Új Néplap, 1991. október (2. évfolyam, 229-255. szám)
1991-10-24 / 249. szám
1991. OKTÓBER 24. Társadalmi tükör 5 AZ 1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS ÖSSZEFOGLALÓ EREDMÉNYEIBŐL Korosodó népesség A megye lakónépessége 1990. január 1-jén 426.500 fő volt, 20.200-zal kevesebb a tíz évvel korábbinál. A népességcsökkenés 14 százaléka természetes fogyás miatt következett be (ez idő alatt ugyanis 57.900-an születtek és 60.700-an haltak meg), de döntőnek a 17.400 fős elvándorlás bizonyult, ennél nagyobb vándorlási veszteség csak az ország két megyéjét érte. Az elmúlt évtizedben tovább tartott a népesség öregedése, 1990-ben már az itt lakók egyötöde betöltötte a 60 éves kort, számuk 1980 óta 6400-zal nőtt. A népesség nemek és korcsoportok szerint. Több elvált és özvegy Az utóbbi két népszámlálás között mérsékelt, de kedvezőtlen irányú változás következett be a 15 éves és idősebb népesség családi állapot szerinti összetételében. A házasok arányának csökkenését mindkét nemnél az elváltak és a nőtlenek, hajadonok hányadának növekedése kísérte. Az özvegyek népességen belüli előfordulása is emelkedett, nagyobb mértékben a nők körében. A 15 éves és idősebb népesség családi állapot szerinti összetétele Férfiak BO Nyugdíjasok - nyugdíjak Mind több a „fiatal” Jász-Nagykun-Szolnok megyében az elmúlt évtizedben évről évre nőtt a nyugdíjasok és járadékosok száma, és ez a tendencia 1991-ben tovább folytatódott. Márciusban a nyugdíjban, illetve nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma az egy évvel korábbihoz viszonyítva 4,3 százalékkal 111 ezer főre emelkedett, népességen belüli hányaduk pedig egynegyednél is nagyobb (26,2 százalék) volt. Az érintettek csaknem kilenctizedé sajátjogú és özvegyi nyugdíjas, a továbbiakban röviden az ő helyzetüket tekintjük át. A nyugellátásban részesülők közül a legtöbben, 82 ezer 900- an sajátjogú nyugdíjasok voltak, és elsősorban a korábbinál nagyobb számú rokkantnyugdíjas belépése következtében számuk is gyorsabban (5,8 százalékkal) nőtt az átlagosnál. A vizsgált hónapban özvegyi ellátást 13900 főnek folyósítottak. A saját jogú nyugdíjasok többsége (65 százaléka) nyugdíjazás előtt munkás alkalmazott volt, csaknem háromnegyedük (60100 fő) öregségi, egynegyedük (közel 23 ezer fő) rokkantsági nyugdíjat kapott. A nyugdíjaskorúak aránya 85 százalékot tett ki. Körükben a hetven éven aluliak 65, a hetvenévesek és idősebbek 35 százalékot képviseltek. Ez utóbbiakból majdnem minden negyedik személy (közel 6800 fő) töltötte már nyolcvanadik életévét. A nyugdíjkorhatár alattiak (12500 fő) egyötödével voltak többen az egy évvel korábbinál. A „fiatalabb korú’ ’ nyugdíjasok számának az átlagosnál gyorsabb növekedésében - megítélésünk szerint - jelentős szerepe van a beszűkülő munkalehetőségeknek. A nyugdíjkorhatárt megközelítő korú és a krónikus betegségben szenvedő munkavállalók „kényszer-nyugdíjaztatása’ ’ ugyanis több ízben tapasztalható. A sajátjogú nyugdíjasok és az özvegyi ellátásban részesülők egy havi járandósága ez év márciusában egy főre számítva 7309 forint volt, 1585 forinttal, 27,7 százalékkal több mint egy évvel korábban. A vizsgált egyéves időszakban a nyugdíjak reálértéke csökkent, ugyanis a fogyasztói árak ez idő alatt 34,2 százalékkal nőttek. A nyugdíjak átlagos nagysága jelentős különbségeket takar. Meglehetősen magas azoknak a nyugdíjasoknak a száma, akiknek az ellátmánya nemcsak az átlagtól marad el, hanem a megélhetési költségeket tekintve is alacsony. A saját jogon nyugdíjasok több mint kétötödének (3600 főnek) a nyugdíja az igen szerény megélhetést biztosító 7000 forintot sem érte el, egyharmaduknál pedig 7 ezer és 8 ezer forint között mozgott. Az átlagosnál jóval magasabb - havi 10 ezer forintnál nagyobb összegű - ellátmányban az öregségi és rokkantsági nyugdíjasoknak mindössze 7,7 százaléka (6300 fő) részesült. Az özvegyi ellátás havi összege alig haladta meg a 6 ezer forintot. A nők átlagnyugdíja (6642 forint) egyötödével volt alacsonyabb a férfiakénál. A különbség azonos a múlt évivel, és egyrészt azzal magyarázható, hogy a nők általában rövidebb szolgálati idővel mennek nyugdíjba. De a férfiak javára fennálló különbség kialakulásában szerepet játszanak olyan tényezők is, mint például a képzettség, beosztás szerinti összetétel, a korstruktúra nemenkénti különbözősége. A megfigyelés időpontjában a férfiak átlagnyugdíja 8100 forintot ért el, és ez 1458 forinttal több, mint a nőké. A magasabb korcsoportok felé haladva az ellátmány átlagos nagysága egyre csökken, s fokozatosan mérséklődik a nemek közti különbség.______________ Kevesebb az igazolt versenyző és az edző Megyénk versenysportja az elmúlt évtizedben Az utóbbi tíz esztendő társadalmi-gazdasági változásainak hatása a versenysport működési feltételei is átalakultak. Jász-Nagykun-Szolnok megyében 1990 végén 113 sportegyesület volt, számuk 1980 óta 32-vel, 22,1 százalékkal fogyott. E jelentős csökkenésben meghatározó szerepet a diáksport területén végrehajtott szervezeti változások játszottak, melynek eredményeként a sportiskolák és a középfokú oktatási intézmények sportkörei 1987-től tömegsport jelleggel működtek tovább. Emellett több bázisszerv - a gazdálkodás nehézségei és más okok miatt - sportegyesülete támogatását megszüntette, így azok fennmaradni nem tudtak. Ugyanakkor az utóbbi négy évben nem kis mértékben a megszűnt klubok, illetve szakosztályok sportolói-, valamint szakemberbázisán több, jórészt önköltséges alapon, egy-két szakosztályt működtető, új sportklub is alakult. A SPORTEGYESÜLETEK FŐBB JELLEMZŐI Év Egyesületek Szakosztályok Sportolók Igazolt versenyzők Működő minősített edzők száma « 1980 145 368 13767 11300 421 1981 143 362 13560 10987 440 1982 144 354 13445 10868 428 1983 138 342 13080 10737 423 1984 139 322 12338 10252 415 1985 142 322 12227 10013 413 1986 137 323 12827 9450 416 1987 102 230 10207 8543 343 1988 106 224 10533 8209 327 1989 107 222 9173 7685 304 1990 113 ' 206 8753 7091 271 A versenysportra fordítható anyagi eszközök szűkössége elsősorban a szakosztályok számának alakulásánál éreztette hatását. Az elmúlt évtizedben 162 szakosztály szüntette meg működését a megyében, számuk kereken 44 százalékkal lett kevesebb. Egy egyesületre az 1980. évi 2,5-del szemben 1990-ben már csak 1,8 szakosztály jutott. A legfeljebb egy szakosztályt működtető egyesületek száma az évtized során 46-ról 63-ra emelkedett, az utóbbiak több mint negyede azonban az elmúlt évben a versenysport-tevékenységének szüneteltetésére kényszerült. A 2-5 szakosztályos sportegyesületek száma 89-ről 44-re esett vissza, és tíznél több szakosztály 1990-ben már csak egy klubnál volt. A szakosztály megszűnésének az egyes sportágakat eltérő módon érintették. A tíz legjelentősebb közül a kajak-kenu sportban kevéssel nőtt, a birkózóknál és az úszóknál változatlan maradt, a többiben pedig mérséklődött a szakosztályok száma. Felére vagy annál nagyobb mértékben csökkent számuk az atlétikában, a röp-, a kézi-, és a kosárlabdában, valamint az asztaliteniszben, s még a legnépszerűbbnek tartott labdarúgásban is mintegy hússzal lett kevesebb. A működő sportegyesületek 1990-ben közel 8800 sportolót foglalkoztattak, csaknem harmadával kevesebbet, mint 1980-ban. Az igazolt versenyzők száma - az előbbiek mintegy négyötöde - ennél valamivel gyorsabban, 37 százalékkal fogyott. Figyelemre méltó, hogy az ifjúsági és a serdülő korosztályokhoz tartozóké 1990 végén már csak fele volt a tíz évvel korábbinak. Ugyancsak jelentősen, a versenyzők létszámánál valamivel nagyobb ütemben csökkent a sportegyesületekben működő minősített edzőké. Ez azonban főként az alacsonyabb minősítésűeket érintette, így szakképzettség szerinti összetételük némileg még javult is az évtized elejihez képest. A megye sportegyesületei 1990-ben 166 millió forinttal gazdálkodtak, közel négyszer nagyobb összeggel, mint 1980-ban. Korábban a bevételeknek még több mint háromnegyedét állami, illetve bázisszervi támogatás tette ki, ez tíz év alatt 50 százalékra mérséklődött. Ugyanakkor hétszer több volt a saját és tízszer több az egyéb - többek között vállalkozásból származó - bevétel. A nyolcvanas években tehát elkezdődött a sportegyesületek gazdasági önállósodása. Kiadásaik az elmúlt évben megközelítették a 154 millió forintot, az 1980. évinek több mint négyszeresét. Sportági feladatokra ennek alig több mint felét használták fel, tíz évvel korábban ez az arány még kétharmados volt. Lényegében változatlan maradt az utánpótlás-nevelésre kiadott pénzeszközök hányada, és csaknem felére csökkent a szabadidő- és tömegsporté. Ezzel szemben a sporttevékenységet kiszolgáló egyéb feladatokra (működtetés, fejlesztés, sportolói juttatások stb.) a kiadások egyharmadánál is többet fordítottak az 1980. évi 16 százalékkal szemben. A megye versenysportjának eredményessége a feltételrendszer abszolút és viszonylagos rosszabbodása ellenére - a mérhető mutatók alapján - tovább javult a ’80-as években. Megyénk igazolt versenyzői 1990-ben 12 felnőtt és 36 utánpótlás korú országos bajnoki címet szereztek, és összességében 341 olimpiai pontot gyűjtöttek, 41- gyel többet, mint 1983-ban. Az egyesületekben ugyanekkor egy nemzetközi és 59 első osztályú, továbbá 112 aranyjelvényes ifjúsági sportoló volt, a nemzeti, illetve országos I. osztályú bajnokságban pedig 13, a II. osztályúban 22 csapat képviselte megyénket. A KSH Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Igazgatósága adatainak és elemzéseinek felhasználásával készülő Társadalmi tükröt negyedévenként adja közre az Új Néplap. Szerkeszti: V. Szász József Országos fogyasztói árindex Ilyen volt az első félév Megnevezés 1989 1990 1991 A lakosság pénzbevételei és kiadásai A pénzbevételek- fontosabb forrásokból - ossz., millió Ft-23801 28778 Ebből: személyi jövedelemből-9470 11379 felvásárlásból-2122 1630 kifizetésekből magánvállalkozásoknak-1104 1876 szociális kifizetésekből-138 345 megtakarításból készpénzfelvétel-3559 4544 A pénzkiadások összesen, millió Ft-23498 27657 Ebből: áruvásárlás-11919 11108 megtakarítás-3828 4421 A lakossági takarékbetétek állománya az időszak végén, millió Ft 9297 9370 10515 A lakossági hitelek állománya az időszak végén, millió Ft 13206 13678 9332 Keresetek Havi bruttó átlagkereset Ft/fő az iparban 8709 10867 14583 a kivitelező építőiparban 8407 10797 11616 a mezőgazdasági szövetkezetekben 8273 10230 11044 A mezőgazdasági váll. és gazd. társ.-ban 8214 10346 12743 a kereskedelemben 6936 9788 13348 Egészségügy Az általános orvosi körzetek száma 186 186 187 A gyermekorvosi körzetek száma 48 50 51 A községi fogorvosi körzetek száma 40 42 39 A működő kórházi ágyak száma 3670 3613 3704 A működő állandó bölcsődei helyek száma 2573 2279 2030 A működő önkorm. szoc. otthoni helyek száma 1738 1788 1840 Az idősek klubja működő férőhelyeinek száma 1719 1804 1808 A táppénzes napok száma, 1000 nap 1622 1680 1566 Az egy dolgozóra jutó táppénzes nap 11,8 12,6 12,6 Lakásépítés, -megszűnés Az épített lakások száma 486 348 269 Ebből: magánerőből épített 460 344 223 A megszűnt lakások száma 127 128 51 Az épített üdülők száma 10 20 30 Közlekedési balesetek A szem. sérüléssel járó közúti közi. balesetek száma összesen 337 458 354 ebből: halálos 26 34 31 sérültjeinek száma 474 669 508 ebből halálos 27 38 37 Élelmiszer, ital, dohány Ebből: hús, húskészítmény, baromfi tej,tejtermék étolaj, margarin kenyér, liszt, rizs cukor Lakás, fűtés, világítás Ebből: szilárd és cseppfolyós fűtőanyagé vízdíj gáz építőanyagok elektromos energia Közlekedés Ebből: üzemanyagok távolsági utazás Ruházkodás Tartós javak vásárlása és javítása Egyéb kiadások Ebből: postai szolgáltatások TV előfizetés tanszer, írószer FOGYASZTÓI ÁRINDEX ÖSSZESEN 1991. január- augisztus az előző év azonos idő- | szakának százalékában 1991. augjsztus az előző év azonos időszakának százalékában százalék 1991. auqjsztus az előző hónap százalékában I
