Új Néplap, 1991. október (2. évfolyam, 229-255. szám)
1991-10-15 / 242. szám
I 2 Hazai körkép 1991. OKTÓBER 15. MSZP-támogatás a vállalkozóknak Kifogások az utcanévváltoztatásokkal szemben A Magyar Szocialista Párt szolnoki szervezetének képviselői sajtótájékoztatót tartottak tegnap a párt Tófenék úti irodájában. Először dr. Füle István szólt az Abony i úti piacról. Ezzel az új elnevezéssel jelölték az amúgy is balkanizálódott lengyel piacot. Leszögezték: az MSZP a piac fenntartása mellett áll ki. Ezt diktálja ugyanis a szegénység kényszere. A Vám- és Pénzügyőrség helyett a város nem képes megoldani a lakosság gondjait, ezért van továbbra is szükség e területre. A tarthatatlan körülményeken azonban változtatni kell - fűzte hozzá. Megítélése szerint ennek egyik módja az lenne, ha az ott képződő bevételeket alapszerűen kezelnék. Ezt követően dr. Jemei Bálint, a Kis- és Középvállalkozók Kamarájának országos elnökségi tagja arról a vállalkozókat segítő fórumsorozatról beszélt, melynek első előadása ma délután 5 órakor kezdődik. A találkozókon három nagy kérdéskör kerül terítékre: a külkereskedelem, a társadalombiztosítás elméleti és gyakorlati kérdései, valamint a munkavállalói tulajdon szerepe a privatizáció időszakában. Összpontosítani kell a gazdaság működésére - emelte ki -, hisz az magában hordozza a társadalom szinte minden ellentmondását. Elhangzott, hogy az elindult privatizációs folyamat ellenére sem növekszik a kis- és középvállalkozások száma. Ennek egyik oka a piacon, az intézményrendszerekben, de még az érdekképviseleti szerveknél is megtalálható monopolszervezetek fékező hatása. A gátló okok vizsgálatakor nemcsak a külső feltételeket kell figyelembe venni. A vállalkozókat fontos szembesíteni a szakmai követelményekkel is. Az MSZP mindenkinek partnere kíván lenni, aki a kis- és középvállalkozói réteg előtti akadályok elhárításával próbálkozik. Hasznos ismereteket szereznek azok, akik eljönnek az előadásokra - jegyezték meg -, mert kedvezőbb rajthelyzetben indulhatnak. Iváncsik Imre, a Szocialista Párt városi szervezetének vezetője a közterületek nevének megváltoztatásával kapcsolatos önkormányzati huzavonára tért ki. Erre vonatkozóan elmondta, hogy az önkormányzati bizottság előkészítő munkájában a párt képviselője aktívan és kezdeményezően képviselte az MSZP egyeztetett véleményét, önkormányzati képviselőik is ezt támogatták a közgyűlésen. Azért emelte ki e tényt, mert más pártok részéről nem mindig tapasztalnak hasonló következetességet. Elvi kifogásuk a névváltoztatásokkal kapcsolatban az, hogy semmiféle differenciálatlan utcanéveltörléssel nem értenek egyet. Mérlegelni kell véleményük szerint, melyek azok a közterületek, melyeknek új nevet kell adni, és kik azok a személyiségek, akik egész életútjukkal rászolgáltak arra, hogy emléküket ily módon őrizze meg az utókor. A múlt eltörlését megkísérelő gondolatrendszer egyszer már elbukott - állapította meg -, most ugyanezt szeretnék új ideológiai mázzal leöntve véghezvinni. Álláspontjuk szerint nem lehet kizáró ok az, hogy valaki a munkásmozgalom aktív szereplője volt. Módszertani kifogásuk, hogy az előkészítő bizottságban kialakult egyetértés ellenére az önkormányzati ülésen felrúgták a közös megállapodást. Elhangzott végül, hogy a Magyar Szocialista Párt Budapesti Párttanácsának fölhívásához csatlakozva, a Szolnok városi szervezet tagjai között gyűjtést végeztek egy úgynevezett megbékélés emlékhely létrehozására. Szeretnék, ha október 23-a most is, a későbbiekben is elsősorban a megbékéléshez nyújtana lehetőséget, és nem a különböző gondolkodású emberek szembefordítására.