Új Néplap, 1991. október (2. évfolyam, 229-255. szám)

1991-10-14 / 241. szám

1991. OKTÓBER 14. 5 Az Uj Néplap Karcagon A Kórház a város szélén A kórház - másképpen ton állíthatom, sokkal több kin­cset ad, mint az arany- és bunda­túrákon. A török népet kutatva jobbban megismerjük kun-ön­magunkat, hogy csak egyetlen példát említsek. És ha valamit jól ismerünk, azt érezzük magunké­nak, ezért mondom én, hogy Karcag a világ közepe - leg­alábbis nekünk az. Múzeumi híradó A Kunság néprajza iránt érdeklődők a múzeum állan­dó kiállítása mellett az Al­föld a festészetben című ki­állítást is megtekinthetik, amely a szolnoki Damjanich Múzeum gyűjteményének igen értékes darabjait mutat­ja be, Chiovinitől a régi mű­vésztelep nagyjaiig. Emellett működik a kö­zönségszolgálat. Szakdol­gozatírók, kutatók részére biztosítanak kutatási lehető­séget naponta 10-17 óráig. Képünkön Chiovini Meg­bokrosodott lovak c. műve.- Mint kun-török, ahogy magát nevezi, milyennek tartja a török nyelvet? - kérdeztük Bartha Júli­át.- A török a magyar számára a legkönnyebben megtanulható nyelv. Nagyon hasonlít a közép­kori magyar nyelvre. Én magam itt a-városban azon munkálko­dom, hogy a Török-Magyar Ba­ráti Társaság segítségével is mi­nél jobban megismertessük az ősi kultúrát. Eddig három nagy kutatókörúton voltam Törökor­szágban, ami ilyenformán, biz-A szűkös reumatológiai ambuláns keretek között is átlag napi 40-45 beteget látnak el. Képünkön rövidhullám- és masszázskezelés „Karcag a világ közepe” Klímán türküjüm (Kun török vagyok) A régen nagy hírű kun fővárost mostanság sokat hallom szidni (de sohasem karcagiaktól): „Mi­lyen város ez? Nagy, csúnya, al­földi porfészek, az idő is megállt benne.” Úgy látszik, „másnak csak térkép e táj ”, és nem tudják, mennyi meghittséget, mennyi belső értéket rejt „csúnyácska hazánk’ ’ eme ki városa, ami an­nak szép és kedves, aki itt lakik. Kérdezze csak meg bárki a tős­gyökeres karcagi embert, szeret e itt lakni! Alig talál olyat, aki „nem”-mel válaszol. Ökrösné Bartha Júlia muzeo­lógus meg egyenesen azt mond­ja: Karcag a világ közepe. Hm. Ez meg hogy lehet? Úgy, hogy annak, aki szereti, annak a világ közepe. És szeretni úgy még job­ban lehet, ha szeretetünk tárgyát jól ismerjük, s úgy szeretjük, ahogy van. Ezért az ismeretért kezdett el először egyedül, ön­szorgalomból, majd az Eötvös Lorád Egyetemen törökül tanul­ni Bartha Júlia, hogy megismer­je, s főként megismertesse szülő­földjének ősi gyökereit. A kunok török népek, a kunsági népi kul­túra és a török népek kultúrája szinte (!) azonos, így Karcag mindig is adott turkológusokat. Ünnepségre készül a karcagi kórház. Dr. Kátai Gábor nevét veszi fel az intézmény. (Lásd Az álmok valóra válnak c. írásun­kat.) Az ünnepi előkészületek ide­jén beszélgettünk dr. Szabó Já­nos igazgató főorvossal - aki egyben országgyűlési képviselő is - a kórház jelenlegi gondjairól, jövőbeni terveiről. Érdeklődésünkre az alábbiakat mondotta el:- Át kell gondolni a kórház egész szakmai koncepcióját, hogy az új társadalombiztosítási rendszerhez illeszkedni tudjunk. Ha igaz - márpedig igaz - a kar­cagi kórházra is, ami az ország több kórházára igaz, hogy tudni­illik túlméretezett (ágyszámban. nőgyógyászati, emésztőrendsze­ri panaszokkal hozzánk forduló betegeket. Mindez egy nagykun­sági gyógyszanatórium-rendszer szerves része lenne, s ebben egyik láncszem a karcagi fiziko­terápiás részleg. Jelenleg ugyan­is reumatológiai osztály a kórház területén nincsen, mindössze ambuláns szakrendelése van. Úgy gondoljuk, terveinkkel a vá­ros gyógy-idegenforgalma is fel­lendülne. Ezt a kezdeményezést az önkormányzat támogatná anyagilag is. A terv számszaki része elkészült, a gazdasági rész kidolgozása folyamatban van. A megvalósításhoz egyébként kü­lönböző pályázatokkal is próbá­lunk pénzhez jutni. dolgozói létszámban), akkor két dolog lehetséges: vagy elenged­ni a dolgozókat, ezzel a létszá­mot a kereslethez igazítva, vagy bővíteni a szolgáltatásinkat - és nekem ez a szimpatikusabb. A karcagi központi kórházhoz 110 ezer ember tartozik. Ismerve a morbiditási adatokat, azt látjuk, volna hol továbbfejlődnünk. Az önkormányzattal egyeztet­ve arra gondoltunk, a karcagi, úgynevezett sós fürdő vizét - an­nak kémiai összetevőinek isme­retében - gyógyvízzé nyilvánít­tatnánk. Ezzel kapcsolatos ter­vünk, hogy a kórház területén, 1993-ra szeretnénk létrehozni egy fizikoterápiás kezelőt, ahol magas színvonalon elláthatnánk a mozgásszervi, bőrgyógyászati. Az álmok valóra válnak? A szobor, amely már tíz éve elkészült, s a kórház tanácskozótermében várta sorsát, most némileg megújult formában a kórház udvarára kerül. Kis képünkön az emlékplakett (szintén Győrfi Sándor alkotása) Annak, hogy városi oldalunkon két szemszögből is, ahogy ma mondani szokás, „megvilágítjuk” a kórházat, annak az az oka, hogy tíz év után most valósul meg egy, a kórházzal kapcsolatos régi álom: engedélyt kaptak rá, hogy felve­gyék dr. Kátai Gábor nevét. A kórház névadóján várhatóan Antall József miniszterelnök is je­len lesz. Éspedig nemcsak hivatal­ból, hanem azon érdekes oknál ségen Antall József tart ünnepi megemlékezést. Kátai Gábor 1831. október 4-én született, tősgyökeres karcagi csa­lád gyermekeként. Elemi és közép­fokú iskoláit Karcagon végezte, majd Pest és Bécs orvosi egyete­mein szerzett előbb gyógyszerészi, majd orvosi diplomát. Nyugati ta­nulmányútjairól visszatérve 1863- ban Karcag város, majd 1877-től Jász-Nagykun-Szolnok megye fő­orvosa lett. Az 1873. évi kolerajár­vány idején csaknem az egész Ti­szántúl és a Duna-Tisza köze terü­letének kormánybiztosa volt. Gyakorló orvosi tevékenysége mellett tudományos, ismeretter­jesztő munkássága is jelentős. Az október 19-i ünnepségen fel­avatják a névadó szobrát, amely Győrfi Sándor alkotása, valamint Kátai-emlékplakettet adnak át. fogva, hogy tíz évvel ezelőtt, az Orvostörténeti Múzeum igazgató­jaként ő maga is levelezést folyta­tott a kórház akkori vezetőjével, valamint a városi tanáccsal, kezde­ményezve, hogy a kórház vegye fel a város méltán sokra tartott szü­löttének, dr. Kátai Gábornak ne­vét. Akkor ezt nem engedélyezték - ki tudja, miért? Ebben az évben viszont meg­született a döntés, melynek értel­mében október 19-én megtörténik a tíz éve várt keresztelő. Az ünnep-Igazgatóváltás Amezőgazdasági