Új Néplap, 1991. október (2. évfolyam, 229-255. szám)
1991-10-03 / 231. szám
1991 OKTÓBER 3. 5 Az Uj Néplap Jászárokszálláson Egy közösségi vagyonkezelő testület múltjáról A közbirtokosság, vagyis a compossesoratus kifejezést a feudális korban akkor használták, ha több birtokos volt kénytelen osztozni egy birtok jövedelmén, vagyis közösen birtokolták azt. A közbirtokossági forma leggyakrabban a kisnemességnél és a privilegizált helyzetű szabad jogállású közösségeknél fordult elő. A jobbágyfelszabadítás után az egy-egy településhatárhoz tartozó parasztság által közösen birtokolt termőterület vagy ingatlan vagyonkezelő társaságát nevezték közbirtokosságnak. Ez a társulat főként a felosztatlan legelők és erdők használatát és hasznosítását szabályozta. Fontos ügyekben, mint az említettek bérbeadása vagy eladása kizárólagosan a közbirtokosság mint testület döntött alapszabályának megfelelően, vagy vezetőségi, választmányi, esetleg közgyűlési hatáskörben. A Jász Kerületben, így Árokszálláson 1745-től kezdve működött ilyen közös vagyonkezelő társulat, hiszen a redemptió vagy önmegváltás során minden földesúri függéstől véglegesen megszabadultak. A föld átlagos váltságdíja a földváltáskor holdanként 5 rhénes forint volt. A befizetett forintok számával arányosan kaptak különböző területű szántóföldeket. Az így kialakult szabadparaszti birtokok több tagban helyezkedtek el a település határában a háromnyomásos művelési mód szabályai szerint. A tagosítással a birtokok nyomások szerinti szétaprózottságát szüntették meg. Erre a fontos eseményre Árokszálláson 1855- ben került sor. A legelőket, erdőket és egyéb kiosztatlan szántóföldeket továbbra is közösen használták. A legelőt például a megváltott szántó, azaz tőkeföld járadékaként. 1879-ben országosan megkezdődött a községi közbirtokosságok alapszabályainak megszerkesztése. A jászárokszállási alapszabályt Jász Árokszállás város földbirtokosságának alapszabályai címmel 1880. augusztus 29-én hagyták jóvá. A közbirtokosságnak tagja volt minden redemptionális összegből bármilyen csekély értéket képviselő telekkönyvi földbirtokos. A legfőbb szerv a birtokosok gyűlése volt, ez a testület volt hivatott vezetőségének közbeiktatásával a közbirtokossági vagyon hasznosításáról gondoskodni, illetve dönteni a jövedelmek felhasználásáról. A bevételek földbérbeadásból és -eladásból származtak, ez utóbbira főként a távoli birtokrészek esetében került sor. A készpénzvagyont ingatlanokba fektették. Már 1883-ból fennmaradtak dokumentumok a Brünauer Izsákféle ház megvásárlásáról székház céljára. A közbirtokossági pénztár hozzájárult a tagság adóterheinek viseléséhez, illetve kedvezményes kamatú kölcsönöket folyósított a helyi birtokosoknak. A természeti csapások által sújtottak részére segélyt utalt ki. Tűzesetek után rendszerint a közbirtokossági pénztár segítségével sikerült új otthonokat építeni. A közbirtokossági pénztár megalakulásától, 1891-től anyagi támogatásban részesítette a Tűzoltó Egyesületet. A közbirtokosság tagjait lehetetlen volt rendszeresen összehívni, ezért a birtokosság önkormányzatijogát nagygyűlése által gyakorolta. A birtokossági nagygyűlés a városi képviselő-testület birtokos tagjaiból és 42 választott tagból állt. A választott tagok száma kerületenként a következő volt: I. kerület: 6 fő, II. kerület: 5 fő, III. kerület: 7 fő, IV. kerület: 5 fő, V. kerület: 9 fő, VI. kerület: 8 fő és Szent András Puszta: 2 fő. A „nagygyűlés” nagysága miatt nem vállalkozhatott konkrét végrehajtó szerepre, ezért saját kebeléből 20 tagú bizottmányt választott. Ok