Új Néplap, 1991. október (2. évfolyam, 229-255. szám)
1991-10-02 / 230. szám
4 1991. OKTÓBER 2. Nyílt tér A Szabad Demokraták Szövetsége A munka világának megújításáról Milliók félnek Ők azok, akik a szocializmus alattvalói voltak: bérből, fizetésből éltek és élnek ma is. Milliók félnek attól, hogy az átalakulás összes terhét nekik kell viselniük, és a piacosítás, a privatizáció áldozataivá: munkanélkülivé lesznek. Milliók ábrándultak ki a politikából, mert úgy érzik, senki nem segít nekik a megkapaszkodásban. Milliók érzik úgy, hogy - nem bízhatnak a régi-új munkaadókban és a régi-új szakszervezeti apparátusban, ám - nincs erejük újjászerveződni sem. Félelmeik miatt milliókat fenyeget, hogy még kevésbé lesz erejük állampolgári és munkavállalói aktivitáshoz, ami nélkül nem lesz megoldás. Van esély! Soha többé nem lehetünk védett alattvalók. A gazdaságtalan munkahelyek már a régi rendszerben lehetetlenné váltak: épp ezért omlott össze a rendszer. Esély ma csak a piacgazdaságban van. A választás: védtelen, beletörődő marad-e a munkavállaló, hogy önvédelemre képes szerződő féllé válik? Tisztességes politika nem ígérhet és nem követelhet azonnali biztonságot. Új tulajdonosság és új érdekvédelem kell! Ezek egyelőre nemigen épülnek. Olyan működőképes intézmények kellenek, amelyek ellensúlyozzák a munkavállaló hátrányát a tulajdonossal szemben. Hét pillér 1. Új törvényeket kell alkotni arról, amiben később nincs helye alkunak:- a munkaviszonyról, a minimális bérről, a munkaidőről, a munkavédelemről, a végkielégítésről, a nyugdíjról, a fizetett szabadságról, a munkanélküli-segélyről. 2. Törvényeket kell hozni arról is, kik, hogyan, miről köthetnek alkut:- a szakszervezetekről, a munkaadói szervezetekről, a kollektív szerződésről, az egyeztetés és munkaharc intézményeiről. 3. Törvényre van szükség az üzemi alkotmányosságról. Biztosítani kell, hogy a munkavállalók - nemcsak a szakszervezeti tagok - szabad választásokon dönthessenek:- kik képviseljék őket a helyi és az országos érdekegyeztetésben, a létrehozandó biztosítási önkormányzatokban, az üdülési alapítványokban,- kire bízzák a munkáltatóval való együttdöntést (üzemi tanácsok)- kire bízzák a korábban felhalmozott közös szakszervezeti vagyon kezelését. 4. Törvényben kell újraszabályozni a munkaügyi egyeztetés és bíráskodás rendszerét:- a vállalati döntőbizottságok jogosultságait a munkajogi vitában, az üzemi tanács és a tulajdonos konfliktusainak rendezési formáit. 5. Törvényi biztosítékot kell teremteni, hogy a privatizációban a munkavállalói érdekek is képviseletet kapjanak, s a dolgozók is tulajdonhoz jussanak kedvezményes és ösztönző lehetőségek révén. A jövedelmet kiegészítő tulajdon az esetleges munkanélküliség terheit is enyhítheti. 6. A foglalkoztatáspolitikai intézményrendszert tovább kell építeni, hogy a munkanélküliség ellen ne csupán segélyezéssel védekezhessünk. A szakképzés, továbbképzés, átképzés végre valóban enyhítse a munkaerőpiac feszültségeit. 7. „A hetedik te magad légy” (József Attila) Jó törvényeket! A kormány által készített Munka Törvénykönyv-tervezetet aszerint ítéljük meg, hogy mennyiben Egy orvos véleménye Ideológiától mentes betegápolást Egész életemben esküdt ellensége voltam a privilégiumoknak, és mindig olyan társadalomban szerettem volna élni, amelyben privilégiumok nincsenek. Ez a kívánságom az ismert okokból sajnos nem teljesült. Legújabban rémülten tapasztalom, hogy azok az erők, amelyek - állításuk szerint - eddig a privilégiumok ellen küzdöttek, most gátlástalanul a korlátlan hatalom megszerzésére törekednek, és a valóban biztosítja a fenti feltételeket. Egyelőre megállapíthatjuk, hogy sokat markol, és keveset fog. Sokat markol, mert a régi módon egyetlen törvényben kívánja szabályozni az összes munkaintézményt. Keveset fog, mert amit szabályoz, összefüggéstelenül és hézagosán teszi. Az eredmény az lehet, hogy ismét tökéletlen törvény születik. Akkor pedig hiába lenne mutogatás, fejek lecserélése, mégsem történne rendszerváltás a munka világában. Kérjük, kövesse figyelemmel a munkatörvények vitáit. Támogassa javaslatainkat, kérje erre országgyűlési képviselőjét. Az SZDSZ országgyűlési képviselői Az önkormányzat és a türelmi idő Mint ismeretes, az elmúlt önkormányzati választások eredményeként SZDSZ- és Fidesz-többségű önkormányzatot kapott Szolnok város, az ország többi településéhez hasonlóan. A város polgárai joggal remélték, hogy alapvetően megváltozik a közigazgatás, hogy minőségileg más lesz a hivatal és az állampolgárok viszonya. Remélték ezt annál is inkább, mivel az említett pártok kíméletlenül bírálták és ostorozták a kormányt, mondván, hogy az túl lassú és nem hozzáértő miniszterekből áll, továbbá azért is, mert az SZDSZ egyik prominens személyisége - aki egyébként azóta Budapest főpolgármestere lett - a választási kampány ideje alatt fennen hirdette: „Mi nem kérünk száz napot, mi azonnal dolgozni kezdünk.” Hát igen, dolgozni kezdett ő is, meg Szolnok város önkormányzata is, de mivel nem rendelkeztek helyi programmal - tudomásunk szerint még ma sem -,.így-elkgpzeegyvárost igazpatnUhoevankell a demokrácia elveit a közigazgatásban alkalmazni. Ez az állapot azóta isjart, s egyre másra hoznaFölyan döntéseket, amelyek sértik a demokrácia alapelveit, s enyhén szólva nélkülöznek minden szakszerűséget. Ezt bizonyítják a Szolnok városi önkormányzat legutóbbi nevelés-oktatással kapcsolatos döntései. Ilyen volt a „zöld” iskola esete, amikor is az önkormányzat képviselő-testülete nem vette figyelembe a tantestület akaratát, s nem nevezte ki igazgatónak az általuk alkalmasnak tartott személyt. Ehhez hasonló a legutóbbi eset, amikor is egy pedagógiai intézményt (a Napsugár Gyermekházat) összevonta egy művelődési intézménnyel (a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központtal) csak azért, mert így látta jónak a kulturális és oktatási területért felelős alpolgármester. Ugyanis a nevezett alpolgármester úr mindenféle indoklás nélkül a képviselők elé terjesztette javaslatát, akik éppen ezért nem is érthették annak szükségességét. Annak ellenére, hogy többen kifogásolták annak helyességét, azért mégis megszavazták. Föl sem vetődött bennük, hogy ezzel a döntésükkel megsértik a demokrácia alapelveit, mivel ineg sem kérdezték az_érintetteket- (a Napsugár Gyermekház nevelőit és a szülőket), azok kirekesztésével, ajsjük fölött döntöttek. Ezzel kész tények elé állították őket. Ez a módszer semmiben sem különbözik a volt pártállam tanácsi apparátusának módszereitőI. Legfeljebb annyiban,hogy akkor a vörös színű proletárdiktatúra, most pedig a rózsaszínű liberális demokrácia nevében hozzák döntéseiket. Annak sem voltak a tudatában, hogy döntésük szakszerűtlen is, mivel a pedagógia és a művelődés célja, funkciója, módszere s eszköze alapvetően különbözik egymástól, tehát nem hozható közös nevezőre. Mivel nem voltak tudatában, így nem is mérlegelték döntésük következményét, csak qiechanikusan, kritikátlanul szavaztak. Az ilyen és hasonló döntések nem a jövőbe, hanem a múltba visznek, nem Európába jutunk, legfeljebb Ázsiába. Tisztelt liberális képviselő urak, itt az ideje, hogy végre tájékozódjanak és vegyék észre tévedésüket. Ugyanis már a kisiskolás is tudja, hogy nem az oktatási-nevelési intézmények