Új Néplap, 1991. szeptember (2. évfolyam, 204-228. szám)

1991-09-14 / 215. szám

12 1991. SZEPTEMBER 14. Azt beszélik Jászkiséren Beindult a tanév Létkérdések Légvonalban a lévonalba A községben 1968 után lel\irugzott a háztáji termelés. Jelenleg is mintegy 200-250 hektáron termesztenek ebben a formában paradicsomot, hagy­mát és paprikát. A földeket a közössel együtt művelik, a technikát a téesz adja, a kézi munkaerőt a családok. Minőségben és mennyiségileg is országosan kiváló eredményeket érnek el. Az idei évi termés nem kiugró, de elfogadható szintet ért el. A paradicsom jó részét a képen látható „lévonalon” dolgozzák fel. Napi 9-10 vagon paradicsomlevet szállítanak további feldolgozásra Hatvanba. Ezt a teljesítményt 10 ember éri el kétműszakos munkával. Az önkormányzat hírei- A község szennyvízelvezető rendszerének kiépítése mintegy 100 millió forintos beruházást igé­nyel. Az elképzelések szerint en­nek 60 százalékát az állami költ­ségvetés állja, a fennmaradó részt társulásos rendszer kidolgozásával kívánják előteremteni.- A telefonhálózat fejlesztésé­vel kapcsolatos tárgyalásokat folytat az önkormányzat egy svéd vállalattal. Amennyiben a község bekerül a távhívásos há­lózatba, töke befektetését is vál­lalja a skandináv cég.- A közeljövőben várható a jász- kiséri víz minőségének javulása. Egy elnyert BM pályázat hosszabb távon megoldja az ivóvízellátást. Véget érnek a jubileumi napok Nagyüzem a kultúrában Ismét beindult az őszi nagy­üzem a Művelődés Házában. Szeptembertől tanfolyamokon ve­hetnek részt az érdeklődők. Tanul­hatnak hangszeres zenét, a gyer­mekek bábozhatnak. Az iskolai idegennyelv-tanítás bevezetésével némileg csökkent az igény a nyelv- tanfolyamokra, az Országos Fil­harmónia bérletes sorozata viszont vonzza a közönséget. Kedvelt a néptánc szakkör, valamint a társas- és divattáncklub. A község 600 éves jubileumi rendezvénysorozatának szeptem­beri eseményei sokakat hívtak, hívnak a művelődés házába. Szep­tember 7-9-ig tekinthették meg az érdeklődők a „Kis-Ér” Kertbarát Klub terménykiállítását. Szeptem­ber 9-én dr. Szabó István muzeoló­gus tartott előadást a jászok és az oszétok rokonságáról. Ezt követő pénteken a Barkóca gyermektánc­együttes műsorát láthatták az ér­deklődők. Szeptember 16-án, hét­főn nyílik Kocsis László festőmű­vész kiállítása, mely október 10-ig tekinthető meg. A hónap 21. napján, szombaton 19 órakor a jubileumi napok befe­jező műsoraként a Magyar Rádió Gyermekkórusának hangver­senyét hallhatja a község lakossá­ga. A belépés díjtalan! „A/.t mondták, a motorháztetőt évekig nem kell felnyitni" Öt éve totózik rendszeresen a község egyik köz­ismert polgára, Gebhart Alajos. Nemrég egy kirán­duláson vett részt a Dunántúlon, és ott sem feled­kezett meg szokásáról, beadta a kollektív szelvé­nyeit. Akkor még nem tudta, milyen szoros barát­ságot kötött ezzel Fortunával. A 30. heti helyes tippsort olvasva azonban nagyot dobbant a szíve. Mind a 13+1-et eltalálta. Másnapra derült ki, 2,2 millió forintot ért a telitalálata. Ám a szerencse istenasszonya bőkezűbb volt a vártnál. A nyerőosz­tályonként kisorsolt egy-egy autó közül, a Ford Escort LX 1,9 modell slusszkulcsát is elnyerte a kiséri totózó. A szuper jármű értéke 1,8 millió forint. így lett teljes a szerencsével kötött barátság. A KÖZSÉG HENTESE Nyomasztó jelen, világosabb jövő Az ország nehéz gazdasági helyzete a-Jászkiséri Vas- és Fémipari Kisszövetkezet mun­kájára is rányomja bélyegét. A „KTSZ” vezetője elsősorban a munkával való ellátottság hiá­nyáról beszélt. Ám, ha mégis si­kerül megrendeléseket találni, ezekből is hiányzik a nyereség- tartalom. Ez persze szükségsze­rűen azt is jelenti, hogy a dolgo­zókat nem tudják alkalmazni, az előző évhez képest 20 százalék­kal csökkent a létszám. A következőkben a második féléves kilátásokról és a későbbi tervekről szólt a cég első embe­re. Újabb kooperációs partnere­ket keresnek - a tapasztalatokból okulva hozzátette -, lehetőleg olyanokat, akik fizetnek is. Ilyennek tűnik például a Salgó­tarjáni Zománc- és Tűzhelygyár. Sajnos a géppark lekötöttsége miatt a jelenleginél nagyobb megrendeléseket nem tudnak vállalni. Habár csak idényjelle­gű lekötöttségről beszélhetünk: olykor teljes a leterheltség, más­kor állnak a gépek. A közelmúltban egy fővárosi kisszövetkezet számára készítet­tek konténereket, a Hűtőgép­gyárnak hűtőgépalkatrészeket szállítanak. Az Ipari Műszergyár motorokhoz védőburkot rendelt, a Gyopár kft.-nek szűrőket gyár­tottak. Ám ez még mindig kevés az életbenmaradáshoz. A jelen­legi létszámmal, az adott meg­rendelés-mennyiséggel képte-' lenség kitermelni a szövetkezet fenntartási költségeit. Kissé sö­tét jövőt fest az a gondolat, amely szerint: amennyiben nem tudnak munkát szerezni, nem tudják bővíteni tevékenységi kö­rüket, a szövetkezet életképte­lenné válik. Adódik a kérdés, van-e reális esély a fennmaradásra? A jelen­leg 72 fős szövetkezet vezetői a folyamatban lévő kooperációk kiszélesítésében látják a kiveze­tő utat e nyomasztó állapotból, optimista elképzelések szerint még a nyereségesség sem lehet kizárt. Meghatározó lehet az új szövetkezeti törvény létrehozá­sa. Várják megjelenését és ez alapján esetleg más vállalkozási formában is elképzelhető a KTSZ működése. Ennek függ­vénye a jövő. Vállalkozóként a jövőbe tekint Tankönyvek ingyen Nagy fába vágta a fej­széjét, vagy stílusosan, nagy disznóba szúrta böUérkéséta község első és eddig egyetlen vállal­kozó hentes- és mészá­rosmestere, Szabó Sán­dor. Magánvágóhidat létesített, amely mellett saját boltjában ér­tékesíti a feldolgozott húst és töl­telékárukat. Hogyan is lesz vala­kiből vállalkozó? Erről kérdez­tük.- Szolnokon végeztem szak­munkásként 1977-ben. Ezután érettségiztem a középiskolában, majd mestervizsgát tettem. Négy évig Jászapátin dolgoztam üzemvezetőh-ely éltesként. Aztán egyszer csak jött az ötlet, és meg­vásároltam itt, Kiséren a Bem utcai húsholtot. Tudatosan ké­szültünk a vállalkozásra felesé­gemmel. Itt, a Vágóhíd utcában már alapoztuk a kis vágóhíd helyét.- Hogy megy most a bolt?-Bizony, nehéz volt az indulás, sőt egyre nehezebb fennmarad­ni. A húságazat válsága miatt félő, hogy lecsökken a sertéstar­tás. Most mi annyival vagyunk szerencsésebb helyzetben a na­gyobb cégeknél, hogy rugalma­sabban tudunk alkalmazkodni a felvásárlási árakhoz. A helyszíni értékesítéssel megtakarítjuk a fuvarköltséget, ez is ösztönözheti a kistermelőt, hogy ide hozza ál­latait. Azután vállalunk bérvá­gást is igény szerint hetente 2-3 alkalommal.- Mennyiben valósul így meg az alapötlet?-Az új boltfelépítéséhez hitelt vettünk fel, a velemi téesztőlfize­tési könnyítést kaptunk a másik boltra. Az alapötlet már a házhely ki­választásánál adott volt. Mivel a szakmámat nagyon szeretem és akkoriban - néhány éve - kecseg­Lehet, hogy itt egyszer a fiam lesz a gazda tetőek voltak a lehetőségek, ne­kifogtunk. Ma már nem lehet ki­szállni ebből a vállalkozásból. Elégedett vagyok, a vágóhidam alkalmas sertés, juh, birka és borjú vágására. Megfelelő szer­vezéssel helyi 35-40 állat,,hagy­hatja nálunk a fogát”. Beindult a termékgyártás is, hurkát, kol­bászt töltünk, füstölt árukat és egyebeket készítünk. Jelenleg Apátira szállítunk termékeink­ből, emellett az itteni 800 adagos napközis konyhát látjuk el.- Milyen tervekkel, remények­kel néz a jövőbe?- Az új bolt részben a hagyo­mányos feladatokat látja el, részben büfé-falatozóként is üze­mel. Sokszor elgondolkodtam, miért is csinálom. Az lenne jó, ha mint régen, most is minden falunak meg len­ne a hentese. Ha én lennék az itt, Jászkiséren, figyelemmel tud­nám kísérni az igényeket, ol­csóbb árut lehetne adni a vásár­lóknak. Egyébként hosszú távon gon­dolkodom. Van egy kemény köté­sű, másfél éves kisfiam, rá is gondolok, amikor azt mondom, egy ilyen vállalkozás több gene­rációra épül. Az oldalt írta: Bakos Csaba A fotókat Mészáros János készítette Lassan eltelik az 1991/92-es tanév első két hete. A gyerekek és a szülők nagy örömére az is­kola saját költségvetéséből illet­ve önkormányzati pénz segítsé­gével ingyenessé tette a tanulók tankönyvvel való ellátását. Nagy eredmény ez, hiszen egyes évfo­lyamoknál több száz forint meg­takarítást jelentett a család szá­mára, pláne ahol több iskolásko­rú is akad. Nem beszélve arról a 125 apróságról, akiknek a szüleit valamilyen módon érinti a mun­kanélküliség. Ezeket a szempon­tokat vették figyelembe a dön­tésben részt vevők. A 750 diák közül százötvenen tartoznak a cigány kisebbséghez. A pedagógusok véleménye sze­rint a magatartásukkal különö­sebb gond nincs, csak a tanul­mányi munkájuk igen gyenge. Persze, ez az akaratukon kívüli körülményeknek is betudható. A iskolában 40 veszélyeztetett és 100 hátrányos helyzetű gyereket tartanak nyilván. Az igazgató úr, Papp János jól működőnek ítél az 56 pedagó­gusból álló tantestületet. Nagy kihívást jelent számukra a német nyelv oktatása, hiszen már 4-5. Ilyen tornyokban álltak az ingventankony \ek még a szétosztás előtt osztályban tanulják a picik ezt az idegen nyelvet. Egyelőre álom maradt a második nyugati nyelv tanítása, amennyiben azonban a feltételek változnak, megkeresik rá a lehetőséget. Általában elé­gedettek a nevelők az oktatás fel­tételeivel. Egyes területeken per­sze kezdik érezni az anyagi lehe­tőségek hiányát: cserére szorul­nának a televíziók, bővülhetne a számítógépes hálózat. Jól látják hasznát a tornate­remnek és a tanmedencének. Ez utóbbi befedésére pályázatot ír­tak ki, talán 9 millió forint beru­házás elegendőnek bizonyul erre a célra, így ősszel és télen is biz­tosított lenne az úszásoktatás, il­letve az uszodai testnevelés óra lehetősége. A nyár alkalmas volt arra, hogy az iskola 11 éves új épületét kívül-belül felújítsák, elvégezték a teljes padlócserét is. Ilyen körülmények között, bi­zakodva vágtak neki a pedagó­gusok és tanítványaik az új tan­évnek. A bőkezű Fortuna

Next

/
Oldalképek
Tartalom