Új Néplap, 1991. szeptember (2. évfolyam, 204-228. szám)
1991-09-09 / 210. szám
1991. SZEPTEMBER 9 5 Az Uj Néplap Törökszentmiklóson Hiánycikk tulajdonképpen nincs, de azért van A miklósi Ideál kereskedelmi Kft. papírboltjában nagy a forgalom. Természetesen elsősorban füzeteket, iskolai felszereléseket vásárolnak a szülők.- Június elején megvolt az indulási készletünk - tájékoztat a bolt vezetője, Csikós Andrásné. Ebben a hónapban azonban szinte síri csend volt, a szülők később kezdtek vásárolni. Nagyon sokan megvárják, amíg a tanár kéri a felszereléseket, füzeteket.- Van-e olyan, amit hiába keresnek?- Most például nincs többek között pontrácsos papír, tizenkét színű vízfesték. Négy-öt nagykereskedelmi céget is megkerestünk, de hiába.- Azt mondják, hogy ma már nincs hiánycikk...- Hiába hozok ide négyszáz forintos vízfestéket, ha nem tudják megvenni. A vásárló a 82 forintos Pávát keresi. Azt is nézni kell, hogy mit képesek megvásárolni az emberek.- Nem sokallják a füzetek, felszerelések árát?- Dehogynem! Egy középiskolás füzetkészlet például 6-700 forintba kerül. És akkor az még csak a füzet! A táskákat - láthatják - 900 forint körüli áron kínáljuk. A szülők egy részének pedig több iskoláskorú gyermeke van .- Volt-e engedményes vásáruk?- Augusztusban tartottunk áfa-mentes vásárt, ami 25 százalék engedményt jelentett.- A tanév megkezdődött, de a vásárlók rohama nem múlt el, sőt mintha erősödne . . .- Igen, ilyenkor derül ki, hogy mi minden hiányzik még a gyerek táskájából. Úgyhogy délutánonként - amikor vége az iskolának -, elég sokan vannak. Mint például tegnap is... Az általános iskola negyedik osztályában használatos vonalas füzetből most például ezer darabbal rendelkezünk. De még két ilyen roham, mint tegnap volt, és elfogy az összes... Közeledik a 100. születésnap Hogy mi a hosszú élet titka? Ha Várdai János életét tekintjük át, akkor a következő „receptekre” bukkanhatunk: részt kell venni az első világháborúban, katonaként megjárni Szerbiát, harcolni az olasz fronton. Hazatérve válasszon az ember valami „nyugalmas” foglalkozást, legyen például fogházőr. Aztán menjen nyugdíjba 1942-ben korkedvezménnyel és némi gyomorfekéllyel. Ne igyon szeszes italt, ne dohányozzék. Idősebb korában azonban mégiscsak melegítse föl magát naponta egy kis borral. Nyolcvanévesen határozza el, hogy végre engedi megműteni a sérvét, mondván: most már eleget élt. János bácsi életében ugyanis - sok más mellett - ilyen események történtek. A sok más azt jelenti, hogy nyugdíjaztatása óta gazdálkodással töltötte az életét, hogy négy gyermeke, hat unokája és hét dédunokája van. Most a lányával él egy kertes házán. Bizony, ennyi idős korára összegyűltek a betegségek, a lába is fáj, így hát napja nagy részét leginkább az ágy melletti karosszékben tölti. Ha mozdulni szeretne valahová, akkor a lánya vezeti el a kívánt helyre. Televíziót nemigen néz - gyönge már a szeme -, a lányával beszéli meg a világ dolgait. Mostanában különösen a Szovjetunióban és a Jugoszláviában történt események érdekelték. A jelen mellett azonban egyre gyakrabban felbukkan a múlt: visszaemlékszik testvéreire, szüleire, gyerekkorára. Várdai János 1891. szeptember 15-én született. A 100. születésnapját együtt ünnepli meg a család - huszonketten ülnek majd az asztal