Új Néplap, 1991. október (2. évfolyam, 229-255. szám)

1991-10-16 / 243. szám

1991. OKTÓBER 16. Nézőpontok 3 Amikor fegyverszünetet kértünk II. Beszélgetés Horthy Istvánnéval múltról és jelenről Horthy István egykori kormányzóhelyettes özvegye, Ilona Bowden- Szeretném, ha röviden Horthy Istvánról is beszélhet­nénk. Feltűnő, hogy a vele fog­lalkozó írások egyértelműen utalnak németellenességére. Ez önmagában is ellentmondást rejt, hiszen már kormányzóhelyettes­ként vett részt a háborúban. Mennyire volt ismert ez a politi­kai magatartása?- Akik ismerték, tudták, hogy náciellenes, és hogy ezt nem is leplezte. Azt pedig a legelejétől nyilvánvalónak tartotta, hogy a németek nem nyerik meg a hábo­rút. „Ha Horthy István nem hal meg”- Édesapjával is beszélt erről?- Igen. Előtte is többször mondta, hogy a németek elvesz­tik a háborút. Ehhez tudni kell, hogy erős angol-amerikai kap­csolatai voltak. Hosszú ideig dol­gozott az Egyesült Államokban. És Angliában is számos jóbarátja volt, magasabb politikai körök­ben is. Ezért mondták nekem, hogy az ő berlini dossziéja rosszabb, mint Ciano olasz kül­ügyminiszteré, akit aztán ki is vé­geztek. így aztán érthető, hogy amikor kormányzóhelyettessé választották, 1942-ben, Német­országból egyetlen gratuláló táv­irat sem érkezett, egyetlen szó el nem hangzott.- Tudjuk, a történelem soha­sem ad választ arra a kérdésre, amely úgy kezdődik, hogy mi lett volna, ha... Most mégis megkér­dezem, Ön szerint mi történhetett volna, ha Horthy István nem hal meg a fronton, 1942-ben?- Azt hiszem, ha ő itt lett volna, a befejezés másképpen alakulha­tott volna, hiszen sokkal fiata­labb volt. Azonban azt is el kell mondanom, hogy amikor 1942 nyarán Kijevben találkoztunk, kifejtette nekem, hogy ő itt töb­bet tenni nem tud; hogy ki fog menni Amerikába, vagy Angliá­ba, de mi erről ne is tudjunk. Még azt is mondhatjuk, hogy áruló volt, és elment. Mert segítem itt már nem lehet, ez a háború el van veszítve.- A magyar közvéleményt még mindig foglalkoztatja Horthy Ist­ván repülőhalála. Tud-e újabbat ezzel kapcsolatban?- Igen. Arra készülök, hogy közreadjak néhány dokumentu­mot. És ez nagyon fontos, mert mindig is azt tartottam, hogy ami történt, az nem az ő hibája miatt következett be. Egyetlen hiba­ként azzal érveltek, amiről velem Kijevben beszélt, két nappal a balesete előtt. Szeretném, ha ezek a dokumentumok jövőre, a haláleset 50. évfordulójára meg­jelennének.- Kimondható tehát, hogy nem a pilóta hibájáról van szó?- Kimondható. A tanúvallomá­sokból pedig következtetni lehet arra, hogy mi is történhetett.- Térjünk át az Ön magántörté­nelmére. Hogyan alakult az éle­te?- 1954-ben, férjhez mentem egy angol ezredeshez, és elkísér­tem a különböző megbízatásaira is. Irakban például négy évet töl­töttem. Angliában is éltünk, és végül Portugáliában telepedtünk le. Gazdálkodtunk.- Ez a világ legtermészetesebb dolga. Az előzmények ismereté­ben azonban azt kell mondanom, hogy talán mégsem...- Nos, ez azt jelentette, hogy vettünk egy farmot. Én gyü­mölccsel kezdtem foglalkozni, a férjem állattenyésztéssel. Elő­ször sertésekkel próbálkozott, de a különféle vészek miatt ezt abba kellett hagyni. Akkor szarvas­­marhákat vásárolt, felhizlalta és így adta el őket. Nagyon jól csi­nálta, pedig katonaember volt. Nekem szerencsém volt a gyü­mölccsel. Portugáliában nem is­merték a málnát, én véletlenül hozzájutottam néhány dugvány­hoz. Ezzel kezdtem, s aztán ké­sőbb gyönyörű málnám volt má­justól egész decemberig. Nagyon sokat dolgoztunk, de jól éltünk, mert mindent magunk termel­tünk.- Bizonyára tudja, hogy viták voltak Horthy Miklós hamvai­nak esetleges hazahozatala kö­rül.- Igen, hallottam. Mi ezt csalá­di ügynek tekintjük, és egyálta­lán nem sietünk.- Végrendelkezés is említi, hogy mi történjék a hamvakkal?- A végrendelet erről nem szól, de nekem határozottan kifejezte az apósom azt a kívánságát, hogy amennyiben Magyarország még az én életemben felszabadul, vi­gyem haza a hamvait. „Kötelességem a rehabilitálást kérni”- Most hol tart az ügy?v < ■, ■- Tárgyalunk. Jövőre, vagy az­után kerülhet rá sor. Meg kell nézni a költségeket, a lehetősé­geket.- Hol helyeznék el a hamva­kat? I- Természetesen és csakis a családi kriptában, Kenderesen.- Fontos Önnek érzelmileg, hogy Kenderesre látogasson?- Nagyon fontos. Már jártam is ott többször.- Hogyan érinti Önöket az itt­honi rehabilitálás?- Csak annyit mondhatok, hogy kötelességemnek érzem a rehabilitálást kérni, hiszen fiam, öt unokám és három dédunokám van. Beadtuk a kérést.