Új Néplap, 1991. október (2. évfolyam, 229-255. szám)

1991-10-22 / 248. szám

1991. OKTÓBER 22. Hazai körkép—Ünnepi ügyeletek 5 • • Ünnepi ügyeletek Orvosi ügyelet Az ügyelet ideje: 1991. októ­ber 23-án (szerdán) 07 órától 1991. október 24-én (csütörtö­kön) 07 óráig tart. Szolnokon szerdán az alábbi szakrendelések fogadnak betegeket a kórházi te­lephelyen: baleseti-általános sebé­szet a sürgősségi osztályon. Nő­gyógyászat a nőgyógyászati am­bulancián; belgyógyászat: sürgős esetekben a központi körzeti orvo­si ügyeletén, illetve táppénzes fe­lülvéleményezés a kórház sürgős­ségi osztály belgyógyászati rende­lőjében. Központi körzeti ügyelet: Hő­sök tere 2-4., tel.: 33-373. Ellátási területe: Szolnok város, Tószeg, Tiszavárkony, Tiszavárkonyszőlő, Tiszajenő, Zagyvarékas, Szászbe­rek, Szajol, Rákóczifalva, Rákó­­cziújfalu, Vezseny. Gyermekor­vosi ügyelet: Móra F. u. 9., tel.: 36-215. Fogorvosi ügyelet: Hu­­bay úti rendelőben szerdán 08-17 óráig; 17 órától csütörtökön reggel 8 óráig a kórház szájsebészeti osz­tályán (Vörös H. u. 39-41.) törté­nik a betegek ellátása sürgős ese­tekben. Szolnoki terület: Martfű: Tisza Cipőgyár üzemorvosi rendelője, Lenin u. 1. Tiszaföldvár: dr. Son­koly L., Körösi u. 8. Besenyszög: dr. Elbakour Afif, Damjanich u. 4. Nagykörű, Kőtelek, Tiszasüly: dr. Karácson J., Nagykörű, Rákóczi u. 4. Újszász: dr. Ördög L., Damja­nich u. 14. Jászberényben október 23-án a szakrendelések nem működ­nek! Központi körzeti ügyelet: Thököly u. 13., tel.: 12-226. Ellá­tási területe: Jászberény, Jászte­lek, Jászjákóhalma, Jászfény szaru, Jászfelsőszentgyörgy, Pusztamo­nostor, Jászkisér. Gyermekgyó­gyászati ügyelet: szerdán 09-12, valamint 15-18 óráig. Jászberényi terület: Jánoshi­­da: Központi orvosi ügyelet: Fő u. 41. Ellátási területe: Jánoshida, Alattyán, Jászboldogháza, Jászal­­sószengyörgy. Jászapáti: Körzeti ügyelet: Beloiannisz u. 6., tel.: 57. Ellátási területe: Jászapáti, Jász­­ivány. Jászladány: Körzeti ügye­let: Petőfi S.u. 1. Ellátási területe: Jászladány. Jászárokszállás: Kör­zeti ügyelet: Engels tér 7. Ellátási területe: Jászárokszállás, Jászágó. Jászdózsa: Körzeti ügyelet: Hajnal u. 2. Ellátási területe: Jászdózsa. Jászszentandrás: Körzeti orvosi ügyelet: Rákóczi u. 88. Ellátási te­rülete: Jászszentandrás. Karcagon október 23-án szak­­rendelések nem működnek! Kör­zeti ügyelet: Széchenyi sugárút 27/a.,tel.: 11-233. Ellátási területe: Karcag, Berekfürdő, Kunmadaras, Bucsa. Kisújszállás: Központi körzeti ügyelet: Nyár u. 7., tel.: 21-721. Ellátási területe: Kisújszállás, Kenderes, Bánhalma, Csorbái A. G., Márialaka. Mezőtúron október 23-án szakrendelések nem működnek! Központi körzeti ügyelet: Kossuth L. u. 7-11. Ellátási területe: Mező­túr, Kétpó, Mezőhék, Mesterszál­lás. Törökszentmiklós: Központi körzeti ügyelet: Kossuth L. u. 126. Ellátási területe: Törökszentmik­lós, Tiszapüspöki, Tiszatenyő. Fegyvernek: Központi körzeti ügyelet: Felszabadulás u. 128/a. Ellátási területe: Fegyvernek, Ör­ményes, Kuncsorba, Tiszabő. Törökszentmiklósi terület: Kengyel: dr. Mikó Z., Kossuth 141. Kunszentmárton: Központi körzeti ügyelet: Mátyás kir. u. 21/a. Ellátási területe: Kunszent­márton, Tiszaug, Cserkeszőlő, Ti­­szasas, Csépa, Szelevény, Öcsöd, Tiszakürt, Nagyrév, Tiszainoka. Kunszentmártoni terület: Ci­bakháza: dr. Maczkó P., Szabad­ság u. 23/a. Tiszafüred: Központi körzeti ügyelet: Nefelejcs u. 4., tel.: 11- 463. Ellátási területe: Tiszafüred, Tiszaszentimre, Tiszaörs, Tisza­­derzs, Nagyiván, Kócs, Tiszaigar. Kunhegyes: Központi körzeti ügyelet: Dózsa Gy. u. 4., tel.: 26- 800. Ellátási területe: Kunhegyes, Tiszagyenda, Tiszaroff, Tiszabu­­ra, Abádszalók, Tomajmonostora. Túrkeve: Központi rendelő: Kálvin tér 4. Állatorvosi ügyelet Jászberényi kerület: Alattyán, Jásztelek, Jánoshida, Jászboldog­háza, Jászalsószentgyörgy: dr. Szécsi Á., Jánoshida, Fő u. 1. Jász­apáti, Jászivány, Jászszentandrás: dr. Czifra L., Jászapáti, István k. 31. Jászárokszállás, Jászágó, Jász­dózsa: dr. Kovács P., Jász-árok­­szállás. Deák 1. Jászkisér, Jászla­dány, Újszász: dr. Nagy G., Jászla­dány. Jászberény, Jászfelsőszent­györgy, Pusztamonostor, Jászjá­kóhalma, Jászfényszaru: dr. Du­nay M., Jászberény, Vörösmarty 1. Jászsági Állami Gazdaság, Jászberény: dr. Szabari G., Jász­berény, Jókai u. 29/a. Export-álla­mi ügyelet: dr. Rada I., Jászbe­rény, Bedekovich 1.; dr. Pesti B., Alattyán, Kossuth 15. Karcagi kerület: I. körzet: Ti­szafüred, Tiszaszőlős: dr. Bujdosó 1., Tiszafüred, Mák 14. II. körzet: Abádszalók, Tiszaderzs, Tiszabu­­ra, Tiszaroff: dr. Szabó I., Abád­szalók, Damjanich u. 14. III. kör­zet: Kunhegyes, Kenderes, Tisza­gyenda: dr. Kulcsár T., Kenderes, Szent I. u. 7. IV. körzet: Kunmada­ras, Tiszaörs, Tiszaigar, Nagyiván, Tiszaszentimre, Tomajmonostora: dr. Tóth I., Kunmadaras, Kunhe­­gyesi u. 41. Export-állami ügye­let: dr. Kulcsár T., Kenderes, Szent I. u. 7. Karcag város: nagyüzemben: dr. Térjék 1., Karcag, Kátai G. u. 45/b; városban: dr. Jenei L., Kar­cag, Varró u. 23. Export-állami ügyelet: dr. Temesváry T., Kar­cag, Széchenyi sugárút 38. Szolnoki kerület: Besenyszög, Nagykörű, Kőtelek, Tiszasüly: dr. Balogh P., Besenyszög, Hunyadi 1. Kengyel, Tiszatenyő: dr. Rucz 1., Kengyel, Kossuth 137. Fegy­vernek, Kuncsorba, Örményes, Ti­szabő: dr. Kerekes E., Fegyvernek, Felszabadulás u. 150. Zagyvaré­kas: dr. László D., Zagyvarékas, Szabadság tér 8/3., tel.: 66-242. Szolnok város: Szolnok, Sza­jol: dr. Kis F., Szolnok, Vörösme­ző 73., tel.: 43-773. Rákóczifalva, Rákócziújfalu: dr. Viss F., Szol­nok, Vörösmező 223., tel.: 38-847. Tószeg, Tiszavárkony, Tiszajenő: dr. Csizmás L, Tószeg, Rákóczi u. 7., tel.: 34-289. Törökszentmiklós, Tiszapüs­pöki: dr. Tóth B., Törökszentmik­lós, Bocskai 37. 