körül. Szeptember 16-án pedig a város polgármestere köszönti János bácsit. Ezt a paradicsom- paprikát a polgármesteri hivatalban Szécsi Mi- hályné mutatta meg nekünk. Nemcsak érdekes tagolása emeli ki a hétköznapi paradicsom- paprikák soraiból, hanem a súlya is; közel 30 dekát nyom. Megkérdeztük az alpolgármestert: Hogy érzi magát, mint saját maga beosztottja? Furcsa helyzetbe került Mészáros János, a város alpolgármestere. Három hónapra a Hunyadi úti iskola megbízott igazgatója lett. Mint arról lapunk korábbi számaiban tudósítottunk, az általános iskolában „igazgatóválság” van: az igazgatónő kinevezése augusztus elsején lejárt. Hogy ki legyen az új igazgató: a régi-e vagy valaki más; abban a tantestület és az önkormányzat nem ért egyet. Közben a nézeteltérésből „ügy” lett: a bíróság mondja ki majd a megnyugtató ítéletet. Addig is: az iskolát igazgatni kell valakinek. Hogy ez a valaki éppen a város kulturális és oktatási feladataiért felelős alpolgármestere lett - nos, ez nemcsak nekünk tűnt furcsának, de utcai szóbeszédek tárgya is. Hiszen az alpolgármester igazgatóként tulajdonképpen önmagának a beosztottja. Hogyan érzi magát ebben a kettős szerepben? - erről kérdeztük Mészáros Jánost.- Itt a pedagógusok hónapok óta bizonytalanságban élnek: nem tudják, mi lesz velük és az iskolával. Pedig nem ezt érdemlik, hiszen szeretik a gyerekeket. Ez egy olyan intézmény, ahol a tanárok többre képesek, mint amit az iskola felmutatott. Ezt a többletet kihozni a kollégákból - többek között ez is a feladata annak, aki az iskola igazgatója lesz.- Miért épp önre esett a választás, hogy az átmenet idején igazgasson?- Egyszerűen nem vállalta senki. Jómagam több mint tíz pedagógussal beszéltem, de senki nem volt hajlandó rá. Végül is érthető: aki ebbe a székbe ül, annak tudnia kell, hogy ez a megbízatás csak három hónapra szól. Az iskolának a híre se túl jó, az idén több mint húsz gyereket, akik területileg hozzánk tartoztak volna - más oktatási intézménybe írattak be a szülők. Én az önkormányzat képviselőinek javaslatára, felkérésére lettem megbízott igazgató. A városért vállaltam ezt a feladatot.- Közben tanít a Kölcsey úti iskolában ...- Igen, így aztán, hogy alpol- gármeser is vagyok, a végeredmény az lett, hogy mostanában 10-12 órát dolgozom naponta.- És hogy érzi magát a Hunyadi úti iskolában?- Jól, hiszen a kollégák nagyon kedvesek. Amikor idejöttem, azt mondtam, hogy egyszer meg ne halljam valakinek a szájából, hogy igazgató úrnak szólít: tanár úr vagyok vagy János. Én azért jöttem ide, hogy a régi és az új közt hidat verjek, hogy addig is, amíg kinevezik az új igazgatót, nyugalom és béke legyen. Azt szeretném, ha nem lennének veszekedések, hanem a gyerekekre figyelnének a pedagógusok.- Ön nem pályázik az igazgatói állásra?- Nem. Ha ez az ügy megoldódik, visszatérek a Kölcseybe. Az az én iskolám ... Ez történt, történik...- Szeptember 12-én, csütörtökön 16 órakor ülést tart az önkormányzat képviselő-tes- tülete. A napirendi témák között szerepel többek között a jelentés a csatornamű-társulat tevékenységéről. Javaslat hangzik el a munkáltatói támogatások odaítélésére és új utca elnevezésére. Mint arról oldalunkban korábban beszámoltunk, ideiglenes bizottságot hoztak létre, melynek feladata az építkezésekkel kapcsolatos szabálytalanságok kivizsgálása volt. Felmerült ugyanis a gyanú, hogy a tanács- rendszer utolsó időszakában szabálytalanul adtak ki építési engedélyeket. Ezeknek az ügyeknek a kivizsgálására alakult az ideiglenes bizottság. A bizottság a csütörtöki ülésen beszámol arról, hogy milyen szabálytalanságokat észleltek.- Két héten belül elkezdik az önkéntes városi polgárőrség konkrét szervezését. "Az egyesületként működő polgárőrséget az önkormányzat szervezi együttműködve a rendőrséggel, és bevonva a területi képviselőket. A polgárőrségnek intézkedési joga nem lesz, Figyelőszolgálatot teljesít majd. Tevékenységüktől a közbiztonság javulását várják.- így, szeptember elején, a tanévkezdés napjaiban érdemes összegezni azokat a híreket, amelyek az oktatási intézmények életében történt változásokról szólnak: a Bercsényi Gimnáziumban elkezdte munkáját az az évfolyam, amely tanulmányait a nyolcosztályos gimnázium keretében folytatja. A Bethlen úti iskola pedig ének-zene tagozatos református iskolaként nyitott. A bölcsőde - a rémhírek ellenére és az önkormányzat ígérete szerint - nem zárt be, működik. Az óvodaépületek közül 10 várta a gyerekeket: egyet megszüntettek, egy pedig - a Petőfi úti - ideiglenesen bezárt néhány hétre; előre nem látható javítási munkák hátráltatják a nyitást. Az oldalt írta: Paulina Éva Fotó: Korényi Éva A 4 kilós merőkanál és a 800 alumíniumtányér A négyes főúton tábla mutatja: Színesfém-felvásárlás. Lekanyarodunk a döcögős földútra. A régi ház kapuját Balogh Sándor nyitja ki; a Király Kohászati Kft. felvásárló-értékesítője. Hogy hogyan is adta fejét színesfém-felvásárlásra, -értékesítésre, annak történetét így meséli el:- Korábban Budapesten laktunk, én víz- és fűtésszereléssel foglalkoztam. Sok másod- és főállással kerestem a kenyeremet. Szeretem a vidéki életet, és jó lett volna egy olyan munka, melyet itthon lehet végezni. Ez a törökszentmiklósi ház - amely most a telephelyem - a nagymamámé volt, régebben mindig itt nyaraltam. Megismerkedtem a székesfehérvári székhelyű kft.-vei, és így jött a gondolat,. hogy színesfém-felvásárlással foglalkozzam.- Jó üzlet ez most?- Régebben jobb volt, például akkor is, amikor nyitottam: két évvel ezelőtt. Alumíniumot, rezet, illetve ezek ötvözeteit vesszük át. Az alumínium és a réz világpiaci ára pedig ingadozik, most például a felét adják érte, mint tavaly. Volt olyan guberáló, aki megélt abból, hogy összeszedegette ezeket a fémtárgyakat, hulladékokat, és leadta.- Mit hoznak ide az emberek?- Nagyon változó: edényeket, lábasokat, kávéfőzőt, szifont, tehát úgynevezett lakossági selejtet. Van ipari hulladék is: lemezdarabok. Vállalatok, cégek ritkábban hoznak anyagot. A magánemberek között viszont akadnak törzsvendégeink is. Mikor gyedet vagy munkanélküli-segélyt fizetnek, akkoriban nemigen hoznak semmit, de mikor nincs pénzük, megkeresnek bennünket. Ezeket az időpontokat szinte előre ki lehet számítani.- Emlékszem, gyerekkoromban, az iskolában sokszor gyűjtöttünk a papír mellett fémhulladékot is. Most jönnek-e a diákok?- Igen, sok gyerek is a kuncsaftunk.- Hoztak-e olyan tárgyakat, amelyek érdekességet jelentenek a színesfémhulladékok között?- A kivonuló szovjet csapatoktól kaptunk 800 alumínium mélytányért, és olyan merőkanalat, amelynek súlya elérte a négy kilogrammot.
