Új Néplap, 1991. október (2. évfolyam, 229-255. szám)

1991-10-21 / 247. szám

4 1991. OKTÓBER 21. A szerkesztőség postájából Beintett az eladó? Úgy érzem, nem hagyhatom szó nélkül azt az esetet, ami ve­lem történt egy vásárlás kapcsán. Szeptember 30-án a cibakházi Deli Lajos magánkereskedő üz­letében gépkocsimhoz km-spi­­rált vásároltam, 297 Ft-ért. Az autószerelőhöz október 3-án vit­tem, aki közölte velem, hogy nincs benne huzal, ezenkívül 20 cm-rel rövidebb a kelleténél, nem tudja beszerelni. Amit az üzletben megnéztem, abban volt huzal, arra azonban már nem fi­gyeltem, hogy abban, amit el­hoztam, van-e. Megjegyzem, az eladó nem hívta fel a figyelmem, hogy vigyázzak, kieshet belőle. (1500-as Polski gépkocsim van, a szerelő mondta - aki egyébként az üzlet alkalmazottja -, hogy az 1500-as Ladához való km-spirál megegyezik vele.) A problé­mámmal még aznap délután fel­kerestem az üzletet, és kértem, hogy cseréljékki az árut jó minő­ségűre, vagy adják vissza a pén­zemet. Deli Lajosné - mondván, mindenkor felhívják a vevő fi­gyelmét arra, hogy kieshet a hu­zal - beledobta a kosaramba a spirált. Én pedig visszatettem a pultra, és kifelé indultam. Való­színű utánam dobta, mert csö­römpölt az alkatrészek között. Már a kerékpáromnál jártam, amikor az üzletajtóból hajította ki a spirált, bele a pocsolyába. Felvettem és rákérdeztem: utá­nam dobta?! Erre beintett ne­kem, s amikor a minősíthetetlen viselkedése miatt reklamáltam, ismételten, hogy „ehol a másik’ ’. Ezek után kértem a vásárlók könyvét, de nem kaptam meg. Szomorú, hogy a magánkereske­dő, aki mindvégig jelen volt, nem állt a pártomra, csupán annyit mondott, hogy „azt hi­szik, a maszekkal már mindent lehet csinálni”. Handzsuj Lajos Tisz.aföldvár * * * Olvasónk ügyében a Fo­gyasztóvédelmi Felügyelőség Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Felügyelősége folytatott vizsgá­latot. Miután az üzlet dolgozóit és a szerelőt is meghallgatták, Nagy András felügyelőségvezető az alábbiakról tájékoztat: A szerelő úgy nyilatkozott, hogy a vevőnek elmagyarázta a km-óraspirál beszerelési mód­ját, azt is, hogy a bovden kihúz­ható.a gégecsőből, és ez külön is cserélhető a gépkocsin. Deli La­josné pedig úgy érzi, helyesen járt el a vásárlóval szemben, mert ők egy komplett km-óraspi­­rált értékesítettek, a reklamált­­ból pedig hiányzott a meghajtó bovden. Ezért tagadta meg az áru visszavételét, kicserélését. A vásárlók könyvét nem kérte tőle a panaszos, de az egyébként is hozzáférhető helyen ki van füg­gesztve az üzlettérben. Az arro­gáns viselkedést nem ismerte el, így az ellenőrzés tapasztalatai alapján nem volt bizonyítható a minősíthetetlen viselkedés. (Pró­bavásárlásunkkor felhívták a fi­gyelmünket arra, hogy a bovden kicsúszhat a csőből.) Mindezek ellenére Deli La­josné kereskedő - az üzlet jó hír­nevének megtartása érdekében - ígérte, hogy a panaszosnak visszafizeti a vételárat, vagy ad egy komplett km-óraspirált. Táplálkozással az egészségünkért Magyarországon először Tiszavárkonyban rendeztek makrobiotikai tábort - október 7-től 12-ig. Megálmodói a VI­TALIS Életvédők Egyesülete, valamint a a Hetényi Kórház és Rendelőintézet, fő szervezője pedig - a kórház részéről - Szentirmai Gábomé volt. A tá­borban dr. Sági Mária, dr. Tü­­gyi Klára, Sági István és Sprin­ger Ferenc tartottak előadást. A kurzus célja a dietetikus te­rápia évtizedek óta elhanya­golt „mivoltjának” újjáélesz­tése - az orvos-beteg kapcsola­tában közvetlenebb, olcsóbb gyógymód megajánlásával -, a háziorvosi szolgálat munkájá­nak közvetlen segítése. Köztudomású, hogy az egészség károsodásának okai döntően a helytelen táplálko­zásra vezethetők vissza, és a kutatások sora igazolja, hogy a veszély jelentősen csökken a V_______________ makrobiotikus táplálkozás ha­tására; e táplálkozási modell és életmód a legolcsóbb és az egyik leghatékonyabb termé­szetes út. A ma embere szinte már mindent készen kap, egyre ke­vesebb köze van a termé­szethez, s elvesztettük azt a ké­pességünket, hogy megérez­­zük szervezetünk energiaá­ramlásait, apró rezdüléseit. Rohanásainkban nem sok fi­gyelmet fordítunk magunkra, egészségünk megőrzésére, ételeinkre. A makrobiotika eszünkbe juttatja, hogy az étel szent dolog... Tehát örömmel főzzünk, fedezzük fel a termé­szet ízeit, s figyeljünk oda job­ban szervezetünkre, belső vilá­gunkra. Éljünk azzal a lehető­séggel is, hogy a természetben való feloldódás az átlényegü­­lés egyik kulcsa. Busái Barbara ______I_____J „Kihűl, vagy fel sem lobban a szeretet” Üdvözlöm a rend­szerváltozást, üdvözlöm a de­mokráciát, de valamit mégis na­gyon sajnálok! Nevezetesen azt, hogy már sem jogunk, sem köte­lességünk, sőt lehetőségünk is alig van ahhoz, hogy dolgoz­zunk. A demokráciától az életet, az életben maradás jogát is re­méltük. Méray Tibor 1989. június 16- án - Nagy Imre temetésén - egye­bek között - azt mondta: „A fold nemcsak azé, aki megműveli, a föld azé, aki rajta él. Ahol több­ségében magyarok élnek, az a föld magyar...!” Hogy van hát, hogy végül mindenkinek akad otthona, munkája, biztonsága vagy menedéke, bárhonnét jött (vissza vagy ide), a magyar föld­re születettek közül pedig egyre többnek nem? Hogy van hát, hogy százezrek egész életükben nem jutnak lakáshoz, nem mele­gedhetnek fel az önmaguk által berendezett tűzhelynél? Házasságok tízezrei mennek tönkre vagy keserednek meg, mert nincs lakás, vagy ha van, a jövedelemből alig marad megél­hetésre, mert súlyos törlesztő részletek nyomasztják a családo­kat! Ebben a kétkeresetű modell­hez alakult országban az egye­dülálló szülő hajszolja vagy haj­szolná a pénzt, miközben gyer­mekénél (gyermekeinél) a kielé­gítetlen szeretet okozta pszichés zavarok jelentkeznek már óvo­dás korban! Több generáció kénytelen együtt élni, egy fedél alatt, egymásra utalva, egymás Kellemes őszi hangulat. (Fotó: Nagy Zsolt) problémáit olykor idegennek, is­meretlennek érezve. Idős, beteg, fáradt szülők, ideges, türelmet­len, esetleg szintén beteg gyere­keikkel, és egy csupa - NEM SZABAD! - világba született unokáikkal. Kihűl, vagy fel sem lobban az a meleg szeretet, amit CSALÁDI ÖSSZETARTO­ZÁSNAK nevezhetnénk. így eszi meg hús a húsát, így issza meg vér a vérét! De a természet nagy úr és szelektál. Aki nem tanul meg élni úgy, ahogy itt élni kell, azt kihúzza a sorból. Mi, élők pedig hirdetjük a magzatnak a fogantatás pillanatától sérthe­tetlen NAGY SZENT JOGÁT! De nem rezzen az arcunk, nem csordul a könnyünk se már, ha 30-40-50 éves „igavonók” dől­nek ki a sorból. Vannak még in­tézményeink, ahová be lehet dugni az elárvultakat, a magukra maradiakat. Üdvözlöm az egyenlő jogo­kat, a hivatott pártfogókat, a kö­zülünk kikerült, általunk válasz­tott parlamentáris és önkormány­zati demokráciánk képviselőit és működtetőit. Valamint külön üd­vözlöm azokat, akik most még nem értettek meg! Sárközi Judit Jászberény A motorolaj ára ... Az országot járva sokfelé megfordultam már, így nem le­pődöm meg azon, hogy ami az egyik helyen olcsóbb, az a mási­kon sokkal drágább. Amit azon­ban legutóbb tapasztaltam, min­den képzeletemet felülmúlta. Pestre igyekeztünk, amikor a megyeszékhely és Szajol közti benzinkútnál tankoltunk, és egy liter Carrier Bolond motorolajat is vettünk (20 W/50-eset 150 fo­rintért). Délután, visszafelé jövet Szolnokon, az Abonyi úti töltőál­lomáson vettünk még egy liter ugyanilyen olajat. A különbség csupán annyi volt, hogy e helyen 110 Ft-ba került. Úgy gondoltuk, bizonyára tévedésből számoltak az első kútnál 150 Ft-ot érte, ezért hazafelé - kezemben a fla­konnal - rákérdeztem az árára. Az ott dolgozó hölgy a legna­gyobb nyugalommal válaszolta, hogy 159 Ft, ennyiért jött a számlán. Ezek után már csak az a kérdésem, hogy miért drágább ugyanaz az olaj ennyivel az egyik helyen, mint a másikon, hiszen mind a kettő Afor töltőállomás? (E motorolaj az Afor benzinkút­­jainál egységesen 105 Ft-ba ke­rül - az árjegyzék szerint. A szerk.) Nagy József T örökszent miklős Veszélyt jelent a mély gödör! Vagy a gáz fogyott el, vagy a munkakedv hanyatlott . . . egé­szen a kiásott árok fenekéig. Nem vitás, hogy inkább az utób­bira szavaz az a sok száz járóke­lő, aki Jászberényben a posta előtt, az út túlsó oldalán naponta veszi magának a bátorságot, hogy a járdán tegye meg azt a kritikus 15-20 métert. Egyik ol­dalán kiásták a mély árkot, a má­sik szélét pedig feltöltötték - jó egy méter magasságban - a ki­ásott földdel. Az esemény vagy két hónap­pal ezelőtt történt. A művelet, amellyel mindkét oldalán „elke­rítették” a járdát, fél napig tar­tott. A gázos árokásók utána el­tűntek, azóta senki sem látta őket. Közben elkezdődtek az őszi esőzések. A járda árokszéli oldalán egy sor kockakövet be­mosott az eső, a másik oldalán a csapadék okozta földcsuszamlás vett el egy sort a gyalogosoktól. A kétszemélyes járda azóta egy­személyes lett, és a csúszás irá­nya a mély, a magasabb embert is elfedő árok. A gyalogjárda las­san járhatatlanná válik, pedig na­ponta több száz gyerek menne át rajta, hiszen közelben a két isko­la. Bárki bármikor bezuhanhat a mély gödörbe, ahol most már éles kövek is növelik a veszélyt. Vajon mire várnak a gázos áro­kásók? A súlyos láb- vagy ge­­rinctöréses balesetre? Mert aki az árokba zuhan - a tönkretett járdán bármikor bekövetkezhet -, biztosan nem ússza meg eny­hébb sérüléssel.- illés -A tárgyalóteremből Rászolgált az „anyaszomorító” névre Még a legbékésebb, a legnyu­godtabb emberben is felháboro­dást, a szokottnál is hevesebb in­dulatot vált ki az olyan hír, hogy férfiember 34 évesen, vagyis ere­­jének teljében védtelen, idős asszonyt bántalmaz. Elnémul azonban - mert a döbbenet meg­­némít -, amikor megtudja, hogy a 34 éves, „erős” ember a véde­kezésre képtelen, idős édesany­ját ütötte-verte csak azért, mert nem adott neki - már nem volt miből - italra pénzt. Az emberi mivoltából kivet­kőzött gyermek Turbács József, Jászkisér, Szellőhát 124. szám alatti lakos. E cím valójában az özvegyen élő idős asszonyé, aki kevéske nyugdíjából eltartotta fiát, az elvált Turbácsot, aki évek óta nem dolgozott, de folyamato­san, megszakítás nélkül ivott. Az italra valót minden áron megszerezte vagy úgy, hogy lo­pott, vagy kikövetelte a nyugdí­jas édesanyjától. Attól az idős asszonytól, aki nyugdíjából nemcsak a kocsmából kocsmába ingázó, dologtalan fiáról, de még az unokáról is gondoskodott. Turbácsot mindez hidegen hagy­ta, s ha az anyjától nem kapott italra valót, megverte. Eltorzult lelkében és a sok al­koholtól eltompult agyában nem a könyörület diktálta az elhatáro­zást, amikor más módszert vá­lasztott: kezdte eladogatni a téli­re eltett élelmiszerféléket, me­lyeket az édesanyja valójában neki és az ő gyermekének (uno­kának) is főzött. A kétségbeesett anya tiltakozása aztán újabb vi­harokat kavart. Az elmúlt év de­cember 28-án Turbács minden eddiginél kíméletlenebből verte meg a szülőanyját. Elfajzott ter­mészetét az sem zavarta, hogy a tehetetlen idős asszony súlyos orrcsonttörést, vállsérülést és más fájdalmas zúzódásokat szenvedett. Mindez a kisunoka szeme láttára történt. Az édes­anyja ezúttal sem szólt senkinek nyomorúságáról - mondván, hogy egy anya nem juttathatja börtönbe saját gyermekét. Vesztére, mert néhány nappal később - ez év januárjában - Tur­­bácsban újból felébredt a csak néhány napig szundikáló vadál­lat: kíméletlenül ütni-vemi kezd­te az édesanyját. Az idős asszony úgy érezte, hogy már az élete van veszélyben, kimenekült a ház­ból. Nem jutott messzire, mert az elszenvedett, agyrázkódást is okozó ütésektől összeesett. A szomszédok leltek rá, azok hív­ták a mentőt. A Jászberényi Városi Bíróság Táborosné dr. Varga Rozália ta­nácsa hozott ítéletet Turbács Jó­zsef ügyében. Többrendbeli sú­lyos testi sértés bűntette miatt 7 hónap börtönbüntetésre ítélte, és egy évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Az ítélet jogerős.- ésal-Jó tréfa volt? Október 14-én, délután négy óra, negyed öt között a megyei rendőrkapitányság épülete mögött igyekeztem hazafelé a két hónapos kislá­nyommal - babakocsiban tol­tam. Noha rég volt a locsolko­­dás ideje, valaki az épület II. emeletéről - a Baross út felől számolva a 7. ablakból - egy pohárnyi folyadékot öntött ki, ami a kislányomra és mel­lé hullt. Az elkövetőnek nagyon tetszett a dolog, mert nevetést hallottam, ugyanakkor azt is, hogy ,,ne hülyéskedjetek már!”. A locsolkodó jelentkezhet nálam a jól megérdemelt pi­ros tojásért. Bár azt hiszem, most az állampolgárok védel­me, a segítségnyújtás lehet a legfontosabb feladata, nem a gyermeteg viccelődés... (Ol­vasónk neve és címe a szer­kesztőségben.) R.-né B. A. Szolnok Hozzászólás cikkeinkhez A rendelet szerint jártak el Az október 12-i Szolnok Ext­rában megjelent, „A semmiért is fizetni kell? - Itt a szolnokiak beszélnek” című írásra szeret­nék válaszolni - az egyik fél ré­széről. A cikkben említett rendelet - amit T. Tibornak az Állami Biz­tosítónál a „főnökszerű nem mu­tatott meg” - valószínűleg ugyanaz, mint amit a bevezető­ben az írás szerzője megfelelő rendeletetként említ. Ez nem más, mint a kötelező biztosí­tásról szóló kormányrendelet, amely megjelent a Magyar Köz­lönyben, valamint a Magyar Biz­tosítók Szövetségének kiadvá­nya is feldolgozta, és ez utóbbit terjesztették is a biztosítók ügy­feleik körében. így T. Tibor is rendelkezhet vele. A cikkben le­írt esetre vonatkozó rendeletből idézem: „A biztosított a biztosí­tási szerződés szüneteltetését követelheti meg, ha bemutatja a forgalmi engedélyt kiadó szerv által a gépjármű üzemen kívül helyezéséről szóló tanúsítványt ... A szünetelés a bejelentést követő hónap első napjától kez­dődik, és tart az üzembehelyezés napjáig ...” Azt hiszem, világo­san kiderül, hogy a rendőrségi tanúsítvány (határozat, igazolás) az első, a biztosítás szünetelteté­sét ennek alapján (után) intézi a biztosító. A szüneteltetés a beje­lentést követő hónaptól jár, ergo a bejelentés hónapjára díjat kell fizetni. A T. Tibor által fizetett 697 Ft ennek a hónapnak a biz­tosítási díja. A történet annyiban is „tipi­kus és mai”, hogy mindezeknek az újságíró is utána nézhetett volna, s még talán annak is, hogy a kötelező biztosítás kapcsán az eljárási szabályokat nem a bizto­sítók, hanem a kormány szabta meg - rendelet formájában. Tekintettel arra, hogy mi szolgáltató cég vagyunk, s nem hatóság, mint a rendőrség, az Ál­lami Biztosító Szolnoki Fiókja részéről igyekszünk - a rendelet lehetőségein belül - nagyobb ru­galmasságot tanúsítani. Imre János fiókvezető $ $ * A gépkocsi-tulajdonos ide­­oda küldözgetésével, valamint az ügyre vonatkozó rendelettel kapcsolatos kifogásunkat, bírá­latunkat fenntartjuk. (A szerk.) Az oldalt összeállította: Csankó Miklósát .

Next

/
Oldalképek
Tartalom