húszán és a tisztségviselők végezték a tényleges irányítást. A közbirtokosság elnöke képviselte a testületet minden fontosabb ügyben. Összehívta a bizottmányt és a nagygyűlést, elnökölt azokon. Kötelessége volt kimondani a határozatokat szótöbbség alapján. Esetenként az alelnök helyettesíthette. A pénztámok volt a közbirtokossági pénztár kezelője, minden elnöki és egyéb utalványozás rajta keresztül bonyolódott. A jegyző végezte a határozatok előkészítését, jegyzőkönyveket készített. Végrehajtotta a vezető testületek határozatait, bonyolította a hivatalos levelezést. Az ügyész a közbirtokosság jogi tanácsosa, ügyvédje és a törvényesség őre volt, közvetlenül a bizottmánynak volt alárendelve, míg a jegyző az elnöknek. A jegyző és az ügyész személyére nézve nem volt kötelező, hogy birtokosok legyenek, őket képzettségük alapján választották. A vezetőség tehát a tisztségviselők, a bizottmány és a nagygyűlés tagjait hat esztendőre választották. A közbirtokosságok munkájának felügyeletét a vármegyei törvényhatóság látta el. A közbirtokossági tagság társas életét közbirtokossági körök szervezték. Jászárokszálláson 1893-ban alakult meg, s a későbiekben székházat építettek bálteremmel és könyvtárral a településközpontban. Ä közbirtokossági kör egyesületként működött, volt háznagya, vigalmi elnöke, könyvtárosa. A közbirtokosság jellegét tekintve tehát vagyonkezelő testület volt. 1926-ban 399 hold földterülete volt, melyből 347 szántó és 52 hold legelő és erdő. Az 1927-es számadás szerint 34.870 pengő kiadásra 34.871 pengő fedezet jutott. Ez nagyon jelentős összeg, hiszen ekkor nagyjából 5 pengő ért 1 USA-dollárt. A bevételeket igyekeztek úgy elhelyezni, hogy ebből újabb bevételek keletkezzenek. A harmincas évektől a helyi Takarékpénztár Egyesületnél és a Gyöngyösi Bank helyi fiókjánál helyeztek el jelentősebb összegeket. A közbirtokosságok működése országosan a második világháború után megszűnt, a közbirtokossági földeket és ingatlanokat minden kártérítés nélkül kisajátították. A küszöbön álló új földtörvény miatt is időszerű elgondolkodni azon, hogy az egykori közcélokat szolgáló testületi tulajdonú földek járadékát hogyan lehetne községi és közöségi célokra fordítani. W. Egy új képzési forma terve A gimnázium könyvtárában mindig pezseg az élet A hazai középfokú oktatási intézmények elitje egyetemi, főiskolai továbbtanulásra készít fel, más részük csak valamilyen középfokú szakképesítést ad. A legkisebb tekintéllyel az úgynevezett „parkoló iskolák” rendelkeznek, amelyekben a diákok, a szülők nem kis könnyebbségére, eltöltik a tanulmányi időt, de viszonylag kevés esélyt kapnak a továbbtanulásra. Felsőoktatásunkban határozott törekvés van a beiskolázási létszámok megnövelésére, és arra, hogy a sokat vitatott hatékonyságú felvételik helyett az első évfolyamok rostavizsgáin szűrjék ki az alkalmatlanokat. A középfokú oktatási intézmények között kiélezett verseny kezdődik az elit típusba, az élvonalba kerülésért. Az átmeneti jellegű demográfiai hullám lassan levonul, különösen a sajátos képzési profillal nem rendelkező intézményeknek okoz újra gondot az első évfolyamok indítása. A jászárokszállási Deák Ferenc Gimnáziumot egyelőre még messze elkerüli a diákhiány réme, a környező Heves megyei települések ifjúsága is növeli az intézmény lehetőségeit. A minőségi munka iránti megbecsülés, az igazi élvonalbeli iskola megteremtésére irányuló szándék vezérelte dr. Szűcs Imréné igazgatónőt és kollégáit a hatosztályos képzésre vonatkozó tervezetük elkészítésénél. A gimnázium vezetése a városi önkormányzathoz