Új Néplap, 1991. november (2. évfolyam, 256-282. szám)
1991-11-12 / 265. szám
1991. NOVEMBER 12. Hazai tükör 3 Mesterségek iskolája Köztudomású, hogy nagyon sok nyolcadikat végzett tanuló nincsen sehol. Jobban mondva - mivel sehová nem vették fel őket - vagy az utcán lődörögnek, vagy a szüleiknek segítenek. Közülük 54 lánynak és fiúnak a sorsa rendeződni látszik, mivel a kunhegyesi Kossuth iskolában nekik kétéves szakmai képzés kezdődött. A diákok közül tizenkilenc a környékbeli falvakból, községekből jár be, a többiek pedig helybeliek. A képzés kétéves, és a lányok kézi-gépi varrást tanulnak, a fiúk pedig épületlakatosok lesznek. A tantermeket úgy alakították ki, hogy az iskola pályázat útján kapott egymillió forintot a műhelyek létesítésére, gépvásárlásra. Segítette az elképzelést a Nemzeti Szakképzési Intézet is, és a diákok közismereti tantárgyainak a tantervét az iskola pedagógusai, nevelői dolgozták ki. Felvételünk az egyik elsős lánycsoport varrásgyakorlati óráján készült. Kamera csillárban, lehallgató melltartóban Rovarirtás után a „poloskákról” Ez a múlt. Régi idők hírszerzőinek felszerelési tárgyai. Három, felderítők által használt fényképezőgép, amelyeket a londoni Christie's cég 1991 decemberében bocsát árverésre. Balról jobbra gyűrű formájú, rézlemezes fényképezőgép, középen a cigarettacsomagnak álcázott, az amerikai hadsereg részére 1946-ban készített két fényképezőgép egyike, jobbról pedig egy német gyártmányú, 16 mm-es gyufásdobozba rejtett fényképezőgép. Műszeres vizsgálatok sora zajlott le nemrég különböző pártszékházakban, hogy földerítsék: nincsenek-e elrejtve az. irodákban, tárgyalótermekben vagy egyebütt miniatűr „fültanúk”, népszerű nevükön „poloskák”. Noha a mérések nyilvánosságra hozott eredményei szerint nem találtak lehallgatókészülékeket, a napjaink csúcstechnikáját képviselő apró szerkentyűkről naponta szó esik laikusok és avatottak körében egyaránt. Milyenek, mit tudnak ezek a minden titkot meghalló fülek, mindent látó szemek? - kérdeztük dr. Bokor Imre mérnök-ezredest, a rádióelektronika e speciális ágának ismert szakemberét.- Az elhárítás módszereit, időtől és társadalmi rendszertől függetlenül, sűrű csönd övezi. Egyik legtöbbet vitatott válfajáról, a megfigyelésről, s benne a lehallgatásról szintén hallgatni szoktak ... Tudniillik éles a verseny: az alkalmazott technikai eszközökkel mindig egy lépéssel az ellenfél előtt kell járni.- A földerítés és az elhárítás rejtélyes világáról szóló filmek, könyvek fantasztikus megoldásokat sejtetnek.. .- Szinte valamennyi efféle megoldásnak valóságalapja van. A rádióhullámokkal, infraérzékeléssel, mágneses hullámokkal, nyomásérzékeléssel vagy illatérzékeléssel összefüggésben ugyanis szinte minden elképesztőnek tetsző teljesítmény elképzelhető.- Milyen módjai vannak a telefonlehallgatásnak? Észre lehet-e venni a , füle lést’ ’ ?- Ma már olyan tökéletes a technika, hogy nem árulja el magát. A lehallgatót beépíthetik a készülékbe, telepíthetik a vezeték mellé, vagy rácsatlakoztathatják a vonalra. Számtalan megoldás létezik tehát, s általában a vonalak minősége határozza meg, hogy melyiket választják. Lehallgatót egyébként el tudnak helyezni fülbevalóban, gyűrűben, nyakláncban, órában, hajcsatban, melltartóban, hamutartóban. Három irányba látó tévékamerát pedig csillárban, matt izzólámpában. Tudnak konstruálni olyan érzékeny berendezéseket is, amelyek a fal, az ablaküveg, a csővezeték rezgéseit alakítják át hanghullámokká. Ezek megfelelő fölerősítésével érthetővé válik az elzárt szobában folyó beszélgetés, tárgyalás. Az ilyen akusztikai érzékelők csak az emberi beszéd frekvenciazónájában keletkező hangokat továbbítják, megszűrve azokat a zavaró zajoktól.