- Elképzelhetőnek tartja, hogy a népes családból valaki haza is költözik?- Ezt most még nem tudhatom. Ugyanis jelenleg mindegyiknek megvan az érdeklődése a világ­ban, de elképzelhetőnek tartom, hogy valamelyik leszármazotta­mat ide húzza a szíve.- Köszönöm a beszélgetést. (Vége) (MTI-Press) Király Ernő Polgármestereké a szó Tiszaroffon legjobban egy tornaterem hiányzik Új rovatunk ezentúl kéthetente, minden második szerdán jelent­kezik, Itt a polgármesterek beszélnek címmel. Főleg az a célja, hogy a kistelepülések, falvak, községek első számú választott vezetőivel folytassunk rövid beszélgetést lakóhelyük gyarapodá­sáról, gondjairól - egyszóval mindennapjairól. Elsőként Tiszarof­fon Szász Györgyöt kerestük fel.- Az eltelt egy év óta hogyan érzi magát, mint polgármester?- Mivel korábban tanácselnök is voltam, azt tapasztaltam, na­gyobb a felelősség. Az önkor­mányzati tagok jobban a falu ér­dekeit képviselik, amit az is bi­zonyít, hogy minden részletkér­dés, minden forint sorsa érdekli őket.- Az eddigi üléseiken miről ala­kult ki a legnagyobb vita?- Legyen-e Tiszasüly és Tisza­­roff között összekötő út. Minek építsünk műutat Sülynek - érvel­tek sokan nálunk, de fordítva is tudok hasonló kérdésfeltevésről Sülyön. Végül is pályázaton nyertünk annyi pénzt, hogy ez a várva várt út végre megépülhet, ha minden igaz, ’93 tavaszára, így közelebb kerül hozzánk Szolnok, ráadásul aki errefelé akar eljutni, kompon utazhat a Tisza túlsó partjára.- Igaz, hogy a fejlesztésre szánt korábbi összegből le-lecsípnek?- Sajnos igaz, hiszen az éves költségvetésünk 36 millió. Ez nagyon kevés, ezért az intézmé­nyek fenntartásához, zavartalan mindennapjaihoz innen veszünk el kisebb-nagyobb összegeket.- Gyarapodásra így azután nem jutott.- Azért maradt arra is, hiszen többek között befejeztük az üdü­lőrészt bekötő út lezárását. Az­után az állami temetőben elké­szült a ravatalozó, és egy telket is adtunk az áfésznek, vegyes­bolt létesítésére.- Mi hiányzik a legjobban Ti­szarojfról?- Egy tornaterem. Ugyanis a kiszolgáló helyiségek: mosdók, öltözők, szertárak már korábban elkészültek. Erre a célra is nyúj­tunk be pályázatot, reméljük, si­kerrel. Bár mindehhez hozzáte­szem, ha a próbálkozásunkat el­fogadják, a költségek hatvan szá­zalékát akkor is nekünk kell biz­tosítani, mivel csak a fennmara­dó rész központi támogatás. Szintén áldatlannak minősít­hető a telefonhelyzet. Most gyűjtjük a kérdőíveket, a 2 ezer 400 lakosból eddig százan sze­retnének készüléket. Ez a háló­zati rendszer a legmodernebb lenne, és Törökszentmiklóshoz csatlakozna. A telefonok szemé­lyenként 15 ezer forintba kerül­nének, az egész lebonyolítója egy részvénytársaság.- Korábban említette a legna­gyobb vihart kiváltó döntést. Va­jon melyik bizottságban adódnak a legélesebb viták?- Könnyű a felelet: a szociális­egészségügyiben. Elvégre egy ekkora helyen szinte mindenki ismer mindenkit, így gyakoriak az érvek, ellenérvek, ami önma­gában nem baj. Nagyobb fejtö­rést okoz, hogy a fővárosi, szol­noki ideköltözések ellenére ko­rosodik, idősödik a község. Mindez azt vonja maga után, hogy egyre több a segélyre szo­ruló, magányos, beteg, idős em­berünk, akikkel mindenképpen törődnünk kell. Ugyanakkor azt is hozzáteszem, hogy tapasz­talataim szerint ez nemcsak ti­­szaroffi jelenség, hiszen szinte minden falut, községet jellemez. D.Sz.M. Korábban már megírtuk, hogy átadták Kisújszálláson az úgynevezett indiánrizst feldolgozó üzemet, amely a 300 hektáron termesztett növényt dolgozza föl, zömmel exportra kerülő termékké. Képünk a kisújszállási üzemben készült. Fotó: N.ZS. AKCIÓ! AKCIÓ! AKCIÓ! ÓRIÁSI ÁRENGEDMÉNY! DEFÉM-termékek 30-40 % -os ÁRENGEDMÉNNYEL: AL 7-4-1/G garázskompresszor ............... 14.600 Ft + áfa ~ V BwBfc AL 10-10-11/F festékszóró kompresszor . . 44.000 Ft + áfa j IvcaCr C 4L 10-20-21/F festékszóró kompresszor . . 57.200 Ft + áfa AL 10-60-41/S légellátó berendezés . . . 100.900 Ft + áfa DCSKB 8,8-720-75 csavarkompresszor 1.800.000 Ft + áfa-------------------------------------s. P-800 porleválasztó .................................... 26.600 Ft + áfa P-2400 porleválasztó.................................... 36.400 Ft + áfa PROFI KG 350 gyalugép........................ 145.000 Ft + áfa 1991. december 31-ig a raktárkészlettől függően. A fenti gépekhez alkatrész-értékesítés. Cím: MULTI-TRADE KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ SZÖVETKEZET DEBRECEN, VÁGÓHÍD U. 3/a. Tel/fax: 52/11-957. Tx: 72-243. *66374/1* 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom