Új Néplap, 1991. november (2. évfolyam, 256-282. szám)
1991-11-11 / 264. (265.) szám
2 Megyei tükör 1991. NOVEMBER 11. Csütörtökön kiállítás nyílik az Aba Novák teremben A Képcsarnok Vállalat szolnoki Aba Novák termében november 14-én, csütörtökön délután 5 órakor nyílik meg Fodor József vásárhelyi festőművész kiállítása. Kunmadaras 700 éves Tegnap délelőtt a Kántus-nap keretében ünnepi istentiszteletet tartottak Kunmadarason a református egyházközségben. Abból az alkalomból, hogy a község 700 éves fennállását ünnepük. Igét hirde tett dr.Fekete Károly teológiai professzor, hálaad' beszédet dr.Ötvös László lelkész tartott. Délután a nagyhírű Kántus hangversenyét hall gathatták a hívők. T.Z. Polgár volt, amikor állampolgárnak illett lenni Több mint húsz éve ismerem, és most jelzőt keresek, hogy meghatározzam egyéniségét. Miként lehetne egyetlen szóval jellemezni azt az embert, aki úgy van jelen egy közösségben, hogy lehetetlen nem tudomást venni róla? Ha azt mondom, Szűcs Ferenc, senki nem kérdi meg, melyik. Pedig feltehetően lehetnek névrokonai. Aztán beugrik a definíció: polgár. Úgy van, polgár volt akkor is, amikor pedig állampolgárnak illett lenni. Nem volt kispolgár, nem volt nagypolgár, polgár volt. Cívis, citoyen, egyszóval fontos tényező egy város társadalmában. Mondhatná valaki: „hát persze, aki annyi pénz fölött diszponál, mint Szűcs Ferenc, az OTP megyei igazgatója, lehetett fontos ember.” Erre meg aztmondom, hogy úgy soha nem volt fontos, ahogyan politikai percemberek kiáltották ki magukat nélkülözhetetlennek. Csodálkoztam is sokszor, pártonkívüliként miként tudja a politikai viharokban megtartani magát a szakma cérnaszálán. Csoda, hogy sikerült. A megyei igazgatóság első emeleti irodájában beszélgetünk, és a környezet szinte sugallja a kérdéseket. A falon Chiovini-festmény, szemben vele egy markáns rajz Kajári Gyulától, ami mindenképp Dél-Magyarországra utal. Hát akkor legyen Kajári atmoszférája, Dél- Magyarország a kezdet - és legyen Chiovini Ferenc és Szolnok a ma.- Miként került a pénz közelébe Ón, a mezöberényi hentes fia?- A családi pénztár kezelése volt a dolgom akkor, amikor apámmal a vásárokat jártuk, s a sültpecsenyékből, kolbászokból befolyt összeget számláltam. Az iskolák elvégzése után Mezőberényben a takarékpénztár vezetője lettem. Izgalmas feladat volt, gondolom, egy nyugalmasabb természetű ember akár a nyugdíjat is kezdte volna kalkulálni itt. Engem - ma már nyugodtan elmondhatom - ez a feladat nem elégített ki. Különösen úgy, hogy időközben felvillanyozó megbízásokat is kaptam. 1961-ben a nyíregyházi igazgatóságon sikkasztották a legnagyobbat az országban! A százhúsz dolgozóból százöten kaptak fegyelmit evégde a felépülő lakások száma min dig is amolyan politikai mutató szám volt, érthető hát, hogy a; ambiciózus pártvezetők élni ki vántak ezzel.- Az OTP mindig is abból < pénzből adta a kölcsönöket, ami mi betettünk?- Erről szó sincs, hiszen Szol nők megyében tartósan nagyobi volt a hitelállomány, mint a beté összege, így az államnak segíten kellett ilyen-olyan hozzájárulás sál. De hát elég csak számolni amikor 3 százalékos kamatra ad ták a hitelt, a betét 5 százaléko kamatozott. Vajon hol van olyai bank a világon, amelyik ilyet körülmények kö zött meg tudni élni?- Beszéljüni Szűcs Ferencről hogyan tudót Ön pártonkívüli ként megmarad ni ebben afonto. pozícióban?- Nem tudón megmagyarázn máig sem, miér nem kérte tőlen senki, hogy lép jek be a pártba Kerülgettek, cé lozgattak rá, dt nem szólítottak fel a belépésre.- Ahogy Önt ismerem, aligha nem alaposan megfeszítette c húrt a politikával szemben...- O nagyon! Nem egy éjszak, feküdtem úgy le, hogy holna{ reggeltől már nem én leszek a. igazgató. Egyik alkalommal Ja kus Vendel, a megyei Építőipar Vállalat akkori igazgatója kér vizsgálatot ellenem. Nem vol akárki, közeli kapcsolatban áll Gergely Istvánnal, a megyei else titkárral. A vizsgálat lezárult, és én maradtam. Később a törökszentmiklósi lakásépítései ügyében kerültem szembe Majo ros Károllyal. Ő közölte velem hogy nem tud személyemmé együtt dolgozni. „Nem harag szom rád, de képtelen vágyói veled együtt dolgozni, felhívorr a vezérigazgatódat, aki fiatal, te hetséges ember, és remélem, tud ni fogja, mit kell tennie.” Felhívta a vezérigazgatómat, és én maradtam. Hogy Szűcs Ferenc nem vol amolyan „futtatott káder”, az magam is tanúsíthatom. Több íz ben is próbáltam közreadni éle tútját, a cikkel mindig várni kel lett. Mondjuk, hogy egészer mostanáig, amikor is az OTF Jász-Nagykun-Szolnok megye: igazgatója az idei világtakarékossági napon Fáy András-díjai kapott. Gratulálunk! Palágvi Béla bői, így amolyan kormánybiztosként a rendcsinálás feladatával küldtek Szabolcsba. Sikerrel jártam olyannyira, hogy ott is akartak tartani. Visszatértem Mezőberénybe, aztán 1962-ben egy szegedi ajánlatot már nem utasítottam vissza. Szűcs Ferenc életében a másik Tisza-parti városban fontos dolgok történtek: megnősült, ifjúkori szerelmét vette el, akivel mind a mai napig együtt alkotnak egy emberpárt. Ma már bátran vallhatják magukat szolnokinak, hiszen két fiuk is született itt, a megyeszékhelyen. A kisebbik srác, Bálint a Vízügy SE serdülő pólócsapatában dobálja a gólokat.- Miként lett Önből - a polgárból - véglegesen szolnoki polgár?- 1966. augusztus 29-én érkeztem Szolnokra. A fővárosba hívattak a kinevezésem előtt, lekéstem a vonatot, így az alig egyhetes Trabantommal „vágtattam” fel Szegedről a központba. Meglepett a közlendő, hogy Szolnok megyében elfogadtak vezetőnek. Hogy mi fogadott itt? A megye akkor is, miként ma is a 13-14. helyen állt a betétállomány dolgában. Az OTP-nek kétszáz dolgozója volt, ma 430- an vagyunk. De nem erre a növekedésre vagyok a legbüszkébb: amikor idekerültem, csak a jogászunknak és nekem volt diplomám. Ma több mint negyvenen rendelkeznek felsőfokú végzettséggel.- Honnan adódott az OTP számára az a jelentős gazdaságpolitikai szerep, mely nemegyszer összeroppantotta magát az igazgatót is?- A magyarázat nagyon egyszerű, ebben az időben jelentősebb pénzzel csak az OTP rendelkezett. Az állam rájött, hogy állampolgári jogon nem tud lakást biztosítani mindenkinek, így fokozatosan bevezették az építési kölcsönöket és a szociálpolitikai kedvezményeket. Ezzel inspirálták az építkezési kedvet, „Fel a győzelemre!’’-hirdette az FKgP elnöke Torgyán József, a Független Kisgazdapárt elnöke az FKgP jászárokszállási szervezetének meghívására tartott beszédet a személyét, a kisgazda-frakciót érintő kérdésekről, a párt és a koalíció helyzetéről. Igen sokszor használta a „kommunista és a vagyonátmentő bolsevik’ ’kifejezést. A jelzőkkel többek között a tömegkommunikáció egyes vezetőit illette, mondván: „ha van Magyarországon tájékoztatás, akkor miért nem írják meg, hogy Torgyán Józsefet azzal vádolták valamikor, hogy az ’56-os forradalomban, szent szabadságharcunkban úgy vett részt, hogy géppisztollyal harcolt a szovjet tankok ellen”. Másfél órás, lendületes szónoklatában részletesen beszélt az őt ért támadásokról. Azokról a bizonyítékokról, melyek ártatlansága mellett szólnak. Ennek kapcsán a tegnapi nagygyűlésen is bejelentette a kisgazdapárt dokumentációs központjának megalakulását, ahol - ismert és feddhetetlen forradalmárok közreműködésével - vizsgálják majd a párt tagjainak múltját. A sokat emlegetett III/III-as ügyosztályi tagságáról pedig kiemelte: már maga az időpontok megjelölése is téves, ugyanis az ő büntetőpere 1958-ban már véget ért, ellenben a titkos szervezet csak 13 évvel később kezdte el működését. Mint parlamenti képviselő - tette hozzá - tájékozódott, és megtudta azt, hogy minden intézményvezető hivatalból tagja volt az ügyosztálynak. Nekik pedig kötelességük volt jelentésüket megtenni. Reméli, jegyezte meg - később is visszatérve Antall Józsefre -, hogy a miniszterelnök úr nem volt intézményvezető... így aztán bizonyára ő is tudja majd tagadni az őt ért rágalmakat. „De azt nem fogja eltűrni a legnagyobb pártnak az elnöke - emelte ki -, hogy olymódon próbálják a politikai porondról eltávolítani őt, a magyar parasztság és a magyar nép képviselőjét, hogy bemocskolják.” Szavait éljenzés és nagy taps fogadta. Nem lesz pártszakadás - hangsúlyozta