- sz -Friss az újság. Jászladányban, reggel 9-kor a falun áthaladva, arra lettem figyelmes, hogy az emberek az Új Néplapot keresték, de hiába. Elfogyott az Új Néplap mára. A kézbesítőknél, más szóval a postásoknál is már csak az előfizetők lapjai voltak. A jászladányi postások igazi szervezőkészséggel vezették be azt a szokást, miszerint reggel 9 óra előtt megállnak a legforgalmasabb ABC-áruház sarkánál, s a helybeliek - ismerve e szokást - a bevásárlás végeztével postájukat, napilapjukat is kézhez vehetik ott helyben, még reggel, korán azon melegében, noha a déli harangszóig, az ebéd mellé mindenhová eljuttatja a hat jászladányi hírlapkézbesítő a napilapokat. Hétfőn olyan kapós volt lapunk, hogy még a hírlapárus bódéjából is elfogyott mindegyik példány. Csak fontos személyeknek! EK Q^EM TÉN YEK 1. rész A kézi lőfegyverekről, lőszerekről, a gáz- és riasztófegyverekről, valamint a légfegyverekről és a lőterekről kormányrendelet látott napvilágot, amely októberben lépett hatályba. Az előírások a sportvadászatra, a sportlövészetre, a szolgálati használatú vadászfegyverekre vonatkozó szabályok mellett részletesen taglalják a lakosságot leginkább foglalkoztató úgynevezett „önvédelmi célú maroklőfegyverek” megszerzésének és tartásának feltételeit is. Az érzelmeket több ízben felkavaró kérdés megoldása felé tett lépés talán lecsitíthatja a kedélyeket, hisz meglehetősen szűk kör számára teszi lehetővé e fegyverek legális birtoklását. Elsősorban fegyveres szerv hivatásos állományú tagja, bíró, ügyész, ügyészségi nyomozó, országgyűlési képviselő, a kormány tagja, államtitkár, helyettes államtitkár, minisztériumi főosztályvezető, polgármester nyújthat be és kaphat engedélyt ilyen célra, továbbá az, aki bizonyítja, hogy olyan tevékenységet folytat, ami miatt élete, testi épsége fokozott védelmet igényel. Á fegyverkereskedők a megmondhatói annak, hogy az előbb említetteken túl, nem elhanyagolható azoknak a száma, akik jogosultak arra, hogy arzenáljukból vásárolhassanak. A közeljövőben megjelenő belügyminisztériumi rendelet várhatóan részletesebb ismereteket ad majd a paragrafusok értelmezéséhez és a jogszabály alkalmazásához, ám az már most bizonyos, hogy az engedélyeket 1992. március 31-ig kell megújítani. Kizárt, hogy ilyet szerezzen a 18 év alatti fiatal; a gondnokság alatt álló; akit szándékos bűncselekmény miatt elítéltek, és még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól; de azok sem akiknél nem őrizhető biztonságosan fegyver. Ezek a kitételek irányadóak egyébként a légfegyverek, valamint a riasztó- és gázfegyverek tartására is. Az utóbbiak esetében kevésbé szigorúak a feltételek, mint a lőfegyvereknél: hivatalos szerzésekor vagyonvédelemre is lehet hivatkozni. Jó tudni, hogy akinek gáz- vagy riasztópisztolya van, az november végéig köteles engedélyt kérni rá. A rendőrség az engedély megadását megtagadhatja - a szabálysértések meghatározott körében - azoktól is, akiket két éven belül pénzbírsággal sújtottak. Végül minden olyan esetben vissza kell vonni ezeket a veszélyes eszközöket, amelyben már tartásukat is tiltja a kormányrendelet. A szolnoki Turul Kft. már beindította a tanfolyamát, amely a tartáshoz szükséges elméleti és gyakorlati vizsgára készíti fel jó előré a jelentkezőket. Hatszor két órában jog ismereteket, fegyverismeretet oktatnak, a fegyverhasználat szabályaival ismertetik meg a résztvevőket. Lőgyakolatuk is lesz. A hírek szerint tankönyv is készült a lőfegyverek biztonságos használatának oktatásáról, mely hamarosan megvásárolható az üzletekben. Jellemző az új lehetőséget korán felismerő hazai fegyverkereskedelem felkészültségére, hogy ez, a tanfolyamot szervező kft., mely a megyében csak egy a sok közül ezen az új