Új Néplap, 1991. november (2. évfolyam, 256-282. szám)
1991-11-18 / 270. szám
1991. NOVEMBER 18. Megyei körkép A Hamburgban építő szolnokiak mindenese A szerelmes szakács Filmforgatás magánvállalkozásban Bujtor István nem szívleli a pazarlást A Hamis a baba a Tallinn moziban Bujtor István (Ötvös Csöpi) és Kern András (Kardos doktor) az új film egyik jelenetében A Pogány Madonna, Az elvarázsolt dollár, a Csak semmi pánik itán pénteken a szolnoki Tallinn noziban bemutatták a Hamis a hátát, Bujtor István újabb filmjét. A -lamis a baba története, miként az :lőző három filmé is, sajátságos nagyar krimi, amelyben bűnözőtét üldöznek - tele humorral -, s a régén természetesen minden jóra brdul, győzedelmeskedik az igaziág. A főszereplő ezúttal is Bujtor stván, a „magyar Bud Spencer”. A művész, aki a valóságban igyáltalán nem tűnik olyan robosztusnak, mint a filmben, nem is agadja, hogy Búd Spencertől vete az ötletet filmjeihez. Ezek az ilkotások nincsenek tele hátborzongató jelenetekkel, nem folyik latakokban a vér, még a hullák is liszkrét „csomagolásban” láthaóak a vásznon, ugyanakkor tele /an izgalommal s a Balaton-part gyönyörű tájaival. Mind a négy filmben szinte tgyanazok a szereplők szórakozatják a közönséget. A Hamis a baba azonban mégis különleges iarabja a sorozatnak, hiszen az első olyan alkotás, amely magánválalkozásban, szponzorok segítségével készült.- Mi késztette erre? - kérdeztem Bujtor Istvánt a bemutatót követőin.- Már az Elvarázsolt dollár forgatásait is részben szponzorálták. Ezért is mertünk belevágni az íjabb filmbe, de szempont volt az is, hogy adott a szereplőgárda, s ris létszámú technikai stábbal tudunk forgatni. A színészeken kívül mindössze tizenhatan dolgoztak a filmen. így mindenki keményen dolgozott, s ezt természetesen meg Az osakai székhelyű Daihatsu Motor Co. Ltd. egyike japán legrégebbi autógyárainak. A cég hazai vezérképviselete a közelmúltban kezdte meg önálló működését, s mint kizárólagos importőr, legfontosabb feladatként hozzálátott az országos márkakereskedői és szervizhálózat kiépítéséhez. Noha megyénkben még nem találtak ehhez partnereket, a vezérképviselet a Primpress tájékoztatási tanácsadó iroda közreműködésével egy hétre szerkesztőségünk rendelkezésére bocsátotta a távol-keleti cég legnagyobb autótípusát, a Daihatsu Applause-t, annak is egy extrákkal bőségesen felszerelt változatát. Aki távolabbról veszi szemügyre az autó gömbölyded, de mégis erőt sugalló formáját, azt hiheti először, hogy egy hagyományos négyajtós limuzinnal van dolga. A látszat azonban olykor csal, mint itt is, mert a 426 cm hosszú karosszéria hátul hatalmas méretű ötödik ajtóban végződik. No, de menjünk egy kicsit közelebb. Tesztautónkat távirányítással működő központi zár nyitja ki, miközben hangos csipogás jelzi a riasztóberendezés működőképességét. Helyet foglalva az első ülésen, kényelmesen érezheti magát az ember még akkor is, ha is tudtuk fizetni, s a film mégis fele annyiba került, mint amennyibe kerülhetett volna, ha a hagyományos módon készül. Nem csoda, hiszen Bujtor István maga is több „szerepet” vállalt, írta, rendezte a filmet, s egyben ő Ötvös Csöpi, a főszereplő, s a producer is. Emellett a forgalmazásban is részt vesz. A szolnoki vetítésre meghívták Kelet-Magyarország mozisait azzal a szándékkal, hogy nézzék meg a filmet, s utána, ha úgy látják, hogy érdemes, mutassák be a mozikban. Nos, a Hamis a baba tetszett az első közönségnek, s minden bizonnyal tetszik majd a nagyközönségnek is, hiszen ugyanolyan kulturáltan, kellemesen szórakoztató, mint az előző három, amelyek nézőszámrekordot döntöttek itthon, de sikerrel vetítették a világ minden táján. Kínában például 90 millióan nézaz átlagosnál hosszabbra nőtt a lába. Hátul szintén majdnem ki lehet nyújtózkodni, hacsak nem egy kosarastermetű a kocsi vezetője, mert