Új Néplap, 1991. október (2. évfolyam, 229-255. szám)

1991-10-14 / 241. szám

1991. OKTÓBER 14. Sportextra 7 „Kalóz” a versenypályán Dudinszkiék a lassítón hámozták át magukat. Fotó: MJ Ladából Opelba? Egyre nehezebb a dolga azoknak a versenyzőknek, akik még mindig a régi, kiöregedett szocialista autójukkal próbálják felvenni a küzdelmet az új, modern, rendkívül erős, gyors nyugati gépekkel szemben. Tavaly­hoz képest idén már sokkal többen álltak rajthoz Lanciával (10), Toyo­tával (6), Suzukival (11), Mazdával (6), Opellel (3), s ezzel termé­szetesen arányosan csökkent a Ladák, Skodák száma. Az ASC Szolnok fiataljainak 1991-ben még a sokat megélt .Zsigá­val' ’ kellett küszködniük. Mőst úgy néz ki: rájuk mosolygott a szerencse. Balogh (Bogumil) Gyula új cége, az ALGAVIT Bt. felkarolja egyesüle­tüket, és segítségükkel lecserélhetik megfáradt Ládáikat. A megálmodott Opel Kadett GSI horribilis összegbe kerül, melyet ugyan egyedül képte­len lenne a gyógynövényekkel foglalkozó feltaláló finanszírozni, de a POLICHEM és INTERSPAN anyagi támogatásával megvalósulhat a dédelgetett álom, és akkor már nemcsak a versenyek befejezése, hanem a minél jobb helyezés lehetne a célja a klub sportolóinak. \___________________________________________________/ MHB Rt.­­Marlboro Rali Tulajdonképpen már csütörtö­kön este színre léptek Pécsen az au­tósport igazolt versenyzői. Igaz, ek­kor még csak a tárgyalóasztal mel­lett tűntek fel az ismerős arcok, de a megbeszélés témája sokkal jelen­tősebb volt, mint arra az őket kö­rülvevő csendből következtetni le­hetett. Közel száz pilóta és navigá­torjött össze, hogy megalakítsa az Autóversenyzők Érdekvédelmi Ligáját. Már évek óta téma körük­ben - különösen mióta a Forma-1 hazánkban is csatát nyert -, a MAMSZ (Magyar Autó- és Motor­sport Szövetség) illetékes vezetői kevés figyelmet szentelnek a kü­lönböző szakágak gondjaira. A végső lökést a balatonföldvári tra­gédia adta. Már akkor, a helyszínen megszületett az elhatározás, létre kell hozni valamilyen szervezetet, mely az életüket kockáztató sporto­lókat védi. A pécsi alakuló ülésen négy elismert versenyzőt - Maruzsi László, Móczár Péter, Oroszlán László, Lajtai Zsolt - kértek fel, hogy decemberig tegyenek javasla­tot az elnökség tagjaira, akik közül egy a MAMSZ vezetőségében is képviselné a tagokat Pénteken már a gépátvételkor meggyűlt néhány páros baja a mű­szaki vizsgabiztosokkal, a nem megfelelő biztonsági berendezések miatt „pótvizsgára” szorultak. Ré­gen látott népes mezőny gyűlt ösz­­sze az idei évadzáró futamra a Me­­csekalján. Az első és másodosztály küzdelmére 167 nevezés futott be, bár végül csak százharmincán raj­tolhattak. Az időjárás nem igazán fogadta kegyeibe a 320 kilomé­ternek nekivágó autósokat. A tizen­három gyorsasági szakaszon hol a vizes, párás aszfalttal, hol a ködfá­tyolba burkolózó úttal kellett meg­birkózniuk. A start idején ugyan még világos volt, de az első napi versenyek felére teljesen besötéte­dett, így igazán látványos száguldá­soknak lehettek tanúi az Árpád-te­tői hegyi pályán a nézők. Nagy meglepetésre egy rajtszám nélküli Daihatsu is „ringbe szállt”, a csep­pet sem veszélytelen kanyarokban szédítő tempóban falta a kilomé­tereket. Mint később kiderült, egy „amatőr sofőr” kellő mennyiségű alkolhol elfogyasztástól olyan bátor lett, hogy megpróbálkozott a fel­adattal. Tragédia ezúttal nem tör­tént, kalózkodásának a rendőrök még idejében véget vetettek. Nem járt ilyen szerencsével a rutinos Móczár-Tóth duó, egy kanyart ki­egyenesítve totálkárossá törték Ford Sierrájukat. Kivizsgálásra a mentők kórházba szállították a két versenyzőt, de még az este folya­mán kiengedték őket. A már baj­nokként rajthoz állt Ranga-Büki kettős újfent bebizonyította, jelen­leg senki nem képes megszorítani őket, jelentős előnyre tettek szert Fetjánczék előtt. Felemásra sikeredett a szolnoki­ak szereplése. Az „A 8”-as kategó­riában, 2107-es Ladával rajthoz ál­ló Kiss-Szaniszló páros a harmadik gyorsasági szakaszon a kuplung­szerkezet meghibásodása miatt ki­állásra kényszerült. Sajnos idén már nem ez volt az első verseny, melyet nem tudtak befejezni, úgy tűnik, eljárt az idő gépük felett. Du­dinszki István új párral, a 19 éves Tóth Zsolttal vágott a futamnak. A fiatalember az elmúlt négy futa­mon egy Skodával versenyző piló­ta navigátora volt - annak a Balázs Jánosnak, aki tavaly éppen Pécset „hajtogatta össze” négykerekűjét -, ám ezúttal autó nélkül maradt, így szállt be a 2105-ös Ladába. A kez­deti ismerkedés után mind jobban összedolgozott a két fiú, végül ka­tegóriájuk középmezőnyében vé­geztek. Az MHB Rt.-Marlboro Ralit az előzetes várakozásnak megfelelően a Ranga-Büki kettős fölényesen nyerte, maga mögé utasítva a tava­lyi győztes Ferjáncz-dr. Tandari duót. (GJ) Vívódik a vívás A napokban tette közzé a Ma­gyar Távirati Iroda azt a sokak­ban megdöbbenést kiváltott hírt, miszerint az olimpiai bizottság 2000-ig többek között a vívást is „száműzni” készül az ötkarikás programból. Ki tudja, talán az öl­tönyösök látták előre, hogy e sportágban nagyhatalomnak szá­mító ország - azaz hazánk - egyik megyéjének serdülő tőrvívóbaj­nokságán még annyian sem lesz­nek, hogy minden érmet szét tud­nának osztani! Mondom: azok­nak a fiataloknak a versenyén, akiknek talán éppen arra a bizo­nyos kilenc év múlva kezdődő olimpiára kellene (kellett volna) beérni. Azt ugyanis kötve hi­szem, hogy a gyerekek lettek volna oly jól értesültek, hogy a várható presztízsveszteség foly­tán ők tettek volna idejekorán pontot pályafutásuk végére. Tény, Jász-Nagykun-Szolnok megye 1991. évi serdülő tőrvívó-A tavalyi országos bajnok Perei (jobbról) hagyja állva Pákáit csapat-bajnokságán, a megye­­székhely Véső utcai csarnokában a lányoknál mindössze két csapat lépett pástra (ráadásul egyaránt a Szolnoki MÁV MTE színeiben), míg a fiúknál a két szolnoki együtteshez a törökszentmiklósi trió csatlakozott. Erre pedig fö­lösleges mentségként fölhozni, hogy ez volt az őszi szezon első versenye, de az sem lehet kifogás a verseny színvonalát illetően, hogy az ígéret ellenére a kisúj­szállásiak távol maradtak. Őszin­tén szólva, kissé kellemetlenül, sőt megkockáztatom, fölös­legesnek éreztem magamat, ki mint „idegen”, laikus szemlélő­dő toppantam be a kongó, csalá­dias (?) légkörű terembe. Azt vi­szont ki merem jelenteni, ennél nemcsak én, az edzők is többet vártak a még edzésnek is kevés viadalon... Bajnokok: Fiú, csapat: Szol­noki MÁV MTE I. (Perei Sán­dor, Juhász Jácint, Győré Nor­bert). Leány, csapat: Szolnoki MÁV MTE II. (Tamás Henriett, Szatmári Edina, Bölcskei Kriszti­na). Edző: Dávid Péter. (ko-) Fotó: N. K. Diego Maradona: Irány az Egyesült Államok! Meglepő kijelentést tett az olasz SSC Napoli doppingolás miatt áprilisban eltiltott argentin labdarúgója, Diego Maradona. A kiváló középpályás, aki kokain­használat miatt 1992. június 30-ig nem sportolhat az Olasz Labda­rúgó Szövetség Fegyelmi Bizott­ságának döntése értelmében, kije­lentette: amint lehetségessé válik, azonnal az Egyesült Államokba költözik családjával együtt.- Roppant unalmas már, hogy szinte ki sem tudok mozdulni a la­kásomból - mondta el Buenos Ai­resben Maradona. - A fotóripor­terek és újságírók valóságos had­serege szállta meg környékünket, amint kilépek az ajtón, kérdés­­özönnel halmoznak el. Most hát hadd elégítsem ki kíváncsiságu­kat: Argentínából az Egyesült Ál­lamokba fogok költözni. A későbbiek során Maradona, akinek kábítószer-használat és -birtoklás miatt még hazája bíró­sága elé kell állnia, ezt az elhatá­rozását egy Buenos Aires-i helyi magán-tévétársaság adásában is megismételte. A találgatások már szeptemberben megindultak, amikor egy amerikai, az ottani fe­dett pályás bajnokságban szerep­lő klub, a San Diego Sockers megkereste a kiváló labdarúgót, és szerződést ajánlott neki.- Kilenc éve hagytam el Argen­tínát, rengeteg pénzt gyűjtöttem Spanyolországban és Olaszor­szágban, és emiatt, megítélésem szerint, számolatlanul sok iri­­gyem van szülőhazámban - fűzte még hozzá Maradona. - Ez a fő magyarázata annak, hogy nem kívánok tovább Argentínában él­ni. Jómagam ugyan elviselném az állandó zaklatást, gyanúsítást, de a családomat meg kívánom véde­ni ezektől a közönséges dolgok­tól... Ökölvívó­győzelmek Wiener Neustadtban Nagyszerűen szerepeltek a ma­gyar ökölvívók a bécsújhelyi nemzetközi versenyen. Mizsey György (67 kg) és Elekes Tamás (81 kg) győzött, Barta Zsolt (54 kg) a második helyen végzett, Kalocsay Zoltán (57 kg) pedig bronzérmes lett. A Nemzetek Dí­ját Magyarország nyerte Írország előtt. A hírügynökségi jelentések szerint az egész torna legjobb mérkőzését Mizsey György vívta a vb-bronzérmes ír Michael Car­­ruth ellen. A magyar Eb-bronzér­­mes különösen a harmadik me­netben öklözött kiválóan, és meg­érdemelten nyert, egyben a leg­jobb ökölvívónak felajánlott tisz­teletdíjat is elhódította. Barta Zsolt kis különbséggel szenvedett vereséget az 54 kg-osok fináléjá­ban az ír Wayne McCollough-tól. Jövőre már a Szűcs-vándordíjért küzdenek a fiatalok Az 1951. június negyedikén koholt vádak alapján kivégzett egykori sokszoros válogatott lab­darúgó, a szolnoki születésű új­pesti játékos, Szűcs Sándor em­lékére hétfőtől szombatig iskolás korú futballista reménységek tor­náját rendezi meg közösen az UTE és a Belügyminisztérium - hangzott el azon a sajtótájékozta­tón, amelyen néhai Szűcs Sándor 45 éves fia is részt vett. A szerve­zők elmondták: a sorozatra 16 új­pesti általános iskola nebulói öl­tenek szerelést. Az előcsatározá­­sokat követően a két legjobb is­kolásválogatott szombaton 11 órakor, a Megyeri úton küzd meg a végső elsőségért. Ifjabb Szűcs Sándor elmondta, hogy jövőre már vándordíjért küzdenek a tehetségek. A most általa felajánlott díszes trófea tu­lajdonjogáért futballozhatnak a gyerekek. (Arról még nem