piacon, igény szerint az országban vásárolható valamennyi típusú és kaliberű pisztolyból tud ajánlani a tanfolyamra jelentkezőknek. (Folytatása következik) Sz. Z. A Kecskeméti Városgazdasági Vállalat és a Szombathelyi PRENOR Kertészeti Parképítő Vállalat KÖZÖS FAISKOLAI LERAKATA gazdag dísz- és gyümölcsfakínálatával várja kedves vásárlóit, házhoz szállítást is vállalva. A lerakat helye: Kecskemét, Végvár u. 1. Kertészeti Telep Telefon: 20-602 vagy 23-457. Nyitva: hétfő-péntek 7.30-tól 18 óráig szombat-vasárnap 8-12 óráig JÓ MINŐSÉG, SZOLÍD ÁRAK 65582/ 2* Törvénytervezet sok kis kérdőjellel Szigorúan ellenőrzött televízió, rádió? A vidék ismét hátrányba kerül A dokumentum a közszolgálati és a kereskedelmi rádiós és televíziós műsorsugárzás meghatározása mellett megjelöli az országos, a helyi és a körzeti műsorszolgáltatás közötti különbséget. Országos rádió- vagy televízióállomásnak eszerint az számít, amit a lakosság legalább kilencven százaléka nézhet, illetve hallgathat, a helyi műsor pedig az, amelynek nézői, hallgatói lényegében egy városban, községben, illetve budapesti kerületben élnek. A manapság sokat vitatott közszolgálati televízió alatt a törvényjavaslat azt a műsorszolgáltatást érti, amely „rendszeresen, átfogóan és sokoldalúan, tárgyilagosan és pártatlanul” ad hírt az eseményekről, s ezen kívül - fontossági sorrendben - „oktatási célú ismereteket közöl, kulturális értékeket mutat be, tudományos eredményeket ismertet és igényesen szórakoztat.” Külön rendelkezne a törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek anyanyelvén közvetítendő rendszeres műsorokról, s arról, hogy a közszolgálati műsorban „kellő teret és méltó hangsúlyt” kell biztosítani a vallási életnek. Külön pontban szabályozza a tervezet a hátrányos helyzetűek számára készítendő műsorok szükségességét, s még azt is meghatározza, hogy a helyi és körzeti műsorszolgáltató mentesíthető a tudományos eredmények ismertetésének és az igényes szórakoztatásnak a kötelezettsége alól. Kimondja viszont, hogy a helyi közszolgálati televízió reklám nélkül számított műsoridejének legalább 85 százalékát „magyarországi gyártású műsorszámokból kell megszerkeszteni”. Ehhez a tervezet azt a megjegyzést fűzi, hogy „a magyarországi gyártású műsorszám definíciójának kidolgozása folyamatban van”. A közszolgálati országos televízióban legalább 51 százalékban magyarországi gyártású, legalább 70 százalékban európai gyártású műsorszámokat kell közvetíteni. Áz országos kereskedelmi műsorszolgáltatás esetében - ilyen adó egyelőre nincs - a műsoridő legalább 35 százalékát magyarországi gyártású, legalább 60 százalékát európai gyártású műsorszámokból kell megszerkeszteni. Mivel ilyen adóknak Az Országgyűlés rádió-, televízió- és sajtóalbizottsága megkezdte annak a törvényjavaslatnak a vitáját, amely - elfogadása esetén - évtizedekre meghatározhatja a magyar elektronikus sajtó jellegét és lehetőségeit. A 68 oldalas, terjedelmes dokumentumból egy, a sajtószabadság alkotmányos rendelkezéseit és a vonatkozó nemzetközi szerződéseket tiszteletben tartó, mégis erősen szabályozott, helyenként kifejezetten protekcionista rádiós és televíziós műsorszolgáltatás körvonalazódik. Éppen a benne foglalt korlátozó intézkedések miatt, a mintegy két hét múlva napirendre kerülő tövényjavaslatról parlamenti körökben komoly vitákra számítanak. Hasonlóképpen problémát okozhat hazai és külföldi kábeltelevíziós vállalkozók számára az a rendelkezés, mely egy társaság működési területét hat helyi adásra korlátozza. Nem politikai jellegű műsorok esetében ugyanis ez az intézkedés a nézőket legalább annyira sújtja, mint a vállalkozókat. Kényes kérdéseket vet fel