Új Néplap, 1991. november (2. évfolyam, 256-282. szám)

1991-11-02 / 257. szám

1991. NOVEMBER 2. Hazai körkép 3 Az iparosok visszaigénylik Kié lesz a székház? (Folytatás az I. oldalról) Közben beköltöznek A képviselő-testületi ülésen az MDF-frakció vezetője, Csala Sán­dor interpellált a székház vissza­adása ügyében. Sem erre, sem a levélre nem kaptunk pozitív vá­laszt. Közben az egyik helyiségbe beköltözött a Fidesz - ingyenes használóként, a pincére pedig egy vállalkozási iroda tart igényt. Sze­retném, ha eldöntenénk végre, hogy mi legyen az épülettel. De nem akarom, hogy azért, mert be­adtam a visszaigénylést, mindenki betelepüljön, és mire visszaigé­nyelhetnénk, nekünk már csak a fölső szint jut. Mert félek, hogy erre megy ki a játék. Amíg nem kapjuk vissza az épü­letet, az iparosok nem hajlandók semmilyen munkát elvégezni, pe­dig volna mit: például ki kellene cserélni a födémgerendát. Egyszer majd valakinek a nyakába szakad a mennyezet ... Ha kell, aláírást gyűjtünk az iparosok körében, és petícióval fordulunk az önkor­mányzathoz. Előterjesztés lesz belőle A szolnoki polgármesteri hiva­talban König László polgármes­terrel és dr. Krizsa Sándor jegy­zővel beszéltünk a problémáról. König László:- Nincs olyan jogszabály - az egyházakra vonatkozó kivételével -, amely előírja, hogy a szervezet­nek vissza kell adni a vagyonát. A Szapáry úti székház szeptember el­seje óta önkormányzati tulajdon. A tulajdonos joga eldönteni, hogy mit csinál vele. Az önkormányzat­nak viszont úgy kell döntenie, hogy figyelembe vegye a város polgárainak az érdekeit, vélemé­nyét. Dr. Krizsa Sándor:- Az önkormányzat még nem döntött ebben a kérdésben, mert amikor a levelet megírták, a képvi­selők nem voltak tájékozottak az ügyben. Adatokat kell gyűjtenünk - többek között az előadó által kért dokumentumokat a kárpótlási hi­vatalból -, hogy a székház vissza­igényléséből előterjesztés szüles­sék a képviselő-testület számára. Az előterjesztés előkészítésén most dolgozunk.- Mikor viszik a képviselő-testü­let elé?- Néhány hónap múlva. El kell még mondanom, hogy az önkor­mányzat, mint tulajdonos, az üres helyiségeket kiadhatja bérbe. A Fi­desz ingyenes használati jogát pe­dig törvény biztosítja, mint ahogy a többi párt is ingyenesen használ­hatja az irodáját. König László:- Úgy érzem, hogy az Ipartestü­let joggal tart igényt az önkor­mányzat támogatására. De az ön­­kormányzatnak is érdeke, hogy a városban dolgozó érdekképvisele­tek, szervezetek működőképesek legyenek.- paulina -Válaszolnak a megye mezőgazdászai (Folytatás az 1. oldalról)- A mezőgazdasági termelőszö­vetkezeteknek hitelező bankoknak milyen beleszólása legyen a szö­vetkezet átalakulásáról szóló dön­tésekbe?- A bankok beleszólásának tör­vényi deklarálása az átalakulásról szóló döntésekben célszerűtlen, a pénzügyi garanciákat kölcsönszer­ződésekben kell rögzíteni. Érde­mes megjegyezni, hogy a meglévő szövetkezetek szétválása esetén a terhek felosztásának aránya a va­gyonfelosztás arányával megegye­ző legyen.- A készülő földtörvény kapcsán indokolt-e a birtokok és a bérletek nagyságát maximálni a nagy föld­birtokok kialakulásának megaka­dályozása céljából?- A birtokmaximálás az átmeneti időszakban (maximum 5 év) indo­kolt, mértékét 100 hektár nagyság­ban javasolják. Figyelembe kell azonban vermi a termőhelyi adott­ságokat, amelyek az Alföldön, il­letve dombos vidéken eltérőek, de más birtoknagyságot igényel a szántóföldi termesztés, az ültet­vény vagy a primőrök termesztése. A szabályozást az is indokolja, hogy az új tulajdonosok helyzetbe tudják hozni magukat, és ne a föld eladásában vagy bérbeadásában keressék a megoldás útját, hanem a tőkekoncentráció segítségével fejlesszék gazdaságukat.