- A „poloskák” egy másik csoportját a távolsági akusztikai érzékelők alkotják...- Ezeket utcán, parkokban, nyílt terepen használják, s segítségükkel 80-100 méter távolságból is lehallgathatók akár a halk beszélgetések is. Csak érdekességként: vannak olyan számlálókészülékek, amelyekkel megállapítható, hogy hányán mentek be, jöttek ki egy-egy helyiségből. Ezeket rendszerint az ajtófélfán helyezik el. A padlóba épített nyomásérzékelő pedig arról ad információt, hogy ki, mikor, melyik helyiségben tartózkodik. A megoldásokat kombinálni szokták, például úgy, hogy a nyomásérzékelő hozza működésbe az infrakamerát. A miniszemek és -fülek gyártá** sára jó nevű elektronikai gyárak és külön erre szakosodott cégek álltak rá, ám a márkajelzések sok esetben hiányoznak az effajta termékekről.- Hazánkban foglalkozik ilyesmivel valamelyik intézmény vagy vállalat?- Ismereteim szerint nem. Egyébként Kelet-Európa lemaradása ezen a téren is minimum 15- 20 év.- Milyen áron lehet hozzájutni ezekhez a „rovarokhoz’ ’ ?- Ötezer forintból akár házilag is barkácsolható egy lehallgató. A világpiacon pedig már 2-300 márkáért is kapható. Nyílt üzletekben is. üomi Zsuzsa Ferenczy Europress Jeyyzetfapofy A Átvilágítottak Ezúton tudatom azokkal, akik még előtte vannak: engem már átvilágottak! Megnyugtatásul idejében közlöm azt is, hogy az átvilágítás nem olyan félelmetes dolog, mint ahogy azt egyesek elképzelik. Tagadhatatlan viszont, hogy nem kevés feszültséggel, izgalommal jár. Tehát alaposan fel kell rá készülni, mivel érhetik kellemetlen meglepetések az embert. Bevallom, az átvilágítást nem magam szorgalmaztam. Azért nem is ajánlottam fel érte egymillió forintot - mint egyesek mert számomra nem volt létfontosságú az ügy. Tiszta lelkiismerettel úgy éreztem, nem lehet semmi baj velem, és mindig vigyáztam arra is, hogy másokban se ébredjen ellenszenv irántam. Nem kértem tehát az átvilágításomat, és szűkebb környezetem sem noszogatott - elfogadott vagy eltűrt olyannak, amilyen vagyok. Másoknak viszont - akik engem nem ismernek - fontos volt az átvilágítás. Vezető beosztásomhoz elengedhetetlen, hogy tisztán lássanak - mondták, és nem volt ellenvetés, menni kellett, mert a törvény az törvény. A felszólítás és az átvilágítás közötti várakozó időszak a legrosszabb - bevallom őszintén, még álmatlan éjszakáim is voltak. Még egyszer mondom, tiszta a lelkiismeretem. Mégis, manapság mit lehet tudni? Előfordulhat az is, hogy mai szemmel már másképp fest a dolog, és mégiscsak van valami bennem, ami nem egészen tiszta. Érdekes az is, amikor kiderült, hogy átvilágítanak, környezetem is elkezdett gyanakodni rám. Még bizonyos jeleket is felfedezni véltek rajtam, ami azt mutathatja, hogy lehet valami gond nálam. Addig beszéltek, hogy a végén már magam is kezdtem gyanakodni önmagámra. Gondolatban többször visszapörgettem viselt dolgaimat, és egyre több pontot találtam életemben, amikor