Új Néplap, 1991. október (2. évfolyam, 229-255. szám)
1991-10-19 / 246. szám
1991. OKTÓBER 19. Hazai körkép 3 Hat megye mintegy hatszáz polgármestere vett részt a konferencián Fotó: KE Polgármesterek a sportcsarnokban (Folytatás az 1. oldalról) az együttműködést a hivatalokon belül. Konkrét kérdésre válaszolt, amikor a visszahívás intézményéről szólt. Elmondta, hogy sem Nyugat-Európában, sem Skandináviában nem ismeretes ez a módszer, arrafelé úgy gondolják, hogy a négyéves ciklus törvényesen rendelkezésükre áll a választottaknak. Úgy érzi, a működés kezdeti krízise után beáll a normális állapot. Alapvető kérdésnek tartja, hogy a települések igénylik a lakossági szolgáltatások ellátását az önkormányzatoktól. A polgármesterek jogállása európai viszonylatban közepes erősségű. Az alapkérdés az, hogy a hatáskörök címzettje minden esetben a képviselő-testület, de átruházhatja a polgármesterre, illetve a bizottságokra ezeket. A polgármester annyira erős, amennyire a képviselő-testület erőssé teszi, illetve amennyire személyi kvalitásai lehetővé teszik. Külön kitért a polgármesterek és a jegyzők viszonyára. A jegyzőnek elsősorban a testületi ülés előkészítésében és a döntések végrehajtásában, valamint konkrét államigazgatási kérdések megoldásában van szerepe. Feladata lenne a határozatok, rendeletek törvényességi felülvizsgálata is, de minimális esetben élnek észrevételekkel a jegyzők. Ők ugyanis egzisztenciálisan függnek a polgármestertől és a testülettől. Tervezik e függés megszüntetését, így is szolgálva a törvényesség betartását. A 3069 önkormányzati vezetőből hetvennyolcán mondtak le eddig. Az előadó ezt a működő demokrácia természetes velejárójának tartja, ezért nincs szó válságról. Általában emberileg elfogadható tények hozták a vezetők ezen döntését. Nem tartja szenzációknak ezeket az eseteket. A társulások kérdéséről szólva elmondta, hogy a hatósági igazgatásban - gondolva itt az építésügyre - már jelentkeztek ilyen megoldások, viszont a közös képviselő-testület állítása még riem gyakorlat hazánkban. Pedig ennek a lényege más, mint eddig a társközségek esetében. A jövőben számítani lehet korrekt, pénzügyileg megalapozott ilyen jellegű fúziókra. Ezt követően az önkormányzatok pénzügyi helyzetét vázolta. A címzett támogatások viszonylag egyszerűen működnek. Konkrét beruházásra 300 millió forintot meghaladó összeget adhat a kormányzat. A céltámogatások rendszere viszont komoly vitát hozott. A fejlesztési igény és a beruházó kedv jelen van az önkormányzatoknál, ezért ’92- re lényeges nagyobb összeget, 23-25 milliárd forintot különítenek el erre a célra. Az „önhibájukon kívül hátrányos anyagi helyzetben lévő” önkormányzatok külön anyagi támogatást kapnak. Ebben az évben a 384 pályázat közül kétszáztizenhármat ismertek el. Úgy vélte, nem szabad kihagyni a helyi adózás 6-7 százalékos bevételét, hiszen ezek jó része eddig is megvolt a különböző tanácsi adók és illetékek formájában. A pénzügyi elemzésre dr. Sivák József, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője vállalkozott. Véleménye szerint az önkormányzatok megpróbáltak alkalmazkodni az új feltételekhez. A következő évben ugyanaz a szerkezet működik tovább, mint eddig, tehát a saját, az átengedett, a költségvetési, a társadalombiztosítási bevételek és az önkormányzati hitelfelvételek, kötvénykibocsátások jelentik a helyi költségvetést. A következő évre 30 százalékos bővülés várható a bevételek szempontjából. A normatív támogatás a községekben lakosonként 4300, a városokban 6000, maximum' 25 rnillió forint. Ehhez jön az új gépjárműadó, melynek 50 százaléka szintén az önkormányzatok kasszáját gyarapítja. Felmordult a terem, amikor az is kiderült, hogy ezt az adófajtát a települések polgármesteri hivatalainak kell beszednie. Összességében nem lesz tartható a bevételek reálértéke az önkormányzatok számára. Az estébe nyúló tanácskozás következő részében az önkormányzatokkal szoros kapcsolatban álló minisztériumok képviselői adtak választ a polgármesterek kérdéseire. És ezekből nem volt hiány. bcs Kőolajkutató Vállalat Ki hová viszi munkakönyvét? (Folytatás az 1. oldalról) cégekkel nem tárgyaltunk. Ez a határidő október 15-én lejárt. Úgy gondolom azonban, külföldi és itthoni tőke bevonásának lehetőségeiről még tovább kell tájékozódnunk. Hátha jobb üzletet is köthetünk ...- Nem elég vonzó a kanadai jelentkező?- Ilyenről szó sincs. Sőt! A miénkhez hasonló nagyságú vállalat a kanadai, úgyhogy - az eddigi megbeszélések is ezt tanúsítják - nem elnyelni és a piacról kiszorítani akar bennünket, hanem épp ellenkezőleg, a keleteurópai térségben révünkön akarja megvetni a lábát. A KV munkáját tehát ezzel a privatizálással is biztosítottnak látom. (Hadd hangsúlyozzam, mi a privatizáció előkészítéséről folytatunk tárgyalásokat, ezek valóban komolyra fordulásához az ÁVÜ- nek jóvá kell hagyni terveinket, el kell fogadni az általunk készített vagyonértékesítést stb.).- Egy újabb tájékozódással időt veszítenek. Lesz közben munkájuk? Az eddigi jelek szerint elsősorban a külföldi befektetők pénzét minél előbb besöpörni akaró Vagyonügynökség hajlandó-e várni?- Én úgy látom, a KV privatizációját túl gyorsan akarták végrehajtani, pedig a sietségre semmi ok. Vállalatunk most is nyereséges, munkája van. A jövő évi kilátásaink is jók: újabb kuvaiti megrendelésekben bízunk, a Szovjetunió területén és Ausztriában tárgyalunk. A külföldi tőke bevonása révén végrehajtott privatizációra persze nagyon is szükségünk van, de a döntést nem szabad elsietni. A lehetséges befektetőket jobban meg kell ismernünk, úgy, mint a MÓL most formálódó terveit, vagy a készülő koncessziós törvény kínálta piaci lehetőségeket is. Úgy gondolom, két év még biztosan eltelik a KV végleges privatizációjáig ... A vállalat gyors.és teljes eladásának híre „mellesleg” igen nagy morális rombolást végzett a KV-nél. Én azt szeretném, ha dolgozóink megértenék, továbbra is rajtuk, rajtunk múlik a boldogulásunk, és nem jön semmilyen „nagybácsi”, aki majd úgyis lenyel mindent, vagy épp ellenkezőleg, valami gonosz, aki mindenképpen kirúg mindenkit.- Konkrétan mit ért morális romláson?- Például tűrhetetlennek tartom, hogy a KV bármelyik dolgozója olyan vállalkozásnak legyen tagja, amelyik szállítóként, vevőként velünk kapcsolatban áll. Gondolom, nem kell részleteznem, ezek a tranzakciók mekkora kárt okozhatnak cégünknek, milyen visszaélésekre adhatnak alkalmat. Mindenkinek döntenie kell: csak a Kőolajkutató Vállalat hasznára akar-e dolgozni, vagy munkakönyvét is máshová viszi. V. Szász József BESZELGETES ZWACK PETERREL A túlpolitizálás politikaellenességet szült Zwack Péter személye különösen akkor került az érdeklődés középpontjába, amikor amerikai magyar nagykövetként konfliktusba került a külügyminiszterrel. Ismert, hogy az ügy Zwack Péter menesztésével zárult. Akkor úgy tűnt, hogy kikerül a politikai életből, és csak a gazdaságban vállal szerepet. Nemrégiben azonban - sokak meglepetésére - újra politikai színtéren találkozhattunk vele: a Liberális Polgári Párt (Vállalkozók Pártja) szervezésében a hét elején egy politikai vitafórum előadója volt. A rendezvényen kiderült az is, hogy a Vállalkozók Pártja szeretné megnyerni magának Zwack Pétert, aki némi hajlandóságot is mutatott erre. A vitafórum után rövid beszélgetésre kértük a volt washingtoni nagykövetet.- A nagyköveti posztról történő leváltása után hogyan cseng ma Magyarországon a Zwack név?- Sokat gondolkodtam ezen, amikor visszajöttem. Mivel nagykövetként lemondásra szólítottam fel Jeszenszky külügyminisztert - ami nem volt diplomatikus, mert egy nagykövet ezt nem teheti meg -, meg voltam győződve arról, hogy a dipomáciai testület engem kiközösít. Kiközösít, mert sajnos bürokraták. Ezért én teljesen kerültem itthon a külföldi kiküldötteket. Nem akartam őket nehéz helyzetbe hozni azzal, hogy beszélgetek velük. Az utóbbi időben azonban mégis találkoztam többekkel, és ők úgy viselkednek, mintha mi sem történt volna. Féltem attól is - mivel sokan engem „MDF- nagykövetnek ’ ’ neveztek -, hogy a párttal bajaim lesznek. Nos, ez sem így alakult. Az MDF-en belül rengeteg barátom van - köztük miniszterek is -, és azt is tudom, hogy sokan vannak olyanok, akik a külügyminiszterrel folytatott vitában velem értettek egyet. Azt hiszem, sokan tisztelnek azért, hogy nem féltem „kiborítani” valamit - mert ma az emberek tisztelik azt, aki nem fél, aki kimondja azt, amit gondol. Tehát úgy érzem, erősebben jöttem vissza, mint ahogy elmentem. Az utcán megállítanak emberek, és autogramot kémek. Rengetegen az hitték, hogy a tűz után én már nem jövök vissza. Becsülik azt, hogy itt vagyok.- Ha már felvetődött a tüzeset, mondja el, mi az igazság az ügyben!- Szeptember végén zárta le a rendőrség a dolgot. A tűz áprilisban volt. „Jóakaróim” először azt terjesztették, hogy én magam okoztam a tüzet. A kihallgatásom csak nemrégiben, az eset után öt hónappal történt meg. Három órát voltam a rendőrségen, és nagyon korrekten zajlott le az egész. Két hete kaptam a hivatalos értesítést arról, hogy ismeretlen tettesek követték el a merényletet. A lakásban megtalálták a gócpontokat, ahová benzint vagy más anyagot öntöttek. Egyébként könnyű volt oda bejutni. Kik csinálták? Fogalmam sincs. Különben vannak olyan szállingózó teóriák is, hogy nekem Jeszenszky és a horvát fegyverdologgal voltak bajaim, esetleg nálam erről papírok vannak, és ezt akarták eltüntetni. Én csak azt tudom, hogy felgyújtottak és kész ...- Ón az utóbbi időben eltűnt a közéletből. Most egy politikai rendezvény előadója volt. Ez azt jelenti, hogy visszatér a politikai életbe?- Igen . . . Nézze, az a szó, hogy politizálás, borzasztó negatív tartalmú. Ennek ellenére én azt hiszem, ha ma megvan valakinek a felelősségteljes alkalma arra, hogy a politikában aktív legyen, akkor politizálnia kell. Hogy hol fogok politizálni, azt még nem tudom. Többféle elgondolásom van, ma még egyik sem erősödött meg kellően.- Előadásában - finoman szólva - nem nagy elismeréssel beszélt a pártokról. A Vállalkozók Pártját viszont támogatásáról biztosította. Különbnek tartja ezt a pártot a többinél?- Ebben a formában abszolút nem tartom különbnek. Én egy jó pártot azért tartanék fontosnak, mert igazából az tudná képviselni a vállalkozókat a parlamentben. Ezt a többi párt nem teszi meg, programjuknak csak egy kis része foglalkozik velük. Tehát a Vállalkozók Pártja alkalmas volna erre a feladatra. Ma azonban ez a párt sem működik úgy, ahogy kellene. Viszont ha valaki ezt a pártot kitisztítja, átszervezi és ad egy megfelelő programot, akkor be tudja tölteni hivatását.- Lát-e veszélyes tendenciákat a magyar politikai életben?- Azt hiszem, a legveszélyesebb tendencia az, hogy a pártok mindent túlpolitizálnak, és ezzel a közvéleményt politikaellenessé teszik. Ez nagyon nagy baj. Túlpolitizálnak, és nem szolgálják igazán azt, amire választva lettek. A jó párt ugyanolyan, mint egy jó pincér, aki a vendéglőben azért van - és azért kapja a borravalót -, hogy kiszolgálja a vendégeket. Egy politikai pártnak egyetlen kötelessége, hogy a szavazókat kiszolgálja. Most ennek épp az ellenkezője történik.- Sokak szerint az is baj, hogy a politika figyelmének tekintélyes részét a múltba nézés, a bűnösök keresése köti le. Önnek mi erről a véleménye?- Először is én nem szeretem, ha valami ellen vagyunk. Álljunk ki inkább valami mellett. Ha valaki kommunistaellenes lehetne, akkor az én vagyok. Engem elűztek innen. De mégis ellenzem a boszorkányüldözést. Abban egyetértek, hogy olyan exkommunisták, akik magas pozícióban voltak, ne legyenek ismét vezetők-ez teljesen logikus. Tehát kiselejtezném a bűnösöket, de integrálnám a nyolcszázezrés volt párttagságból azokat, akik vétlenek. Közülük nagyon sokan olyan szakértelemmel rendelkeznek, amelyre elengedhetetlenül szükség van.- Évtizedekig külföldön élt. „Nyugati gondolkodással” hatékonyan tudja támogatni a más körülmények között élő magyar vállalkozókat?- Ha engednek, akkor tudom. Sajnos rengeteg az irigység, a széthúzás ebben az országban - a vállalkozók körében is sokféle érdekvédelmi szervezet tevékenykedik. Arra próbálom rávenni őket, hogy koncentrálják munkájukat. A sokféle vállalkozószervezetnek senki nem segít. Le kellene ülniük, és elhatározni, hogy együtt dolgozzanak - Amerikában ez így van, ez a jövő. Most sok új intézmény csak szétforgácsolja az erőket.- Korábban a gazdaságunk erősen kötődött a Szovjetunióhoz, most a kapcsolat jelentősen visszaesett. Vállalkozók mondják, hogy a szovjet piac a jövő óriási lehetősége. Mint „gyakorló” vállalkozó egyetért ezzel?- Feltétlenül, nekem is ugyanez a véleményem. Nyilván Magyarország elsődleges célja a Közös Piac, ezt mindannyian tudjuk. Emelett azonban, ha az ember hosszú távon gondolkodik - és csak úgy szabad -, könynyen rájön, hogy a szovjet egy hatalmas piac, ami felé nyitni kell. Ma még a gazdaságot a politika irányítja, pedig az lenne természetes, ha ez fordítva történne.- Úgy hírlik, hogy meg akarja vásárolni a családi cégére épült Budapesti Likőripari Vállalatot. Miért nem a kárrendezés keretében próbálja visszaszerezni az üzemet?- Én soha semmit ingyen nem akartam. 1948-ban elrabolták tőlünk a gyárat, a védjegyünket. Ennek ellenére ma én egy demokratikus Magyarországon vissza akarom vásárolni 200 éves cégemet, és erre elővásárlásijogot kérek. Ha nekem megadják az alkalmat, a pénzt leteszem. Éppen most nyújtattam be a Vagyonügynökséghez egy összegajánlatot a visszavásárlásra.- Befejezésül kérjük, hogy családjáról is mondjon valamit!- Feleségem angol, most Olaszországban él. Két gyermekem közül az egyik szintén ott, a másik Angliában lakik. Minden hónapban három hetet itt vagyok, egy hetet kint töltök. Ezt az állapotot valahogy rendezni kell. Úgy néz ki, hogy a feleségemet elhozom ide. O nagyon el volt keseredve a washingtoni dolog miatt, de most már szépen lassan kezd megnyugodni. Tehát ma még megosztom az időmet Magyarország és Olaszország között, de többet szeretnék itt lenni. Berki Imre