szakközépiskola igazgatóját október 7-én nyugdíjba vonulása alkalmából, érdemei elis­merése mellett a karcagi önkormány­zat felmentette igazgatói feladatköré­nek ellátása alól. Az állás betöltésére pályázatot írtak ki, amelyre öten je­lentkeztek. A pályázatok elbírálása alapján az új igazgató kinevezésére 1992. január 1-jén kerül sor. Addig Baja Sándor igazgatóhelyettes látja el az igazgatói feladatokat. Az iskola volt igazgatója, Kátai Kálmán 30 évig tanított az intéz­ményben, ebből az utóbbi nyolc év­ben igazgató volt. Munkatársunk a volt igazgató tisz­teletére rendezett búcsúztató ünnep­ségen beszélt néhány szót a január 1-ig mgbízott, jelenlegi igazgatóval, Baja Sándorral.- Három hónap alatt úgy kell dol­goznia, hogy az ne csak három hó­napra szóló legyen, hiszen a legfon­tosabb döntések a jövőt illetően már most megszületnek ...- A mezőgazdasági szakközépis­kola profiljának átszevezése már Ká­tai igazgató úr munkássága idején el­kezdődött. Az eddigi két szak (nö­vénytermesztő és növénytermesztői mezőgazdasági gépész) a nagyüze­meknek jó volt, most már viszont nem kell. Át szeretnénk térni az öt­éves, általános mezőgazdasági tech­­nikusképézésre. A minisztériumból az erre vonatkozó engedélynek egy­másfél hónapon belül meg kell érkez­nie, hogy a nyolcadik osztályosokat időben értesíteni tudjuk, hiszen már ebben az évben is csökkent az isko­lánkba jelentkezők száma. Az új kép­zésben célunk az általános középis­kolai képzés, valamint farmergazda­ságokra való felkészítés. A nyáron megnyílt Diszkontáruház, úgy tű­nik, beváltotta a hozzá fűzött reményeket: a karcagiak egyik kedvelt bevásárlóhelyévé vált. A több mint 1200 féle áru­cikk között a színes tele­víziótól, a cipőtől a mo­sóporig minden megta­lálható. Az áruház for­galmának 60 százaléka a lakossági bevásárlásból, a többi kiskereskedőiből származik. Kárpótlásért Los Angelesből Korunk talán újabb nagy nép­­vándorlásai közé sorolhatjuk a kárpótlásért útra kelt zarándokok hazánkba (haza)érkező sokasá­gát. így talákoztunk Oláh Imre amerikai-magyar karcagi honfi­társunkkal, aki a családi földek visszaszerzésének reményével érkezett.- Mennyi kárpótlást remél?- Volt a nagyapámnak bizo­nyos mennyiségű földje, s most azt a lehetetlen dolgot próbálom intézni, hogy valamennyi kár­pótlást kapjunk, de hogy ez a kár­pótlási jegy mennyit ér majd, ar­ról őszintén szólva fogalmam sincs.- Mihez kezd majd a kapott jeggyel? Itthon befekteti valami­lyen vállalkozásba?- Még nem döntöttem, egyéb­ként is olyan hihetetlennek tűnik nekem még ez az egész. Mi már ismerjük a nyugati piacgazdasá­got, remélem, itt is hamarosan működni fog. Tervezőként Ame­rikában élek 1956 óta, 1968-ban láthatóak, jól érezhetők. Most már talán több okunk van re­ménykedni egy jobb, piacgazda­ságra épült, új Magyarország­ban. A többit meg - ami engem illet -, majd meglátjuk akkor, ha a kárpótlási jegy összegéről is tudok már valamit. jöttem haza először. A változá­sok a három év alatt is szemmel Az oldalt szerkesztette: Kátai Szilvia Fotó: Nagy Zsolt Mi már ismerjük a nyugati piacgazdaságot A törökök sem olyanok, mint amilyen a politikai hírük

Next

/
Oldalképek
Tartalom