a törvénytervezet a reklámsugárzásra vonatkozó részre is. A közszolgálati televízióban a tervezet óránként 6 perc, tehát 10 százalék reklámidőt engedélyez, a kereskedelmi televízióban 12 percet, tehát 20 százalékot. Ez nagyjából megfelel a külföldi gyakorlatnak a vegyes műsorszerkesztésű csatornák esetében, de nem veszi figyelembe, hogy - különösen a helyi televíziózásban - külföldön egyre-másra jelennek meg a kizárólag vagy csaknem kizárólag reklámot sugárzó „tévébolt” adók, amelyek létrejöttét ez a törvény eleve kizárná. Egy szigorúan ellenőrzött televíziózás koncepciója bontakozik ki a törvénynek a felügyeletekre vonatkozó rendelkezéseiből. Először is a javaslat kötelezi a rádiót három teljes időtartamú országos közszolgálati műsor vitelére, ami eleve meghiúsítja valamelyik központi rádióállomás vagy a televízió kettes csatornájának esetleges privatizálását vagy kereskedelmi adóvá való átalakítását. Részletesen rendelkezik a javaslat a rádió és a televízió alapszabályainak tartalmáról s az elnök kinevezéséről. Ha a jelenlegi gyakorlat marad (A- változat), akkor az elnököket a kormányfő javaslatára az államfő nevezi ki. Van azonban ennek a javaslatnak egy B-változata is, mely szerint a rádió és a televízió elnökét az Országyűlés választaná meg öt évre. A közszolgálati rádiókat és televíziókat országosan és helyileg is felügyelőbizottságok ellenőriznék, melyek összetételéről a javaslat ugyancsak részletesen intézkedik. A felügyelőbizottságok mellett, illetve felett a rádiót és a televíziót a törvényjavaslat szerint külön hivatal irányítaná. A Rádió és Televízió Hivatal (RTH) országos hatáskörű államigazgatási szervként működne, melynek elnökét a miniszterelnök nevezné ki. J. G. (Atlantic) Bretagne-i diákok a megyében A törökszentmiklósi mezőgazdasági szakiskola vendégeiként Pontivy város agrárintézetéből francia diákok érkeztek a megyézés, nem tudni mennyire tudatosan, nagyon megnehezíti a helyi szórakoztató műsorszolgáltatás irányába való fejlődést a már több mint 500 ezer háztartásban jelenlévő TV/TV és más vállalkozások számára. Aki például magyar nyelvű mozicsatornát akar üzemeltetni, annak a magyar filmek korlátozott mennyisége miatt hamarosan meggyűlik a baja a műsorösszeállítással. Ha viszont ezek a rendelkezések tudatosak - ez a parlamenti vitából ki fog derülni -, akkor az amerikai filmek magyarországi forgalmazásának olyan fokú korlátozására lehet számítani, ami a Kelet-Európával szembeni protekcionista intézkedéseit éppenséggel feloldó amerikai kormányzattal okozhat konfliktust. Itt bizony kereskedelmi kvóták felállításáról van szó ... egyelőre csak a műholdas adások tekinthetők, ez a rendelkezés, ha változatlanul kerül be a törvénybe, alighanem a műholdas csatornák országos kábelrendszerekbe való felvételének tilalmát jelentené. Ez alól kivétel az Eurosport, mert a törvény a műsoridőt reklám- és sportközvetítések nélkül számolja. A helyi kereskedelmi adóknál a magyar gyártmányú műsorok kötelező aránya 60 százalék. A rendelkebe, hogy tanáraik vezetésével tanulmányozzák a hazai szakképzés kérdéseit, hogy közös eszmecseréken vitassák meg a korszerű agrárgazdálkodás problémáit, építve a további együttműködés útjait, formáit is. Tegnap jártak Szolnokon, az Országos Kereskedelmi Bankban, majd a Külkereskedelmi Főiskola hallgatóival találkoztak - baráti hangulatban (képünk is itt készült, az igazgató tájékoztatja a vendégeket). A napokban többek között megtekintik a mezőhéki zöldségtermesztő üzemet, Törökszentmiklóson a baromfi-feldolgozót, a megyeszékhelyen a magtisztító üzemet, a cukorgyárat - az élelmiszeripar különböző területein gyűjtenek tapasztalatokat. Fotó: Mészáros
