 3-1-re alakította az eredményt. Csapó előnyből még szépített ugyan, de az­tán jött a szolnoki henger. Magyar gyönyö­rűen csavart, utána előnyből gólt lőtt, Esch­wig is követte, majd egy újabb Krasznai— Mohi-összjáték után már 7-2 volt az állás. A szünetben felcsattant a taps! Ekkor már szinte röpködtek a szolnoki játékosok a vízben. Szép volt Nagy Tibi távolról lőtt gólja, 9-3. A szegediek is igyekeztek, de csak szépíteni tudtak. Az utolsó kilenc percben a szolnokiaktól Nagy, Magyar, Eschwig és Mohi volt eredményes, közben kimaradt néhány ordító helyzet is, de a vé­gén már csak a gólkülönbség volt kérdéses. Ezúttal csak felsőfokokban beszélhetünk a szolnoki csapat játékáról. Nemcsak jól és eredményesen játszottak, hanem vala­mennyien szívvel-lélekkel hajtottak az utol­só másodpercig. Bodrogi ezúttal is megbíz­ható volt, üde színfoltot jelentett Mohi, Eschwig és Magyar gólerőssége, Krasznai néhány gólpassza, de a többiek sem marad­tak el tőlük. Jó lenne továbbra is így foly-Nem az égiekhez fohászkodnak, csupán a labdát várják, amelyet Eschwig (9-es) ka­parintott meg. Fotó: Novák tárni. Cseh Sándor: - Végre felszabadultan és fegyelmezetten játszott a csapat A fiúk belőtték az előnyös helyzeteket és betartot­ták a taktikai utasításokat. pataki)

Next

/
Oldalképek
Tartalom