3.1h. 1/6. Export-állami ügyelet: I. kör­zet: Törökszentmiklós, Tiszapüs­pöki, Fegyvernek, Tiszabő, Kun­csorba, Örményes, Kengyel, Ti­szatenyő, Rákócziújfalu: dr. Kere­kes E., Fegyvernek, Felszabadulás u. 150. II. körzet: Szolnok, Szajol, Besenyszög, Nagykörű, Kőtelek, Tiszasüly, Zagyvarékas, Tószeg, Tiszavárkony, Tiszajenő, Ve­zseny, Rákóczifalva,: dr. Nádas Gy., Szolnok. Pozsonyi u.20„ tol.: 34-501. Kunszentmártoni kerület: 1. körzet: Cibakháza, Tiszaföldvár, Martfű: dr. Tátrai J., Tiszaföldvár, Ó Nagy B. 33/a. II. körzet: Nagy­rév, Tiszainoka, Tiszakürt, Tisza­ug, Tiszasas, Csépa, Szelevény, Cserkeszőlő, Kungyalu: dr. Szabó J., Cserkeszőlő, Kossuth 1/2. CB 21/8. III. körzet: Kunszentmárton, Mesterszállás, Öcsöd, Mezőhék: dr. Terhes V., Öcsöd, Kossuth tér 6. Kisújszállás: dr. Szabó M., Kisújszállás, Vásár u. 10. Túrkeve: dr. Szabó Z„ Túrke­ve, Kenyérmezei u. 2. Mezőtúr, Kétpó: dr. Begazy Zs., Mezőtúr, Kossuth u. 40., tel. 853. Gyógyszertárak Szolnokon szerdán a Fehérke­reszt gyógyszertár tart zárt ajtós ügyeletet csütörtök reggelig. Kar­cagon a Kórház u. 4. szám alatti, Kisújszálláson a Széchenyi u. L- ben lévő, Tiszaföldváron a belte­rületi, Tiszafüreden a Baross u. 26.-ban lévő, Törökszentmikló­­son a Felszabadulás u. 2. szám alatti, Túrkevén a Széchenyi u. 1,-ben lévő, Mezőtúron a Köztár­­saság úti gyógyszertár tart ügyéle­tet október 23-án. A nagy lehetőség . . . A magyarországi változások nyugati szemmel „Hang a vadonban” Angol könyv Nagy Imréről „Nagy Imre 1989-es újrateme­tésével kezdődtek azok az esemé­nyek, amelyek fél éven belül átfor­málták Közép- és Kelet-Európát. Magyarország megnyitotta határa­it, amelyeken át a keletnémetek Nyugatra menekülhettek. A Ho­­necker-rezsim összeomlott, majd Csehszlovákia és utána Románia következett. Harmincnégy évvel korábban Nagy Imre indította meg a totális terror felszámolásának fo­lyamatát Kelet-Európábán. Szelle­me ott volt a folyamat befejezésé­ben” - e szavakkal ajánlja az angol olvasóknak „Hang a vadonban - Nagy Imre és a magyar forrada­lom” című könyvét Peter Unwin, a (brit) Nemzetközösség gazdasági ügyekért felelős főtitkárhelyettese, 1956 októberének évfordulójára.- Könyvem az általános érdeklő­désű, művelt nyugati olvasónak szól, aki nem sokat tud sem Ma­gyarországról, sem Nagy Imréről, de felkeltették figyelmét az utóbbi évek eseményei. Ki akartam mutatni, hogy Nagy Imre tevékenységétől, halálától és rehabilitálásától elválaszthatatlan a kelet-európai átalakulás, az az események egyik kulcsa - mondta az MTI-nek Londonban Peter Un­win. A sok fényképpel illusztrált könyv szemlátomást nem az utób­bi rövid, „szenzációs” idők termé­ke, hanem elmélyült munka. Az angol Nagy Imre-könyvhöz Göncz Árpád írt előszót. Szerinte a könyv tökéletesen megragadja Nagy Imre lényegét, jelzi, hogy Magyarországnak mindig voltak barátai Nyugaton, és jó hátteret ad a magyar kormány és a magyar nép törekvéséhez, hogy jobb helyet biztosíthassanak Magyarország­nak a szélesebb Európai Közössé­gekben. A MacDonald kiadó októ­ber közepén indított londoni ter­jesztési kampánya - a „Hang a va­donban” minden nagyobb londoni könyvesboltban kapható már - ezt az üzenetet is elviszi az olvasók­hoz. Az elmúlt hét végén szolnoki küldöttség járt Reutlingenben a Tisza Klub képviseletében. Ezen a találkozón beszélgettünk Die­ter Siegristtel, a Bund reutlinge­­ni kerületi szervezetének vezető­jével, a hazánkban két év óta le­zajlott társadalmi, gazdasági, politikai változásokról.- Ön, mint gimnáziumi törté­nelemtanár, jól ismeri Kelet-Eu­­rópa történetét, s ilyen módon a jelenlegi magyarországi politi­kái változásokra is bizonyára nagyobb rálátása van. Kérem, mondja el, ebben az elmúlt két esztendőben hogyan látták a ha­zánkban végbement változáso­kat?- Az első személyes találkozá­som Magyarországgal 1956-ra tehető. Október 24-e volt, ami­kor mint fiatal egyetemista egyik barátommal elhatároztam, ellá­togatunk az NDK-ba. Ezen a reggelen Tübingenben a rádió­ból értesültünk arról, hogy Ma­gyarországon 23-án kitört a for­radalom. Később bemondták, hogy az orosz tankok bejöttek Budapestre - s hogy úgy néz ki, a forradalmat leverik. Megmon­dom őszintén, ez utóbbi tény nagy félelmet váltott ki szerte a világon. Mi is nagyon féltünk. Ekkor végül nem is mentünk el az NDK-ba. Mégis, ami a forra­dalmat illeti, ez volt az az első magyarországi esemény, amely reményt keltett bennünk, néme­tekben is. Ilyen módon tehát az első „találkozás” Magyaror­szággal számomra először jó ér­telemben, majd az orosz tankok hallatán negatív értelemben is megrendítő, nagy esemény volt. A magyarországi forradalom után, 1 évvel később Nyugat- Berlinben voltam egyetemi hall­gató. Ugyanakkor Kelet-Berl in­ben elkezdték építeni a falat, és láttam, a helyzet mennyire rom­lik, így 1961 után, amikor a fal felépült, nem mentem többé a keleti részre. Mint történelemta­nár később úgy láttam - és így tanították a történelemkönyvek is -, a világ két ellentétes pólusra szakadt. Nyugat-Európa a job­bik, míg Kelet-Európa és a kom­munizmus félelmetes és negatív részévé vált a világnak. Dieter Siegrist: „Ismét jó irányba mozdult el a magyarországi politi­kai élet” És akkor hirtelen jött Gorba­csov, Helsinki, amely ismét új reményeket adott a németeknek, de az egész világnak is, ám ekkor még senki nem gondolta, hogy a két Németország egyesül. És ezután a magyar nép meg­tette azt az első, hatalmas lépést, amelyért mi, németek rendkívüli módon hálásak vagyunk: meg­engedték a keletnémeteknek, hogy odameneküljenek, majd megnyitották előttük a határt. A puszta, a tokaji bor után ez a harmadik legszebb dolog, ami a németeknek Magyarországról az eszébe jut. A következő benyomásaimat a keleti blokkban lezajló válto­zásokról a kelet-berlini esemé­nyek adták, de ennél is sokkal előbb járt Magyarország. Em­lékszem, iskolás koromban azt tanultam, Magyarországot hol a mongolok (tatárok), hol Attila seregei, hol a törökök dúlták, hogy szinte soha nem volt füg­getlen állam, és 1956-ban rövid függetlenség után ismét függeni kezdett valakitől. Ezért termé­szetesen most örülök, hogy egy olyan nép. mint a magyar, ame­lyik ilyen sokat segített abban, hogy ezek a nagy horderejű vál­tozások megtörténhessenek, most ismét szabad lett. A felszabadult keleti blokk, élén Magyarországgal, Cseh­szlovákiával, Lengyelországgal most ismét részévé válik a nagy Európának, amely kulturális és történelmi szempontból egy­aránt fontos mindegyik nép szá­mára. Most, amikor a Szolnokról ér­kezett küldöttséggel beszélget­tem, azt láttam, nemcsak önök szerezhetnek tapasztalatokat tő­lünk, de mi is tanulhatunk önök­től, mivel az önök demokráciája friss, fiatal, a mienk meg már régi, minden megy a maga ke­rékvágásában, és ha valamit vál­toztatni szeretnénk, sokszor ke­mény harcba kerül ebből a meg­szokott vágányból kimozdítani a dolgokat. Én a magam részéről kívánom Magyarországnak, hogy erősöd­jön meg még jobban. Most sza­badok, a kommunizmusnak vé­ge, nagyon nagy lehetőség ez az önök számára. Találkozva kiváló szakem­bereikkel, még jobban bízom benne, hogy ezen az úton halad­va nagyszerű példát adhatnak a világ számára. Kátai Szilvia A Nap Tv fekete napja Harc a reggeli csúcsidőért Október 11-én, pontosan hat hónappal azután, hogy a Nap Tv Kft. és a Magyar Televízió há­rom évre szóló vállalkozói szer­ződést írt alá, Hankiss Elemér felmondólevelet adott át a NAP- kelje c(mű reggeli magazin ké­szítőinek. Meglehet a szerződés szövege módot ad a felmondásra minden naptári év lejárta előtt két hónappal, Hankiss döntése, s főként az indoklás, a meglepetés erejével hatott. Eddig ugyanis inkább kormánykörökben lehe­tett olyan véleményeket hallani, hogy a reggeli televíziózás feles­leges, két reggeli adás pedig vég­képp szükségtelen. Részlet Hankiss Elemérnek, az MTV elnökének leveléből, melyet Gyárfás Tamáshoz, a Nap Tv elnökéhez intézett: „Az elmúlt hetekben számos tényező figyelembevételével úgy határoztam, hogy a két csa­torna közül a Tv 1-en belül ma­rad meg a reggeli műsor. Több kísérletet tettem arra, hogy a két szerkesztőség közösen készítse - 1992. január 1-től fogva - e mű­sort. E kísérleteim azonban nem vezettek eredményre. így, elsősorban azért, mert A Reggel című program jobban be­lesimul az 1-es program szelle­mébe és műsorpolitikájába, más­részt, mert A Reggeli, az MTV munkatársai készítik - és ezzel az MTV komoly létszám- és mun­kaellátási gondjai enyhülnek, harmadrészt, mert az általunk is­mert leghitelesebb nézettségi adatok nem igazolták a már más­fél éve bejáratott NAP-kelte fölé­nyéről terjesztett híreket, sőt in­kább egy ellentétes trend kibon­takozását jelzik, negyedrészt más, itt nem részletezendő okok­ból úgy döntöttem, hogy a két műsor közül A Reggel című mű­sort folytatjuk tovább 1992- ben.” Hankiss felajánlja, hogy a Nap Tv hetente háromszor, esetleg ötször ugyanott, ugyanabban az időben sugározza tovább műso­rát, de csak a budapesti átjátszó adó körzetében. Döntését a Gal­lup Intézet adataival támasztja alá, melyek szerint a Nap Tv hat hónap után nem tudott országos népszerűséget szerezni. A Reg­gel nézettsége viszont egyenle­tesen oszlik el Budapest és a vi­dék között. Más felmérések is igazolják: vidéken az 1-es program reggeli show-ja volt valamelyest stabi­labb ebben az időszakban. Azt azonban az adatokból nehéz ki­hámozni, hogy a NAP-kelte fe­leslegesnek bizonyult volna. A Medián Kft., mely a néhai Ma­gyar Közvélemény-kutató Inté­zet szakembereinek vállalkozá­sa, október 15-én adta ki erre vonatkozó jelentését, mely sze­rint a reggeli adások falusi (és városi-fővárosi) nézői között is azok vannak túlsúlyban, akik reggeli televíziónézéskor egyik csatornáról a másikra kapcsol­nak aszerint, hogy hol látnak va­lami érdekeset. A NAP-kelte sokkal népszerűbb a magasabb iskolázottságú nézők körében, mint A Reggel. A közhasznú ta­nácsokkal, termé­szetgyógyászati ötletekkel szol­gáló 1-es csatornát viszont a 8 általánost végzettek részesítik előnyben. Gyárfás Tamás, a Nap Tv el­nöke a kft. vezetőségének írott jelentésében érveket hoz fel Hankiss indoklása ellen. Szem­besíti például annak első pontját (jobban belesimul az 1-es prog­ram szellemébe) Hankiss egyik korábbi nyilatkozatával, misze­rint BBC jellegű televíziózást re­mél az 1-esen. Gyárfás arra hi­vatkozik, s ezt mindhárom köz­vélemény-kutatás alátámasztani látszik, hogy a politikusabb programot a NAP-kelte állította elő. Kifogásolják a Nap-tévések, hogy Flankiss figyelmen kívül hagyja a Medián, valamint a Szonda-Ipsos közvélemény-ku­tatását, s csak a Gallupra támasz­kodik, mely viszont állandó üz­leti kapcsolatban van az MTV- vel. Bírálja az MTV elnökét, amiért állítólag az 1-es program intendására bízta a döntést, ho­lott ebből a pozícióból elméleti­leg is nehéz elfogulatlanul dön­teni. Az az érv, hogy A Reggelt az MTV munkatársai készítik, így a döntés munkaerőgondokat old meg, Gyárfás szerint csak a mű­szaki dolgozók tekintetében helytálló. A Reggel című műsor ugyanis ingyen kapja a stúdiót, a műsorvezetők és szerkesztők többsége viszont - Albert Györ­gyi, Szayly József, Nika György, Rangos Katalin, Szarka Rozália - többnyire a rádió mun­katársai, miközben az MTV olyan vezető munkatársai, mint Vitray Tamás, a másik műsor­ban jelennek meg. Amikor kicsordul a pohár, sok korábbi keserűség is felszínre kerül. Hankiss elbocsátó szép üzenete alkalmából kiderült pél­dául, hogy a Nap Tv és a másik műsort készítő Novofilm Stúdió Kft. szerződése között számos különbség van. A Nap Tv önel­látó, a Novofdm havi 20 millió forintos „előleget” kap műsora­inak finanszírozásához, a Nap Tv a műsoridő 10 százalékát használhatja fel reklámra, az 1- es csatorna műsorkészítői 15 százalékos keretet kaptak, bár ebben a műsorban (itt mutatko­zik meg a nézők réteg szerinti tagozódásának jelentősége) na­gyon kevés reklámot tudnak el­adni. A közvélemény-kutatások alapján nehéz vagy lehetetlen el­dönteni, melyik a jobb reggeli televízió. És bár a harc a reggeli csúcsidőért még csak most kez­dődik, a kérdés nem is az, hogy ki csinál jobb műsort. A közön­ség számára ennél sokkal fonto­sabb kérdés, hogy muszáj-e egyáltalán választani, s ha igen, miért. Jókai Géza

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom