Új Néplap, 1991. szeptember (2. évfolyam, 204-228. szám)

1991-09-20 / 220. szám

1991. SZEPTEMBER 20. Hazai körkép 3 Dohányválság • Nehéz ősz elé néz Lovas Sándor csépai gazdálkodó is. Volt tej-, hús-, gabonaválság, most valószínűleg a dohány is napirendre kerül. Tavasszal még biztató volt a helyzet, így egy hektárra ültettek palántákat. Aztán ahogy nőtt, úgy lett bizonytalanabb a felvásárlás. Amikor törésre került a sor, negyedrészét rajta hagyták, mert a szolnoki dohánybeváltó nem tudja átvenni. Fotó: T. Z. Vagyonvédelem? A bűnözés rohamos növekedése, az egyre romló közbiz­tonság, valamint a sajtó, rádió, tv híradásai a bűncselek­mények elkövetéséről, a rendőrségi felhívások a védeke­zésre, figyelmeztetnek bennünket, hogy nehéz időszak kö­vetkezik. Az sem vigasztal, hogy az európai államok több­ségében is növekszik a bűncselekmények száma. Az elkövetett bűncselekmé­nyek 80 százaléka vagyon ellen irányul. Megnövekedtek a gaz­dálkodószervezetek sérelmére elkövetett szervezett bűncselek­mények. Gazdaságunk átalakulóban van, egyes helyeken nagy va­gyoni értékek szóródtak szét, máshol halmozódnak fel, sok he­lyen védelem nélkül. A védelem nélküli vagy kevésbé védett va­gyon, a könnyű zsákmány meg­szerzésére csábítja a bűnözőket. Szervezett bűnözés ellen csak szervezett védelem lehet haté­kony. A vagyont ott kell védeni, ahol van, tehát a gazdálkodó- szervezeteknél. Vajon ezek tu­lajdonosai, a vagyonok kezelői, az általuk létrehozott vagyonvé­delmi szervezetek hogyan védik javaikat? Közületi szervek részére jog­szabály írja elő a kötelező va­gyonvédelmet, ebben jelentős és felelős feladatot határoz meg a gazdálkodószervek vezetői ré­szére. A védelmet rendészet lét­rehozásával vagy más módon láthatja el. Rendészetet legtöbb helyen 10-15 évvel ezelőtt hoztak létre, akkor határozták meg létszámát, feladatait, ezekről azonban ok­mány sehol nem található, és a feladatokat hagyomány alapján ismerik. Azóta egymást váltot­ták a gazdasági vezetők, rendé­szeti vezetők és dolgozók, de lé­nyegét érintően nem foglalkoz­tak védelmi kérdésekkel. Ebből következik, hogy a ren­dészeti dolgozók alkalmazása nem az előírt feltételek betartá­sával történik. Többek között egészségügyi alkalmasság, bün­tetlen előélet, szakmai képzett­ség a feltétel, ezeket igen kevés helyen vették figyelembe. De az­zal sem foglalkoztak, hogy em­berileg alkalmas-e valaki rendé­szeti feladatra. Munkakörbe tör­tént beállításuk után nem ismer­tették feladatukat, a rendészeti munkát szabályozójogszabályo- kat. Ebből adódott, hogy sok he­lyen szakszerűtlen és jogszerűt­len intézkedéseket tettek, fe­szültség keletkezett a rendészek és a dolgozók között. Ez bizony­talanságot okoz jogos tevékeny­ségükben is. A bizonytalanságot nagy mértékben fokozza, hogy a rendészek mintegy 90 százalé­kának nincs szakképesítése. Ez annál is súlyosabb helyzetet okozhat, mivel a 6/1988. MT. számú rendelet szerint az üzem területén bizonyos esetekben kényszert is alkalmazhatnak. Az eredményes védelem nagy mértékben függ a rendészet ve­zetőjétől, akinek rendészeti, ve­zetésijogi és kriminalisztikai is­meretekkel kell rendelkeznie ah­hoz, hogy tervezni, szervezni tudja a munkát. Az említett ren­delet rendészeti vezetőnek kö­zépfokú rendészeti képesítést ír elő. Jelenleg a megyében a ren­dészetvezetőknek csak mintegy 24 százaléka rendelkezik mun­kaköréhez szükséges képesítés­sel. Több helyen különböző el­nevezéssel, például biztonsági előadó, alapvetően rendészet ve­zetői munkakört ellátó szemé­lyeket foglalkoztatnak képesítés nélkül. Ennek jogszerűsége erő­sen vitatható. A rendészeti vezetők munká­ba állítása is kívánnivalót hagy maga után. Bár a gazdálkodó- szerv vezetője majd mindenhol első ízben eligazítja, hogy „Vi­gyázzon, lopnak!”, megígérik a segítséget, ami csak ígéret ma­rad. Rendszerint közük vele, hogy a helyettes fogja irányítani, majd ezt követően rövid időn be­lül átadja az ő helyettesének, majd a „kisfőnök” irányítja. Volt olyan rendészeti vezető, akinek egy év alatt hatszor válto­zott a főnöke. Ráadásul még ké­pesítéssel sem rendelkezett. Lehetetlenné teszi a védelmi munkát, hogy szinte sehol nincs a rendészetnek szervezeti és mű­ködési szabályzata, az ott dolgo­zóknak munkaköri leírása. Hátráltatja a védelmi munkát, hogy egyes helyeken szétforgá­csolják a rendészeti feladatokat. Öt-hat hozzá nem értő emberre rendészeti feladatokat bíznak, akik ezt tehernek tartják. Nem is végzik el, hiszen minek, úgysem kérik számon rajtuk a végrehaj­tást. A rendészeti vezető beszá­moltatása legtöbb helyen az ud­varon, alkalmi találkozás alkal­mával kerül sorra „Mi újság?” kérdéssel. Ha gond van, akkor küldik a közvetlenül ki tudja há­nyadik főnökéhez. Ha el akar menni az első számú vezetőhöz, szinte szolgálati utat kell bejár­nia, ezért inkább kikerülik a problémás eseteket. Egy idő után még a jól képzett, tehetséges rendészeti vezető is rájön, hogy az ő munkájára tulaj­donképpen senkinek sincs szük­sége, belenyugszik sorsába, és regisztrálja a lopásokat. Egy idő után már az is sikerélménynek számít, ha az éves beszámolóba 10-12 sort készíthet a vagyonvé­delem helyzetéről. Az utóbbi időben több helyen, az érintett személyt megkérde­zése nélkül nevezték ki rendé­szeti vezetőnek. El kell vállalni­uk, mert másképp elvesztenék a munkájukat, s nem akarják a munkanélküliek táborát gyarapí­tani. Volt, aki elmondta, hogy szakképesítése nincs - igaz, nem is kérik számon tőle -, azt sem tudja, hogyan kell 'szervezni a védelmi munkát, tevékenysége a lopások jegyzőkönyvezésében merül ki. Ha talál más munkahe­lyet, elmegy. (Csak a jóisten tud­ja, hogyan működik a 26 főből álló szervezet). Ha a rendészeti vezetők, dol­gozók nem rendelkeznek a kor­szerű védelem módszereinek, eszközeinek ismeretével, ugyan­akkor a bűnelkövetők’„minősé- gibb munkát” végeznek, a ver­senyben nem a vagyonvédelem lesz a győztes. A magántulajdonon alapuló társadalmakban a tulajdon vé­delmét leghatékonyabban, leg­kisebb anyagi ráfordítással a tu­lajdonos - általa működtetett szervezet - tudja megvalósítani. Ezt a védelmet kívülről, bármi­lyen erős legyen a rendőrség, akármilyen jól működő őrző-vé­dő kft. vagy önkéntes önvédelmi csoport, nem tudja megoldani. Mindhárom szervezetre a maga helyén és idejében szükség lehet, de saját vagyonának védelmé­ben a főszerep a tulajdonosé. Ezt a nyugati világban már régen fel­ismerték. Az elhanyagolt védelem sok százezres, milliós károkat okoz­hat. Sok esetben a bűncselek­ményről feljelentést sem tesz­nek. Következménye, hogy fel­jelentés hiánya miatt még bünte­tés sem fenyegeti az elkövetőket. Amíg a tulajdonos, a vagyon kezelője nem ismeri fel a véde­lem fontosságát, a vagyon elleni bűncselekmények száma nem csökken, hanem rohamosan nö­vekedni fog. Kovács Vendel Szarvasi vándor­gyűlés Szarvason megkezdődött tegnap a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat há­romnapos idei vándorgyűlése, amelyen mintegy száz szakem­ber vesz részt. Az ország régé­szei és művészettörténészei a vándorgyűlésen tíz előadást hallanak a Békésben folytatott kutatások eredményeiről. Nincs több