Új Néplap, 1991. október (2. évfolyam, 229-255. szám)

1991-10-07 / 234. szám

T 1991 OKTÓBER 7. Az Új Néplap Túrkevén 5 Az oldalt írta: Simon Béla Fotó: Korényi Éva Aki a kőből is aranyat csinált A város nagy külterületét tekint­ve bizonyára nem ártana a rendőr­őrs létszámának növelése, de talán még ennél is sürgetőbb volna tech­nikai helyzetének javítása. Mind­össze egyetlen gépkocsival rendel­keznek. A körzeti megbízottak rendelkeznek még motorkerékpár­ral. Könnyebbséget jelent, hogy szeptember 1-től két nyomozó állt munkába a túrkevei rendőrőrsön, így a körzeti megbízottak most már nem végeznek nyomozói munkát. Kell is a szakszerűbb nyomozói tevékenység, hiszen évente mint­egy harminc százalékkal növek­szik a városban a bűnesetek száma. Főleg a rendszerváltozás óta van így, mivel sokan összetévesztik a szabadságot a szabadossággal. Sajnos, elszaporodott a város­ban a fiatalkorúak garázdálkodása, ami a verekedéstől kezdve a randa­­lírozásig nyilvánult meg. Az egyik banda felnőttek bántalmazásáért nemrégen került a fiatalkorúak bí­rósága elé. Azóta ez a jelenség visszaszorult. Tornaterem épül Zsibongó is lesz Az új tornaterem versenytár­gyalását szeptemberben megtar­tották. Kiválasztották a kivitele­zőt: a 31-es Állami Építőipari Vállalatot. Azért esett erre a cég­re a választás, mert a színvonalas műszaki tartalom mellett ajánla­tában túrkevei alvállalkozókat is szerepeltetett, tehát hozzájárul a helyi foglalkoztatási gondok enyhítéséhez. A Petőfi Sándor Általános Is­kolához kerülő tornaterem helyé­nek kiváltása érdekében építette az önkormányzat az új reformá­tus lelkészlakást. A régi épületet bontják. Még október folyamán átadják a munkaterületet, s a jövő év szeptemberére elkészül a tor­naterem, melyhez karzat is ké­szül. Az új létesítményt egy szin­tén felépülő zsibongó köti majd össze az iskolával. Most még nincs központi helye az iskolá­nak, s ezáltal ez a gond is meg­szűnik. Az új létesítmény a belső berendezéssel együtt 24 millióba kerül. Bővítik a szociális otthont Pályázat útján nyert összeg felhasználásával bővítik a városi szociális otthont. A hétmilliós nagyságrendű munkát a helyi ter­melőszövetkezet építőrészlege végzi. A bővítés eredményeként öt szobával, irodahelyiséggel, vi­zesblokkokkal gyarapodik az in­tézmény. Nagy szükség Van ezekre - többek között azért, mert kórházi ápolás után átmeneti szállást nem tudnak biztosítani a gondozottaknak. Az épület bőví­tését a jövő év végére fejezik be. Kaszanyi András rendőr alhad­nagy, a túrkevei rendőrőrs pa­rancsnoka szerint a város közbiz­tonságában az elmúlt időszakhoz képest lényeges változás nem állt be. Szenzációt a nyár folyamán történt csecsemőgyilkosság s egy szóváltást követő - ital hatására történt - emberölés okozott. Ezeket leszámítva emberölés jó évtizede nem volt Túrkevén. A rendőrségnek leginkább a tol­vajokkal gyűlik meg a baja. Az utóbbi időkben nagyon elszapo­rodtak a kerékpárlopások. Vannak notórius kerékpártolvajok. Igen veszélyeztetett a téesz területe is. A zsiványok főleg a birkát kedvelik. Az idén hatvan-hetven birkát tün­tettek el. A tolvajok közül egy el­len most bűnvádi eljárás folyik, mert rábizonyították, hogy tizenki­lenc birkát adott el. Könnyen tehet­te, hiszen ő volt az éjjeliőr a juhte­­lepen. Biztos úgy volt vele, hogy nyomtató lónak nem lehet bekötni a száját. A hat-hétezer forint értékű birkákat nevetséges összegért - öt­száz vagy ezer forintért - adta el. Az öntözőberendezések is vonz­zák a tolvajokat. Több száz liter gázolajat, akkumulátorokat tulaj­donítottak onnan el. A motorikus részeket is előszeretettel szerelik le - az önindítótól kezdve a generáto­rig, melynek értéke 60-70 ezer fo­rint, mert ezeket amerikai import­ból szerzik be. Mással nem is pó­tolhatók. Ezeket különböző mező­­gazdasági gépekre és kisteherau­tókra szerelik fel. Az eltulajdoní­tok közül is vannak, akik körül szorul a hurok, gyűlnek ellenük a bizonyítékok. Az egyik büntetett előéletű em­berbebizonyította, hogy nem lehet leleménytelenséggel vádolni a túr­­keveieket. A város határában lévő egyik gázkúthoz utat akartak építe­ni, és nagy tömegű zúzottkövet szállítottak Túrkevére. A kő átvé­telével megbízott emberből kitört a lokálpatrióta. Úgy volt vele, hogy először a belterületi utakat kell ki­kövezni, s csak másodsorban a ha­tárban lévőket. Az egésznek csu­pán az a szépséghibája, hogy nem önzetlenül juttatta a követ a lakos­ságnak. Mintegy ötszázezer forint ütötte ezért a markát. A pénz elköl­tésével nem lesz gondja; a rendőr­ség eljárást indított ellene. Részletek „A sokarcú gyűjtemény” című kiállítás anyagából. Fent: régi iskolai berendezések; alul balra: a város címere; jobbra: régi szűr és suba A háztáji jövője: Tömeg helyett minőséget A Túrkevei Jubileumi Emlék­hét rendezvényei során a háztáji állattartás jelenéről és perspektí­vájáról előadást tart dr. Szabó Zoltán főállatorvos. Azt kérdez­tük tőle, hogy most, amikor az értékesítési nehézségek követ­kezményeként a háztáji állatál­lománynak csak a töredéke ma­radt meg, mit tud ajánlani a gaz­dáknak a jövőre vonatkozóan?- Joggal vetődik fel a kérdés, hogy mi újat tudunk mondani azoknak, akik az utóbbi hónapok során az állatok túltartásával voltak elfoglalva, az áron aluli értékesítési kényszer sújtotta őket. Megítélésem szerint a ke­reslet beszűkülése miatt hosz­­szabb távon a minőségi áru elő­állításának feltételeit kell megte­remteni. Arról szeretnénk meg­győzni az állattartókat, hogy az idei helyzet olyan mélypont volt, ami többé nem fog bekövetkez­ni. Minőségi fajtaváltással, szak­mai tanácsadással, s nem utolsó­sorban jó minőségű tenyészalap­­anyaggal elérhetjük a helyzet jobbítását. Mire gondolok? A túrkevei téesz valamennyi ser­téstelepén az utóbbi években megtörtént az úgynevezett hár­mas mentesítés, ami három fer­tőző betegségtől mentes állo­mány beállítását jelentette. Ez a fajta a fehér hússertés, ami ideá­lis szalonnavastagsággal rendel­kezik. A téesz ebből az állo­mányból ad el az érdeklődő ter­melőknek. A minőségváltás ez­zel is elérhető. Olyan szakmai tanácsokat is nyújtunk, melyek ennek a fajtának tartásához elen­gedhetetlenek. Mindenképpen az ellenőrzött fajta tenyésztésére kell törekedni. Korábban néhány tenyésztő olyan tanyészkant is tartott, melynek származása is­meretlen volt. Emiatt hiába cse­réltük le a háztáji kocaállo­mányt, ezek a tenyészkanok ron­tották az utódok hízási és szapo­rodási mutatóit. Ezzel ellentét­ben a téesz imént említett s ked­vező áron tervezhető állománya megfelel a mai követelmények­nek. A téesz azzal is kedvez a ház­táji gazdaságoknak, hogy a kihe­lyezett kocasüldőket mestersé­ges megtermékenyítéssel tartja tenyésztésben. Az első osztály már megvan A református egyház már tavaly március végén elkezdte felmérni, hogy milyen igény van Túrkevén egyházi iskola létesítésére. Jelent­kezési lapokat küldtek az alsó osz­tályokba, és Katona Gyula refor­mátus lelkész szülői értekezleten ismertette elképzeléseit. Alsó ta­gozatot szerettek volna indítani, de az érdeklődés meglehetősen cse­kély volt. Nem jelentkeztek annyi­an, hogy a tagozatot meg lehetett volna szervezni, s gazdaságosan fent lehetett volna tartani az isko­lát. Ezért úgy döntöttek, hogy egy első osztályt indítanak, s majd így fokozatosan biztosítják az után­pótlást. Ennek érdekében az óvo­dában is megkezdték a hittan taní­tását. Az iskola épületével is gondok voltak. Abban az épületben szeret­tek volna kezdeni, amelyben szá­mításaik szerint lesz az egyházi is­kola, de ez a tervük - állítólag az ottani tanári kar ellenállása miatt - meghiúsult. Végül a Kossuth úti iskola adott helyet az első osztá­lyos tagozatnak. Az egyházi iskola tanterve lé­nyegében megegyezik az állami iskoláéval. A különbség csak annyi, hogy az egyházi iskolában hittant, németet és angolt is oktat­nak. Az angolt az osztályfőnök, a németet pedig az iskola igazgatója tanítja. Fakultatív számítógépes oktatást is terveznek - attól függő­en, hogy mikor tudnak számítógé­pet szerezni. Most ismét felmérik az igénye­ket, de nem olyan feltételekkel, mint tavaly. Kötelező hittanokta­tás csak az elsősöknél lesz, de a mostani II-III. és IV. osztályba já­róknál eltekintenek ettől, ha átirat­koznak az egyházi iskolába. A ké­sőbbiek során minden osztályban kötelező lesz a hitoktatás. Azt még nem lehet tudni, hogy hat- vagy nyolcosztályos lesz-e az egyházi iskola. Attól is függ, hogy a gimnáziumok szervezete miként alakul. A mezőtúri gimnázium egyházi iskola volt. Folynak tár­gyalások arról, hogy esetleg az is visszakerüljön egyházi tulajdon­ba. Amennyiben visszakerül, ah­hoz igazítják a képzést. Az egyházi iskola fenntartása érdekében alapítványt szerveztek, melynek javára a helyi OTP-fiók­­ban bárki tetszőleges összeget be­fizethet. Szintén az iskola fenntar­tása érdekében az étteremmel szemben lévő üzletházat, amely valamikor a Keresztyén Ifjúsági Egyesület és a cserkészcsapat klubház’a volt, visszakérte az ön­­kormányzattól a református egy­ház. Amíg az egyházi iskola meg nem lesz, s a cserkészcsapat ki nem alakul, addig az üzletházat fenn akarja tartani az egyház, s a bevételt iskolai célokra fordítja. A presbitérium most pályázatot írt ki a tanítói állások betöltésére, mert tavaly azt is tapasztalták, hogy sok szülő azért idegenkedett az egyházi tagozattól, mert nem tudta, hogy ki fog ott tanítani. Belvárosi látkép Kandidátusi értekezés Orsi Julianna, a Finta Múzeum igazgatója napjainkban nagyon el­foglalt ember. Amellett, hogy ren­dezi az október 10-én megnyíló, „A sokarcú gyűjtemény” című ki­állítás anyagát, készül a kandidátu­si értekezésére is. A Tudományos Minősítő Bizottság ugyanis no­vember 4-én, délután 14 órakor, a Magyar Tudományos Akadémia nagytermében tartja Örsi Julianna „Karcag társadalomszervezete a 18-20. században” című kandidá­tusi értekezését. Az értekezés op­ponensei: Szabó László, a törté­nettudomány (néprajz) kandidátu­sa és Szilágyi Miklós, a törté­nettudomány (néprajz) kandidátu­sa. Örsi Julianna időközben újabb komoly feladatra is vállalkozott. A nagykun települések társada­lomszerkezete a XVIII. századtól című pályázatát az Országos Tudo­mányos Kutatási Alap támogatásra érdemesnek találta. avagy: kecskére a káposztát Egyházi iskolát szerveznek Elkészült az új postaforgalmi szárny A Városgazdálkodási Vállalat kivitelezésében elkészült a posta­­forgalmi épületszámy. A műszaki átadás-átvételt pénteken tartották. A beruházás ezáltal lett teljes. A posta a belső berendezések elké­szítésével készen akar lenni a ka­rácsonyi megnövekvő forgalom kezdetére. Más városoktól eltérően a tele­fonhálózat fejlesztése iránt megle­hetősen kevesen érdeklődnek. A polgármesteri hivatalban mind­össze háromszázötven igénylőt tartanak nyilván. Azok lakása is egymástól távol, a város területén igen szétszórtan helyezkedik el. Amikor az igénylők lakhelyeit fel­tüntették a város térképén, olyan lett az, mintha sörétes puskával lőttek volna bele. Nyilvánvaló, Telefon „potom” negyvenezerért hogy ez nemcsak nehezíti, hanem drágítja is a vonalak kiépítését. A hálózatfejlesztési tervet a karcagi távközlési üzem készíti. A terv elkészítésének határide­je: 1991. november 20. Tiszta ké­pet pénzügyi vonatkozásban is ak­kor lehet majd látni. Az előzetes számítások szerint meglehetősen borsos a „belépő”. Egy-egy tele­fonkészülék beszerelése 40-45 ezer forintba kerül. Ez az összeg természetesen csökken, ha több lesz a jelentkező. Ez azért is várha­tó, mert a városban a hatezer mé­teres gázhálózat építésének meg­kezdésekor nagyon sokan pótlóla­gosan nyújtották be igényüket, s valószínűleg így lesz ez a telefon­­hálózat kiépítésekor is. Az új köz­pont az igények dupláját is ki tudja majd elégíteni. Á telefon iránti igények szerény voltát mindenekelőtt azzal magya­rázzák a városban, hogy a szerve­zés akkor történt, amikor lényegé­ben megállt az állatok átvétele a városban, s az OTP kamatai is nö­vekedtek, tehát a mezőgazdasági jellegű település lakóinak elsődle­ges gondja nem a telefon beszere­lése volt. Képünkön: Utolsó simítások a postaforgalmi szárnyon

Next

/
Oldalképek
Tartalom