Új Néplap, 1991. szeptember (2. évfolyam, 204-228. szám)
1991-09-04 / 206. szám
1991. SZEPTEMBER 4. Hazai körkép 3 A hét elején nyílt meg Szolnokon, a Damjanich u. 1. szám alatt a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Iskola tanboltja. Eddig is tanboltként működött, de mint a Szolnok és Vidéke Áfész egyik boltja. Ettől az évtől az iskola önállóan üzemelteti, két szakoktató és a tanulók dolgoznak benne, csapatonként 10-12 diák. Jelenleg mint rövidáruüzlet nyílt meg, de a keresletnek megfelelően változtatják az árukészletet. A lényeg az, hogy minél több vevő megforduljon a boltban, hogy a diákok minél több emberrel foglalkozhassanak. Felvételünk a nyitás pillanatában készült.-nzsA polgármester szerint Menekültekről szó sem volt Hétfő este, a televízió híradójában szokás szerint a jugoszláviai menekültekről is tudósítottak. Kozma Imre, a Máltai Szeretetszolgálat egyik magyarországi képviselője többek között arról beszélt, hogy megyénkben, közelebbről pedig Tiszaörsön hamarosan menekülttábort alakítanak ki. E hír kapcsán hívtuk fel tegnap délelőtt telefonon otthonában Bordás Imre tiszaörsi polgár- mestert, aki kérdésünkre válaszolva a következőket mondta:- Számomra ez a hír merőben új, mi több, megdöbbentő. Éppen ezért felelőtlenség volna most bármit is mondanom. Jelenleg, jóllehet szabadságon vagyok, ám hogy mihamarabb tiszta vizet önthessünk a pohárba, szerdán mindenképpen utánajárok a dolognak.- Elég furcsa mindezt pont az ön szájából hallani. ..- Lehet, de akkor is ez a helyzet Arról viszont valóban van tudomásom, hogy a helybeli plébános űr közvetítésével a Máltai Szeretetszolgálat meg akarja venni a téesz volt irodaházát és a mellette lévő emeletes magtárat. Az épületeket szállodává szeretnék úgy átalakítani, hogy ott nyugati turistákat is fogadhassanak. De még egyszer hangsúlyoznám, hogy eddig menekültekről szó sem volt. Természetesen szerettünk volna az érintettek közül még Kozma Imrével, a tiszaörsi téesz elnökével, valamint a helyi plébánossal is beszélni, de tegnap egyikőjükkel sem sikerült szót váltanunk. így lapunkban hamarosan visszatérünk erre az ügyre.- nt Nyírségi öszgyümölcskarnevállal Rehabilitációs vándor- gyűléssel, valamint országos idegenforgalmi találkozóval kezdődik holnap Nyíregyházán a Nyírségi ősz tudományos-, kulturális- és sportrendezvény-sorozat - jelentették be a szervezőbizottság keddi sajtótájékoztatóján. Az egy hónap időtartamú eseménysorozat kiemelkedő rendezvényére, a gyü- mölcskameválra szombaton kerül sor a nyírségi megye székhelyen. Szeptember 8- án énekkari ősbemutató lesz. a nyíregyházi római katolikus templomban; 13-15. között virágkiállítást és kötészeti versenyt rendeznek. Szeptember 21-22-én nemzetközi társastáncverseny színhelye lesz Nyírbátor és Nyíregyháza; 27-29-én a romániai Szatmár megye gyárai, vállalatai és szövetkezetei mutatják be termékeiket a nyíregyházi sportcsarnokban. A nyírségi dixieland- fesztivál időpontja: szeptember 30. A közgazdászra - pok rendezvényein a gazdasági rendszerváltás feladatairól tanácskoznak, neves előadók vitaindítója alapján. Az Iposz bővíti külkereskedelmi tevékenységét Az Ipartestületek Országos Szövetsége (Iposz) kénytelen újabb és újabb tevékenységeket is felvállalni, ha talpon kíván maradni, és valóban a tagság érdekeit akarja képviselni. Enneklegújabbállomása, hogy bővíti külkereskedelmi tevékenységét, pontosabban megkezdi munkáját az Iposz Intermerkant Oktatási Központ - mondotta az MTI munkatársának Szabó Tibor alelnök. Az Iposz korábbi kft-je, az Intermerkant csődbe ment, mert a kiállítások, vásárok szervezésére, külkereskedelmi tevékenységre specializálódott cég nem kapta meg időben az export-import engedélyt. A