Új Néplap, 1991. szeptember (2. évfolyam, 204-228. szám)

1991-09-07 / 209. szám

10 Szabadidőben—családi körben 1991. SZEPTEMBER 7. Okos szeretettel, lelkiismeretes törődéssel Elvált szülök versengése A válófélben levő vagy az elvált szülök gyermekei általában hátrányosabb helyzetbe kerülnek azokkal a gyermekekkel szemben, akik nem csonka családban nőnek fel. A válás mindig lelki traumát okoz a gyermeknek, még akkor is, ha a szülökfel tudják mérni a válás utáni új helyzet - gyermeklélekre nehezedő, nem egyszer lelki meg- hasonlást okozó - súlyát. A gyermek lába alól kicsúszik a biztonságot jelentő otthon talaja, s a szokatlan helyzet félelmekkel tölti el. A szülők nagy része átérzi, hogy válás után a gyermeke lelki egyensúlya kritikus helyzetbe került. Szeretné „jóvátenni”, hogy hibájából, esetleg önhibá­ján kívül nem tudja az ideális családi életminta szerint nevelni gyermekét, ezért elhalmozza anyagi javai szerint mindennel (ajándék, utazás, divatos holmik, mozijegy, sok zsebpénz stb.). így szeretné kárpótolni azokért a lelki sebekért, amelyektől min­den gyermek szenved, ha elvál­nak a szülei. A gyermeküket nem okosan szerető szülők a gyermek­elhelyezési per előtt vagy válás után valósággal versenyre kel­nek a gyermek kegyeiért, hogy szeretetét maguk felé fordítsák, és a másik szülő iránt érzett ra­gaszkodását mérsékeljék. Ez a legnagyobb hiba, amit a szülő gyermeke lelki egészségének, személyiségének zavartalan fej­lődése ellen elkövethet. A gyer­meket sokszor hangulatai befo­lyásolják, s egy-egy ajándék ha­tására olyan mértékű szere- tetmegnyilvánulással „jutal­mazza’ ’ az ajándékot adó szülőt, amelyet valójában inkább az ajándék által kiváltott öröm dik­tál, és nem az erősebb szere- tetérzés. Ilyenkor a szülő úgy könyveli el magában az örömteli kitörést, hogy ez személyének szól, és a gyermek őt jobban sze­reti, mint a másikat. Ez súlyos hiba, és a gyermek személyiségének torzulásához vezet. Még nincs kialakult érték­ítélete, csak hallatlanul éles igaz­ságérzete, amely azt diktálja, hogy egyformán szeresse szüle­it, akkor is, ha nem értették meg egymást és elváltak. Termé­szetes szeretetigénye pedig az, hogy mindkét szülője őt egyfor­mán szeresse. A szeretet mértékét azonban nem az ajándékok és a luxus hol­mik mennyiségén és értékén le­het mérni, hanem a gyermekkel való lelkiismeretes törődésen. Mennyi gond, felelősség, áldo­zatvállalás, munka, fáradság szükséges egy gyermek felneve­léséhez, gondozásához! A szülői szeretetet (az elvált szülőkét is!) az tükrözi legjobban, hogy ki mennyit vállal ebből a teherből. Aki többet tesz a gyermek egész­séges fejlődése érdekében, az szereti jobban, okosabban gyer­mekét. Elgondolkodtató, hogy egy bizonyos fokú hátrányban van az a szülő, akinél a gyermek neve­lődik. A „vasárnapi apuka/vagy anyuka” tevékenysége igen sok­szor abban merül ki, hogy teletö­mi a gyermeket édességgel, elvi­szi szórakozni, így jó színben tünteti fel magát a gyermek előtt. A legrosszabb, ha a gyermeket nevelő szülőt igazságtalanul kri­tizálja, leszólja, ellene hangolja. Bírálja a tartásdíj felhasználását is. Ezzel elérheti, hogy a gyer­mek lelkületét felkavarja (talán egész életre kihatóan). Egy gyermek-ideggondozó intézet folyosóján ezt olvastam: ,,A GYERMEKNEK NEM TARTÁSDÍJRA, HANEM SZÜLEIRE VAN SZÜKSÉ­GE”. Milyen döbbenetes igaz­ság van ebben az egy mondat­ban! A „vasárnapi szülő” akkor cselekszik helyesen, ha segít ne­velni - és nem félrenevelni - gyermekét. Ha vafámi hibát vél felfedezni a nevelésben, akkor észrevételét ne a gyermeknek, hanem a volt házastársnak mondja el, de feltétlenül segítő­készen, és nem gyűlölködve. Hi­szen a szülők mindketten egyet akarnak: hogy testben-lélekben egészséges utódjuk legyen. Ehhez azonban le kell ülni a „tárgyalóasztalhoz”, és béké­sen, fegyelmezetten meg kell be­szélni a gyermekneveléssel kap­csolatos teendőket. Mindkét szü­lőnek joga és kötelessége a gyer­mekét nevelni. Ez azonban csak kulturált magatartással érhető el; ha válás után is tiszteletben tartja a másik szülő személyét és joga­it. Minél kulturáltabban visel­kednek a szülők válás után, an­nál kisebb sebet ejtenek saját gyermekük lelkén! Fási Katalin Szilva, szilva, szilva A szilvát idehaza nem sokra be­csülik. Talán mert nemigen okoz gondot a termelése, és szeptember táján olcsón árasztja el a piacot? Főzéshez való felhasználása is szű­kös választékot kínál - mármint a hagyományosan felhasznált módo­kon. Ami a történetét illeti, évezrede­ket ível át. Különböző változatai feltehetően a Földközi-tenger mel­lékén alakultak ki mintegy 5 ezer évvel ezelőtt. Erre utal a görög mi­tológia is, amelynek egyik legen­dája szerint Heraklész elvevén egy marhapásztor életét, annak véréből fa sarjadt, termése a cseresznyé­hez, magja a kökényéhez hasonlí­tott. Pliniusz háromféle szilvát is említ. Ovidius pontos leírást ad a nedvdús szilváról, amely nemcsak fekete, hanem „sárgásán tud vete­kedni a zsenge viasszal”. A gyü­mölcs hazai meghonosodására több ásatási leletből lehet követ­keztetni. Besztercei változatának egy megkövesedett magja Tác- Gorsium II. századi hamurétegéből került elő, méghozzá sírból. A ko­rabeli hozzátartozók ugyanis a sír­ban elhelyezett gyümölcsökkel akartak kedveskedni a holtaknak: legyen szilvájuk a túlvilági életben is. Találtak szilvamagot a régészek a keszthely-mosóházi sírkamra mészhabarcsában is. Módszeres hazai termesztése a XVI. században kezdődött királyi uradalmakban, földesúri gyü­mölcsösökben és a jobbágytelke­ken. A kolostorkertekben már ko­rábban is folyt szilvatermesztés. Annak idején gyógyászati jelentő­séget is tulajdonítottak a szilvának. Szárított leveléből hideglelés elleni tea és szájöblítő szer készült. Az édes szilvát székrekedés ellen, a savanyút hasmenésre javallták. Divat Blúzt helyettesítő blúzon A blouson (blú­zon) olyan ruhadarab, amelyik helyettesít­heti a nevét is adó blúzt, dzsekit vagy kiskabátot. Olyan di­vatholmi, amelyik egy ideje nélkülözhe­tetlen kelléke a női ru­határnak, éppen azért, mert helyettesként, vagy önálló divathol­miként egyaránt vi­selhető. Blu?onban külö­nös előszeretettel nyáron járunk, ami­kor felkaphatjuk csu­pasz felsőnkre, vagy ruhára, blúzra. Rend­kívül praktikus a blú­zon utazásnál, kirán­dulásnál, strandon, nyári, nyár végi esté­ken meg mindennap­jainkon. Ha valaki még nem szerezte volna be a nyári bluzonját, ta­nácsoljuk: alakítson át egy meg­unt blúzt magának. Ugyanis a blúzon abban különbözik a szo­lid ingblúztól vagy a díszesebb selyem felsőrésztől, hogy derék­ban be van húzva gumival vagy passzéval. Olykor a dzsekihez hasonlóan derék alatt, csipőkö- zépen ér csak véget, ekkor termé­szetesen ide kerül a passzé. A blúzon elöl végig gombos, bevarrott ujjú, nyakát szolid ing­gallér vagy álló pánt keretezi. Ezért aztán, ha átalakításra szán­juk magunkat, legjobb, ha egy elöl végig gombos blúzt, esetleg férfiinget választunk. (Nem kell például a gomblyukak kivarrásá- val vesződni.) A nyakát minded­képpen alakítsuk át. A réginek ugyanis már biztosan nem lesz elég szép a hajlása, a gallér állá­sa. Legkönnyebb álló gallért varrni a régi helyére, ennek a vé­gét masniban vagy pántban zár­hatjuk. Az ujját meghagyhatjuk hosszan, ha még szép a kézelője, ha nem, akkor vágjuk le konyá­kig érőre. Rövidebbre szabni nem célszerű. Sportos, jól használható blú­zom készíthetünk könnyű bal­lon-, vászon-, gyöngyvászon anyagból. Ezeket díszítsük sok pánttal, csattal, gombbal, és zár­juk cipzárral. S akkor hűvös nyá­ri estéken, vízparti nyaralásnál is jó hasznát vesszük. (Kádár) Szilvás karaj A kivert hússzeletek nagysága szerint 2-3 szem kima­gozott gyümölcs, vele pároláshoz körülbelül fél kiló szil­va kell hozzá (fogyókúrás étel). A kicsontozott, kivert és enyhén besózott karajszelete­ket lisztben megforgatjuk, majd nagyságuk szerint 2-3 szem kimagvalt szilvát teszünk rá. Felgöngyöljük, és hústűvel megerősítjük. A tekercseket forró zsiradékban minden oldalán pirosra sütjük. Ekkor beszórjuk a hús­zsírba a mintegy fél kiló megmosott, lecsurgatott, kima­gozott szilvát, és lefedve a hússal együtt mintegy 10 percig, a szilva átpárolódásáig puhítjuk. A hús pikáns, a szilva pedig húsízt kap. A Föld kincse VÍZSZINTES: 1. Phokülidész ókori kisázsiai görög költő intel­mének első része (zárt betűk: G, G, Á, D). 14. Szálhúzásos kézi­munkát készítő. 15. Hosszú, kes­keny anyagcsík. 16. Sürgető szó. 17. Középkori skandináv elbe­szélés. 19. Stílus, régies szóval. 20. Az ittrium és a nátrium vegy- jele. 22. Szépeket mondó. 25. Idegen szóban eszme a jelentése. 26. Évében, ismert latin szóval. 28. Német zeneírónő, kiadta Liszt levelezését. 30. Osztrák és libanoni autók jelzése. 31. El...; palesztin szervezet. 33. Énekelő. 35. Moha egynemű betűi. 36. A fogidegeket pusztítja. 37. „A” munka díja. 39. A hindu vallás egyik főistene. 40. Római 51-es. 4L A száj széle. 42. A Búsuló juhász c. szobor alkotója (Mik­lós). 43. Részben csúnya! 44. Baby ...; hálóruha. 45. Hiteget. 46. Az Ung ukrán neve. 47. Klasszikus kötőszó. 49. A Nílus felső folyásánál élő nép. 51. Álomba ringat. 54. A tantál és a fluor vegyjele. 56. Kalap szegé­lye. 58. Sós rágcsálnivaló. 59. Teherán a fővárosa. 61. Váloga­tott labdarúgó (Imre). 63. Lop . . .; tó Kínában. 64. Rovarirtó szer­rel beszór. 66. Vadat elejt. 68. Görög betű. 69. Erős igyekezet. 71. Bizonytalanul megy, jön. FÜGGŐLEGES: 2. Haladék nélküli. 3. Kettős betű. 4. Sűrű. 5. Sémi nyelv. 6. A Holt lelkek író­ja. 7. Magyar film címe. 8. Táró egynemű betűi. 9. Eres! 10. Ba­zilikában van! 11. Mata...; híres kémnő. 12. Csomagolóeszköz, névelővel. 13. Régi pesti selyem­gyár. 14. Az intelem befejező ré­sze (zárt betűk: D, R, E). 18. Iz­raeli légitársaság. 21. Becézett férfinév. 23. Államszervező arab kalifa. 24. Veszprém megyei község. 27. Görög légitársaság névbetűi. 29. „A” névjegyzék. 32. ívben elmozdul. 34. Féltve őrző. 38. Kényelmesen halad. 41. Mondabeli beóciai hős. 42. Buddhista papok tekerik. 43. Gyors ütemben. 45. Zeneművet feldolgoz. 46. Kerouac regénye. 48. Kártyajáték. 50. Algériai ki­kötőváros. 52. Némán leró! 53. Ilyen rétes is van. 55. Egyiptomi uralkodói cím volt. 57. Az ábécé első tagja. 60. Francia megye. 62. Szovjet filmrendező, Naumov társa. 65. Lárma. 67. Svéd váltó­pénz. 70. A tallium vegyjele. 71. Bolgár autójel. 72. A csukló ré­sze! Nagy Balázs Beküldendő a vízszintes 21. és a függőleges 14. sor megfejté­se, szeptember 14-éig. Tüzes bölcsesség című, au­gusztus 24-i rejtvényünk helyes megfejtése: Akinek tűz kell, kö­römmel keresi. Egy tűznél több fazék is felforr. Könyvutalványt nyertek: Pótári Istvánná, Szolnok; Szabó Géza, Jászberény és Varga Sán­dor, Tiszaföldvár. (Az utalvá­nyokat postán küldjük el.) Női dolgok Caterina Valente tanít és tanácsokat ad Hatvan esztendős Caterina Valente. Pá­rizsban született, artista szülők gyermeke­ként. Apja „Di Zazzo’ ’ művésznéven zene- virtuózként bejárta szinte az egész világot. Anyja, Mária, zenebohócként ért el nagy si­kereket. Bár a szülők igen elfoglalt emberek vol­tak, mégis nagy‘gondot fordítottak gyerme­keik nevelésére, taníttatására. „Soha nem éreztem a szeretet és gondoskodás hiányát”- emlékezik vissza gyermekkorára Caterina. Fivére, Silvio Francesco nemzetközileg elis­mert zenész és zeneszerző. Most, hatvan­évesen Caterina 50 éves színpadi tevékeny­ségére tekinthet vissza. Karrierje során 1500 slágert, dalt és sanzont énekelt hanglemezre, tizenkét nyelven. Ezer tévéfellépése volt, sok- még ma is népszerű - filmben játszott. Fiatalosan ünnepelte 60. születésnapját a virágok tengerében. A sok baráton és tiszte­lőn kívül két férfi állt az ünnepelt mellett: Eric fia, aki az első házasságából, és Alexan­der, aki az angol zeneszerzővel, Roy Búddal kötött második házasságából született. Férj nem ünnepelt velük. A híres színésznő mind­két férjétől elvált. Első férjével, Eric von Aro zsonglőrrel igen boldogan és példamutatóan élt. Ő volt Caterina menedzsere, ő segítette a nemzetközi hírnév eléréséhez. Tizenkilenc évi házasság után váltak el, és Caterina egy évvel később, 1971-ben összeházasodott a nála 16 évvel fiatalabb angollal, akitől hétévi házasság után vált el. Most új karriert kezd az olasz-spanyol sztár, aki francia születésű, svájci lakos, né­met állampolgár, és hat nyelven beszél. Ala­pító tagja és professzora lett az úgynevezett „Show-Uni”, azaz Szórakoztató Művé­szetek Főiskolájának Mannheimben. A mű­vésznő igen boldog, hogy ifjú tehetségeknek adhatja át tapasztalatát és tudását. Caterina az alábbi néhány jó tanácsot adja olvasóinak:- Tartsunk mindenben mértéket, az evés­ben, ivásban, sportban, játékban és a munká­ban is.- A rendszeresség jót tesz a szervezetnek. Tehát együnk rendszeresen, ne hagyjunk túl nagy időközöket az étkezések között. Inkább együnk naponta ötször kevesebbet, mint két- háromszor sokat.- Mindig változatos legyen az étlapunk, mert így jó marad az étvágyunk. Az evés az életörömök közé tartozik. Ha szívesen, örömmel eszünk, a táplálékot is jobban hasz­nosítja szervezetünk.- Vigyázzunk a zsiradékkal! A legtöbb élelmiszer úgynevezett rejtett zsírt tartalmaz (például a kolbász, a sajt általában 40 száza­lékot). Fogyasszunk diétás margarint, ezzel könnyítünk a szíven és a vérkeringésen, és nem emelkedik a koleszterinszintünk.- Szénhidrátból keveset fogyasszunk. A cukor és liszt csak hizlal, és kevés értékes tápanyagot tartalmaz.- Ne spóroljunk a vitaminokkal, fo­gyasszunk friss gyümölcsöt, gyümölcslét, salátát a főétkezések közötti időben.- Igyunk bőségesen ásványvizet, teát, gyümölcsleveket, tejet vagy turmixot. Egy- egy pohár alkohol csak akkor fogyasztható, ha egészségesek vagyunk, és orvosunk nem ellenzi. K. Gy. Egy régi kép Caterináról

Next

/
Oldalképek
Tartalom