Új Néplap, 1991. november (2. évfolyam, 256-282. szám)

1991-11-16 / 269. szám

1991. NOVEMBER 16. Szolnoki Extra Pelikán Díj. A város önkormányzata Ezüst Pelikán Díjat alapított azok részére, akik a város fejlesztése, szellemi és tárgyi értékeinek gyarapítása érdekében kiemelkedő teljesítményt nyújtottak. A város jelképét szimbolizáló plasztikákat Györfi Sándor Munkácsy-díjas szobrászművész készítette el üvegből és ezüstözött bronzból. A díjakat decemberben, közgyűlésen adják majd át. Egyházi hírek Római katolikus egyház Vár Főplébánia 17-én, vasárnap a délelőtt lOórai szentmisén lesz a halottak napjával kapcsolatos megemlékezés az összes elhunytról, külön is a hábo­rúk, forradalmak katona és polgári áldozatairól. Belvárosi Plébánia 17-én, vasárnap délután 4 órakor szentmise lesz a Hetényi Géza Kórház kápolnájában, betegek és látogatók részére. A volt Komarov-teremben a Ma­gyar Máltai Szeretetszolgálat meg­szünteti működését, azt az egyház a továbbiakban kulturális célokra fogja használni. A kegytárgyüzlet a Belvárosi Nagytemplomban karácsonyig működik. Nyitvatartási idő: szom­baton este, a szentmise előtt és va­sárnap délelőtt, mindkét szentmise előtt. Jézus Szíve Plébánia December elsejétől, azaz advent első vasárnapjától a Szegényházi templomban megszűnik a reggel 7 órás szentmise. Helyette minden vasárnap fél 9-kor lesz szentmise. A bűnözési hullám a templomo­kat is elérte. Felhívjuk mindenki figyelmét, hogy nagyobb értékeket ne hozzanak magukkal, ne könnyít­sék meg a zsebtolvajok dolgát. Görög katolikus egyház 17-én, vasárnap 10 órakor a pi­ros iskolában, 11,30-kor a Partos kápolnában lesz szentmise. Református egyház 16- án, szombaton délután 4 óra­kor kórházi istentisztelet lesz a MÁV Kórházban. Ugyancsak szombaton délután 5 órakor ifjúsági bibliaóra lesz. 19-én délután 6 órakor házi bib­liaóra lesz. Bővebb információt a lelkészi hivatalban adnak 21-én, délután 5 órakor bibliaóra lesz a gyülekezeti teremben. Evangélikus egyház 17- én, vasárnap délelőtt 10 óra­kor istentisztelet, majd utána hitok­tatás lesz az evangélikus templom­ban. Alkatrészek olcsóbban Érdemes körülnézni a szolnoki autósboltokban, mert számos áruféleség most olcsóbban vásá­rolható. Autóker Szolnok, Baross u. 22.- Prevent fagyálló 1 liter 251 forint helyett 160 forint- Trabant (kétütemű) új típusú futómű 7020 forint helyett 3510 forint- Skoda ablaktörlő-ütemsza­­bályozó 785 forint helyett 322 forint- Lada (1200-1300 köbe. tető­kárpit) 1980 forint helyett 990 forint Rodeo Jármüszakbolt Szol­nok, Baross u. 34.- Fagyálló szgk.-akkumulátor 4400 forint helyett 3500 forint- Fridex fagyálló 222 forint he­lyett 150 forint- Kerékpárok - mopedek 20 százalék árengedménnyel Nagy Ferenc műszaki keres­kedő, Szolnok, Kertész u. 20. Te­lefon: 37-264 és Nagy Róbert műszaki keres­kedő, Szolnok, Pólya T. u. 6. Te­lefon: 38-733 November 18-tól december 31-ig valamennyi 2000 forint fölötti vásárlás esetén 10 száza­lék kedvezményt ad. Dacia üléshuzatok minden tí­pushoz 3640 forint helyett 2490 forint Kozák Csaba Skoda-Lada au­tóalkatrészek és felszerelések boltja, Szolnok (SZTK mögött) - Telefon 31-366- Skodá első szélvédő 3300 fo­rint- Skoda gyújtáselosztó 2600 forint- Skoda vízpumpa 2200 forint- Skoda 120-as hűtő 4900 fo­rint- Lada 1500 (köbe.) hátsó szél­védő 3250 forint November végéig kérhető Támogatás a távfűtéshez A távhőszolgáltatás díjának emelése Szolnok városában mintegy 30 millió forint plusz kiadást jelent a lakosság számá­ra. A kormány az emelkedés 80 százaléka feletti részre nyújtott kompenzációs lehetőséget, amely Szolnokon mintegy 5,5 millió forintot jelent. Az önkor­mányzat elfogadott rendelete alapján 1991. október 15-től de­cember 31-ig terjedő időszakra adható támogatás. A rászorult­ság megállapításához a kérelme­ző, illetve családja 1991. első félévi bevételéből le kell vonni az állandó kiadásokat, s az így kapott összeget elosztani 6-tal, ezt követően pedig a családban együttélők számával. A rászo­rultság akkor állapítható meg, ha az így kiszámított összeg nem haladja meg az 5 ezer forintot. A kérelmezők bevételénél figye­lembe kell venni a mindenféle címen kapott jövedelmet, olyat is, mint például a családi pótlék, árvaellátás, segélyek stb. A ki­adásoknál viszont figyelembe kell venni a különböző hitelek törlesztőrészleteit, a lakásfenn­tartás kiadásait stb. A rászorult­ság megállapítása után a támo­gatás elosztása a rászorultsági fokozatok szerint történik. A közgyűlés egy olyan változatot fogadott el, amely figyelembe veszi a lakás nagyságát is. Támogatásban nem részesít­hető, aki olyan lakásban lakik, amely a lakásigény általánosan elfogadott mértékét meghaladja. Ez 30 négyzetmétert jelent egy főre számítva. Még mielőtt az egyedül élők, mindenekelőtt a nyugdíjasok megijednének, el­mondhatjuk, hogy itt méltányos­­sági szempontból támogatni le­het olyanokat is, akik egyébként rászorulnak. A támogatást igénylőlapon lehet kérni. Ezt a polgármesteri hivatal ügyfél­­szolgálati irodájában lehet díj­mentesen beszerezni. A kérelmeket november 30-ig kell benyújtani a polgármesteri hivatalhoz. Az ezután érkezőket már nem lehet figyelembe venni. F. I. Környezetvédők Csíkszeredáról Kívülről nézve szebbek vagyunk Mint azt hírül adtuk, ezen a héten Szolnokon tartózkodott egy hattagú küldöttség a Har­gita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség (Csíkszereda) kép­viseletében. A Közép-Tisza-Vidéki Kör­nyezetvédelmi Felügyelőség meghívására városunkba ér­kezett delegáció vezetőjével, Somay Péter igazgatóval be­szélgetett munkatársunk Szol­nokon szerzett tapasz­talataikról. Az erdélyi magyarok egysze­rűségét, tiszta emberségét nem­csak Tamási Áron nagyszerű re­gényeiből ismerem, tapasz­talatból is tudom, hogy úgy van. Mégis azt gondoltam - hiszen rég jártam arra -, talán a rohanó idő Erdélyből is kisöpörte azt a tisz­ta. régi. jó magyarságot, amire Adalékok a „vállalkozói kórház”-koncepcióhoz Egy hete írtam ugyanezen az oldalon a Hetényi Kórház „par­­kolósdijáról”, vagyis dühöng­tem azon, hogy az oda érkező betegek vagy betegszállítók a be­vezetett fizetőparkoló-rendszer miatt óránként (de akár öt percért is) le kell hogy pengessenek tíz forintot. Kissé bizonytalan vol­tam „igazamban” már azért is, mert az egyik kórházi vezető fel­vetette: mi jobb, ha nincs hely a parkolóban, vagy ha néhányszor tíz forintért (esete válogatja) van? Elképzeltem, hogy vannak jócskán tehetősebb gépkocsi-tu­lajdonosok, akiknek az utóbbi változat a jobb. Aztán jó néhány olvasói észre­vétel, amolyan „spontán vissza­jelzés’ ’ igazolta, nem vagyok ép­penséggel egyedül a vélemé­nyemmel, mármint a kifogásom­mal, melyet most próbálok még világosabban