Új Néplap, 1991. szeptember (2. évfolyam, 204-228. szám)
1991-09-30 / 228. szám
1991. SZEPTEMBER 30. 5 Az Uj Néplap Kunszentmártonban Kell a bunda Pengeélen a téglaipar Fél gőzzel termel a gyár Az Alföldi Téglaipari Vállalat Kunszentmártoni Gyárában ma már csak fél gőzzel megy a terme- és. Pedig mint Tóth György gyárigazgatótól hallottuk, termékeik korábban igencsak kelendőek voltak. Most sem az általuk készített különféle téglák minőségével van baj, inkább a fizetőképes kereslet csappant meg, de amúgy alaposan. Hisz a gyár két kemencével rendelkezik, s jelenleg csak az egyik működik. Ugyanis a másikat június 12-én leállították. Jóllehet tervezve volt a leállás, csak éppen nem június elején, hanem július végén akarták ezt a lépést megtenni. Igen ám, csak közben a szóban forgó üzemben tűz ütött ki, s a berendezéseket ki kellett javítani. Talán ez a szerencsétlenség - ha egyáltalán lehet ilyet mondani - jókor lett nekik, hisz az ott gyártott HB-38-as téglákat az utóbbi időben már nem nagyon keresték a vásárlók. Ezt az is bizonyítja, hogy több mint félmillió darabot tárolnak belőle az udvaron, s ez a Nyolcosztályos lesz a gimnázium A TERVEK BIZTATÓAK A kunszentmártoni gimnáziumban az idén negyvennégy elsős kezdte meg a tanulást. Összesen 220-an járnak oda, s közülük 104 a helybeli tanulók száma. A többiek naponta a környékbeli településekről járnak be, vagy pedig kollégiumban laknak. A gimnázium ettől az évtől kezdve mind szakmai, mind pedig gazdasági szempontból a megyéhez tartozik, mivel a helyi önkormányzat nem tudta az intézményt anyagilag úgy támogatni, ahogy kellene. Hisz az idei tanévre tervezett költségvetésük 18 és fél millió forintra rúg. Ugyancsak ettől a tanévtől kezdve új igazgató került az iskola élére, Gál István személyében. Ennek megfelelően a korábbiaktól eltérően másféle elképzelésekkel vágtak neki ennek a tanévnek. Erre példa, hogy mármost szeptembertől be szerették volna vezetni a hagyományos forma mellett a nyolcosztályos gimnáziumi oktatást is, ám a minisztérium tantervűket átdolgozásra visszaadta. Persze továbbra sem tettek le arról a szándékukról, hogy jövő szeptemberben elindítják ezt az oktatási formát, amitől azt remélik, hogy az ott végzettek az eddigieknél sikeresebben vehetik az akadályokat, s játszva bejutnak majd akármelyik felsőoktatási intézménybe. Emellett elképzeléseik között szerepel az is, hogy jövőre a hagyományos és nyolcosztályos oktatással párhuzamosan még egy osztályt indítanak vállalkozóiügyintézői szakon, így is segítve a városban és a környéken élő fiatalokat abban, hogy különösebb nehézségek nélkül vegyék az akadályokat, ha valamilyen vállalkozásba fognak. Kiállítás a Helytörténeti Múzeumban BEMUTATKOZIK AZ AKVARELLFESTÖ A festmények és alkutójuk A kunszentmártoni Helytörténeti Múzeumban szeptember 20- án nyílt meg a hely bél i Szamecz László akva- rellfestő gyűj temény e s kiállítása.- Mióta fest? - kérdeztük tőle.- Még általános iskolás voltam, amikor elkezdtem - válaszolta -, s azóta sem tudtam abbahagyni.- Most hány képet állít ki?- Huszonhat akvarellt és tizennégy olajfestményt.- Ezek főleg tájképek és csendéletek . . .- így van. Nekem ezek jelentik a friss levegőt, vagy azt, mint másnak a vadászat, a horgászás. Szóval külön babérokra sosem pályáztam.- Hobbi?- Igen, hisz nem ebből élek, mert főállásban a helyi termelő- szövetkezetben dolgozom.- Eddig hány kiállítása volt?- Pontosan nem tudnám megmondani, de elég sok. Itt, a megyében már több helyen - így például Túrkevén, Tiszakürtön, Martfűn - mutatkoztam be, de Budapesten is kiállítottam. Sőt Ausztriába is kikerült négy-öt akvarellem, annak köszönhetően, hogy a képeim túlnyomó többsége - legalább 80 százaléka - zsűrizett.- Gyűjteményes kiállításról lévén szó, itt most hány esztendő „termését” mutatja be?- Tíz év munkájának legsikeresebb alkotásait állítom ki.- Azt meg tudná mondani, hogy eddig mennyi képet festett?- Halvány fogalmam sincs róla, mert festményeim jó részét időközben elajándékoztam, de biztos, hogy több százra rúg a számuk.- Meddig lesz nyitva ez a kiállítás?- November végéig. A pannóniásoknak van munkájuk A.felszámolás alatt álló Pannónia Szőrmekikészítő, Konfekció és Kereskedelmi Vállalatot ma már csupán a kunszentmártoni gyár tevékenysége fémjelzi. Ugyanis ez az üzem - ellentétben a másik három gyáregységgel, amelyeket időközben bezártak vagy eladtak - megmaradt, s privatizáció előtt áll. Eddig bizonyára azért nem kótyavetyélték el, mivel egyrészt egy új beruházásról van szó - hisz a gyárat 1976-ban adták át -, másrészt pedig a korábbi nagyvállalati termelés 60 százaléka onnan került ki. így logikus, hogy nem ítélték bezárásra. Kétségkívül jól döntöttek az illetékesek, amit az is bizonyít, hogy például tavaly - igaz, hogy nagy erőfeszítések árán - folyamatosan dolgoztak, s mintegy 50 milliós nyereséget értek el. A létszámleépítések - háromszáz embertől váltak meg és jelenleg négyszázharmin- can vannak -, valamint a különböző gazdasági intézkedések eredményeképpen ezt az esztendőt is nagy reményekkel indították, s most is annyi megrendelésük van, hogy az első félévben elég gyakran túlórázniuk kellett. Ennek eredményeképpen június végéig 26 milliós nyereséget produkáltak, vagyis annyit, amennyit az egész évre terveztek. Ma már jövő évi feladataikat készítik elő, hisz ezekben a hetekben rendezik szerte a világban azokat a kiállításokat, szakvásárokat, ahol ők megjelennek és újabb megrendelésekhez juthatnak. Partnereik a világ minden részéből kerülnek ki, hisz szállítanak bundákat többek között az olasz, a spanyol, a német, a francia piacokra, a Szovjetunióba, de az USA-ba és Kanadába is. mennyiség annak az üzemnek négy hónapi termelését jelentette. Természetesen a gyár vezetése igyekezett piacot keresni, ám nem nagy sikerrel. Mert például amikor tájékozódtak a lehetőségekről, kiderült, hogy Csongrád és Bács- Kiskun megyékben ebben az időszakban elég kevés építési engedélyt adtak ki a hatóságok, s reményük sem volt arra. hogy a félmillió tégla vevőre talál. Jóllehet az elmúlt egy-két hónapban valamicskét javult a helyzet, élénkült a piac, de még ma is összesen 830 ezer különböző típusú tégla található a gyár udvarán. S úgy tűnik, hogy ez a tekintélyes mennyiség még jó ideig ottmarad, már csak azért is, mert ilyenkor ősszel nemigen kezdenek építkezni az emberek. így aztán tervbe vették, hogy hamarosan a másik üzemet is leállítják, s ha lesz rá pénz, akkor elvégzik ott a szükséges felújításokat. S ha így lesz, akkor hazakül- dik az ott dolgozó hetvenegy ember, s a leállás ideje alatt a havi bérük 80 százalékát kapják majd meg. Kunszentmárton egyetlen szökőkútját a városgondnoksági iroda emberei újítják fel. Rá is fér a renoválás, hisz legalább nyolcvan éve áll a település főterén, s eddig nem sokat foglalkoztak vele Nagyüzem a földhivatalban Ottjártunkkor a városi földhivatal sötét folyosóján annyian szorongtak, hogy mindenkinek nem is jutott ülőhely a padokon. Kunszentmártonban is egyre többen keresik, kutatják régen elvett és örökre elveszettnek hitt földjeiket, ingatlanjaikat. Mint Csikász Imrénétől, a hivatal vezetőjétől megtudtuk, náluk augusztus 20-a után indult a roham, s ma már heten alig győzik ezt a munkát. Hisz az eltelt bő egy hónap alatt annyian fordultak meg náluk, mint az elmúlt félévben összesen. Ok mindenkin igyekszenek segíteni, s ritka az olyan eset, amikor dolgavégezetlenül távoznak tőlük az ügyfelek. Eddig 999 esetben 2394 telekkönyvi betétmásolatot adtak ki a hozzájuk fordulóknak annak érdekében, hogy kárpótlási betétlapjaikat maradéktalanul kitölthessék az emberek. Mindenesetre attól azért tartanak a hivatal munkatársai, hogy régi jó magyar szokás szerint a többség majd az utolsó pillanatban kap észbe, s akkor még a mostaninál is nagyobb lesz a roham . . . A jövő év szeptemberétől Az oldalt írta: Nagy Tibor Fotó: Korénvi Éva teglahegyek fogad jak a gyár udvarára lepő idegeneket
