Új Néplap, 1991. szeptember (2. évfolyam, 204-228. szám)
1991-09-10 / 211. szám
4 Azt beszélik Jászladányban 1991. SZEPTEMBER 10. A mélyen fekvő település A nagyközség képviselő-testületének egyik tagja mondta a vízgazdálkodással, a belvízelvezető csatornákkal, az átemelő szivattyúkkal kapcsolatosan, hogy Jászladány a legmélyebben fekvő település a környező községek közül, hogy tulajdonképpen egy teknő mélyén fekszik, és a talajszinttől lefelé átlagosan mindössze 63-64 centiméterre lévő talajvíz feltörése láposodás- sal fenyeget. Ahogy körülnéztem Ladány- ban, beszélgettem az itt lakókkal, mindinkább úgy tűnt, nemcsak lapzata nyilvánvalóan ingoványos, és bűzlik nem csupán a szanaszét fellelhető szemét meg piszok, de a szegénység, a munka és pénz nélküli ellehetetlenülés, az ingerültség és pesszimizmus is. Az elöregedő község idősebbjei belefáradtan sajnálkoznak azon, hogy a valamikor tizenháromezer lakosból mára alig hétezer maradt, a viszonylagos jólétből segélykérés, a takaros portákból düledező, elhanyagolt fé- lig-romok, a rend helyén rendetlenség, a békesség helyett viValami bűzlik Jászladányban földrajzi értelemben „mély fekvésű” ez a helység, hanem az emberi lét számos vonatkozásában is. Bár az elposványosodás veszélye erkölcsi vonatkozásban még nem ordító, de jelei már mutatkoznak; az életvitel anyagi taszály és a közbiztonság súlyos megromlása. Az egyik polgár szememre vetette, hogy volt egy „csodálatos ’ ’ betöréssorozat a községben, a Néplapban egy sort nem olvasott róla, csak nem szégyelljük kiírni, A rendőrőrs ajtaja ... hogy mik történnek?! És hogy nevetséges - sajnos - az is szerinte, hogy a rendőrségtől hat méterre van az egyik üzlet, tíz méterre a másik, ahova rendszeresen betörnek, pozdorja minden ajtó, a faipar már-már csak Jászladánynak dolgozik - hol a rendőrség? Tőlem kérdi, mert ő se nappal, se este nem találkozik rendőrrel. Nem tudtam válaszolni, de elmentem a rendőrőrsre, gondoltam, szerencsém van, hisz épp aznap volt fogadóóra tíztől tizenkettőigKétszer jártam ott a két óra alatt, a bejárati ajtó zárva, de ezúton megnyugtatom a kérdezőt - ha ez megnyugtatja -, hogy a rendőrőrs bejárati ajtaján is ki van törve az üveg, és ez már tényleg tiszta röhej __ S ok minden volt itt - nosztalgiázik egy másik ladányi -, ami most már nincs, például a gimnázium. Hagyták, hogy valaki „eljátssza”, nagy dolog volna most visszanyerni. Mivel, magyarázza egy másik, amikor Jászladány szocialista falu lett, mindenki elmenekült innen, akinek pénze volt, és miközben a környező települések úgy-ahogy fejlődtek, ez maradt a „legmélyén”. Jött nemrég a régen várt változás: a rendszerváltás. Sokat reméltek ettől a jászladányiak, aztánjött az újkeletű veszteség: lemondott az újonnan választott polgármester. A sokat emlegetett és egyre jobban kitapintható „társadalmi feszültségekre” ráadásként került a „vezetőválság”. Gazdátlanul maradtak a gondok. Legalábbis egy időre ... Valami épül Szeptember negyedik vasárnapjára tervezik Jászladé - nyon a második világháborús emlékmű felavatását, amelyet majdnem készen mi is megtekinthettünk a község parkjában. Már működött az emlék- bizottság, amikor Gaál Istvánt alpolgármesternek választották, akkor ő is bekapcsolódott ebbe a munkába, sőt, mint mondta, ő vitte a prímet.- Elég nehéz volt összeszednem a neveket - meséli a falu Pista bácsija -, egy részüket az anyakönyvből írtam ki, másokét bemondás alapján. Kétszázhatvankét névnél tartok, de sajnos meglesz a háromszáz. Itt volt a front, annak idején még magam is hordtam a sebesülteket. Ezen az emlékművön egyéves csecsemő is van, tehát nemcsak a hősi halottak lesznek rajta, hanem az áldozatok is. A front 1944. november 4-től 11-ig volt itt, utána lehetett volna anyakönyvezni a halottakat. Igen ám, de következett a kilakoltatás, mert a pesti ostromot innen irányították három hónapig, tehát Ladány három hónapig nem volt itthon...- Honnan volt pénz az emlékműre?- Adományból épült ez, meg hogy is mondjam? . . . Ingyen épült. Még maradt is pénz az adományokból, eddig összesen 170 ezer forintnál tartunk. A hűtőgépgyár a neveket ingyen véste be, ami százezer forint értékű munka. Az emlékművet a ladányi sírköves teljesen ingyen csinálta, az a munka is körülbelül százezer forintot ér. Az anyagra mi adtunk ötvenezer forintot, a betonalapzatot is mi, az ön- kormányzat ástuk ki. Most vésik még a márványlapot az emlékmű elejére. Az első világháborús emlékmű mellé tettük ezt a második világháborúsat, szépen kiképezzük a járdát, a parkot. Az elsőre be- vésetjük a Szózat első vers- szakát, a másik emlékműre, ugyanolyan lapra a második versszakot. Ez így nagyon találó, és egy csodálatos együttes lesz „A nagy világon e kívül Nincsen számodra hely” POLGÁRMESTER KERESTETIK Beszámoltunk már arról, hogy szeptember 15-én azért kell új polgármestert választani Jászladányban, mert a régi, dr. Szántó László lemondott Az ügy hátterét újólag nem részleteznénk, csupán a helyzet kuszáltságának illusztrálása végett említem, hogy a községben némelyek úgy tudják, „idegileg kicsinálták”, „lemondatták” a polgármestert, mások meg arról értesültek, hogy a közügyeket fél gőzzel végző állatorvos „presztízskérdést” csinált abból, hogy a két fiatal állatorvos „elhappolta” előle a szakmunkát. Dr. Szántó László tévedése is lehet, hogy azt hitte, egy időben képes végezni hivatását is, megbízását is; nagyobb gond az, hogy ennek - a lakosság előtt homályos tévedésnek - a település is megszenvedi az árát. A teljességhez tartozik még egy információ: nemcsak a polgármester távozott és a jegyzőt távolították el, hanem lemondott az alpolgármester is, aki csupán azidőközi választás lebonyolításának idejére vállalta a helyettesítést. Magyarázata szerint ő már idős így, hetvenévesen ehhez a feladathoz, annyi itt a munka, hogy ennek elvégzéséhez mind a polgármester, mind az alpolgármester fiatal kell hogy legyen, az előző csakis főállásban tudhat eleget tenni feladatainak. Ahogy mondta, „úri dolog volna” polgármesternek lenni egy ekkora településen, ha nem lenne annyi gond, mint amennyi van Ladányban.Hamarabb is meg lehetett volna tartani ezt a legeslegújabb választást, mondják a polgármesteri hivatalban, ha nincs ez a háztáji hagyma. Meg kellett várni, míg lefut a „szezonja”, nehogy emiatt ne jöjjön el szavazni vagy két-három százalék, mert „uram, mi már százalékban mérjük az időt”. Az alpolgármester elégedett lenne, ha a szavazatra jogosultak 45-50 százaléka elmenne voksolni, bár kétli, mert: „a nép elégedetlenségét azzal fejezi ki, hogy nem szavaz, úgyis mindegy, úgyse történik semmi ’ ’. Véleménye szerint a mostani jelöltek „mind megfelelőek, ötük közül egy sincs olyan, aki ne tudná odatenni a testét a szolgálathoz vagy ne ismémé a feladatokat”. Ennek néztem utána, megkerestem az öt jelöltet, hogy tőlük halljam, müyen problémákat látnak, mennyire ismerik esetleges feladataikat. Hagytam, zavartalanul mondják el kis „programbeszédüket” (melyet nevük kezdőbetűinek sorrendjében, helyszűke miatt arányosan lerövidítve adunk közre), csak akkor kérdeztem, ha elakadt a nyilatkozat, vagy valamit nem értettem. Persze, jó néhány dolgot azután se, most se értek, de ezekről majd a választás után ... Együttműködni az etnikai kisebbséggel Balog János (független jelölt): - Harminchét éves vagyok, műszaki ellenőr, végzett- \ ségem ma* gasépítő-ipari technikus, a jászladányi polgár- mesteri hivatalnál dolgozom mint műszaki ellenőr, Jászkiséren lakom. Többen mondták, hogy induljak, gondolom, nem szükséges megneveznem, hogy kik, kollégák. Az az igazság, hogy vannak elképzeléseim arról, hogy egy polgármesternek hogyan kellene tevékenykednie. Itt az elmúlt időszakban minden volt, csak normális közélet nem. Kisebb-nagyobb belső harcok voltak. És én szeretnék tenni a ladányi emberekért, mert úgy érzem, hogy az átlag ladányi ember sem kevésbé tehetséges, mint bárki a környező településekről, és