libamáj? Nem szerepelnek többé libamájból készült fogások a svájci érdekeltségű Mö- venpick nemzetközi étter­mi lánc étlapjain, s a Mig- ros áruházi hálózat sem áru­sítja többé a „foie gras”-t, miután az egyik svájci ma­gazin megrázó riportot kö­zölt a magyarországi és franciaországi gépi libatö­mésről - jelentette a DPA német hírügyökség. A riport kapcsán egy má­sik szupermarket-hálózat, a Denner emlékeztette az ál­latvédőket, hogy ő már évekkel ezelőtt beszüntette az „állatkínzás” révén elő­állított ínyencség árusítá­sát. Az önfeladás veszélyei Csak látszólag igaz az, hogy a gyorsuló idő mindenkit és minden helyzetet a maga képére formál. Miközben a kény­szerek sokasága között igyekszünk - önáltatással vagy anélkül - megannyi feladatot ellátni, egyre inkább a kínzó üresség telepszik ránk. És ennek az ürességnek csupán a visszája az a szorongató eszmegazdagság, mely például az asztrológia, a jógabölcselet, a vegetarianizmus és a spritizmus látványos újjáéledésével az emberek közé - talán szó szerint is közéjük - költözött. Mert itt nem az igazi újjáéledés az eredmény, hanem legfeljebb az üresség időleges megszüntetése. Akaratlanul is annak az illúziónak a hatalma alá kerülve, mely leginkább a kiszolgáltatott egyént jellemzi. Minél inkább hiányoznak ugyanis az értelmes emberi cselekvések lehetőségei, minél gyorsabban jutunk el az- önfeladás határáig, annál nagyobb jelentőségre tesznek szert azok a kikapcsolódást segítő próbál­kozások, melyek több-kevesebb ideig valóban megnyugvást jelentenek. Akár annak árán is, hogy nem veszünk tudomást az életünket körbefogó hiányokról. Vagy éppenséggel ezek ellen- súlyozásaként menekülve az önbecsapással járó ábrándok és lemondások világába. Nem is olyan különös ez, mint első pillantásra látszik. így tűnik elő leginkább, hogy materiális és kulturális megfosztott- ságunk csupán része a nagy szegénységnek, amelynek ismét arca van, olyan éles vonású méghozzá, amilyenről eddig meg­lehetősen kevés tapasztalatunk volt. Mikor a társadalom több­sége egyik napról a másikra él, mit ér az egyre törékenyebbnek látszó demokrácia minden java? S hogy hová vezet, ha elége­dettséget színlelünk, megmutatta már az elmúlt időszak; túlsá­gosan is egyértelműen ahhoz, hogy szégyellni kellene szegény­ségünk beismerését. Nem elsősorban a magánjellegűt, hanem sokkal inkább az össztársadalmi méretekben szaporodót, mely mindenképp gátja annak, hogy méltósággal viseljük el a meg­alázó helyzeteket. A munkahelyen, a hivatalban, a közéletben és a mindennapi kapcsolatokban egyaránt. Mert a rendszerváltozás felülről erőltetett szelleme elvileg mindenkit arra kényszerítene, hogy kezdje elölről, kezdja újra, élje be kevéssel, építkezzen abból, amije van, és közben ne nézzen se jobbra, se balra. Csakhogy az állampolgárokból aligha lehet kiirtani azt a kérlelhetetlen szándékot, hogy önma­guk urai akarnak lenni. Ha ugyanis az egyén már nem hisz magában, ha csak arra figyel, hogy milyen eszméknek kell engedelmeskednie, nyomban áldozatává válik az újabban ki­épülő tekintélyuralomnak. Holott az ellenkezőjének kellene történnie, hiszen ettől a pillanattól kezdve csak megvalósítha­tatlan vágyai maradnak számára. Kerékgyártó T. István A régi barát jamina a BNV-n! Árengedmény! Díjtalan házhozszállítás!- HOLLAND hullámcserép család- KŐRÖS falazó rendszer- FB 60/19 födémbéléstest- KERTA kerítésrendszer r Megrendelhető, befizethető a BNV építőipari szabadterületén. *64300/ 1* DTCSV jamina Tégla- és Cserépipari syr Leányvállalat Békéscsaba ^1391

Next

/
Oldalképek
Tartalom