önállóságának a megszüntetése, hanem éppen ellenkezőleg, az önállóság (az autonómia) megadása biztosíthatja ezen intézmények fügetlenségét, szabadságát, eredményes és hatékony működését. Önök miért nem tudják? Persze meg lehet tanulni, de Önöknek már késő, mivel rég lejárt az a száz nap türelmi idő, amit ugyan nem kértek, de az előrelátó, türelmes és kritikus városi polgárok előlegeztek Önöknek is. Ezzel a bizalommal pedig nem szabad visszaélni átgondolatlan, szakszerűtlen dön- tések meghozatalával. Magyar Pedagógus Kamara megyei elnöksége A megjelent írások tartalmáért felelősséget nem vállalunk. A Magyar Nyomdász Szakmai Szövetség támogatásával 1991. október 16-án, délelőtt 10 órától délután 3 óráig terjedő programmal megrendezésre kerül az első TISZÁNTÚLI NYOMDÁSZ SZAKMAI NAP A rendezvényen elsősorban a vállalkozások tulajdonosainak és/vagy vezető szakembereinek érdeklődésére számot tartó, a menedzseléssel és a műszaki technológiai háttér biztosításával foglalkozó előadások sora, szakmai bemutató és kiállítás lesz hazai és külföldi cégek részvételével. A rendezvény helye: a Debreceni Akadémiai Bizottság székháza (Debrecen Thomas Mann utca 4.) Ha a rendezvény felkeltette érdeklődését, kérjük, időben jelezze részvételi szándékát az alábbi címen, hogy a szakmai programról részletesen tájékoztathassuk, és a legmegfelelőbb körülményeket biztosíthassuk a megjelent szakemberek számára. NYOMDA-TECHNIKA KFT., Debrecen, Böszörményi út 6. Telefon/fax: 52/16-695 meglévő gondokra hivatkozva a betegápolásban és az oktatásban olyan privilégiumokat kívánnak megszerezni, amellyel városunkban még a második világháború előtt sem rendelkeztek. Az egyházaknak meghatározó befolyása Szolnok közéletére a XX. században már nem volt. Nagyon jellemzőnek tartom városunk szellemiségére, hogy az egyetlen egyházi személy, akinek emlékére a harmincas évek közepén a város szobrot emelt, Verseghy Ferenc volt, a magyar jakobinus költő. Több mint 46 éve folyamatosan dolgozom egészségügyi intézményekben, pályám kezdetén még apáca és világi munkatársakkal vegyesen. Tapasztalataim alapján tiszta lelkiismerettel állítom, hogy a hivatástudat, emberszeretet, szaktudás, kötelességérzés és önzetlenség ideológiától független kategóriák. Szerencsésnek tartom magam, mert mindig olyan egészségügyi szakdolgozó munkatársaim voltak, akiknek példamutató lelkiismeretességéből nagyon sokat tanultam, és akiknek általam is ösztönzött fejlődésére ma is büszke vagyok. Visszaemlékezve szeretnék figyelmeztetni mindenkit - de főleg a nosztalgiára hajlamos időseket -, hogy az apácák sem voltak mentesek az emberi gyarlóságoktól. Ismertem közülük olyanokat, akik szaktudásból és emberszeretetből is jelesre vizsgáztak, olyanokat, akik civilbe öltözve nyugdíjazásukig kiválóan megállták helyüket a rendelőintézeti, gondozóintézeti betegellátásban, de olyat is, akinek rossz természete munkatársai és a betegek számára is sok keserűséget okozott. Szolnokon nem lehet említés nélkül hagyni egy letagadhatatlan történelmi tényt, aminek még élő tanúi vannak. A kórházból 1944. október 8-án elmenekültek az orvosok, az apácák és a világi ápolószemélyzet. A kórház alagsorában hagytak kb. 60 beteget. Ezekre csak néhány gyengén képzett vöröskeresztes segédápolónő vigyázott, és ellátásukat a kórház környékén lakó szolnokiaknak, főleg ipari munkásoknak köszönhették. Az eredeti személyzetből október utolsó napjaiban jött vissza 2 orvos és néhány világi szakdolgozó, az apácák csak hónapok múlva, emlékezetem szerint 1945. év közepén jelentek meg újra. Tettüket mentegetni lehet azzal, hogy féltek, hogy ők is parancsra cselekedtek, de jól tudjuk, hogy ezt a védekezést a történelem nem szokta méltányolni. Mielőtt bárki az ördög ügyvédjének minősítene, közlöm, hogy nem vagyok az egyházak ellensége. Középiskoláimat nagy hírű egyházi iskolában, a budapesti református főgimnáziumban kezdtem, és tanáraimra - köztük Áprily (Jékely) Lajosra, a kiváló költőre - ma is nagy szeretettel emlékezem. Ezt követően Szolnokon a Verseghy Gimnáziumban, majd Szegeden egyetemi éveim alatt lelkes tagja voltam a Soli Deo Glóriának (az 1943-as szárszói találkozó szervezőjének) és a szegedi egyetemi életben nagyon progresszív szerepet játszó Bethlen Gáborkömek. Ha pedig ezek után valaki protestáns elfogultsággal vádolna, megemlíthetem, hogy családom anyai és apai ágán is a magyar átlagnál jóval nagyobb számban voltak római katolikus egyházi személyek (piarista tanár, burgenlandi plébános és egy apáca is). Mindez ellenére nem kötődöm semmiféle egyházhoz, és rendíthetetlen híve vagyok a világi betegápolásnak. Számolnom kell azzal az eshetőséggel, hogy előbb vagy utóbb én is kórházi ápolásra szorulok. Világi kórházban, világi ápolásban szeretnék részesülni, olyan osztályon, ahol megtesznek értem mindent, ami a korszerű ellátás érdekében szükséges, de veszendő lelkem megmentése nem cél és érdem. Félreértés ne essék - tisztelem mindenki meggyőződését -, létesüljenek a valódi igényeknek megfelelő mértékben egyházi iskolák, és ha erre szakmailag felkészültek lesznek, egészségügyi intézményeket is létrehozhatnak az egyházak, de mérhetetlenül sokat ártana az egyházi közösségeknek, ha a meglévő világi intézményekben szeretnének privilégiumokat szerezni. Dr. L. B. Szolnok Aradi tizenhármak Emlék a hősök tiszteletére A több mint két évig tartó előkészületek, tárgyalások után végre siker koronázta az annak idején a határőr klub, a HNF városi bizottsága által kezdeményezett és a szolnoki városi önkormányzati vezetés megbízása alapján a Szolnoki Galéria Baráti Kör vezetésével történt, Fehér Tibor fafaragó népművész által készített „Aradi tizenhárom” szobrainak elhelyezését. A népművész úr csodálatos alkotásainak közvetlen előkészítő és kihelyező fizikai munkálatait az Oázis Gmk és a szolnoki FKGP végezte el. Azoknak a hős tábornokoknak a faszobrait - akik örök időkre beírták nevüket a magyar nép dicső történetébe - láthatjuk most, és kell, hogy utódaink is láthassák, azon a Várkonyi téren, ahová elhelyezésük megtörtént. Nem lehet egyszerű történelmi tudásunkkal tudomásul venni e tényt, és nem lehet megilletődöttség nélkül szemlélni vérzivataros történelmünk kiemelkedő mártírjainak e szobrait, akik az akkori nagyhatalmak népeket béklyóban tartó zsarnoksága ellen harcolták, akiknek nevei előtt könnyes szemmel hajt fejet minden magyar, kinek szent a szabadság és az igazság, míg e nemzet létezik. Az ő hazaszeretetüknek, igazságba vetett tántoríthatatlan hitüknek fáklyafénye világosítsa meg a nagyon sok esetben széthúzó, civakodó utódoknak küzdelmes, göröngyös életútjait is. Guth Sándor Szolnok-§*SMEGRENDELŐLAP Megrendelem az Új Néplap című napilapot, és kérem, hogy azt a következő címre kézbesítsék: Név:................................................................................................................................................................. Cím:.........................................................város utca ..................hsz. Az előfizetési díjat a fenti címen nyugtával jelentkező kézbesítőnek fizetem be. aláírás E megrendelőlap bedobandó bérmentesítés nélkül bármely helyi postaládába. Előfizetési díj: 1 hónapra 1 negyedévre 1 félévre 1 évre 245.-735.-1470.-2.940.Ft Ft Ft Ft Az Új Néplap