mégis Ladány nem akar előbbre haladni. Mindig olyan vezetők vannak, akik nem tudták túltenni magukat az egyéni érdekeken, kisfebb-nagyobb pártharcok vannak. A mai gazdasági és politikai viszonyok között az, aki nagy dolgokat felelősséggel ígér, az szerintem felelőtlenül ígérget. Maximum azt megígérheti, és eztszerintem kötelessége lenne minden polgármesterjelöltnek betartani, hogy viszonylag a legnagyobb békesség legyen a faluban. Ezt a válsághelyzetet ne torzsalkodással, ne veszekedései vészelje át a falu, hanem összefogással. Nagyon fontos szerintem az etnikai kisebbséggel való együttélésnek a stabilizálása, megszilárdítása, mert mindkét részről vannak itt ilyen felhalmozott ..., tehát ezt mindenképp fontosnak tartom. Fontosnak tartom a szociális segélyek elosztását, igazságos elosztását. Hogy majd milyen módszerekkel, azt ki lehet dolgozni. Az a mechanizmus megszűnt, hogy a megye megmondja, mit kell csinálni és ad hozzá pénzt is. Most is megmondja, mit kell csinálni, de nem ad hozzá pénzt. Súlypontozott kérdések Donkó Jenő (független jelölt): Nyolc évig voltam a tanács elnöke, és tavaly a választásokon két-háromszáz közötti szavazócédulával megelőzött az az állatorvos. Tagja vagyok a mostani képviselő-testületnek, különben gazdálkodó vagyok. Engem felkeresett vagy ötszáz állampolgár, és felkértek, hogy induljak. Ok nyolc éven keresztül ismertek, és úgy ítélték meg, hogy jó, ha indulok. Az elképzelésekről annyit mondanék, hogy a testületünknek van egy, a ciklus végéig tartó programja. Tehát programot mondani az új polgármesternek igen nehéz lenne. a cikluson belüli program súlypontozott kérdései között kell neki úgy eligazodnia és azt végrehajtania, amit a testület meghatározott. A magam részéről súlypontozottnak tartanám az önkormányzati intézmények színvonalas működtetését. A másik a közrend, a közbiztonság megszüárdítása, jobbítása, a tervünk, hogy tíz-tizenkét fős őrsöt hozzunk létre. A következő nagy gond a Ladá- nyon lévő munkanélküliség csökkentése. Ha megválasztana a lakosság, felvenném a MESZI-vel a kapcsolatot, és közhasznú munkán foglalkoztatnék embereket. A következő nagy dolog az elszegényedés kérdése. Csak a téli tüzelő bevásárlása 25-30 ezer forintot vesz igénybe, hogyan tudja ezt megtenni egy nyugdíjas házaspár 6-7 ezer forintos nyugdíjból? Megválasztásom esetén én arra fordítanék igen nagy gondot, hogy feltérképezném Jászladányon a lakosságot: hány nyugdíjas van, mennyi a nyugdíja, hogyan kéne őket segíteni? A nagyközség jövőbeni gondja a szociális problémáknak a helyretétele lesz. Ha megválasztanának, én a lakosságot további adók bevezetésével nem sújtanám. Aki szereti a koszos faluját Pálsza bó Ferenc (függetlenjelölt): Szobafestő- mázoló a szakmám, az akkumulátorgyár ban dolgozom, 42 éves vagyok, három kiskorú gyermekem van, feleségem ápolónő. Iskolai végzettségem érettségi plusz hároméves szakmunkásképző. Szeretem ezt a koszos, piszkos falut. Azt szeretném, ha ebben a faluban megmozdulna egy kicsit az élet. Itt évtizedekig sohasem volt az érdek, hogy az embereknek munkát keressenek, biztosítsanak. Azt a rengeteg munkanélkülit, ami most van, közmunkára kellene fogni. Mert nagyon sok van közöttük, aki „szánt szándékos munka- nélküli”, kapja a munkanélkülisegélyt, és eljár napszámba. Meg vannak itt a községben olyanok, akik munkanélküli-segélyen vannak, és a B alaton partján muzsikálnak. Tessék elmenni a postára és megnézni, ki mennyi nyugdíjat kap. V annak itt magyar emberek, nemcsak cigányok, akiknek 4500 forintos nyugdíjuk van. De szégyell elmenni kérni, könyörögni . . . Olyan gyereknek adtak ingyen tankönyvet, tavaly is, aki egyetlen egy nap volt iskolában, a megnyitón. Előbb tegye rendbe a házát, ássa fel a kertjét, veteményezze be és tegye valamennyire rendbe a környékét. Nem az, hogy bemegyek a tanácsházához, és adjál, adjál, adjál! ... Amikor hallottam egy-két nevet, hogy kik akarnak indulni, mondom, hát ennyire hülye én is