akkor a hátsó üléseken már szűkösebb a lábtér. Jóval tágasabbra sikerült viszont a csomagtér, amely a 336 literes űrtartalmával ugyan nem tűnik soknak, de annál jobban kihasználható, és a lökhárítóig érő óriási ötödik ajtón keresztül szinte gyerekjáték a vaskosabb bőröndök bepakolása is. Aki mondjuk egy háztartási gépet akar szállítani, annak sem kell kétségbe esnie, mert az osztott hátsó üléstámlák lehajtásával szinte kisáruszállítóvá alakítható a kocsi. A pilótafülke otthonos kialakítású, az áttekinthető műszerfal pedig bőséges információt szolgáltat a vezetőnek. A japán autókra tipikusan jellemző formájú kapcsolók és kezelőelemek jól kezelhetők, egyiket sem kell kisebb tomamutatványok árán működtetni. A kulcs elfordítása után nyomban életre kel az 1,6 literes, négyhengeres, elektronikus befecskendezés, háromutas katalizátorral méregtelenített motor, a hengerenkénti négy szelep táncra perdül. Az Az Applause erőforrása kiválóan veszi fel a fordulatot, a sebességi fokozatok könnyen kapcsolhatóak. A kocsi ték meg. Bujtor István abban látja a siker titkát, hogy a közönségnek lassan már kezd elege lenni az amerikai filmekből. Technikai tekintetben persze nem tudják felvenni a versenyt az amerikai gyártókkal, de úgy tűnik, kevésbé látványos fűmmel is meg lehet nyerni a közönség tetszését. Bujtor István, aki eredendően közgazdász, egyébként sem szívlelheti a pazarlást. Ezért is alakította meg a Bujtor Film Kft.-t.- Miben látjuk ismét mint ötvös Csöpit? - érdeklődtem végül a tervekről.- A három testőr Afrikában című Rejtő-regényből készítünk filmet, egyelőre úgy tűnik, nemzetközi kooprodukcióban, de erről inkább akkor beszélgessünk, ha bemutatták.- Akkor jövőre újra, ugyanitt... T. G. jól gyorsul, álló helyzetből 10,8 másodperc múlva már százat mutat a kilométeróra. Nyomhatnám még persze tovább a gázpedált, hisz a gyári adat szerint 185 kilométer óránként a formás japán „hölgy” végsebessége, de hát sebességkorlátozás is létezik. Ezért inkább egy fékpróba mellett döntök. A négy tárcsafék nagyon jól teszi a dolgát, és a feszes rugózásnak köszönhetően az autó csak kissé himbálózik a komoly fizikai igénybevételt követően. Az Applause a menetstabilitás terén is jó eredményeket produkál. Élesebb kanyarokban sem kell félni attól, hogy a kocsi 14 collos kerekei felemelkednek az aszfaltról, egyenes menetben pedig százas tempó felett is biztonságérzetet ad vezetőjének. A városban ugyancsak jóindulatú kezes bárány a kocsi, hisz a szervokormány egy ujjal forgatható, így a parkoláshoz nincs szükség kidolgozott alkarizomzatra. Az erőtől duzzadó motor és a kiváló menetteljesítmények mellett még egy területen különösen jó bizonyítványt érdemel a legnagyobb Daihatsu, ez pedig a felszereltség. így például a 16 szelepes motor mellett még jó néhány motor található a kocsiban. Ezek az ablak le- és feltekerésének, valamint a külső viszszapil lantó tükrök kézzel való beállításának terhét veszik le az ember válláról, erről ugyanis apró villanymotorok gondoskodnak. De vajon mibe kerül mindez? - kérdezhetné bárki. Nos, a benzinkútnál nem sokba. Az autó - gyári adatok szerint - tartós kilencvenes tempónál 5,3 liter, százhúszas sebességnél 7,2 liter, míg városi forgalomban 8,5 liter ólommentes benzint igényel száz kilométerre. Ami viszont a vételárat illeti, az 1 millió 195 ezer forint a versenytársakhoz képest kedvező. Ezért a pénzért egy nagyon jól felszerelt, elegáns, de temperamentumos középkategóriájú autót kap a - tehetősebb - vásárló. Laczi Zoltán Amit készített, nagyon ízletes volt, és rendkívüli adag. Azt fogyasztottuk, amit az építőmunkásaink. ők meg is tudták enni, belém nemigen fért. Az egyébként rokonszenves fiatalember, Bojtos József szakács (és még sok minden más) kissé szomorkásnak tűnt. Nemsokára sejteni véltem az okát, amikor valaki megjegyezte: szerelmes. Hamburgban lett igazán az, egy itthoni hölgybe. Ezután pláne hogy beszélgetést kezdeményeztem vele, négyszemközt. Elmondta (október közepén), hogy április 15-e óta dolgozik kint, azelőtt kilenc évet húzott le feszített ritmusban egységvezetőként Szolnokon, vágyott egy kis átállásra, kikapcsolódásra. Hát megkapta! Alig várja, hogy december elsején hazajöhessen...