- Indokoltnak látszik-e külföldi­ek földtulajdonszerzési jogának korlátozása, s ha igen, milyen mér­tékben?- Egységes vélemény alakult ki, hogy a külföldi tőkére a mezőgaz­daságban is nagy szükség van. Ép­pen ezért a tőkebefektetés célját szolgáló létesítmények, beruházá­sok földterületigénye 5 hektár nagyságig akár tulajdonba is adha­tó, de szántóföldi termőterületet senki sem javasol elidegeníteni. Helyette egységesen a bérbeadás engedélyezését' javasolják, mely­nek időtartama 10-50 év között is elképzelhető. * * * A szövetkezeti törvény s az ezt szabályozó átmeneti törvénnyel kapcsolatosan egységes az a véle­mény, hogy minél hamarabb sza­vazza meg a parlament, az átalaku­lás procedúrája tovább ne húzód­jon. Szűnjön meg a mezőgazda­ságban uralkodó, vagyon körüli vi­tából eredő bizonytalanság. Feltét­lenül szükség van a tulajdonviszo­nyok végleges tisztázására, ami le­hetőséget teremt nemcsak a külföl­di tőke beáramlására, de a pénz­ügyi finanszírozás hosszabb távú lehetőségére is. A jelenlegi viszonyok között ugyanis a pénzeszközök felvételét a magas kamatterheken túl a fede­zetek hiánya is nehezíti. Hasonló gonddal küzdenek a mezőgazdasá­gi vállalkozók is. A különböző hi­telek felvételének fedezetigazolá­sa, az összegek mértékének megál­lapítása bonyolult számítási és egyéb eljárásokat igényel, ame­lyek az egyszerű emberek vállal­kozó kedvét elveszik. Összességé­ben, az 1992, évi átalakulást min­denki egységesen várja. Világrekorder trófea a gútki erdőből Saját és a Gútki Erdőgazda­ság büszkeségére világrekor­der dámvadtrófeát ejtett Ro­land Karz Siegeni (Németor­szág) orvosprofesszor. A tró­fea 6,4 kilogrammot nyom, bírálati pontszáma pedig 231,4. A 20 éve vadászó Karz úr örömébe egy kis üröm is vegyül, ugyanis a világrekor­der trófea a magyar állam tu­lajdonában marad. (MTI) A Mindenki Árpi bácsija A „patemalizmus” szónak rossz csengése van, s méltán, ha abban az értelemben hasz­náljuk, hogy felettünk akara­tunk ellenére atyáskodnak ilyen-olyan urak, elvtársak. De utalhatna éppenséggel arra is, hogy mi, magyarok hajlamosak vagyunk atyaszerepre elfogad­ni arra valóban méltó, súlyos egyéniségeket, s akkor akár vállalni is lehetne mindazt, amit a patemalizmus jelent. E bonyolultnak tetsző esz­mefuttatás oda hordana ki, hogy Göncz Árpád köztár­sasági elnökünk olyan népsze­rű, amilyenről egy politikus csak álmodozhat. Hogy mind­ennek oka van, erről Mezőtúr polgársága tett tanúbizonysá­got csütörtök délután. Először is: Göncz Árpád lázasan, meg­gyötörtén állta végig a másfél órás ceremóniát a város főte­rén. Aztán részt vett a tanácsko­zásokon, a belterjes beszélgeté­seken, miközben sajtófőnöke aggódva tördelte a kezét, hi­szen ez az ember délelőtt be­­gyógyszerezve egy nyújtott programú tanácskozás kereté­ben tárgyalt a NATO illeté­kesével, de hosszabb távon, egy nemzetközi turné végezté­vel, új külföldi utazássorozat előtt ugrott be, hogy a túriak mártírjai előtt tisztelegjen. Interjút kértem volna tőle, de ebből inkább háttérbeszélgetés lett, aminek nem óhajtott nyil­vánosságot. Érthető, hiszen az ő szájából minden szó politikai állásfoglalásnak hat.- Azt viszont megírhatod - mondta a maga közvetlen mo­dorában -, hogy eljöttem ide taknyosan is, mivel nem proto­kollárisnak tartom a szereplé­semet. Megviselt vagyok, nem is tagadom, az 1956-os forrada­lom ünnepségsorozata zajlik, és a napokban olyan sorstársa­im hozzátartozóinak kellett át­nyújtani emlékérmeket, akik a korábbi években a vállamon sírták ki magukat. Érthetően ez nekem nem egy közszereplés volt, jóval több annál. Aztán arról beszélt, hogy a második világháború Magyar­­országtól egymillió áldozatot követelt. Ebben benne vannak a frontokon elesettek és a