többször is: szó nincs erről - tette hozzá, hanem ki fogjuk söpörni a párt árulóit az FKgP-ból. A jelenlévők tetszésnyilvánítása között kijelentette, hogy ő megtisztítja a pártot. Hozzáfűzte ezt követően, hogy volt MSZMP-sek bomlasztják belülről a pártot. A helyzet normalizálása érdekében november 16-ára kitűzték a Kisgazdapárt Kongresszusát. Erre meghívják az összes helyi szervezet elnökét és képviselőit, ahol majd véleményt nyilváníthatnak arról, hogy milyen irányban haladjanak. Akinek fáj ez, aki ezt nem tudja elviselni, az Zsíros Géza - emelte ki képviselőtársa nevét. A frakcióról, a kormánykoalíció egyik hatalmi tényzőjéről pedig úgy vélekedett, hogy legyenek inkább kevesebben oroszlánok, mint sokan nyulak. Éreztetve e politika hátterében meghúzódó problémákat, utalt a miniszterelnök és a kisgazda parlamenti frakció egy részének viszonyára. Úgy ítélte meg, hogy akik minden miniszterelnöki indítványt megszavaznak, azoknak nincs közük a kisgazdákhoz. Taglétszámuk akkorára duzzadhat a közeljövőben, hogy szinte nem is tudják majd a tagok nyilvántartását elvégezni - vélekedett. Ezért sem lehet tehát eltűrni, hogy a frakció tagjai közül néhányan, országgyűlési képviselők mondják meg az ország népének, hogy mi történjen. Beszédének további részében azokról a gazdasági teendőkről szólt, melyek bevezetésével kialakulhatna a piacgazdaság. Megemlítette: a kisemberek vállaira rakják a terheket; azért nincs belső piac, mert az állami vállalatoknál szándékosan alacsony béreket osztanak; az adórendszer megöli a vállalkozókat; országszerte pedig zajlik az irányítatlan, spontán privatizáció. Az ország pénzét - emelte fel ismét a hangját - most nem keletre, hanem nyugatra viszik. Az a véleménye, hogy 1994-re, de inkább 1992-re ki kellene írni a népszavazást. Utolsó mondatai arról szóltak, hogy a Kisgazdapártnak az események élére kell állnia. „Fel a győzelemre! ” - fejezte be beszédét. Lapzártunkkor Jászszentandráson kezdte el esti programját Torgyán József. Sz.Z. Csíkszeredái környezetvédők a megyében A Közép-Tisza Vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség meghívására megyénkbe látogat a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség (Csíkszereda) igazgatója és öt osztályvezetője. Ma Budapesten, a Parlamentben tesznek látogatást, majd szakmai kérdéseket egyeztetnek a felügyelőség különböző csoportjainál. November 12-én délelőtt gyárlátogatásra kerül sor, 10-11 óra között a Martfűi Sörgyárban, 11-13 óra között a Növényolajgyárban. November 12-én a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelőségen (Szolnok, Ságvári kit. 4. IV.em.412 sz.) a felügyelőség dolgozói jelenlétében ünnepélyes keretek között együttműködési megállapodást írnak alá. Végül közösen megkoszorúzzák a Várkonyi téri október 6-i emlékművet. A Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség november 12-i egésznapos programján jelen lesz dr. Skultéty Sándor címzetes államtitkár, valamint Nadabán János, a Körös-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatója is. Jut eszembe! Színészbarátom ül „hosszú méla lesben” a bájos söröző hátsó traktusában. Gondolkodik, tűnődik, miként formáljon hús-vér alakot a Szép Heléna című darab egyik szerepéből. Előtte a forgatókönyv, belelapozok, lám, le van írva, mi a mondandója. Aztán a rendezői utasítás, hogy minő mimikával adja elő a pár sort. Látom rajta, hogy vívódik, szíve-lelke benne a szerepben. Megesküdnék rá, hogy hibátlan lesz az alakítása. Aztán mellé teszem a mi szerepkönyvünket; vagyunk itt tízmillióan, akiknek nincs megírva, mit kell mondani holnap, milyen fizimiskával kell előállni holnapután. A Rendező, az Élet nem fáradt azzal, hogy rendezői példányt körmöljön. Háborús katlan fortyog határunk mentén, kenyér után lohol az, akiről eddig azt hittük, kalácsot eszik, s abban sem vagyunk biztosak, vajon nekünk futja-e holnap is „szőlőre, lágy kenyérre”. Irigylem, biz’ isten, akinek gondolatait leírt szövegek uralják. Vajon nem kaphatnánk szerepet, teszem azt a Csárdáskirálynőben? így, ahogy vagyunk, az egész ország!-pb-Torgyán József Jászárokszálláson