vagyok, benevezek. Én mindig megmondtam a véleményemet. Nem azok a hősök, akik elmentek, hanem akik itt maradtak. Ahogy nézem a helyzetet, nagyon bízok abban, hogy nem választanak meg. Vezetői tapasztalattal Sziráki Benedek (független jelölt):- ötvenéves vagyok, Jászladány nagyközség szülöttje. Élelmiszer- ipari főiskolát végeztem, jelenleg Jászberényben lakom feleségemmel és két tanuló leánygyermekemmel. Eddig két munkaterületen dolgoztam, államigazgatási területen húsz évet és a sütőiparnál közel tíz évet. Az így elmondott harminchárom éves munkaviszonyomból húsz év vezetői gyakorlat, és fölmerül a kérdés: miért indultam polgármesternek? A válaszom az, hogy úgy érzem, felkészültségem, gyakorlatom, beleértve a vezetői gyakorlatot is, kiemelten az államigazgatásban szerzett gyakorlatot talán biztosíték arra, hogy a nagyközség lakosságát méltón tudjam képviselni. Megválasztásom esetén számítok a lakosság maximális támogatására. Főbb programomban szerepel az, hogy ezen a településen lehetőleg záros határidőn belül legalább olyan szintű fejlődés legyen, mint a szomszédos településeken. Gondolok itt Jászkisérre, Jászalsó- szentgyörgyre, Jászapátira és Jász- jákóhalmára is. Jászjákóhalma községben nyolc évig voltam tanácselnök, úgy érzem, hogy az ott eltöltött idő alatt igen erőteljesen, dinamikusan fejlődött a község, és az ott gyűjtött tapasztalatokat maximálisan igyekeznék átültetni a Jászladány nagyközségben végzett munkám során. Több összetett probléma van a településen, erről én aszórólapom- ban, választói nagygyűlésemen részletesen szóltam, illetve szólok. Ilyenek: a lakossággal folyamatos, élő kapcsolattartás; idősek, nyugdíjasok, rokkantak kiemelt segítése; fiatalok, pályakezdők, ifjú házasok anyagi támogatása, közbiztonság, közrend megszüárdítása; környezetvédelem fejlesztése; segélyezés módszerének alapvető megváltoztatása; közművek bővítése, kiemelten a kövesút építése. Természetesen mindent egy programba belevenni nem lehet, megválasztásom esetén továbbra is ké- rem és igénylem a lakosság hatékony segítségét. A kisgazda iparos Szűcs Zoltán (FKGP): 1958-ban születtem Jászladányon, azóta itt élek. Jászberényben villamosgép- és készülékgyártó szakközépiskolába jártam, ’76- ban érettségiztem. Több helyen dolgoztam, legutóbb az áfésznál, 1978 és ’85 között mint villany- szerelő. Közben végeztem kisipari tanfolyamot, a mestervizsgát letettem. 1985-ben váltottam ki az ipar- engedélyt, azóta iparos vagyok. 1989-ben kapcsolódtam be a jászladányi politikai életbe, addig semmüyen pártnak vagy szervezetnek nem voltam tagja. ’89 őszén alakult meg itt a Kisgazda- párt helyi szervezete, alapító tagja vagyok, majd elnöke voltam. Tavaly a képviselő-választáson megválasztottak képviselőnek. Nehéz időszakokat él ez a képviselő-testület, illetve ez a falu úgy, ahogy az ország is. Egyáltalán nem jobb a helyzet, sőt, én azt merem mondani, hogy a környező településekhez képest viszonylag elég rossz a falu helyzete. Sajnos, az utóbbi évtizedekben úgy leépítették ezt a falut, hogy ezt egynéhány év alatt nem lehet bepótolni. Nagyon nagy összefogás, békesség és nyugalom kellene, hogy ez a falu tudjon fejlődni. Hiába választanak meg akárkit, nem lesz az egy olyan hálás feladat.- Ha ilyen szörnyű helyzetben van a község, és ennyire háládat- lan feladat polgármesternek lenni itt, akkor mégis miért indul?- Nézze, én azért indulok, mert szeretnék ezért a faluért tenni valamit, úgy érzem, hogy talán tudok is. Főleg azért indulok el, mert nagyon sokan fölkerestek személyesen, megállítottak az utcán, eljöttek a lakásomra, hogy induljak el. Látnak bennem fantáziát. Jelen helyzetben teljesen kiszámíthatatlan a polgármester személye. Üzenem Jászladány lakosságának, hogy az igazi az volna, ha az a 90-95 százalék elmenne. Tulajdonképpen rengeteg 'dolog nem múlik a polgármesteren, magánakciókat nem tud tenni a képviselő- testület nélkül. Az oldalt írta: Molnár H. Lajos Fotó: Mészáros János
