Új Néplap, 1991. október (2. évfolyam, 229-255. szám)
1991-10-18 / 245. szám
i 1991. OKTÓBER 18. Hazai körkép 3 Alapítványok létesítésével is Mentés, betegszállítás - korszerűbben Az Országos Mentőszolgálat a földön és a levegőben is igyekszik fejleszteni, korszerűsíteni járműparkját és eszközeit, hogy egyre magasabb színvonalon biztosíthassa a mentőellátást. Ennek érdekében fokozatosan lecseréli régi elavult mentőautóit Toyota típusúakra, s a meglévő gyógykezelésre az Országos Kardiológiai Intézetbe szállítson. A fővárosi ferihegyi légibázison kívül az ország több pontjára szeretnének helikoptert telepíteni. A létrehozandó központokat úgy alakítják ki, hogy közelükben ne maradjon ellátatlan terüaz OMSZ légimentő-szervezete alapítványt hozott létre. Elsősorban gazdasági szervezetek, vállalatok, önkormányzatok segítségét várják. Az érdeklődők a Ferihegyi repülőtér légimentő-állomásán kaphatnak részletes felvilágosítást. Az utolsó állomás Juzában, a szép japán városban negyedik és egyben utolsó állomáshelyén nyílt meg kedden a Szolnoki Jászkun Fotóklub távolkeleti körúton lévő fotótárlata. A felkelő nap országában első alkalommal szereplő magyar fotóklub ötvenöt képéből álló kollekciójának a városi polgármesteri hivatal, valamint a Juzai Ifjúsági Szövetség adott otthont és vállalt felette védnökséget. A hazánk egy kis darabját bemutató művészi fotókból álló tárlatot eddig Tokióban, Churuokában, Jokohamában több ezren tekintették meg. A kiállítássorozat alkalmából a japán házigazdák szolnoki kulturális delegációt is vendégül láttak. A küldöttség erősítette a földrajzilag távol lévő, de szellemiségében közel álló két nép kapcsolatát, elsősorban a Magyar Köztársaság Tokiói Nagykövetsége, a Japán-Magyar Baráti Társaság és a Japánban élő magyar művészek klubjának jóvoltából. A juzai tárlat november 1 -jén zárul. let. Az első a tervek szerint a jövő évben létesül Balatonfüreden. Sajnos a jelenlegi (állami költségvetési és társadalombiztosítási) finanszírozás mellett ezek az elképzelések csak nehezen és lassan valósíthatók meg, hiszen egy ilyen helikopter a felszereléssel együtt ma közel 120 millió forintba kerül. Ezért A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mentőszervezet is várja a segítséget. Alapítványa - melyet a megyében élők mentőellátásának javítására hozott létre - már július elejétől üzemel. Köszönettel vették az eddigi és várják a további befizetéseket az OTP szolnoki kirendeltségén vezetett 820-051938-as számlára. Fotó: Korényi Szüret a Tiszazugban A csépai Tiszamenti Termelőszövetkezet félidőnél tart a szürettel. Kevesebb mennyiségű szőlő termett az idén, de jobb cukorfokkal. Eddig mintegy 5 ezer mázsát dolgoztak fel. (Fotó: T. Z.) RENDKÍVÜLI <C> ÁRENGEDMÉNYÉ ® ® ® ® ® W FELVILÁGOSÍTÁS A \ // hebet - falazóelem MEGRENDELÉS BEFIZETÉS : áraiból GYÁRTÓMŰ 3201.Gyöngyös KGVÁCSIMÉ VÉEH t U NHI A épülettől függően 40-60000r Pf:155 Teh [371-11790 5CCC SZCLMCk, < megtakarítás Fax:[37]-11-342 Tx= 28-5354 VCECSMEZC E 59 wi 2 <3 ...... . - .......... Til 5E/35-251 Látlelet Napok és hangulatok Drágább a nyelvvizsga Tegnaptól emelkedik az állami nyelvvizsga díja. Az új díjak a tudásmérés költségeinek jelentős növekedését, valamint a nyelvvizsgarendszer differenciálódásának hatásait is tükrözik. Az új vizsgadíjakat a művelődési és közoktatási miniszter 16/1991. (X. 8.) MKM rendelete szabályozza, amely szerint: az A és a B típusú alapfokú nyelvvizsgáért 1100 forintot, a C típusúért 2200 forintot kell fizetnie a jelentkezőnek. Az A és B típusú középfokú nyelvvizsga díja az új miniszteri rendelet szerint 1850 forint, aki pedig C típusú középfokúval próbálkozik, annak 3700 forintot kell fizetnie. Az A és a B típusú felsőfokú nyelvvizsga egyaránt 2150 forint, a C 4300 forint. A rendelet a honosítási eljárás díját 500 forintban állapítja meg. Kimondja továbbá, hogy amennyiben az Állami Nyelvvizsga Bizottság a honosítást részleges vizsga letételéhez köti, a részleges vizsga 400 forintba kerül. A jogszabály hatálybalépésekor már megkezdett vizsgákra a korábban megállapított díjtételeket kell alkalmazni. Holland vendégei is voltak a Jászkisér 600 éves évfordulójára rendezett ünnepségsorozatnak. Szívükbe zárták a községet, rögtön meg is született a „visszahívás” gondolata. Wiebe Prakken és felesége látogatásra invitálta a Művelődés Háza két munkatársát, Varga József igazgatót és Balogh György népművelőt, hogy beteA vigasztalan körülmények között élő egyént a legapróbb élmények is örömmel és felszabadultsággal tölthetik be. Ha éppen nem érzékeli nyomorúságos kiszolgáltatottságát, s ha adódnak számára olyan pillanatok, mikor nem kell arra gondolnia, mi lesz vele holnap. Ki tudja-e fizetni az esedékes lakbért, marad-e a hó végére annyi pénze, hogy ennivalót vásároljon magának? Látszólag az elmúlt évtizedek következményeként jelenik meg ez az érzés, vagy még inkább a közel fél évszázados államszocializmus hatásaként, melytől egy pillanatig sem szabadulhatunk. Mert minduntalan erre emlékeztetnek (az unos-untalan megjelenő programbeszédektől a tárgyilagos elemzésekig), s így mindenki bűnösnek érezheti magát. Még az is, aki kezdettől fogva áldozat volt. Munkásként vagy értelmiségiként. Hiszen az engedelmes alattvalói szerepből - látványosan vagy kevésbé látványosan - kevesen léphettek ki. Az állampolgárok többsége az „engedetlenség” olyan formáit választotta, melyek - paradox módon - az önkizsákmányolás révén jelentettek valamiféle függetlenséget. Gondoljunk csak arra, azok az emberek, akik két állásban és hétvégeken is dolgoztak, hogy előteremtsék a szinten tartáshoz elegendőt, mikor tudtak pihenni? Lerogyva az asztal mellé, az ital és az étel csaknem atavisztikus öröme kellett ahhoz, hogy oldódjék az állandó rohanás feszültsége. Más módon ezt nem érhették el. S míg - akár néhány esztendővel ezelőtt is - az irigység volt az emberi kapcsolatok kintést kapjanak a kultúra hollandiai terjesztésébe. A napokban érkeztek vissza nyugat-európai utazásukról a kiséri szakemberek. Elmesélték, hogy a Hollandia északi részén fekvő Exloo községben töltöttek vendéglátóiknál néhány napot, ^kilométerre a 80 ezres1 Emmen nevű várostól. Itt találták meg azt a kultúregyik meghatározó sajátossága, addig napjainkban mintha a gyűlölet torlódna össze s öltene testet. Nemcsak azok ellen, akik a félmúlt kor haszonélvezői voltak, hanem azok ellen is, akik újabban kerültek privilégizált helyzetbe. Annyi megvetés halmozódott fel társadalmunkban, hogy szinte kivételesnek tekinthetők az emberi együttműködés és szolidaritás legegyszerűbb formái is. És ez nem csupán a növekvő állampolgári pesszimizmus következménye. Rengetegen érzik manapság, hogy ellentétek feszülnek köztük. Van, aki Mercedessel jár, s vannak olyanok, akiknek még kerékpárjuk sincs. Egyre többen engedik meg maguknak, hogy rendszeresen exkluzív étteremben ebédeljenek, mások még azt is meggondolják, vegyenek-e maguknak egy kilogramm almát. Ám ezek a különbségek a mélyülő társadalmi ellentéteknek pusztán felszíni kísérőjelenségei. Vitathatatlan ugyanis, hogy az emberek egymásrautaltsága épp egymás eltaszításában nyilvánul meg a legékesebben. Az a szociológiailag nehezen meghatározható ellenséges érzület, amellyel lépten-nyomon találkozunk, így válik az összeroncsolt társadalom lényegi jellemzőjévé. Mert az emberek hangulata ugyan változhat, s időlegesen közérzetük is javulhat, de ha a mindennapokban az örökös lemondás kényszerű valósága érvényesül, az egymásrautaltság összetartó ereje aligha erősödhet. Sokkal inkább a szembenállásé. Kerékgyártó T. István kapcsolat centrumot, amelyik a környék lakóinak művelődését szolgálja. Az intézmény igazgatója tájékoztatta a két vendéget arról, hogy programjaik leginkább az egész család igényeit elégítik ki. Például amíg a szülők komolyzenei előadásokra ülnek be, addig a gyerekek popkoncerten, a kisebbek bábszínházi műsoron vehetnek részt. A hatalmas épületben minden célra másmás terem alkalmas. Havonta kéthárom előadást is rendeznek külön ezért létrehozott színházteremben - amelynek színpada akkora, mint a kiséri művelődési ház -, de vannak zenetermek és játszószobák is. A tanfolyamok hasonló módon szerveződnek, mint hazánkban. A létesítményt korunk csúcstechnikájával szerelték fel. A vezérlőtermekben a technikai pultokon csak néhány gombot kell megnyomni, és a számítógépek máris végzik a bevilágítást, működésbe hozzák a légkondicionálást. A kultúrában tevékenykedők időben a fele annyit sem dolgoznak, mint nálunk, de amit csinálnak, azt precízen, szervezetten és hatékonyan végzik. A holland ember pontosan betartja a munkaidőt. Amikor lejárt, csak a pihenéssel, szórakozással törődik. Az ottaniak nagy hangsúlyt fektetnek az egészséges életmódra, a természet védelmére és a történelem tárgyi emlékeinek gondozására. Számos hasznos tapasztalattal gazdagabban tértek haza a művelődés kiséri irányítói. De ahogy mondták, csak az életszínvonal jelentős emelkedése után lehetséges a művelődés ott látott formáinak meghonosítása.-b-Gondosan megőrzik a régi korok emlékeit. Ez a szélmalom olyan, mintha nemrég építették volna, pedig meglehetősen régi, és jelenleg múzeumként hasznosítják. Fotó: Varga Kisériek Hollandiában Bontakozó kulturális v légi járművei (3 db MI-2-es helikopter és két merev szárnyú repülőgép) mellett új, modern, francia gyártmányú Ecluaire AS 350-es helikoptereket állít üzembe. Egy ilyen helikopterük már üzemel - felszerelése egy mini intenzív osztályénak felel meg -, tegnap délelőtt épp a szolnoki mentőállomáson járt (felvételünkön), hogy egy súlyos beteget