eljuttatott kérelmében a 6+6-os képzési modell létjogosultságát azzal indokolja, hogy a tanulók számára a 12 éves életkor a legalkalmasabb a középiskolába történő átlépésre, hiszen ebben az életkorban készíthetők el a leghitelesebb eredményeket nyújtó tudásmérések az anyanyelv ismeretéből, használatából, a matematikakészségekből és a művészetek befogadásának mértékéről. A hatosztályos gimnázium első két éve adná az alapozó szintet, majd ezt követi a szintén kétéves orientáló szakasz, ahol a humán és reál érdeklődésűek már külön csoportokra válnak. Az első négy osztályt záróvizsga követi, ez az úgynevezett alapműveltségi vizsga. A Nemzeti Alaptanterv is következetesen a 16. életévben határozza meg a tanköteles kor végét. Az ötödik és hatodik tanévben következik a magasabb műveltség megszerzésére alkalmas képzés. Ebben az időszakban az idegen nyelveket és a választott érettségi tantárgyakat heti 5-6 órában oktatják. A hatodik osztály végén az érettségi egyben a felvételi vizsgát is pótolná a különféle felsőoktatási intézményekbe. Az új gimnáziumi okktatási típus tantárgyi tematikáit folyamatosan szerzi be az intézmény. A képzés beindításához szükséges tennivalókat ütemtervben rögzítették. A Deák Ferenc Gimnázium megújulási képességét bizonyítják a számítógépes képzésben és az intenzív nyelvoktatásban elért eredményeik. Az eddigi sikerek és a város remélhető segítsége bizakodóvá teszi a tanári kart, hogy a Művelődési Minisztérium is támogatja elképzeléseiket. Az oldalt írta: Wirth István Fotó: Tarpai Zoltán XII. Károly svéd király Városunk híres vendége volt A Rákóczi-szabadságharccal párhuzamosan még két nagy európai háború dúlt, a spanyol örökösödési és a nagy északi háború. Ez utóbbiban I. Péter orosz cár küzdött XII. Károly svéd királlyal. 1709. július 8-án Poltavánál Ukrajnában döntő vereséget szenvedtek a svédek. A király és seregének töredéke török területre menekült. XII. Károly csak 1714-ben indulhatott vissza északi hazájába. Hazánk határát a V öröstorony i-hágónál lépte át, majd a Kolozsvár-Buda-Bécs postakocsi-útvonalon érte el Jászárokszállást, itt éjszakázott, és váltott lovakkal Pest irányába távozott. Lakóhelye a postaút lóváltóállomása volt. A svéd király 1714-es útját Az egykori fogadó jelenleg a Háziipari Szövetkezetnek ad otthont Ballagi Aladár térképezte fel 1922-ben. XII. Károly 1717-ben a mai Norvégia területén hunyt el, természetesen harc közben. Kalandokban gazdag életrajzát később Voltaire írta meg. Költségvetési üzemből - városgondnokság Több mint egy éve a kormányzati szervek hivatalos álláspontja, hogy a hajdani tanácsok által alapított költségvetési üzemek szervezeti, gazdálkodási modellje túlhaladott, már nem életképes. Megszűnésükről, illetve átalakulásukról döntés született, a frissen megalakult önkormányzatok azonban nem sok segítséget kaptak az átalakuláshoz. Szinte az egész országban, így Jászárokszálláson is majd egyéves töprengés, útkeresés és többszöri kísérlet előzte meg a testület végső döntését. Az igazi megoldást valamilyen gazdasági társasági formává alakulás - vele együtt a dolgozók érdekeltté tétele, s így egy nyereségesen dolgozó szervezet létrejötte jelentette yolna, ehhez azonban hiányzott a legfontosabb feltétel: nem volt munka. A költségvetési üzem - a kommunális feladatok mellett - elsősorban építőipari tevékenységet folytatott, s ezen a területen ma városunkban sem nagy a kínálat. Az elvétve előforduló beruházásokra az energikusabb, életképesebb kis létszámú kft.