dön­töttek, hogy e rendszeres, évente ismétlődő esemény pünkösdkor vagy ősszel kerül-e lebonyolítás­ra.) A mártírhalált halt rendőr őr­nagy fia a vándorserleget „A ma­gyar ifjúságért” ajánlotta fel. El­mondta még, a Magyar Köztár­saság belügyminisztere értesítést küldött a családnak. Ebben az áll, hogy néhai Szűcs Sándort alezre­dessé léptetik elő. A torna díjkiosztóját - mert­­hogy a finálé az UTE-Ferencvá­­ros NB I-es bajnoki labdarúgó­találkozó előmérkőzése lesz - az élvonalbeli rangadó szünetében rendezik meg. A díjakat a tragi­kus sorsú Szűcs Sándor egykori sporttársai (többek között Várhi­­di Pál, Szusza Ferenc és mások) nyújtják át a legeredményesebb futballista-palántáknak. A szolnoki illetékesek figyel­mét felhívjuk arra, hogy legalább a jövő évi tornára delegáltassák magukat, ha már az ideiről lema­radtak. ________________Barcelona ’92________________| Áztak-fáztak, de kerekeztek Előnytelen feltételekkel kötöt­tek szerződést az időjárással az Olimpiai Ötpróba versenyzői és szervezői. Esővel, széllel kellett birkózniuk a résztvevőknek az eddig megrendezett számokban, azaz a kajakozásban és a futás­ban. Nem volt ez másként most, szombaton délelőtt sem. Szolnokon több száz próbázó­­ra számítottak a Városi Sport­­centrum dolgozói az ötödik számban, a kerékpározásban. Csak hát éjszaka elkezdte és a jelzett időpontra sem szakította félbe áztató zuhogását az eső. A mostoha körülmények ellenére közel százan mégis megjelentek a Tiszaligetben, s nem sajnálták a 100 forintos (fél távra 50 forin­tos) nevezésik díjat. A megyében más helyről is indultak volna próbázók a közös „fordítóhoz”, a tiszasülyi elágazáshoz, ám a hí­rek szerint volt, ahol nem jött össze a kellő létszám. A nők teljes távjára, a 60 kilo­méterre tizenketten neveztek, kö­zülük a legfiatalabb mindössze 13 éves volt. A hölgyek Kőtelek­nél fordultak vissza, hogy az öt­­órás szintidőn belül beérjenek a tiszaligeti stadion főépületének langyos biztonságába. A férfiak közül néhányan rövidnadrágban akartak nekilódulni a 100 kilo­méternek. Azután győzött a böl­csesség, és csak felhúzták ők is a melegítőalsót. Elázott ugyan, sá­ros lett, de a széltől óvott. A ti­szasülyi elágazásnál fordult vissza Szolnok felé hatvankét úr, akik között a „korelnök” Peták Kálmán, a Verseghy Gimnázium tanára volt. A legifjabb kerekes tizenhárom nyarat ért meg. Az ötödik próbára eljöttek egyébként megyénktől távoli helyekről is, így rajtszámot kaptak egriek, debreceniek, egy Lentiből jött úr, de még egy román állampolgár is. A megadott nyolcórás szintidő nem jelentett túlzott kihívást szá­mukra, de természetesen kicsit lassabban haladtak, mint ideális körülmények között. A három fi­únak és tizenegy leánynak négy óra alatt kellett visszaérnie a Ti­­szaligetbe, ők, a 40 kilométeres rövid táv teljesítői, Dohánál for­dultak 180 fokot. A kerékpártúra sikeres lebo­nyolításában a sportcentrum dol­gozói mellett a honvédség tagjai segítettek, ezzel járultak hozzá az olimpiai eszme szélesebb körű terjedéséhez. Akik pedig végig­kerekezték a különböző távokat, ezzel a próbával is hitet tettek a „sport és béke” mellett. bcs Fotó: Novák A rajt után azok, akik az elemekkel is dacoltak az olimpia eszméjéért

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom