Új Néplap, 1991. október (2. évfolyam, 229-255. szám)

1991-10-10 / 237. szám

1991. OKTÓBER 10. Megyei körkép 3 A megye élelmiszer-gazdaságának helyzete Október 11-én: határszemle A megye országgyűlési képviselőit, a Földművelésügyi Mi­nisztérium első számú vezetőit határszemlével egybekötött programra hívta meg a Köztársasági Megbízott Hivatalának címzetes államtitkára, dr. Skultéty Sándor és az FM Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Földművelésügyi Hivatalának veze­tője, dr. Török István. Cél: különböző adottságú mezőgazda­­sági termelőszövetkezetek és egy magánvállalkozás megláto­gatása, ahol mód nyílik üzemi tapasztalatszerzésre és szakmai kérdések megtárgyalására. Kritikus éveket él át a megye élelmiszer-gazdasága. Az elmúlt esztendő csapásszerű aszályká­ra, a keleti exportpiacok össze­omlása, a gazdálkodási feltételek ellehetetlenülése jelzi, hogy rendkívül nagy teher nehezedik az élelmiszer-gazdaságra. Sú­lyosbítja az itt dolgozók gondja­it, hogy ilyen körülmények kö­zött kell felkészülni az élelmi­szeripar privatizációjára, a me­zőgazdasági nagyüzemek átala­kulására, illetve a jövő évi új gazdálkodási formák kialakítá­sára. Gondot jelent az is, hogy a kárpótlás után a leendő paraszt­­gazdaságoknál a tőkeszegény­ség gátjalesz a kibontakozásnak. a jelek erre mutatnak -, úgy a veszteség mértéke több száz mil­lió forint is lehet. A gazdasági ellehetetlenülés okai összetettek, de néhány előidéző ok példasze­rűen az alábbi:- Az 1990. évi aszálykár áthú­zódásának hatásai (félmilliárd forintos nagyságrendű)- A kamatterhek gyorsuló nö­vekedése (35 százalék feletti)- A begyűrűző anyag- és ener­giaárak rohamos emelkedése (mértéke 20-180 százalék). Gondjaink ellenére a megye élelmiszer-gazdaságának hely­zete az országos átlagnál kedve­zőbb. III. Van-e kiút? A jövő érdekében a kiutat meg kell találni, és az ágazat működő­­képességét meg kell őrizni. A törvénykezés felgyorsításá­val a föld-, a szövetkezeti, az át­meneti törvények megalkotása a kibontakozáshoz elengedhetet­len. Itt döntő szerepe az időté­nyezőnek van. Az agrárpiaci rendtartás nem jelent csodafegyvert, de a kvóta­­rendszerrel a jelenlegi túlterme­lési anomáliák jó része kiszűrhe­tő lesz. Ugyancsak vizsgálat tárgyát kell képezze egy olyan önálló ágazati bankrendszer kialakítása, amellyel e rendkívül magas és követhetetlen kamatterhek visszaszoríthatok. A valódi szövetkezetek kiala­kulása után nagy reményeket fű­zünk a mezőgazdasági vállalko­zások különböző formáinak el­terjedéséhez. Annak ellenére, hogy az eddi­gi kárpótlási igények alapján az egy főre eső terület nagysága át­lagosan alig haladja meg a 2,8 hektárt - de várható a területek koncentrálódása, illetve a kézi­munka-igényes intenzív kultúrák (primőráruk, zöldségek, ültetvé­nyek stb.) elterjedése. Ezekre a termékekre a nyugati piacoknak is szüksége van. A valódi szövetkezetek mére­teiknél fogva versenyképesek le­hetnek a támogatott nyugati me­zőgazdasággal szemben, a kis­gazdaságoknak pedig szintén szövetkezni kell pl. gazdaköri formában, az érdekvédelem és versenyképesség érdekében. A fentiek alapján úgy gondol­juk, hogy a miniszter úr és az országgyűlési képviselők figyel­mét is sikerült megyénk élelmi­szer-gazdaságának gondjaira rá­irányítani. Szeretnénk hinni azt is, hogy a meglévő nehézségek ellenére van kibontakozás, a me­gye élelmiszer-gazdaságának működőképessége megőrizhető. Ehhez pesszimizmus helyett most már cselekvő tenni akarás szükséges. Dr. Török István az FM Jász-Nagykun-Szol­­nok Megyei Hivatal vezetője / I. Élelmiszer-gazdaságunk súlya és szerepe Megyénk az ország harmadik legnagyobb élelmiszer-termelő­je. Főbb jellemzők:- Az ország termőterületének 6,3 százaléka e megyében van.- Itt termelik az összgabona 7-8 százalékát, a rizs 50 százalé­kát, a vágóállat 7-8 százalékát.- Az élelmiszer-gazdaság éves termelési értéke közelíti az 50 milliárd forintot, ebből a mező­­gazdasági kistermelés 7 milliárd forint termelési értékkel részese­dik. ^ / II. Ágazatonkénti értékelés A/ Növénytermesztés: az idő­járási szélsőségek ellenére kife­jezetten jók, főbb növényeknél (cukorrépa, napraforgó, kukori­ca) rekorderedmény várható, de a többi ágazat is kiemelkedő ho­zamokat ért el. Ennek ellenére az árbevételek elmaradnak a tervezettől, első­sorban a felvásárlási árak csök­kenése és a költségek gyors üte­mű növekedése miatt. Kedvező e területen, hogy az öntözésre és meliorációra 1991- ben a rendkívüli pénzhiány elle­nére is 580 millió forintot hasz­náltak fel, 5000 hektár terület be­rendezésére került sor, így a me­gyei öntözött terület jelenleg meghaladja a 70 ezer hektárt. A magas terméseredmények ellenére - a már említett ágazatot sújtó tényezők miatt - több szö­vetkezetben napi gondot jelent az őszi betakarítási munkákhoz, a talajelőkészítéshez, a vetésekhez a napi üzemanyag-beszerzés. Rendkívül nyugtalanító, hogy a műtrágya-, növényvédőszer­­felhasználás drasztikusan vissza­esett. A fémzárolt vetőmag be­szerzését az üzemek jó része nem képes megoldani szintén pénz­ügyi okok miatt. A beruházások - az öntözésen kívül - elhanya­golhatók. B/ Állattenyésztés: eddig sem minősült húzóágazatnak, de a ke­let-európai piacok összeomlása, a belső fogyasztás visszaesése, a felvásárlási árak zuhanásszerű- A foglalkoztatottak száma: 40.000 fő felett van.- A kistermelést folytatók szá­ma mintegy 100.000 család. A megyei ellátáson túl jelen­tős szerepe van Jász-Nagykun- Szolnok megyének a társme­gyék és a főváros ellátásában, valamint az exportkötelezettsé­gek teljesítésében is. Ezen ada­tok és tények jelzik, hogy nem lehet közömbös sem az ország­nak, sem a megyében élőknek az ágazat sorsa. csökkenése ezen ágazat helyze­tét kritikussá tette. A szarvasmarha-, sertés-, juh-, baromfiágazat vegetál, mivel ez évben súlyos értékesítési gondok voltak. A sertéságazat helyzete stabilizálódni látszik, a szarvas­marha-ágazat viszont 1992-ben is válságos lesz, elsősorban a fo­gyasztói tejártámogatás megvo­nása miatt. A vázolt körülmények mellett az állatlétszám csökkenése ter­mészetszerű, de társadalmi érdek a nagy tenyészértéket képviselő törzsállomány megőrzése. C/ Gazdálkodási helyzet: A megye élelmiszer-gazdaságában az eredményterveknek csak töre­dékét realizálják a gazdálkodó­­egységek ez évben. A mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek 1991. évi össznyeresége alig 130 millió forint lesz, az állami gaz­daságoknál pedig 70 millió forint várható, ez a tervezett érték alig 30-50 százaléka. Jellemzővé vált a vagyonfelélés és az ésszerűtlen takarékosság. Több mezőgazdasági üzemnél csődeljárásra is sor kerülhet. Kri­tikus helyzetben van két állami gazdaság és az 58 mezőgazdasá­gi termelőszövetkezet közül a besenyszögi, nagyiváni, csépai és tószegi nagyüzemek. Kezel­­hetetlennek látszik a zagyvaré­­kasi Béke Tsz adósságállomá­nya. Amennyiben e szövetkezet az adósságállomány-csökkentő pályázat feltételeit nem teljesíti -Kérdések Erdélyről Ezzel a címmel rendez mű­veltségi vetélkedőt a karcagi Déryné Művelődési és Ifjúsági Központ és a Kunhalom Baráti Kör. A műsoros vetélkedő októ­ber 12-én, szombaton délután 4 órakor kezdődik a művelődési ház második emeleti dísztermé­ben. Az első forduló során a be­nevezett 15 csapatnak a Kunha­lom c. helyi újságban megjelenő kérdéssorozatra kellett választ adnia. Az itt nyújtott teljesít­mény alapján választották ki azt az öt csapatot, akik a döntőn részt vehetnek. Mint az említett újság írta: „A vetélkedő nem szokványos Ki mit tud? lesz, nem a lexikális ismeretek, vil­lámkérdések sziporkázó egyve­lege, hanem felelősségteljes kö­zös gondolkodás Erdélyről, az erdélyi magyarság helyzetéről.” A rendezvény meghívott előadó vendégei lesznek Balogh Júlia történész és Csoóri Sándor író. Közreműködik Berecz András népdalénekes-muzsikus, Má­tyus Erzsébet, Jancskár Lajos versmondó. A zsűri tagjai: Ba­logh Julianna történész, Csoóri Sándor író, dr. Bellon Tibor mú­zeumigazgató, dr. Fazekas Sán­dor polgármester, Márton Béla tanár, fafaragó Szovátáról. A versengő csapatok közül az 1. és a 2. helyezettek háromnapos er­délyi utat nyernek Kolozsvár, Marosvásárhely, Szováta útvo­nallal. A 3., 4. és 5. helyen vég­zők tárgyjutalmakban részesül­nek majd. Pénz, money, das Geld KGST- (lengyel) piac: lenni vagy nem lenni? A körülményekhez képest nyugodt mederben zajlott le az a 4 és fél órás vita, amely végül is lakossági fórummá vált, s amelyet Szolnok önkormányzatának Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottsága szervezett. Ignácz Ervin, a bizottság vezetőjének érdeme volt, hogy sikerült egy asztal mellé ültetni az érdekelteket. így jelen volt a polgármestertől kezdve a városi rendőrkapitányon át szinte mindenki egészen a lakosság nagyszámú képviselőjéig. A nyugodt meder persze nem azt jelentette, hogy nem volt idegesség, emelt hang, disszonancia, de végül is a felek ezt is intelligensen viselték el. Talán csak az időnkénti nacionalista felhangok, a mások szándéka­inak tudatos félremagyarázása az, ami kifogásolható volt. Mint jeleztük, itt volt szinte mindenki, aki érdekelt az ügyben. Egy oldal azonban hiányzott. Nem voltak ott azok, akik kijárnak a piacra, igénylik működését, feltehetőleg őket nem hívták meg. Igaz, nehezen megszemélyesíthető táborról van szó. Végül is az ő érdekeiket az önkormányzat próbálta úgy-ahogy védeni. A jelen lévő lakossági véle­mény egyértelműen fogalma­zott. Mi történik az ott lakó több ezer ember elemi jogaival? Ők azok, akik hajdanán az ellátat­lanság ellenére vállalták ezt a vi­déket, viszonylagos nyugalmá­ért, csendjéért. A piac telepítése­kor őket nem kérdezték meg, s most ők azok, akik minden terhét kénytelenek elszenvedni. Zaj, szennyezettség, randalírozás, kutyavonítás, gurító, rohadás, patkányok, kivert villanyok, megrongált telefonok, ismeret­len biztonság, félelem, zsebesek, tolvajok, szabálytalankodók - sorolták, mit kénytelenek nap mint nap elviselni. Senki nem vitatta, nem vitathatta, hogy ilyen körülmények között élni nem lehet. Kérték tehát, tegye­nek valamit az illetékesek, ekkor még nem esett szó a KGST-piac teljes megszüntetéséről, leg­alább egy pihenőnapot adjanak nekik. A megteendő intézkedé­sekhez felajánlották segítségü­ket. A KISOSZ képviselője más oldalról közelítette meg a dolog lehetetlenségét. Vitatta, hogy a lakosság bármely rétegének ér­dekeit képviselné a piac, hiszen ha olcsóbb is a termék, minősé­ge, származása vitatható, egyéb­ként sincs garancia. így sok árut a boltokba vinnének vissza ki­cserélni. Az élelmiszerek egy ré­sze egészségre ártalmas. Rézjár­ta konyak, 1989. évi holland se­gélyszállítmányból származó ro­mán sajt s más elrettentő példák hangzottak el. A szakma szem­pontjából szintén kifogásolta a külföldiek itteni működését. Számukra katasztrofális helyze­tet jelent, sok üzletet Szolnokon be kellett zárni, akik rendeléseik hiányával a gyártókat is sújtják. Az állam az adótól esik el, de az engedéllyel árusítók - éppen az adó miatt - nem is tudják olcsób­ban adni árujukat. Adóra pedig szükség van. A helyben lakók érdekeit emelte ki harmadjára a KISOSZ képviselője, de erről már beszéltünk. A polgármester véleménye egyezett a fentiekkel abban, hogy a KGST-piac sem a jogál­lam, sem a tisztességes piacgaz­daság fogalmába nem illik be. Az önkormányzat sok mindent tett már a helyzet normalizáló­dásáért, de eddig csak részsike­rekről számolhatott be. Fontos a város érdekeinek érvényesülése, amibe az is beletartozik, hogy az itt lévő termékek iránt van fize­tőképes kereslet. Másokkal együtt lehet rendezni ezt a prob­lémát, s ebben legnagyobb sze­repe a vámőrségnek lenne. Köz­­bevetőleg jegyezzük meg, hogy a vámőrség itt is képviseltette magát egy darabig, de nem tar­totta fontosnak, hogy szerepet játsszon javaslataival az ügy rendezésében, csakúgy, mint az országos vámszervek. A város tehát csak kezelni tudja a prob­lémát. Hogy mennyire így van, ezt az is bizonyítja, hogy végül is a jelenlévők nem tudtak kon­szenzusra jutni. A hosszú vita végül is azért járt olyan ered­ménnyel, hogy egyáltalán két kérdés formájában meg lehetett fogalmazni az alternatívákat, amelyről a közgyűlés dönthet. Az egyik a KGST-piac teljes megszüntetése, erre már más vá­rosokban is történtek kísérletek. Ehhez, ha az önkormányzat így dönt, a rendőrség megadja a tel­jes, lehetséges segítséget, bár nem ígértek gyors eredményt. A másik alternatíva, hogy legyen a városban ilyen piac. Ha ez lesz a válasz, utána kell gondolkodni: milyen formában és hol legyen. Tehát egyelőre minden bizony­talan, kivéve azt, hogy a jelenle­gi helyén úgy, ahogy most mű­ködik, nem működhet tovább. Füle István ENCIKLOPÉDIA Az Akadémiai Kiadó újdonsága a világhírű francia enciklopédia, a LAROUSSE magyar változata. A több mint ezeroldalas első kötet páratlanul szép eredeti képanyaga gyönyörködtet és eligazít. A világ számos országában nagy sikert aratott LAROUSSE magyar változatának második kötete 1992-ben, a harmadik 1993-ban jelenik meg. Az 1. kötet (A-Gy) ára 2500 Ft AZ EURÓPAI MŰVELTSÉG ALAPKÖNYVE Előjegyezhető 1000 Ft előleggel, amit a kiadó kereskedelmi osztályától igényelt utalványon lehet befizetni. Az Akadémiai Könyvesboltokban mindkét részlet helyben is befizethető. A könyvet a megjelenést követően a további 1500 Ft felszámításával utánvéttel postázzuk. HA ELŐJEGYZI OKTÓBER 31-IG, 2 SZEMÉLYES PÁRIZSI UTAZÁST NYERHET! TOVÁBBI 100 SZERENCSÉS ELŐFIZETŐ A MÁSODIK RÉSZLET BEFI­ZETÉSE NÉLKÜL KAPJA MEG A MAGYAR LAROUSSE 1. KÖTETÉT! Előjegyezhető: STÚDIUM Akadémiai Könyvesbolt Budapest, V., Váci u. 22. (1052) MAGISZTER Akadémiai Könyvesbolt Budapest, V., Városház u. 1. (1052) ACADEMIC BOOKSHOP Budapest, V., Gerlóczy u. 7. (1052) valamint Az Akadémiai Kiadó kereskedelmi osztályán Budapest 1519, Postafiók 245. .1828,

Next

/
Oldalképek
Tartalom