talán másként kellett volna cselekednem. Egyre jobban megerősödött bennem, hogy jobban kellett volna vigyáznom másokra, de önmagámra is. De hát akkor, még ki gondolt arra, hogy lesz átvilágítás,-ami fehéterirfékietén,kimutat mindent, és akkor már késő á Bánát,"mért a múltat nem lehet eltörölni. - -- -- -- -Az idegőrlő órák, napok után végre eljött az átvilágítás ideje. Ekkorra már eljutottam a „minden mindegy” állapotába. Jöjjön, aminek jönnie kell! Én belül már úgyis számot vetettem önmagámmal, tetteimmel, meglepetés nem érhet. Valami remény azonban mégis pislákolt bennem. Hátha az derül ki, hogy nincs hiba az önértékelésemben, és tiszta vagyok, nyugodtan, emelt fővel járhatok, kelhetek az utcán. A remény és a reménytelenség vegyes érzésével mentem el az átvilágítás helyszínére. Ott egy pillanatra ismét elfogott a félelem. Kiderült ugyanis, hogy egy precíz kartont is vezetnek rólam - tehát nincs menekvés. Ki tudja, mi van a nyilvántartásban, és milyen manipulációkat végeztek el rajta tudtomon kívül? Az átvilágítás nagyon rövid ideig tartott, és a vártnál simábban ment. Az átvilágítok kedvesek voltak velem, nyugtatgattak. Ez némiképp sikerült is nekik, de a belső feszültségem addig igazából nem oldódott fel, míg az elemzést a kezembe nem adták. Néhány órát várnom kellett az eredményre, aztán végre megkaptam. Nem rakták borítékba, mint a nagyoknál, csak úgy „meztelen” nyomták a kezembe. Óvatosan rápillantottam: az eredmény negatív. Csak ekkor engedtem fel - ellazultam, egy pillanatra meg is szédültem az örömtől. Mégis tiszta vagyok, bátran, emelt fővel jöhetek, mehetek! Az átvilágításra egyébként a gépjármű-vezetői engedélyem orvosi érvényesítése miatt hívtak be. Egyet azért ijedtemben elhatároztam: ezután kevesebb cigarettát fogok szívni, mert most megúsztam, de nem lehet tudni, hogy mi derül ki a következő átvilágítás alkalmával. Berki Imre Kutyavilág! A hét végén a Balaton-felvidéken jártam. Volt ott ködben feloldódó panoráma, dércsípte kökénybogyó, tejfehér idei bor, burkából kifeslő mandula, de mindenekelőtt volt két kutya. Az egyiket nevezzük Bettynek. Tüllös, fodros, illatos öleb, pamutból készíthet ilyen játékállatot a kisipari lelemény. A négy lábacskáját jobbára vakarózásra használja, mert közlekedési eszköze a Mercedes, melyet természetesen gazdija vezet. Az élettere a gazdi és vonzáskörzete: úgy öt méter jobbra és öt méter balra a kenyéradótól. Ha kinyílik a kocsiajtó, Betty egy világutazó rutinjával pattan be az autóba, és vackol meg magának a saját, puha, bőrrel bélelt kutyaülésében. Aztán elindul vele a mikrokozmosza, a kutyuli angyalian hortyog, talán még mosolyog is álmában, hogy aztán a föld mely táján hajtotta álomra buksi kutyafejét, neki teljesen mindegy. A másik kutya Lujza. Kinn él a dörgicsei dombok között, lecsüngő emlőiről tudható, hogy valahol szűkölő apróságok várják. Szőre csatakos, most éppen három lábon ugrál, mert a jobb első lábában a csontot szilánkossá forgácsolta egy eltévedt vagy éppen neki szánt golyó. Az embertől tisztes távolságot tart, és kényeskedő nyafogás helyett a szemérmesen komor tekintetével kér a maga számára némi törődést. No nem sokat, csak annyit, hogy érezze, fajtája és az emberiség között még nem szakadt meg végérvényesen minden kapcsolat. Amikor eszik, az halálosan