jogszabály szerint ezt a Fővárosi Cégbíróságnak kell bejegyeznie, az átfutási idő azonban 6-8 hónap. Az időközben felállított kft fenntartásának költségeit az Iposz nem tudta tovább finanszírozni, így a csőd bekövetkezett Ugyancsak labilis volt az oktatási központ helyzete, melyet még a jogelőd, a Kiosz hozott létre. A központ számos szakmai tanfolyamot szervezett sikerrel, az utóbbi hónapokban azonban - elsősorban pénzügyi nehézségek miatt - bizony talan- ná vált a szervezet jövője. Ezért döntött úgy az Iposz, hogy összevonja a két szervezetet Az érdekképviseletelnöksége úgy gondolja, hogy a meglévő szakmai tapasztalatok felhasználásával olyan piackutató marketingmunkál tudnak végezni, amely hozzásegíti az ipartes- tületek tagjait hogy elsősorban a keleti piacokon eladhassák termékeiket Az új cég szervezésében néhány héten belül kiállítást tartanak, ahol bemutatják, milyen árucikket kínál a magyar kisiparosság a szovjet felhasználóknak. Megkezdődött egy német-magyar-szovjet vegyes vállalat előkészítése is. A tervek szerint a magyar partner főként a németországi áruk Szovjetunióba jutását segítené elő, de szó van különféle termelési kooperációk kialakításáról is. Az ökumené A görög szó, amely kissé talán szokatlan a laikus fülnek, az utóbbi években egyre gyakrabban bukkan fel a sajtóban. Sok ember elsiklik felette, anélkül, hogy különösebben firtatná az értelmét, más ismeri ugyan, de elutasítóan áll vele szemben, megint más egész pályáját, munkásságát a vele jelzett eszme szolgálatának szenteli. Mit is jelent hát valójában? Eredeti értelme szerint az egész lakott Földet, távoli rokona az „egyetemes” jelentésű „katolikus” szónak. A későbbi használatban azután a két kifejezés igen eltérő pályát futott be. A katolikus szó mai értelme közismert. Azt a keresztény egyházat jelenti, melynek Róma a központja, s feje a pápa. Ellenben az ökumené a mai szóhasználatban az egész világ kereszténységének összefoglaló neve, maga az ökumenikus mozgalom pedig a valaha egy tőről fakadt, de a nagy egyházszakadások miatt részekre hullott kereszténység egymáskereső egységtörekvését jelenti. A kereszténység történetének kezdetén, amikor Jézus Krisztus tanítványaira bízta munkája folytatását, csak egy egyházat alapított, összetartó ereje, az evangélium tanítása mellett kezdettől foga munkálkodott a széthúzás is, melynek fő mozgatója az evangélium emberi megközelítése, s emiatt gyakran hiányos vagy téves értelmezése volt. Voltak ugyanakkor olyan mozgalmak is benne, melyek a fő vonulattól eltértek ugyan, de értékes elemeket hordoztak. E mozgalmakat az egyház a legtöbb esetben tudta integrálni, saját épületét gazdagítva, bővítve velük. Jó példa erre Assisi Szent Ferenc munkássága. A mai sokszínűség annak a két időszaknak a következménye, amikor a megtartó erők kevésnek bizonyultak. Az első nagy egyházszakadás, szkizma, 1054- ben történt, amikor a római pápa és a konstantinápolyi pátriárka kölcsönösen kiátkozták egymást. E nap volt a görögkeleti vagy más néven ortodox egyház születésnapja. Az átkot ugyan századunkban VI. Pál pápa és Athenagorász pátriárka kölcsönösen visszavonta, de a különállás tényén ez már nem változtatott semmit. A második törés 1517-ben volt, amikor Luther Márton, Ágoston-rendi szerzetes nyilvánosság elé tárta vitairatát, melyet az akkor mélypontjára jutott római katolikus egyház megreformálásának szándékával út. Kísérlete nem talált megértésre az egyház akkori vezetésében, az eredmény: Luther és követői új útra tértek, Róma pedig - századok múlva végrehajtva ugyan a szükséges javítsokat - elhatárolta magát tőlük, megteremtve ennek jogi kereteit is. Mint ahogy a lejtőn leguruló kőről is kisebb, nagyobb darabok válnak le, a reformációval indult protestantizmus sem maradt egységes. A nagyobb irányzatok mellett, mint a lutheránus, a kálvinista vagy az anglikán, jöttek a kisebbek, a metodisták, a baptisták és mások is. Az első összekovácsolási törekvések még a reformáció előtt megkezdődtek a római és görög ritusú egyházak között. Itt a hitelmekben megnyilvánuló vagy formai különbségek jóval kisebbek voltak, mint amelyek majd a reformáció kapcsán kialakulnak. Ennek ellenére az eredmény csak a kiváltak egy részének visszatérése volt. őket nevezzük ma görög katolikusoknak. A katolikusok és protestánsok közeledését az utóbbiak egymás közötti kapcsolatainak intézményesülése előzte meg. Ennek mozgatórugója a missziós, a nem keresztény területeken folyó térítő munka volt. E tevékenység sikerét aláásta a keresztény közösségek itt különösen szembeötlő megosztottsága. Ez önvizsgálatra késztette őket. Eredményeképpen 1948-ban megszületett a protestáns egyházak állandó, közös tanácskozó szerve, az Egyházak Világtanácsa. Erről az oldalról így kialakultak a párbeszéd formai feltételei. A katolikus egyház a II. Vatikáni Zsinatig gyakorlatilag nem tekintette tárgyaló partnernek a reformált egyházakat. A protestánsok csak rekatolizálás, vagyis a katolikus vallás felvétele révén kerülhettek kapcsolatba vele, ami hitelveik teljes feladását kellett hogy jelentse. Ez az út járhatatlan volt. XXffl. János, a nagy reformpápa fellépésével mozdult ki az ügy a holtpontról. Először a Vatikánban létrehozták az úgynevezett egységtit- kárságot, a többi keresztény egyházzal való kapcsolattartás hivatalos szerveként, majd 1962. október 11-én, hosszú előkészítő munka után összeült a II. Vatikáni Zsinat, melynek egyik feladata volt a nem katolikus egyházakkal kialakítandó viszony elveinek megállapítása. Határozatot hozott az ökumenizmus katolikus elvéről és gyakorlatáról. Kimondta, hogy az üdvösség valamennyi eszköze ugyan csak a katolikus egyházban van meg, de részben az elszakadt egyházak is birtokolják azokat. így a velük való kapcsolat célja szükségképpen nem a rekatolizáció, hanem a párbeszéd, a közös imádság, a közös tanúségtétel Jézus Krisztusról. A hittudományi vitáknak a kölcsönös meghallgatás és nem a polémia szellemében kell történnie. Meg kell őrizni az egyházak sajátos egyéni vonásait, de nem a különbségeket kell egymásban szemlélni, hanem a közöset, az összekötő értékeket. » Alapvető változás volt az is a zsinat határozatában, hogy az egység megbomlásában nemcsak a reformált egyházakat tekintette bűnösnek, hanem szükségesnek tartja a bűnbánatot és a bocsánatkérést katolikus részről is. Ezeken az alapokon történt meg a két egyház közeledése az ökumené jegyében, aminek legutóbbi látványos eseménye H. János Pál pápa debreceni látogatása volt. Szimbolikusan kezet fogott egymással a két nagy magyar felekezet, az őket összekötő, Szentháromság Istenről szóló bizonyságtétel jegyében. Nem szabad ugyanakkor említés nélkül hagyni az elválasztó vonásokat sem. A tanításbeli különbségek jó része a teológusok vitáinak tárgya kell hogy legyen. A gyakorlatban a legnagyobb gond az úgynevezett reverzális harc, vagyis az, hogy vegyes házasság esetén a római egyház igényli valamennyi gyermek katolikus hitben történő neveltetését. Habár a mindennapi gyakorlat néha túllép a merev formákon, a tételes tilalom fönnáll. Ennek változtatása az egyik legnagyobb akadályt szüntetné meg az egymás kinyújtott kezét kereső keresztények útjában. Szathmáry István Jászberényben a felújított, szűk kőhídon veszélyes volt a forgalom. A polgármesteri hivatal ezért egyirá- nyúsította a hidat a Rákóczi út felöl. Igaz, kezdetben még sokan nem vették észre a táblát, s áthajtottak a tiltó tábla ellenére is.- nzs -
