Új Néplap, 1991. szeptember (2. évfolyam, 204-228. szám)

1991-09-23 / 222. szám

1991. SZEPTEMBER 23. Hazai körkép 3 A pavilon Sevillában, a makett Szolnokon készül s Füred Ozddal rivalizál A munkanélkülinek már van becsülete Jász-Nagykun-Szolnok északkeleti csücske, a Tiszafüredet, Nagyivánt, Tiszaörsöt, Tiszaszentimrét, Tiszaderzset magá­ban foglaló térség különös nevezetességekkel soha nem hívta fel magára a figyelmet. Eddig a Tisza-tó vagy a Hortobágy kapcsán forgott az öt település egyikének- másikának neve, mára azonban egy országos mértékek szerint is csúcsered­ményt mondhat magáénak a vidék. A rekorddal sajnos, büsz­kélkedni nincs mit. Igaz - bár ki nem röstelli, ha bármennyire is saját hibáján kívül, de nem jót hallani róla - szégyenkezni való sincs rajta. A baj, hogy át kell élni: a füredi térségben a borsodival, a szabolcsival, szatmárival rivalizál a munkanél­küliség. A szintjét jelző ráta 14,4 százalékos volt augusztusban (az országos átlag 4 százalék körüli). Vasasok munkanélküli segélyen Város- és faluvédők találkozója- Egy hónapban (de nem jobb ez a szám egy negyedév alatt sem) jó, ha tíz állást tudunk kí­nálni - von mérleget Varga Sán- domé, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Munkaügyi Központ fü­redi kirendeltségének vezetője -, miközben a térségben augusz­tusban másfélezren kerestek ál­lást, közülük ezerháromszázán munkanélküliek. És milyen az álláskínálat is! A füredi varrodá­ba keresnének embereket, szak­képzett varrókat például, de ilyen álláskeresőt nem tudunk ki­közvetíteni. Vidéki munkahely­re felvennének kőművest is, de ilyenekből sincs jelentkezőnk. Vannak viszont munkára váró lakatosok, esztergályosok bő­ven. Az egykor ezer-ezerkétszáz embert is foglalkoztató helyi nagyüzem, a Darugyár (a Ganz Danubius Részvénytársasága) az idén év elején mintegy hétszáz emberrel indult, azóta voltak kényszerszabadságolások és a város közvéleménye úgy tudja, munka híján be is zárják a gyárat, akkor pedig a vasasszakmák képviselői közül még többnek marad megélhetésként a munka- nélküli járadék. (Hallani híreket egy, a Darugyárra pályázó újabb külföldi vevőről is, ám erről nyi­latkozni, megerősíteni vagy cá­folni az igazgató nem tartotta időszerűnek, mint ahogy az üze­mükben várható foglalkoztatási kilátásokról is csak egy hét múl­va ígért információt ottjártunk- kor.) Aki munka nélkül marad Füre­den és a környező községekben, annak szinte semmi reménye, hogy állást találjon. Az ősz, még- inkább a tél pedig csak a munka­ügyi központ kirendeltségének folyosóján sorbaállók számát szaporítja majd: megszűnnek az alkalmi munkalehetőségek, és - mint az év elején - a mezőgazda- sági üzemek még a szövetkézen tagok jelentős részének is kény­telenek ideiglenesen szüneteltet­ni foglalkoztatását. Rossz idők járnak a pályakezdőkre A rossz idő beköszöntővel nem romlik azonban a pályakezdők helyzete - rájuk ugyanis manap­ság mindenkor rossz idők járnak. Ennél biztosan többen vannak, de augusztusban a munkaügyi központtól százhatvanhét, tanul­mányait befejező fiatal keresett állást, általában eredménytele­nül. Közülük nem is mind kap­hatja meg a munkanélküli ellá­tást, csupán azért, mert munka­könyvé nem „szűz”. Kapva- kapva az alkalmon a „gyere­kek”, elfogadnak egy-egy állás­ajánlatot, aztán néhány hét, hó­nap múlva már nincs is rájuk szükség. Járadékhoz viszont egyéves munkaviszony kell. „Számtalanszor kértük a mun­káltatókat, pályakezdőt csak ak­kor vegyenek fel, ha legalább ennyi ideig foglalkoztatják őket - mondja Varga Sándomé, mégis vannak cégek, amelyek felveszik a tapasztalatlan fiatalokat, aztán pár hét múlva elküldik őket, és ezzel megfosztják őket az egy ideig valamennyi jövedelmet biztosító ellátástól.”- Ügyfeleink is tudják, hogy nem sok jóban bízhatnak, ám rendszeresen, az előírtnál is gyakrabban eljönnek állás iránt Hazánkban 250 kistelepülést fenyeget az elnéptelenedés veszélye, ugyanakkor a Város- és Faluvédő Egyesületek Szövetségének hathatós segítsége nyomán a szervezet megszületése, 1985 óta mintegy 50-60 kistelepülés született újjá az országban - jelentette ki S. Hegedűs László, a Város- és Faluvédők Országos Szövetségének elnöke az ország egyik legkisebb lélekszámú, nyolc állandó lakosú településén, a Borsod-Aba- új-Zemplén megyei Szanticskán, a szervezet szombati országos találko­zóján. Mint mondta, az elöregedésnek, az elnéptelenedésnek mindenhol a természetes munkaalkalmak mesterséges megszüntetése az oka, holott a kistelepülések fenntartási költségei jóval alacsonyabbak, mint a nagyvá­rosok bonyolult infrastruktúrájának a finanszírozása. Ezért a falvak élet­ben tartása komoly nemzetgazdasági érdek. Szüretifelvonulás. Szüreti felvonulással kezdődött a vigadalom szombaton dél­után Cserkeszölőn. Több százan vonultak népviseletbe és jelmezbe öltözve a községi iskolától Tiszakürt- Bogarasig. A két önkormányzat által szervezett programban volt néptánc- és'citerazenekari bemutató is. Természetesen mint ilyenkor szokás, szüreti bállal zárult a nap a bogarast művelődési házban. Fotó: Mészáros Készül a makett Danka István műhelyében Danka István szolnoki műhe­lyében készül a sevillai világki­állítás magyar pavilonjának egyedi építészeti makettje, mely az eredetinek 1:50 méretarányú mása. Pontosabban ez már a má­sodik makett, mert az elsőt elké­szülte után Barcelonába szállítot­ták kiállításra. A Makovecz Imre tervei alap­ján, a Makona Építész Tervező és Vállalkozó Kft. fővállalkozásá­ban Sevillában épülő magyar pa­vilonnak több szolnoki vonatko­zása is van. Nemcsak az építésé­ben vesznek részt szolnoki építé­szek, szakmunkások, hanem az üzemeltetésében is közreműköd­nek majd szolnoki szakemberek. A magyar pavilon Ausztria és a Vatikán pavilonjának szom­szédságában áll. Építőanyaga szinte kizárólag fa és üveg, ami Spanyolországban igencsak uni­kumnak számít, ezért már most is sokan megcsodálják. A szüksé­ges faanyagot itthonról szállítják ki kamionokkal. Az 50 méter hosszú, észak-déli tájolású épü­let egy lefordított csónaktestre hasonlít, melyből hét torony bú­jik ki. Főbejárata délről közelít­hető meg. A belépők egy gyen­gén megvilágított előtérbe érnek, majd egy lépcsőn keresztül két fal között haladhatnak tovább. A fal átlósan szeli át az épületet egy keleti és egy nyugati részre osztva azt, szimbolizálva orszá­gunk helyzetét is. A bal oldali rész Magyarország nyugati lát­ványa, és ami ettől jobbrahelyez- kedik el, az a keleti képe. A fal fölé emelkedő hét torony a hősi küzdelmeinkre, s a világ változá­saira hívja fel a figyelmet. E tor­nyokból magyar harangszó hal­latszik majd. A tornyokkal ékesí­tett fal nyugati oldalán üvegfö­démbe ágyazottan áll majd jel­képként a gemenci erdőből ki­emelt, hatalmas tölgyfa. Az üveg alatt a mélybe nyúló gyökerek is láthatók. A pavilonon egyszerre nyolc­van fős csoportok haladhatnak végig, húszperces időközökben. S ez alatt könyvek, prospektu­sok, hangmontázsok, zenei ele­A magyar pavilon építésének kezdeti szakaszában, háttérben az . olasz pavilon rnek , vetítőrendszerek segítsé­gével ismerkedhetnek meg or­szágunk múltjával és jelenével. Az Expo ’92 április 20-án nyí­lik, 110 ország részvételére és 18 millió látogatóra számítanak, s mindent elkövetnek, hogy ezek a látogatók jól is érezzék magukat. Az Expo területén már tíz éve elültették a fákat, függő virágos­kerteket hoztak létre, nagy mes­terséges tavat alakítottak ki. A zöld növényzettel, a folyamatos öntözéssel, szökőkutak rend­szerével igyekeznek kellemessé tenni a hőmérsékletet, ami nyá­ron 40 C-fok körül van. Kép és szöveg: Korényi Éva érdeklődni. A bizakodás jele is lehetne ez, ám én inkább az utol­só szalmaszálnak látom - osztja meg félelmeit a munkaügyi köz­pont vezetője. - Az emberek egy­re inkább beletörődnek sorsuk­ba, hozzászoknak a munkanél­küli léthez. De mi lesz két év múlva, ameddig a járadék maxi­muma adható? Ám van-e más lehetőség a be­letörődésen kívül? Amíg elvisel­hető kamat és törlesztési feltéte­lekkel lehetett a pályakezdést - újrakezdést megkönnyítő köl­csönökhözjutni, a városban több- diszkont áruházat, sörfőzdét, használ tcikk-keres kedést, na­gyáruházát üzemeltető - vállal­kozást alapítottak. Mára azon­ban legfeljebb az ötletek marad­tak, az embereknek ezen a vidé­ken nincs (sincs) anyagi hátte­rük, hogy maguk vállalkozza­nak, a piaci kamatozású bankhi­telek igénybevételére pedig gon­dolniuk sem szabad. A munkaü­gyi központ a korában munka- nélküli új vállalkozónak fél évig itt is tovább folyósítaná a járadé­kot, hogy az indulás nehézségeit enyhítse, itt is részt vállalna a hitel igénybevételéhez szüksé­ges garanciabiztosítás költségei­nek finanszírozásából - ám ezek­nek a támogatási formáknak az igénybevételére eddig még sen­ki nem jelentkezett Füreden. Hi­ányzik az „induló tőke”. Változott a megítélés- Rengeteget változott egy esz­tendő alatt a munkanélküliek megítélése - mondja Lipcsei Im­re, Tiszafüred alpolgármestere. - Kezdetben sokan ellenszenvvel tekintettek arra, akinek nem volt hol dolgozni. Most azonban, hogy a „rendes emberek” közül is sokan kapták meg munka­könyvüket, normális polgári ál­lapotként fogadja el a város az állásnélkülieket. Ezekért a polgáraiért azonban nem igen tehet az önkormányzat- állítja. Pénze kisebb dolgokra sincs, nemhogy munkahelyet te­remtő vállalkozásokba pénzt vinnie a városnak. Más vállalko­zások ide vonzására az önkor­mányzati tulajdon tisztázatlan­sága miatt még ingatlanokat sem tudnak jutányosán felajánlani - nincs mit. „Még az is segítene valamit, ha régi községi földeket visszakapnánk, és a rászorulók­nak kisparcellákban kioszthat­nánk, hogy némi élelmet termel­jenek maguknak” - ábrándozik el az alpolgármester. Ezt hallva az embernek az az érzése, hogy itt még álmodni sem érdemes na­gyot, korszerűt. A ma még mű­ködő füredi üzemek mellett lévő jó adottságú üres ipari területe­ket, az üdülőövezet egykor vál­lalati üdülőknek* szánt telkeit említve Lipcsei úr csak annyit mond, ezek iránt sem érdeklődik most senki. Arról pedig nem tud, hogy az önkormányzat tárgyalá­sokat kezdeményezne potenciá­lis beruházókkal hasznosításuk­ról.- Ekkora munkanélküliség ke-- zelésére egy önkormányzatnak, a miénknek sincsenek lehetősé­gei. Amit tehetünk, apróság az itt élők gondjaihoz képest: a ki­használatlan bölcsőde egy részét bentlakásos otthonná alakítjuk az időseknek. Tízegynéhány ember ott is munkát talál. Ekkora lépésekkel ázonban Fürednek még nagyon sokáig a „szabad” munkaerő lesz a legfőbb ipart vonzó ereje. V.Szász József

Next

/
Oldalképek
Tartalom