- Többen mondták az itt dolgozók közül, hogy maga itt a fiúk mindenese. Tulajdonképpen mi a beosztása?- Szakács, beszerző, beosztom a pénzt. . . Nagykeráron megszerzem a nyersanyagot, megcsinálom magamnak az étlapot, és beosztom. Tényleg vigyázni kell nagyon, hogy a hónap végén is tudjunk enni. Néha 100-110 emberre is kellett főznöm. Ezek a mi embereink rengeteget dolgoznak. Nagyon sokan csak azért jöttek ki, hogy pénzt keressenek, spóroljanak. Sokszor tényleg csak azt eszik, amit én adok. Nem úgy van, mint otthon, hogy húsból 12 dekás nyersanyagértéket veszek, hanem 25 dekásat. Ha csontos, például sertésoldalas vagy csirke, akkor 40 dekát. Plusz mellette 15-20 dekás köretadagokat . . . Kopogjam le, április óta még mindenkivel beszélő viszonyban vagyok, eddig mindent megettek, mindig elfogadtak. Soha nem szóltak, hogy kicsi volt az adag. Sikerült kiosztanom, viszont nem is maradt, ez a lényeg. Nem úgy van, mint otthon vagy az üzemi konyhán, hogy jó lesz holnapra. Nem. Itt az utolsó szemig kiadom, hogy mindenkinek egyformán jusson. És azért ez egy kicsit nehéz, hogy az első is annyit kapjon, mint a százegyedik. Itt nem lehet megkülönböztetés ... Szívesen csinálom, szakácsként itt dolgoztam először, attól függetlenül, hogy nem voltam azelőtt se soha nyakkendős vezető. Mert otthon is, ha a takarítónő beteg volt, fel kellett mosni vagy mosogatni kellett. Úgy érzem, ezt a szakmát csak így érdemes csinálni. Furcsa lehet, mert én vegyésztechnikusként végeztem, utána szereztem meg az üzletvezető, szakács és felszolgáló képesítést... Úgy néz ki, hogy ha Szolnokra visszamegyek, a családi állapotomban is változás jön, pont most állok nősülés előtt. Ez is furcsa, hogy ki kellett jönnöm Hamburgba . . ., ezalatt mélyült el a kapcsolat, de hát ez magánügy ...- Ha nem veszi rossz néven, engem érdekel.- Március vége körül ismerkedtünk meg, tulajdonképpen levelek által, nagyon sűrűn, heti 2-3 levél által, így mélyültél ennyire. Végül is a leveleket emberek írják, szerintem minden sor mögött áll egy ember, azt nem diktálja senki, azt szívből úja. És úgy éreztük ... Én is 31 éves vagyok, idáig meglehetősen igényes is voltam, mondhatom minden önteltség nélkül, meglehetősen sokat válogattam. Igen, ők azok - mutat az asztalon lévő fényképre, melyet épp szemléltem -, neki volt egy sikertelen házassága, 11 hónapos volt a kislány, amikor elváltak. Ő 26 éves, és úgy érezzük, hogy megtaláltuk egymást, most már nagyon komoly az ügy. Pedagógus volt, most negyedéves az egyetemen ...- Ez az itteni munkája anyagilag nem egy jó buli? - szaladt ki a számon, de már késő.- Egyértelműen azt kell mondanom, hogy nem. Ha az ember átszámolja forintra azt a pénzt, amit itt keres, akkor az nagyon jónak tűnik. Csak nem szabad elfelejteni, hogy abból itt kell élni, ahol ha bemegyek a városba a metróval, az 3,20 márka, vissza ugyanannyi, tehát összesen hat márka negyven. Voltam koncerten, negyven márka, meg újságot veszek, vagy beülök egy moziba ... Nem akarok nagy szavakat használni, de nekem nagyon hiányzott Magyarország, hiányzott Szolnok, a barátok, meg aztán elmélyültek Editékkel a dolgaim. Az első két hónapban például havi 4-5000 forintot költöttem csak újságra, otthonról hozattam a lapokat, a szolnokit is. Most is itt vannak otthonról a legfrissebb újságok, könyvek, én nem tudok úgy élni, hogy nem tudom, most mi van. Rendkívül érdekelnek a világ dolgai.- Az itteni munkájának mi a legnagyobb haszna? Ha már az anyagiak nem jelentenek annyit...