kon­centrációs táborba hurcoltak. És hogy most ő Mezőtúron tette tiszteletét, nyomatékos gesztus is. Ugyanis a második világhá­ború során a fővárost nem kí­vánta sokkolni az áldozatok magas számával az akkori kor­mány, így a perifériákról, a ta­nyákról, külterületekről szed­ték össze a katonákat, akiknek az elestén nem kántált az or­szág. Hogy igazság szülessék ebben a kérdésben is, és a már­tíroknak járó elismerést meg­kapják azok, akiknek halálát ta­lán nem kíséri közfigyelem - nos mindez betegen is idehozta a köztársasági elnököt. Göncz Árpád most újabb kül­földi utakra indul. Darabját mutatják be a Brodway-n, az­tán megy tovább és tovább. Pe­dig lassan megszokjuk, hogy akkor vagyunk nyugodtak, ha itthon van. Ha ez patemaliz­mus, úgy jó szívvel vállalni kell. Palágyi Béla Iskolapélda Hogyan ne építsünk tornatermet? A jászjákóhalmi általános is­kola tornaterme lassabban ké­szül a magyar építőipari átlagnál is. Valóságos iskolapéldája an­nak, hogyan ne építsünk torna­termet. A forró nyári napokon közölte az Új Néplap - az esetet tekintve - szenzációs hírt: szeptember 20- án átadják az immáron öt éve épülő tornatermet. Az esemény­re meghívót is ígértek lapunk­nak. Vártuk, de nem hozta a pos­ta, így, bár hívás nélkül, elmen­tünk megnézni, elkészült-e ez a jászjákóhalmi „Luca széke”, a tornaterem? Félig-meddig elké­szült. A műszaki átadás megtör­tént. Az egyszerű honpolgár azonban csak azt látja: bizony nincs ez még kész. Mert szá­momra az a tornaterem van ké­szen, amelyben már tornásznak, ahol már nem látom a betonke­verőt, az építőmunkásokat. Itt meg csak azt láttuk, testnevelés órán a gyerekek a szabadban tor­násznak, a magasra, karcsúra si­keredett tornateremben der­mesztő hideg, körülötte járdaépí­téssel foglalatoskodó munkások. A - ha ez így megy tovább - maholnap a Rekordok Könyvébe illő építés történetét Muhari Zol­tán igazgató, testnevelés szakos tanár mesélte el:- Négy éve dolgozom ebben az iskolában. Amikor idejöttem, már egy éve építették a tornater­met. Elég rossz tervről van szó, ugyanis egy drágább, de gyorsan elkészülő épületet ígért, s az ára ellenére 5 évvel ezelőtt a gyors építési lehetőség miatt fogadta el az akkori tanács. Eredetileg 44x22 méteres csarnokról volt szó, ebből mára 24x16 méteres lett, de a belmagasságot nem iga­zították a kisebb belső térhez, tudniillik az eredeti tartóoszlo­pok már álltak, a belmagasságra így talán nem is gondoltak. (Erre majd csak mi fogunk gondolni szüntelenül, amikor a feles­legesen nagy légteret fűtenünk kell.) Az építési költség már 18 mil­lió forintnál tart, iskolapéldája­ként annak, hogyan nem szabad tornatermet építeni. A hátralévő munkálatok árát 7 millió forintra becsültük, melynek 40 százalé­kát állami, 60 százalékát önkor­mányzati költségvetésből fedez­nénk. Itt azonban mára kiderült, hogy nem 7 millió, hanem leg­alább 8 millió hiányzik még a teljes befejezéshez, felszerelés­hez, az állami támogatást viszont a 7 millió 40 százalékára kértük meg. Most azon van vita, honnan teremtsük elő a ténylegesen szükséges összeget? A műszaki átadás valóban megtörtént, de'ez még csak mé­zesmadzag, nagyon jó lenne, ha valóban birtokba vehetnék a gye­rekek a tornatermet, amelynek egyébként úgy ésszerűségben, mint kivitelezésében sok hibája van, véleményem szerint. Nem érdemelte ez a település, hogy még egy tornaterme sem legyen. Ez azonban nemcsak az építők hibája. Más községekben összefog a lakosság, együttes erővel, kevesebb pénzből, hama­rabb felépül egy tornaterem. Itt nem ez történt. Mindegy. Most már a gyerekek így is nagyon várják, s bizonyára örülni fog­nak, ha végre teljesen elkészül. KSZ. így, fotón már egész jól mutat... (Fotó: KÉ)

Next

/
Oldalképek
Tartalom