megfogalmazni: a kórház a betegért van, orvosai­val, egészségügyi dolgozóinak maradékával és parkolójával együtt. Ha az orvosoknak-dolgo­­zóknak nem kell fizetniük, miért kellene a betegnek? A hozzászólások közül az egyik legérdekesebbet említe­ném. Felhívott telefonon Schaff László úr, az Országos Szórakoz­tatózenei Központ helyi kiren­deltségvezetője, és az írásommal való tökéletes egyetértése mel­lett a következőt mondta el:- Uram, én huszonkilencszeres önkéntes véradó vagyok, gon­doltam a minap, legyek harminc­­szoros. Megállók a gépkocsim­mal a kórház parkolójában, jön az őr, hogy fizessek. Mondom, uram, én azért jöttem, hogy vért adjak ingyen, már nehogy ezért még fizetnem kellene! . . . Azt felelte, őt nem érdekli, miért jöt­tem, vagy fizetek, vagy menjek ki az udvarról. Na jó, akkor eljöt­tem, megnézhetik, mikor me­gyek ismét véradásra ... Schaff László felháborodását annyira természetesnek veszem, hogy még nem is tudnék nehez­telni rá, amiért nem gondol arra: ezzel a „vérvisszatartással” tu­lajdonképpen a betegeket (és saj­nos, nem a kórház vezetőit) sújt­ja. Erre talán szemrebbenés nél­kül, továbbra is töretlen maga­­biztossággal válaszolhatja az igazgatóság valamelyik tagja (mint például a múltkor a gazda­sági igazgató), hogy kérem, sza­bad világunkban szabadon vá­laszthat az önkéntes véradó: ha neki nem ér meg tíz-húsz forin­tot, hogy egy kicsit megcsapol­ják, hát megvan a lehetősége, hogy ne tegye. Az intézkedés önkényes beve­zetése és a mellette való makacs kitartás után nem tartom valószí­nűnek, hogy az abszurd helyzet­re rá tudnék licitálni. Mégis meg­próbálom. A kórház földszinti halijában meglévő butikosok mellett kisvállalkozóként elférne egy „levegőőr”, adják ki ezt is egy vállalkozónak (termé­szetesen területfoglalási díj elle­nében): az előcsarnokban csak úgy lehet szuszogni, ha fizetnek, minden szippantás tíz forint (le­het választani: aki nem fizet, nem szuszog). Vagy: adják el a liftke­zelést is egy vállalkozó kedvű­nek, itt igazán kézenfekvő a díj­szabás, ahányadik emeletre megy a beteg, annyiszor tíz fo­rintba kerül, teszem azt, a harma­dikra harminc, a hetedikre het­ven (mindjárt megválogatná a kedves páciens, milyen baja van, és ez sem kötelező, mehet gya­log, a vajúdó akár meg is szülhet, a szülőszoba van legfelül), a hu­mánus kedvezmény lehetősége is adott, mert a gyerekambulan­cia a földszinten van ... Persze, ötletgazdagabb egyé­nek még találhatnának lehetősé­geket a változatos alvállalkozá­sokra ebben a valamikor szenve­dő embereket segíteni hivatott, ma már alpiacokként működő in­tézményben. Csak egy gond le­het - igaz, ez már nem az én gondom -: ha ilyen sokba kerül a behatolás, aligha marad valami a zsebünkben a hálapénzre.- ” -' Molnár H.-Lajos­itt, az „óhazában” nosztalgiával gondolunk, vagy csak hallomás­ból ismerjük. Amint Somay Pé­terrel leültem beszélgetni, vi­szont mintha megállt volna az idő. A tartalom egyszerűségén túl, azt a hangulatot lenne jó visszaidézni, melyek szavai nyo­mán betöltötték az irodahelyisé­get, amelyben beszélgettünk. A szavakkal ki nem mondott, tar­tással teli alázat magyarságunk iránt, a magyar szó szép formá­lása, az egyszerű, kendőzetlen őszinteség, amely személyiségé­ből áradt - őszinte leszek én is: elbűvölt. Évek óta nem láttam ilyet, évek óta tájára sem mentem Erdélynek, így csak hallgattam, hallgattam a szépen formált sza­vakat, s egyszer azt vettem észre, a tartalomra már nem figyelek, azon gondolkodom, hogyan le­hetne megragadni a pillanatnak ezt a régi hangulatát, hogy túl­zásnak ne gondolja bárki, s ugyanakkor kapjon belőle, ha csak egy csöppet is, az, aki nem volt jelen. így történt meg, hogy beszél­getésünk érdemi része nem az interjúk jellegzetes módján, új­ságírói kérdéssel, hanem a gon­dolataim kalandozását érzékelő Somay Péter kérdésével kezdő­dött.- Talán mutatja is, amit én itt most beszélek, még az is lehet, hogy nem vagyok elég palléro­zott, vagy hogy nem konveniál, amit szubjektív benyomásaim alapján mondok ...- Nem untat, csak arra gondol­tam önt hallgatva, milyen szép­nek látják kívülről Magyarorszá­got. Akár Keletről, akár Nyugat­ról jön ide valaki, mindig szebbe­ket mond rólunk, mint amilyen­nek mi látjuk, éljük az életünket.- Az én szememben az itt élő emberek sokszor nagyon fino­maknak vagy finomkodóknak tűnnek, azt hiszem, mi sokkal da­rabosabbak vagyunk. Nem is va­gyunk hozzászokva a protokoll­hoz sem. Ugyanakkor tényleg nagy szeretettel fogadtak ben­nünket. Ezt abból tudom, ahogy hozzánk szólnak, amilyen ked­vesen megállított bennünket pél­dául akár a martfűi gyárban a postás bácsi. Itt az élet békebeli. Nyugodtabbak, mint nálunk. Látszik, hogy gazdagabbak, lát­szik a jólét, az anyagi biztonság. Ugyanakkor azt is látom, azért, hogy ez meglegyen, sokkal job­ban hajtják magukat. Régóta is­merem a magyar árubőséget is. Az egyik kolleganőm, aki velünk van, először jár Magyarorszá­gon, annak, aki először van itt,- Csudavilág? Mondjon még rá példát nekünk.- Nézzen körül. Ezek a tágas irodák. Majd’ mindenkinek kü­lön szobája van, nálunk ilyet nem nagyon talál.-És a szakmai tapasztalataik?- Itt előbb állnak szakmai té­ren, mint mi, ugyanakkor nekünk is vannak olyan tapasztalataink, amit esetleg szolnoki kollégáink nem ismernek, így talán kölcsö­nösen hasznos lehet ez a kapcso­lat. Kérdezte, mi az, hogy csuda­világ? Itt egy másik példa: a szol­noki labor felszerelése tízszerese annak, amit mi otthon magunké­nak mondhatunk.- Ön vegyészmérnök, környe­zetvédő szakember. Ilyen szem­pontból is előbb járunk önöknél?.- Romániában a környezetvé­delmi törvény igényes volt, de nem lehetett betartani anyagi eszközök híján. Új törvény jelen­leg még nincs, de a tervezetet ismerem. Ha azt megszorozzák, hatékony lesz, de most mi még eléggé gyenge helyzetben va­gyunk. Hogy Szolnok előbb van­­e környezetvédelemben, mint Hargita megye, arra csak azt mondhatom; a mi megyénk egy­­harmada erdő. Az Olt, a Maros, a Szeret mind nálunk erednek. Ott fenn vagyunk, a világ tetején, ahol még minden tiszta. A klíma elég rideg, de talán világviszony­latban is a Föld egyik legszebb, legtisztább vidéke, és talán az egyik legszebb is. A Szent Anna­­tó, a Gyilkos-tó, a borvizek, a mofetták! Szomorúan tapasz­talom, hogy a szolnokiak közül kevesen jártak Hargita gyönyörű vidékén. Kapcsolatunk eredmé­nye lesz, reméljük, hogy minél több turista eljön hozzánk, meg­hívunk családokat, ha egy hétig, tíz napig hol itt, hol ott együtt lehetnénk, a szakmai kapcsolato­kon túl, emberiekben is nagyon sokat jelentene, hiszen nem az a cél, hogy kínlódjunk, hanem hogy haladjunk. — — ,------- Kátai Szilvia Atkeles \ illogó sárgánál

Next

/
Oldalképek
Tartalom