- Én vendéglátós szemüveggel nézem a dolgot. Beültem vendéglátóhelyekre, különböző nemzetek éttermeibe, kíváncsi voltam a munkaszervezésre, a feltételekre, egyáltalán a vendéglátásra. Ez az egyik. A másik: Hamburg nevezetességeit, műemlékeit . . . Könyvekből rengeteget tudtam. A hétvégeken a fontosabb dolgokat megnéztem. Sajnos, idáig németül csak a szaknyelvet beszéltem, most is a vásárlásnál az rakódik rám. Az a baj, hogy napközben sokat vagyok egyedül, a társalgási nyelv nem nagyon megy . .. Most tanultam meg becsülni a segédmunkást meg a konyhalányt, most nagyon megtanultam! Mert itt mindenért, egy szem borsért, egy szem sóért magának kell kimenni.- A fiúk, akik itt dolgoznak, milyenek?- Az első csoport úgymond válogatott emberekből állt szakmailag is, emberileg is. Az első csoport tagjai nagyon hozzámnőttek. Együtt jöttünk ki, most már a hatodik hónapot együtt húzzuk, mindennap találkozom velük, ha megkérnek, elintézem ügyes-bajos dolgaikat a levéltől kezdve kirándulások szervezéséig, például Dániába voltak hajóutak, elmentem megvenni a jegyeket... Ezek amikor először bementek a boltba, úgy fordultak ki, hogy nem vásároltak semmit, mert abból indultak ki, hogy egy kiló kenyér kétszáz forint... A munkától először nagyon féltek, mert az volt, hogy német munkafegyelem, német követelmények. A konyha az egy információs iroda, ott mindent elmondanak, panaszáradatot és egyebeket, mindenről tudok, mindenről értesülök. Volt bennük egy ilyen tartás, egy félsz. Utána rájöttek, hogy ha a magyar ember akar, akkor tud dolgozni. Nagy betűvel mondom azt, hogy HA AKAR. Akkor tényleg helyt tud állni. Itt azt a 8-9 órát végig kell dolgozni, mert itt nem szokás, hogy közben elmennek egy félórát cigarettázni, itt végig kell hajtani. Aki itt dolgozik és így dolgozik, megkeresi főállásában azt a pénzt - erre rájöttek ők is -, ami még otthon nem jellemző, hogy nem kell másodálláson meg pótkereseteken törnie a fejét. Itt pénteken a német is hazamegy, és hétfőig el van felejtve a munka. Viszont amikor dolgoznak, akkor szigorúan csak a munka van. Akkor nincs sport, nincs nő, nincs semmi, akkor csak a munka van ... Most voltunk ezen a házavatáson, és ahogy a németek beszéltek, meg ahogy kezelték a fiúkat, ez tényleg nagyon jó.- És ezt innen is büszkén éli meg?- Igen, mert mi együtt itt egy kis Magyarország vagyunk. Nekem is jólesett, bár apróság, hogy kétszer vagy háromszor voltak itt vacsorázni a német művezetők, és nekem is megköszönték. Vagy ott is most volt 160 emberre egy ilyen állófogadás melegételből, magyaros ételeket próbáltunk összeválogatni, és önteltség nélkül mondhatom, hogy tényleg sikeres volt, mert volt, aki Hétszer visszajött, és mondták, hogy nagyon finom, nagyon jó. Úgy érzem, az ember a munkájára büszke is kell hogy legyen, tehát álljon ki bátran, hogy ezt ő csinálta.- Most egyelőre szünetelnek majd az itteni munkák, de hallottam, jövőre esetleg beindulnak újra. Visszajönne?- Egy kikötése volt az Editnek, és én is úgy érzem, hogy egymástól távol élni semmiképp nem fogunk. Ezt megbeszéltük. Annyit el kell árulnom, hogy engem itt Németországból már megkerestek két nagyon komoly állással. Az egyik nagyon rokonszenvesnek tűnik, ott egy 50 százaléknyi üzletvezetői állást kínálnak, tehát ketten csinálnánk egy német városban, az egy ötéves szerződés lenne. Megbeszéltük Edittel... Igen, erről szó van, hogy külföldön fogunk dolgozni, neki annyi előnye is van, hogy anyanyelvi szinten beszél németül, de dolgozni mindenképpen együtt fogunk, ez a lényeg. Molnár H. Lajos Próbaúton a Daihatsu Applause-zal Gladiátor kimonóban A Daihatsu Applause-t, melynek neve angol nyelvterületen tapsot jelent, mintegy 500 kilométeren keresztül nyúztuk. Összefoglalva benyomásainkat: valóban tapsot érdemel. Fotó: Mészáros