komoly dolog. Szinte látni lehet, mint válnak sejtjének alkotóelemeivé az elfogyasztott falatok. Ahogyan fal, annak már semmi köze nincs az étkezés élvezetéhez. Annyit eszik, amennyi van, mert tudja, talán holnap is ebből a könyöradományból kell meglennie. A késő őszre elnéptelenedett tájon elhulltak a sorstársai. Volt, amelyikkel a vadászok végeztek, volt olyan kutyatárs, amelyik éhen döglött, de Lujza van. Neki apróságokat kell a világra hoznia, majd felnevelni, ez számára a természet parancsa, és a törvény betartása leleményessé, kitartóvá s kicsit megalkuvóvá is tette. Él, tehát létezik, életterét a még lélegző pincék, borházak sok kilométeres körzetére terjesztette ki. Meséli a gazdája, hogy sebesülésekor kocsiba rakta őt is, és felvitte a fővárosba. Állatorvos vizsgálta a ripityává törött csontot, bár tenni nem tudott vele semmit. Ebben az időben Bettykével együtt neki is kijárt a megkülönböztetett bánásmód. Kezdetben tetszett is a kényeztetés Lujzának, szőre kifényesedett, majdhogynem azt írtam, vonásai kisimultak, aztán egyszer csak tekintete elkomorult, és mind gyakrabban pislogott a budai hegyek felé. Végül visszakerült a szőlőbe. Amikor meglátta a hazai tájat, kiugrott az autóból, nekiszaladt a galagonyás domboldalnak, és két napig nem is mutatkozott. Most néha előjön. Csapzottan, csatakosan. Az ajtón be nem lépne, mert így van nevelve, ha nevelte valaki egyáltalán. De kint köszönettel elfogadja, amit adnak neki. Aztán eltűnik, neveli családját, és ismét beállít. Arról beszélgetünk, hogy a telet talán nem éli túl. De az apróságokból valamelyik majd, lehet, hogy éppen a legerősebb - szól közbe egy bizakodó hang. És erre a bölcselkedő eszmefuttatásra a szendergő Bettyke is ráhorkant álmában.-pb-Szolnokon még ebben a hónapban Megkezdik a Zagyva-parti erdő felújítását Mon-X szemüvegek Lengyelországba A közismerten sárga Mon-X szemüvegcsalád szürke változatát fejlesztette ki a Darvas és Társa Kft., mert a kutatások alapján kiderült: néhányan érzékenyek a sárga színre, ugyanakkor szükségük van a szemüvegre. A képernyős munkahelyeken, a gépkocsivezetés során használatos szemüvegek forgalmazásából tavaly 23 millió forint volt a cég bevétele. Most elhatározták, hogy szélesítik külföldi kapcsolataikat. Kisebb tételeket már korábban is szállítottak Izraelbe, és Prágában is több üzletben kapható a Mon-X. A szemüveg iránt a lengyel kereskedők is érdeklődnek. Rövidesen nagyobb tételt küldenek Lengyelországba. Szolnokon a Zagyva bal partján, a közműhíd és a vasúti híd közötti szakaszon a Közép-tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság szakemberei még ebben a hónapban megkezdik az elöregedett és balesetveszélyessé vált nyárerdő kitermelését. A 4,3 hektáros területből most 2,3 hektáron kezdődik el a felújítás, a helyi önkormányzat egyetértésével. A Titász kérésére első ütemben a 120 kilovoltos távvezeték menti erdősávnák kezdik meg a kitermelést, mivel ez veszélyezteti leginkább a város áramellátását. Az erdősávot hosszirányban vágják ki, így az fél szélességben megmarad, s így a táj város felőli képe nem változik. A szakemberek a felújítást olyan fafajjal végzik, amely nem termel pelyhet. Az erdősáv másik felének kivágásához csak akkor fognak hozzá, ha a most kitermelt fák helyére ültetett csemeték megerősödnek.