-k nagyobb eséllyel pályáznak, mint egy veszteséges tevékenységeket (szemétszállítás stb.) is ellátni kényszerülő szervezet. Közben a képviselő-testület döntött a gamesz megszűnéséről is, amit a szervezet rugalmatlansága, nehézkessége indokolt. A döntés: 1991. október 1-jével a költségvetési üzemből és a volt gameszból városgondnokság alakul. Tevékenysége a város kommunális feladatainak ellátása az önkormányzati tulajdonú bérlakások, egyéb bérlemények fenntartása, kezelése, az ettől az időponttól kezdődően önállóvá vált intézmények karbantartása. A gondnokság egy sor, a városban jelenleg nem létező feladatkört is ellát. így újra lesznek utcaseprők, lesz közterület-felügyelő, lesz városi kertész. A több mint 60 kilométernyi utcahálózat vízelvezető árkainak folyamatos felújítására külön brigádot szerveznek. A döntés egy sajnálatos következménnyel is járt, a költségvetési üzem és a volt gamesz 28 dolgozóját elbocsátották.______ Valami dereng az alagút végén A BUBIV jászberényi 9-es számú gyárának telephelye városunk központjában napjainkban is 31 dolgozót foglalkoztat. A hazai bútorértékesítési gondok az egész iparágnak nehézségeket okoznak. A raktárak megteltek, fizetőképes piac pedig inkább csak tőlünk nyugatra található. Az árokszállási telephelyen az elmúlt hónapokban többször kellett leállítani a termelést, közben a méretekhez képest komoly létszámcsökkentés történt. A karbantartási munkákat, anyagmozgatást minimális létszámmal látják el. A folyamatos foglalkoztatás egyre nagyobb nehézségekbe ütközik, ezért erősödik a dolgozók bizonytalansága, hiszen a legutóbbi hónapok keresetei megdöbbentően alacsonyak voltak. A vezérigazgató megígérte, hogy a telephely nagyobb részét igyekszik fenntartani, ha arra ésszerű lehetőség van. Szikra Ferenc polgármesterrel folytatott megbeszélésén ígéretet tett arra, hogy egyik üzemcsarnokuk bérbeadásával is lehetővé teszik bármilyen felajánlott bérmunka vállalását. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY Az Állami Vagyonügynökség megbízásából az Élelmiszer Kereskedelmi Vállalat Szolnok 8 üzletét 1991 november 13-án árverésen értékesíti. Az üzlet száma, címe Üzletkör Kikiált .ár (Ft) Bánatpénz (Ft) Privatizációs ktg- (Ft) Tulajdonforma Időpont 1991 nov. 13. 81. Szolnok, Mártírok u. 35. élelmiszer 1.150.000 57.000 110.000 bérleti jog 8 óra 98. Szolnok, Baross u. 23. élelmiszer (hús) 350.000 17.000 60.000 bérleti jog 9 óra 99. Szolnok, Szapáry u. 20. profilkötöttség nincs 790.000 35.000 90.000 bérleti jog 10 óra 170. Jászberény, Bajnok u. 36. élelmiszer 2.800.000 140.000 220.000 tulajdonjog 11 óra 373. T-tmiklós,- profilkö- Kossuth L. u. 129. töttség nincs 500.000 25.000 70.000 bérleti jog 12 óra 384. T-miklós,Lenin u. 1. élelmiszer 1.850.000 92.000 170.000 tulajdonjog 14 óra 401. Túrkeve, Petőfi u. 15. élelmiszer 3.450.000 172.000 300.000 tulajdonjog 15 óra 51. Szolnok, Csallóköz u. 33. élelmiszer 1.500.000 75.000 150.000 bérleti jog 16 óra A privatizációs költségre - melyet a kikiáltási ár magában foglal - nem lehet kedvezményes hitelt és részletfizetési kedvezményt igénybe venni. Az árverés helye: Szolnok, Baross u. 6.1. em. tanácskozóterem Az árverésen részt vevők anonimok maradnak! A meghirdetett üzletek természetes személy és természetes személyekből álló gazdasági társaságok részére értékesíthetők. Az árverésre jelentkezés feltétele a meghatározott összegű bánatpénz készpénz formájában történő letétbehelyezése 1991. november 4-én 16 óráig, a vállalat központjában (Szolnok, Baross u. 6.1. em. pénztárban). További információt és üzleti tájékoztatást a fenti címen Pólyák Zoltánná ad. Telefonszám: 56-34-555/34 *65349/ 2*
